Mád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Továbbiakban Tvtv.) 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet(továbbiakban Tr.) 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §      A rendelet célja Mád építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, illetve Mád településképe és történelme szempontjából meghatározó épített örökség egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. §      A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja: Településképi szempontból meghatározó terület a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásai alkalmazandók.

3. §      A hatályos helyi építési szabályzat mindazon szabályozási eleme, amelyet a tárgyi rendeletben meghatározott településképi és arculati követelmények nem érintenek, érvényben marad.

4. §      A rendelet hatálya Mád Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

5. §      A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Értékvizsgálat: a védendő területre, építményre, építmény részre vonatkozó olyan vizsgálat, amely legalább tartalmazza a védelemre javasolt terület, építmény, építményrész megnevezését, címét, rövid leírását, fotódokumentációját, és a védelmi javaslatot.
2. Helyi egyedi védettségű építmények azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
3. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.
4. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, amely a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
5. Helyi védettségű építészeti örökség: a település építészeti örökségének a Képviselőtestület által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei.

II. Fejezet

Az általános, területi védelem

6. §      A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánításáról szóló 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet értelmében, az abban nevesített település teljes kül- és belterülete – mint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék része –, történeti tájként műemléki védelemben részesül. A történeti tájjá nyilvánítás célja a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj épített örökségének – beleértve a pincerendszerét is –, természeti környezetének és hagyományos tájhasználatának megőrzése, továbbá az építészeti, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatának biztosítása.

7. §      A rendelet szellemében a település érdekeit – annak értékes arculatának védelmében és kialakításában –, a megbízott települési főépítész, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanács településért felelős tervtanácsi tagja képviseli.

III. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata

8. §      A helyi védelem feladata       a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes területek, építmények, építmény részek (továbbiakban együtt: érték) körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, továbbá a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, vagy a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.

3. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

9. §      A helyi védettség alá helyezést és annak megszűntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt), írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél vagy jegyzőnél. A védelem alá helyezésről vagy a megszüntetésről szóló kezdeményezésének tartalmaznia kell:

1. a védendő vagy védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
2. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
3. a védendő érték rövid ismertetését, leírását, és
4. a védelem alá helyezés vagy a megszüntetés indokolását.

10. §    A helyi védetté nyilvánítás és a megszüntetés szakmai előkészítését a főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges. A helyi védettség alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt.

A helyi védettség alá tartozó területek lehatárolását a Települési Arculati Kézikönyv tartalmazza, helyi védettségű területek a település történetileg kialakult területei. A helyi védettség alá tartozó építmények listáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11. §    A védendő érték helyi védelem alá helyezésére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során, vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték a település építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme, és nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.

Amennyiben helyi egyedi védettségű építményt országos egyedi műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselőtestület az építmény helyi egyedi védelmét megszünteti.

A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

12. §    A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

1. az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

13. §    A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

1. a helyi védettség kezdeményezőjét,
2. a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
3. a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
4. az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
5. az illetékes építésügyi hatóságot,
6. területi védelemnél az érdekelt közműveket.

4. A helyi védettség alá helyezés és megszüntetés nyilvántartása

14. §    A helyi védettség alá helyezett területekről, építményekről, építmény részekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, amiről a jegyző gondoskodik, a főépítész közreműködésével. A nyilvántartás alapja a helyi védett építményekről, építmény részletekről az egyes ingatlanok építészeti értékvizsgálata alapján készített érték-kataszter, amelynek tartalmaznia kell:

1. a védett értékek megjelölését,
2. a helyszínrajzot,
3. a helyi védelem védettségi kategóriáját,
4. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
5. a védett érték rendeltetését és használatának módját, és
6. a védelem rövid indoklását.

A helyi védelem alatt álló épület, építmény – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített, önkormányzat által biztosított egységes táblával jelölendő. A tábla szövege: „Helyi építészeti érték” / „Helyi táji érték”.

15. §    Az egyedi helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, a bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

5. A helyi területi védelem megállapítása

16. §    A területi védelem

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), telekszerkezetre,
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.

A helyi területi védettség alá a történeti településrészek tartoznak, a területek lehatárolását az 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.

6. A helyi egyedi védelem megállapítása

17. §    A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire, továbbá egyedi értékekre terjed ki.

18. §    E rendelet 1. mellékletében I. védettségi kategóriájába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel, vagy egyéb értékkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak. Az egyes építészeti értékre a településképi követelményeket e rendelet 39.§ szerint kell alkalmazni.

7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

19. §    E rendelet 1. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építmény részletet a tulajdonos köteles karbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

A védett építészeti értéket meg kell megőrizni, vagy helyre kell állítani.

Építés során azokat az állagjavító, konzerváló eljárásokat, hagyományos építészeti- műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a védett építészeti érték eredeti építőanyagának, szerkezetének és formavilágának megőrzését biztosítják.

Védett építményt érintő építési tevékenység végzése csak az építmény részletes felmérését követően elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján lehetséges.

20. §    A védettségi kategóriába tartozó építmények használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

21. §    Indokolt esetben – életveszély, közbiztonság veszélyeztetése esetén –, szakértői véleményre alapozva, az épület vagy annak egy részére vonatkozó helyi védelem megszüntetése kérhető. Ebben az esetben az építmény, építményrész elbontására csak a védelem feloldása után lehetséges. A védelem feloldásának feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható. Ennek egyeztetése a kötelező főépítészi konzultáción történik.

Az építési tevékenységgel kapcsolatos eljárások során, úgy kell eljárni, hogy az épületek átalakítása (korszerűsítése, bővítése, stb.) során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítési módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit. Ennek egyeztetése a kötelező főépítészi konzultáción történik.

8. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

22. §    Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján – figyelembe véve a II. fejezet 5. és 6.§ szellemét –, a településképi szempontból meghatározó területeket a település teljes kül- és belterületében állapítja meg. A védelem foka és módja, illetve az ebből származó teendők a kötelező főépítészi egyeztetés keretein belül pontosítandók.

IV. Fejezet

Építészeti- és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

9. Az építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények

23. §    Jelen szabályozás célja, hogy egyrészt a történeti településrészeknél a település arculatának megőrzése, másrészt a semleges területeken, valamint a történeti területbe beékelődött semleges épületeknél ugyanennek a kialakítása, a táj és település eredeti karakteréhez való hozzáigazítása történhessen meg.

Az általános építészeti követelmények a teljes településre kötelező érvényűek. A nem arculati  jellegű szabályozókat továbbra is a hatályos helyi építési szabályzat, a HÉSZ tartalmazza, ennek hiányában az országos településrendezési és építési követelmények, az OTÉK.

24. §    Beépítés: A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem megoldható. Ez esetben a kötelező főépítészi egyeztetés alapján határozható meg a beépítés módja, az építési helyen belül.

25. §    Tetőformák: A település területén 45°-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem építhető. Kivételt jelent az íves metszetű kupola induló (és érkező) tetőszakasza. A település belterületén – különleges és gazdasági területek kivételével –, 35-45° közötti fő tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el. Zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha az eltér, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodó lehet.

26. §    Anyagok, színek: A település belterületén műanyag hullámlemez tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható. A település területén – gazdasági terület kivételével –, fémlemez fedés, vagy ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszer alkalmazása, a korcolt, vagy lécezett vörösréz, horganylemez, vagy antracit színű nemes fémlemezfedés kivételével; alumínium trapézlemez; bitumenes zsindely, tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható. Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, meleg árnyalatú sárgával tört fehér, okker világos árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, az arculati kézikönyv ajánlásainak megfelelően. A homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egésze legyen egységes. Az alkalmazandó tetőfedés anyaga a fő tetőfelületeken cserép, lehetőleg annak természetes színében, ettől elterni a rendelet 34. §. szerinti esetekben, főépítészi egyetetés alapján lehet.

27. §    Melléképületek: Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek. Kerti építmények fa-, vagy épített szerkezetű építmények lehetnek. Az épített szerkezetű kerti építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben.

28. §    Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, vagy tégla—kő vegyes burkolattal kell ellátni, vagy növényzettel kombinálva kell kialakítani.

29. §    Új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek illeszkednie kell egymással, továbbá a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek. Új épület építésekor kerítéssel egybeépítve kell kialakítani a kukatárolót. A kerítések jellegénél figyelembe kell venni a TAK ajánlásait, illetve a kötelező főépítészi egyeztetésen alakítandó ki közös álláspont.

30. §    Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen, (nem telepíthető műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.)

Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítés esetén –, magastető esetén a tetősíktól nem emelkedhet ki. A berendezések a tetőfelületen rendezett, szabályos formában telepíthetők, vagy rajzolatuk az építészeti formálás szerves része legyen.A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán lehet elhelyezni.

10. A helyi védelemben részesülő területekre

 vonatkozó területi építészeti követelmények

31. §    A helyi védelemben részesülő területek a település Történeti településrészeit foglalják magukba. (A helyi védelemben részesülő Történeti településrészre kötelezően vonatkozó előírások a Semleges karakterű területek számára ajánlásként értelmezendők. A Történeti és Semleges területek lehatárolását a Települési Arculati Kézikönyv tartalmazza.)

A helyi karakter és hagyományőrző arculat megóvása és létrehozása érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.

32. §    Beépítés: A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, a kialakult állapot figyelembe vételével.

33. §    Tetőformák: Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól. Törekedni kell a nyugodt tömegű, kontyolt tetőformák alkalmazására. Tetőablak kialakítása során nem megengedettek a hegyes, toronyszerű, és az aránytalanul nagy tetőkiállások.

34. §    Anyagok: A tetők anyaga a település szövetében jellemzően natúrpiros cserép, indokolt esetben természetes pala lehet. Egyedi esetben, a.) amennyiben az igazodás nem a településszövethez, hanem inkább táji elemekhez történik, főépítészi egyeztetés alapján a tetőhéjazat anyaga és színe elérhet. b.) amennyiben a napenergia gyűjtő panelek mennyisége a tetőfelület meghatározó eleme, a tető héjazatának színével is igazodni lehet, főépítészi egyeztetés alapján.

35. §     A településszöveten belül utcai homlokzat felőli tetőzeten, illetve utcai homlokzaton jellemzően nem helyezhető el:

1. napenergia—gyűjtő panel,
2. riasztó berendezés,
3. hőszivattyú,
4. klíma berendezés kültéri egysége,
5. parabola antenna, és
6. egyéb műszaki berendezés.

Ettől eltérni főépítészi állásfoglalás alapján lehet.

36. §    Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett. Tetőzet – mint az épület homlokzatának része –, fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető.

37. §    Tetőzeten – mint az épület homlokzatának részén –, napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) csak tetősíkban alakítható ki, kiterjedése szabályos négyzet vagy téglalap alakú felület, csak az utcára merőleges gerincű tetőzeten lehet telepíteni, és az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni.

38. §    Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása falsikkal párhuzamosan legfeljebb 1,0 m2 felülettel létesíthető, de épületenként legfeljebb összesen 2,0 m2, vagy falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlássai és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m2 felülettel létesíthető. Világító, vagy megvilágított cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.

11. A helyi védelemben részesülő építményekre vonatkozó követelmények

39. §    A helyi védett épületeken végzendő építési, átalakítási és korszerűsítési munkálatok tervezése előtt a kötelező főépítészi egyeztetés alapján határozhatóak meg az területi védelmen túli követelmények, védettséget megalapozó értékvizsgálat alapján.

Általánosan védendő, megőrzendő épületek, építménykarakter elemek:

1. beépítés jellege,
2. tornácos hosszúházak tornácai,
3. kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, karakteres épületszerkezetek,
4. vakolt, festett falfelületek,
5. ablakok – amennyiben a település karakteréhez kötődő, (az ablakokra vonatkozó felújítással, hőtechnikai javítással kapcsolatos ajánlásokat a TAK tartalmaz!)
6. kőlábazatok, kerítések

Az egyedileg, részben védett építmény:

1. megtartandó, kivéve, ha bontását részben vagy egészben épületszerkezeti vagy tartószerkezeti szakvélemény indokolja, mely esetben az elbontás előtt az épületet teljes egészében fel kell mérni, beleértve a külső megjelenés karakterisztikus elemeit (homlokzatdíszek, nyílászárók, tornác, oszlopok stb.);
2. részbeni vagy teljes elbontása esetén az elbontással egyidejűleg új épület építése kötelező, mely esetben meg kell tartani az eredeti épület formáját, és vissza kell építeni az értékvizsgálatban meghatározott védelem alapját képező érték elemet.
3. nyílászáróinak eredeti állapottól eltérő állapota esetén, az épület homlokzatát érintő felújítás során az eredeti állapot, annak ismeretlensége esetén az illeszkedés szabályai, illetve a TAK ajánlása szerint kell a homlokzatot helyreállítani;

12. A helyi védelemben részesülő területeken lévő sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

40. §    Helyi védelemben részesülő területeken a sajátos építmények és műtárgyak anyaghasználata tekintetében elsősorban természetes anyagok használatát kell alkalmazni: kő, tégla, fa, vakolat.

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

41. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a község külterülete alkalmas.

A község belterülete, és különösen a helyi területi védelem és településkép szempontjából meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

A nem teljes ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építményei, műtárgyai elhelyezhetők településképi szempontból meghatározó területen, de anyaghasználatukban illeszkedni kell az adott eltérő karakterű területeken alkalmazott anyagokhoz, megoldásokhoz.

42. §    Villamosenergia ellátás: Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója – figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is –, műemléki környezetben illetve helyi értékvédelmi területen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.

Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.

Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

Transzformátor állomás építése a főépítésszel történő előzetes egyeztetéssel történhet.

43. § Földgázelleátás: Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

44. §    Vezetékes elektronikus hírközlés. A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.

Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld alatti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat ott is csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető

1. ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető;
2. ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

45. §    Vezeték nélküli elektronikus hírközlés: Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei beépítésre szánt területen

1. gazdasági területek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre, vagy közterületen, önállóan, de multifunkcionális kivitelezéssel telepíthető,
2. tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, vízműre, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.

Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők.

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

1. ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
2. tájképvédelmi területen,
3. Natura 2000 területen,
4. helyi jelentőségű védett természeti területen,
5. helyi területi védelem alatt álló területen és
6. helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

14. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

46. §    Reklámhordozó és reklám -jogszabályban meghatározott kivétellel — az alábbi bekezdésekben felsorolt, fokozott védelem alatt álló területeken lévő közterületen és magánterületen nem helyezhető el:

1. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
2. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
3. a helyi jelentőségű védett érték területe;
4. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
5. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

 47. §         Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni:

Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon:

1. a beépítésre szánt területeken belül a vegyes és a lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges, temető területén nem megengedett. A reklámhordozókat egységes koncepció alapján kell kialakítani.
2. a beépítésre nem szánt területeken belül nem megengedett.

Magánterületekre vonatkozóan:

3. a beépítésre szánt területeken nem megengedett,
4. a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.

48. §    A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás esetén évente összesen legfeljebb 12 naptári hét időszakra az önkormányzat hozzájárulásával reklám elhelyezhető a 48.§ rendelkezésekben előírtaktól eltérően.

49. §    A település teljes közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.

V. Fejezet

Kötelező szakmai konzultáció

15. Rendelkezés a szakmai konzultációról

50. §    A településképi követelményekkel kapcsolatban a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni. A szakmai konzultáció keretében sor kerül:

5. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
6. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
7. az illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,
8. az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására, és
9. a településképi előírásoknak való megfelelés egyeztetésére

16. A szakmai konzultáció részletes szabályai

51. §    A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja kérelmet nyújt be. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül. A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi konzultációra a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott –, munkaközi dokumentációt (tervvázlatot) kell készítenie. A munkaközi dokumentációt a tervezőnek:

1. a terv digitális feldolgozása esetén –elektronikus úton (.pdf formátumban) –, a szakmai konzultációt legalább 5 nappal megelőzően meg kell küldenie, vagy
2. a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során be kell mutatnia a főépítésznek.

A szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztető, készül, amelyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kell kezelni.

A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők – a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően –, a feleket kölcsönösen kötik.

Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleirása a szakmai konzultáció(k)ra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az emlékeztetőket és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon –, tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásárói a főépítész gondoskodik.

VI. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

17. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

52. §    A jelen rendelet előírásai szerint a település teljes közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban.

18. A véleményezési eljárás részletes szabályai

53. §    A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész állásfoglalása képezi.

54. §   A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező, a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásávai egyidejűleg benyújtja a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt.

A településképi véleményben a polgármester a tervezett épitési tevékenységet engedélyezésre

1. javasolja,
2. feltétellel javasolja, amennyiben a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható, vagy
3. nem javasolja.

A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül –, meg kell küldeni a kérelmezőnek.

55. §    A rendelet 54. §. szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A.§ (3) bekezdésében foglaltakon túl –, az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

1. tetőfelülnézeti helyszínrajzot, a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
2. az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
3. metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
4. valamennyi homlokzatot,
5. utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, és
6. szükség szerinti látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

19. A településképi véleményezés szempontjai

56.§     A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településképi rendelet vonatkozó előírásainak.

VII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

20. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

57. §    E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül:

a) Helyi értékvédelmi területen

aa) Az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni, kivéve műemléki jelentőségű területen, a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakítása.

ab) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de méretét, anyaghasználatát, tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő –, cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén.

b) Közterületről látható építési tevékenység esetén az alábbi esetekben:

ba) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú –, égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

bb) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

bc) Szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni. bd) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló. be) kerti építmény, háztartási kemence, füstölő építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,

c) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

d) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

e) Nettó 10 m3 térfogatot és 2,0 m gerincmagasságot meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenységet követően sem haladja meg a 50 m3-t, és a 3, 0 m gerincmagasságot.

f) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak magassága

fa) beépítésre nem szánt területen több mint 5,0 m, de építési tevékenység után sem haladja meg a 9,0 m magasságot,

fb) beépítésre szánt területen több, mint 3, 0 m, de a építési tevékenység után sem haladja meg 4,5 m magasságot.

g) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága több, mint 2, 0 m, de nem haladja meg a 6,0 m-t.

h) Megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 10-180 napig fennálló

ha) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

hb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

hc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

i) Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja:

ia) beépítésre nem szánt területen magasabb, mint 5,0 m, de az építési tevékenység után sem haladja meg a 9,0 m-t,

ib) beépítésre szánt területen az alapterülete nagyobb, mint 20 m2 és magasabb, mint 2, 0 m, de métere a az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

j) Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amennyiben

ja) beépítésre nem szánt területen a legnagyobb magassága több, mint 4,0 m nem haladja meg 9,0 m-t,

jb) beépítésre szánt területen alapterülete több mint 100 m2 és magasabb, mint 3, 0, de nem haladja meg a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 3 m-es magasságot.

k) A 2, 0 és 6,0 m közötti magasságú, illetve 10 és 60 m3 között térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén.

l) Utasváró fülke.

m) Közterülettel határos kerítés, támfal.

58. §    E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

59.§     A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A dokumentációt a kérelem tárgyától függően megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell elkészítenie.

A bejelentéshez – a kérelem tárgyának megfelelően –, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, főépítészi konzultáción meghatározott építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni

A településképi bejelentési eljárásért a bejelentőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

Az 57. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az alábbi bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével –, megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti.

A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett –, figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.

A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

A településképi bejelentési igazolás a kiállítástól számított 3 évig érvényes.

VIII. Fejezet

Településképi kötelezés, településképi bírság

22. Településképi kötelezési eljárás

60. §    A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.

A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

61.§     A polgármester a településképi kötelezés végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000,- forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el. A bírság alkalmazására kerülhet sor:

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztásakor,

b) a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzésekor,

c) a településképi követelmények be nem tartásakor,

d) a döntés végre nem hajtásakor,

e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény éshirdető berendezése állapota nem megfelelő, a felirat tartalma idejétmúlt vagy félrevezető, és

f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére, vagy a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

A kiszabható bírság alsó határösszege 15 000,- forint, felső határösszege 1 000 000,-forint.

24. A bírság kiszabásának és behajtásának módja

62. §    A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok, többek között a jogsértő magatartás súlya, különösen a jogsértések száma és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértéke, a jogsértés ismételtsége, időtartama, a jogsértéssel elért előny mértéke. A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap. Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

25. Hatálybalépés

63. §. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

                       Tatárka József                                                                                   Körtvélyesi Gergő

                        polgármester                                                                                           jegyző

                                                                                                   1. melléklet a  3/2018.(III.19.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem

924, 923, 922, 919, 918, 917/4, 917/3, 917/3, 916/3, 916/4, 916/5, 915, 911, 914, 905, 903, 902, 899, 898, 897, 896, 895, 894, 891/2,891/1, 890/1, 890/2, 889, 887,886/1, 885/2, 885/1, 883/2, 882/2, 882/1, 879, 880, 878/4, 878/5, 878/2, 878/3, 876, 877, 876, 874, 873/2, 873/1, 871/5, 871/6, 871/4, 871/3, 870,867, 865, 703, 702, 701, 700, 669, 658, 657/2, 657/1, 656, 655, 654, 653, 652, 651/2, 651/1, 650, 649, 648, 647, 646, 645, 644, 643,

555/1, 554,351/2, 359, 360, 362/1, 364,365, 365, 366/1, 367, 368, 373, 374, 375/2, 378, 381/2, 381/1, 391, 401, 402, 403, 397, 399, 400/1, 387, 384, 382, 88/4

                                                                                                     2. melléklet a  3/2018. (III.19.) önkormányzati rendelethez