Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megszegésének jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2025. 04. 17

Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (IV. 16.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megszegésének jogkövetkezményeiről

2025.04.17.

[1] Mád Község Önkormányzatának képviselő-testülete abból a célból, hogy Mád közigazgatási területén, a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartásával biztosítva legyen településen élők életszínvonalának növelése, szükségesnek tartja e rendelet megalkotását.

[2] Mád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Mád község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) A rendelet azon magatartási szabályok megszegése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

2. A köztisztasággal összefüggő szabályok megszegése

2. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki

a) tulajdonosként az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,

b) ingatlantulajdonosként belterületi ingatlanának rendben tartásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, fűnyírásáról, elgazosodásának megakadályozásáról nem gondoskodik,

c) a hulladékkezelési közszolgáltatást nem veszi igénybe, emiatt ingatlanán hulladék halmozódik fel,

d) nem akadályozza meg, hogy a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanáról a közterületre föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag kerülhessen,

e) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon tevékenységével másoknak zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy zaj kivételével egyéb más zavaró hatást okoz.

f) a telekingatlana tisztántartásáról és gyomtól való mentesítéséről, a szomszédos lakóingatlanra ránövő ágak nyeséséről nem gondoskodik,

g) az ingatlan előtti árkot, folyókákat, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefogyását nem biztosítja,

h) az ingatlannal határos közterület (járda, zöldsáv, stb.) úttestig terjedő teljes területének - saroktelek tulajdonosa mindkét utcafronton - gondozásáról, gyommentesítéséről, tisztántartásáról, a fű nyírásáról, a járda - közegészségügyi szempontból veszélytelen szóróanyaggal történő - hó- és síkosság mentesítéséről nem gondoskodik.

3. A közterület használatával összefüggő szabályok megszegése

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el,

a) aki közterület-használati engedély nélkül

aa) közterületen építményt elhelyez, vendéglátó-ipari előkertet vagy teraszt kialakít,

ab) építő- vagy tüzelőanyagot, építési tevékenység végzéséhez szükséges eszközt 15 napon túl közterületen tárol,

ac) kereskedelmi, egyéb szolgáltató, szórakoztató tevékenység céljára közterületet igénybe vesz,

ad) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel el nem látott gépjárművét közterületen tárolja,

ae) személy-, vagy áruszállítási tevékenységgel összefüggésben állomáshelyként közterületet használ,

b) a közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál,

c) közterületen másokat zavaró, zaklató módon árusít, osztogat vagy szolgáltatást nyújt,

d) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát, emléktáblát, szobrot, vagy emlékművet beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez vagy leszerel,

e) a közterületek elnevezéséről, valamint az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám megállapítás szabályairól szóló 13/2014. (XII.17.) önkormányzat rendelet 13. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét nem teljesíti,

f) az önkormányzat és más hatóság által kihelyezett hirdetményt olvashatatlanná tesz, vagy leszakít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az a nyilvánvalóan alkoholos állapotban lévő, kábítószer, vagy pszichotrop anyag hatása alatt álló személy, aki közterületen olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy mások rosszallását kiváltsa.

4. A zöldfelületekkel összefüggő szabályok megszegése

4. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületi zöldfelületen

a) növényeket engedély nélkül csonkít,

b) fák törzsét vagy ágait engedély nélkül hirdetés, transzparens, reklámhordozó, kötél vagy kábel rögzítésére használja,

c) közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti,

d) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról közterületre kihajló, vagy – a szomszédot zavaró módon – a szomszéd ingatlanára áthajló növények gallyazását nem végzi el.

5. Az avar és növényi hulladék nyílttéri égetésére vonatkozó szabályok megszegése

5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el, aki a környezetvédelemről szóló 13/2023. (XI.28.) önkormányzati rendelet avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó 7. §-ban meghatározott égetési szabályokat megsérti.

6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el,

(2) aki hulladékot- így különösen háztartási, kommunális, ipari eredetű, veszélyes és egyéb hulladékot, műanyag, gumi, vegyszer, festék - nyílttéri, vagy háztartási tüzelőberendezésben éget.

6. Zajvédelmi szabályok megszegése

7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el,

a) aki az ingatlanon zajhatással járó kertművelési, kertépítési, valamint kertfenntartási tevékenységet,

b) zajjal járó karbantartási, javítási, szerelési, építési munkát, hobbi tevékenységet végez hétköznap 00.00 óra és 6.00 valamint 21.00 óra és 00.00 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 00.00 óra és 08.00 óra, valamint 12.00 óra és 00.00 óra között, így különösen:

c) robbanómotoros fűnyírót, robbanómotoros fűkaszát, kapáló gépet, kerti traktort,

d) fűrészgépet, betonkeverőt, motorfűrészt működtet.

7. Az állattartással összefüggő szabályok megszegése

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el,

a) aki az eb tulajdonosaként az ebet belterület közterületén póráz nélkül vezeti,

b) nem gondoskodik arról, hogy az eb sem embert, sem más állatot harapással ne veszélyeztethessen,

c) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,

d) a kóbor állatok befogásával összefüggő feladatok ellátását akadályozza, a befogott kóbor állatot jogtalanul szabadon engedi, vagy arra törekszik,

e) az ebösszeírást akadályozza, abban nem működik közre, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

f) ingatlantulajdonosként, ha harapós, vagy támadó természetű ebet tart, a lakóház, lakás, vagy egyéb terület bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló táblát nem helyezi el,

g) köznevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, sportlétesítmények területére, temetőbe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, vagy annak udvarába ebet – a vakvezető, terápiás és mozgáskorlátozottakat segítő eb, továbbá a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebe kivételével – bevisz,

h) vendéglátó üzletbe és szórakozóhelyre ebet az üzemeltető engedélye nélkül beviszi.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki

a) méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon belül helyez el azzal, hogy ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését nem biztosítja,

b) utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat (kaptárokat) nem úgy helyezi el, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek, az úton a méhészettől jobbra és balra 50–60 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat, méhek!” felirattal figyelmeztető táblát helyezi el.

c) vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől 200 méter távolságon belül helyez el, kivéve, ha ettől a szabálytól az érdekeltek megegyezéssel eltértek.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az állattartás körében:

a) aki a közterület tulajdonosának engedélye nélkül közterületen hobbi, vagy haszonállatot tart, legeltet, az ingatlanáról felügyelet nélkül kienged, vagy más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását nem akadályozza meg,

b) aki a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló kedvtelésből tartott állat közterületre, vagy más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását, kóborlását nem akadályozza meg,

c) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,

d) aki zárt rendszerű állattartás esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről,

e) aki az almostrágyát az ingatlan udvarán nem kiépített, elfolyás- és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben tárolja,

f) aki nem gondoskodik az elhullott állat tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről.

8. Vízgazdálkodással összefüggő szabályok megszegése

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közkifolyót nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsimosás, locsolás, medencefeltöltés) a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül veszi igénybe.

9. Közintézményben való tartózkodás szabályainak megszegése

10. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közintézmény épületében, vagy annak udvarán – amennyiben az ott tartózkodásnak szabályai vannak – az ott tartózkodás szabályait megszegi.

10. Önkormányzati tulajdonú utak használata

11. § (1) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az a 3,5 t önsúlynál nehezebb jármű tulajdonosa vagy üzembentartója, aki a járművet közterületen engedély nélkül helyezi el vagy tárolja.

(2) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki

a) területének öntözése során az önkormányzati utat belocsolja, a földről a vizet az útra kiengedi mely miatt az út állapota, használhatósági megromlik,

b) szilárd útburkolatú belterületi utat járművével sárral felhordja és nem gondoskodik annak rendbetételéről,

c) az önkormányzati utat vagy a magántulajdonban lévő, de a közforgalom számára megnyitott utat megrongálja, járhatatlanná teszi, elszántja, az út területére terményt, veteményt ültet, az út geometriáját megváltoztatja,

d) a csúszásmentesítésre nem engedélyezett anyagot használ fel.

11. Jogkövetkezmények

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási bírság szabható ki.

(2) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazásának van helye, ha a szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

(3) A figyelmeztetéssel a hatóság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabályszegés elkövetésétől.

(4) A e rendeletben meghatározott valamely magatartás elkövetőjével szemben

a) természetes személy esetében kétszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig

terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

12. Eljárási rendelkezések

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének, idejének és körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben az eljárás az észleléstől számított 30 napon belül indítható meg.

14. § A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi körülményeit, vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait annyiban, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak, vagy azokat – a hatóság erre vonatkozó felhívására – önként igazolja.

15. § A kötelezett a közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, a helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 30 napon belül átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles megfizetni.

13. Záró rendelkezések

16. § Felhatalmazást kap a jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás lefolytatására, a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabására.

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.