1. §³ A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3909 Mád Rákóczi utca 50.

(3) Polgármesteri Hivatalának:

(4) Az önkormányzat jelképei: címer

(5) Az önkormányzat címerének színes grafikáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal, társulás) látják el. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein keresztül látja el.

(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított gazdasági társaságok, listáját jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza. A változást a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

(5) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó kormányzati funkciók meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változásokat a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

6. § (1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)⁴ A képviselő-testület évente 8 ülést tart az általa elfogadott éves munkaterv szerint. A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés általában hétfői napon 15 órakor kezdődik

(3) A munkatervet a Képviselő-testület a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén tárgyalja, és hagyja jóvá.

(4) A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:

7. § (1) Év közben felmerülő sürgős feladat esetén, vagy rövid határidős pályázatok benyújtása érdekében a polgármester a munkatervtől eltérő időpontra rendkívüli ülésre is összehívhatja a Képviselő-testületet.

(2) Rendkívüli ülésen kizárólag az(ok) a napirendi pont(ok) tárgyalható(k), amely(ek)et a polgármester meghívója, illetve az összehívásra vonatkozó indítvány tartalmazott.

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

(3) A polgármester a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének helyéről, időpontjáról és a napirendi pontokról az ülést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatót jelentet meg amit a 27. §. (8) bekezdésébenn foglaltak szerint közzétesz.

9. § (1)⁵ A Képviselő-testület üléseinek állandó meghívottjai:

(2)⁷ A Képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal – eseti jelleggel meg kell hívni:

10. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülés (továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(6) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

11. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetében a legidősebb önkormányzati képviselő mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

12. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Polgármesteri Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

13. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság, illetőleg a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

14. § A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a bizottságok véleményét kéri. Ezt követően a levezető elnök megnyitja a vitát.

15. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:

(3) A levezető elnök tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A levezető elnöknek az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

16. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

17. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

18. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3) Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 30 másodperc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 30 másodperc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a levezető elnök megvonja a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(2)⁸ Előterjesztést nyújthat be a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati intézmény vezetője továbbá a mádi székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos vagy elektronikus előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval egyidejűleg elektronikus úton meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni (sürgősségi indítvány).

(5) Az előterjesztések tartalmi elemei:

(6) Az előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(7) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintetthez való eljuttatásáról.

20. § (1) A határozati javaslat az előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

21. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

22. § (1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők felállva, "igen"-nel, vagy "nem"-mel és tartózkodással szavazhatnak.

(3) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti az eredményt.

(4) A névszerinti szavazáshoz igénybe vett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi Bizottság elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság alelnöke helyettesíti.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

24. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata) hozza.

(5) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat - amennyiben a jegyző nem tett törvényességi észrevételt, - egyenként bocsátja szavazásra.

(6) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(7) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(8) A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

25. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal vezeti.

(3) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

(4) Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.

26. § (1) Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyezetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 16.00 óráig van lehetőség.

(4) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(5) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(6) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

27. § (1) Rendelet alkotását az önkormányzati képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésének minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezése.

(5) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

28. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 5 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni a 27. §. (8) bek. szerint.

(3) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

(4) A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

29. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni a napirend tárgyát, az előterjesztőt vagy előterjesztőket, előadókat, hozzászólókat, zárt ülés esetében rögzíteni kell azt is, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

30. § (1) A képviselők jogait és kötelességeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. §. (1) bekezdése határozza meg.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a Mötv. 32..§.(2) bekezdés b)pontjában meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet interpelláció, vagy képviselői kérdés.

(3) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.

(4) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

31. § (1) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(3) A Pénzügyi Bizottság személyes érintettségi ügyben folytatott eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A Pénzügyi Bizottság személyes érintettségi eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben-hatályban tartásáról.

32. § (1) Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 36. § és 40. §-ba foglalt összeférhetetlenségi előírások alkalmazandók.

(2) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 37. §-ban foglalt kötelezettsége teljesítése során szükségessé váló, a törvényben előírt módon kiállított nyilatkozatát a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságnak adja át.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Pénzügyi Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti. a képviselő-testület az Mötv. 37. § (2) bekezdése szerint eljárva határozatot hoz az összeférhetetlenségi ügyben.

33. § (1) Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 38. §-ba foglalt méltatlanságra vonatkozó előírások alkalmazandók.

(2) A méltatlansági eljárásra az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

34. § (1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ba foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot Pénzügyi Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv.39. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti, amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39. § (5) bekezdésébe foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

35. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságba indokolt beválasztani a bizottság feladatköre szerinti területen szakmai ismeretekkel rendelkező nem önkormányzati képviselő tagokat is.

36. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, egyebekben az emlékeztető készítése is elegendő. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által esetenként megválasztott bizottsági tag írja alá.

(3) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

(4) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait.

(5) A bizottság tevékenységéről ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok működését a polgármester köteles a képviselő-testület útján elősegíteni. A bizottságok elnökei üléseik megtartását összehangolják egymással és a polgármesterrel.

(7) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, valamint az adott napirend előterjesztőjét.

(8) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelező.

37. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

38. § (1) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő-testületi tag.

(2) A Pénzügyi Bizottság a Mötv. 120. §. (1) bekezdésében meghatározottakon túl pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörében

39. §⁹ (1) A Szociális Bizottság létszáma: 2 fő képviselő-testületi tag, 1 fő nem képviselő-testületi tag.

(2) A Szociális Bizottság a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt a szociális rászorultságtól függő ellátások közül

(3) az önkormányzati ösztöndíjrendszer előzetes bíráló bizottságaként

(4)¹⁰ Az állandó bizottságok tagjainak nevét jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(5)¹¹ A Szociális Bizottság nem képviselő tagját az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

40. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén a "Bizottságok beszámolói és bizottsági tagcserék, kérdések, bejelentések" című napirend keretében, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

41. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester az Mötv.71. §-ban meghatározottak szerint külön képviselő-testületi határozatban megállapított illetményre és költségtérítésre jogosult.

(3) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.

(4) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, és működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(5) A polgármester Mötv. 65. §- 67. §-ban megfogalmazott feladatain túl, főbb feladatai különösen:

(6) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:

42. § A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az Mötv.72. §-ba valamint jelen rendeletbe foglalt önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.

43. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

44. § (1) Az Mötv. 82. §-83. §-a szerinti pályázat és eljárás alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyző kerül kinevezésre. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatokat, amelynek során jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége illetve tartós akadályoztatása esetén (legfeljebb 6 hónap időtartamra) a polgármester a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt bíz meg.

(4)¹⁵ A jegyző a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt

45. § (1) A képviselő-testület és más helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre figyelemmel az Mötv. 89. §-92. §-ban foglaltakra.

(2) Az önkormányzat társulásainak felsorolását valamint a társulásra átruházott hatásköröket jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

45/A. §¹⁷ (1) Mád községben Mádi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnevezéssel (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a Nemzetiségi Önkormányzattal.

(3) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben – a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt – a 3909 Mád, Rákóczi u. 50. szám alatti épületben a helyiséghasználatot.

(4) Az Önkormányzat a Hivatal útján gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a roma nemzetiségi közügyek intézése érdekében a Polgármesternél kezdeményezheti a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(6) A Polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(7) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzat egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a Polgármester gondoskodik.

(8) A véleményezési, egyetértési jog gyakorlására az Njtv. 27. §, 35. §, és 83. § (4) bekezdésében foglalt eljárásrend vonatkozik.

(9) A Nemzetiségi Önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a Polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Képviselő-testületet a Polgármester tájékoztatja.

45/B. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, valamint a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(7) A lakossági fórum és közmeghallgatás meghívóját az önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján www.mad.info.hu internetes elérhetőségen elektronikus formában is meg kell jelentetni.

46. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Mád község Önkormányzat képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018. (III.19.) önkormányzati rendelet.