Megyaszó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: szociális törvény) 10.§  (1) bekezdés, 32.§ (3) és 92.§ (1) bekezdéseinek felhatalmazása alapján a rászorultak szociális ellátása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

1.§

E rendelet célja, hogy Megyaszó község lakóinak szociális biztonság a érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások

• formáit,
• szervezetét,
• a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és az egyéb eljárási szabályokat,
• a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit. 

2.§

1. A rendelet hatálya kiterjed a Megyaszó Községben lakóhellyel rendelkező, valamint  a szociális törvény által meghatározott ellátások esetében a községben tartózkodó rászoruló személyekre és hajléktalanokra.
2. Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászoruló személynek átmeneti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulóknak az életét, testi épségét veszélyezteti. 

3.§

E rendelet alkalmazásában

1. Jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, házastárs, tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedülálló, a szociális törvény 4.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint. 

b. Szociálisan rászorult személy – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – különösen az, akinek családjában az 1 főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120%-át nem haladja meg, s vagyona nincs. 

c. A Szociális Bizottság lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a személynek, akinek a háztartásban együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget elérő lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek.

A településen elismert minimális lakásnagyság:

• 1 személy esetében 35m2
• 2 személy esetében 45 m2
• 3 személy esetében  55 m2
• 4 személy esetében 65 m2
• valamennyi további személy esetében személyenként 5m2

A településen elismert lakásminőség: a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerinti félkomfortos. a komfortfokozat megállapításánál az utóbbi 15 évben épült lakások esetében a használatba vételi engedélyben feltüntetett komfortfokozat az irányadó. 

d. Rendkívüli élethelyzet: bizonyos esemény, történés bekövetkezése, amelynek megoldásához egy esetben van szükség pénzbeni vagy természetbeni szociális ellátás folyósítására. 

4.§

(1) A szociális törvényben és e rendeletben szabályozott szociális ellátások juttatására hivatalból, illetve kérelemre indulhat eljárás.

(2) A kérelmeket – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani.

(3) A kérelmeket beérkezésük sorrendjében, rendkívüli körülmény esetén lehetőség szerint soron kívül kell előkészíteni elbírálásra. 

5.§

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó, az e rendeletben előírt tartalmú igazolásokat becsatolni.

(2) A jogosultsági feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni, illetve vizsgálni:

- közös háztartásban élők számát a személyi igazolványok, lakcímigazolványok bemutatásával, illetve a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával,

- a saját háztartásban tartást az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatával,

- fizetési hátralék fennállását a tartozás jogosultjai által kiadott igazolás becsatolásával.

1. A jövedelem számításánál irányadó időszak, igazolás módja:

• munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap nettó jövedelmének átlagáról szóló munkáltatói igazolás,
• a szociális törvény 4.§ (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás esetén a tárgyhavi, vagy megelőző havi szelvény, postai feladóvevény, illetve pénzintézeti folyószámla igazolás,
• vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás fénymásolata,
• egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetében személyes nyilatkozat az egy éves havi átlagos nettó jövedelemről,
• tartásdíj esetén a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet bemutatása mellett, a ténylegesen folyósított tartásdíj átvételi elismervénye, postai feladóvevénye,

2. A (3) bekezdés szerinti jövedelemszámításnál irányadó időszaktól el lehet térni, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. 

6.§

(1) A rendeletben szabályozott ellátásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek megismerése céljából környezettanulmány készíthető, illetve háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógusi szakvélemény, javaslat kérhető be. Az egy éven belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható.

(2) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelem nyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeket igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelem nyilatkozatban szerepelő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. 

7.§

A szociális törvény 7.§-a alapján benyújtott átmeneti segély összegét, illetve a 48.§ alapján felmerült köztemetés költségeit, az elsőfokú határozat alapján vissza kell igényelni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező önkormányzattól. 

8.§

(1) A megállapított ellátások készpénzben, pénztári kifizetéssel, postai utalással, közüzemi vállalathoz, intézményekhez történő utalással, illetve lakossági folyószámlára utalással folyósíthatnak.

(2) A havonta rendszeresen kifizetésre kerülő ellátásokat a tárgyhót követő 5. napjáig kell utalni, illetőleg kifizetni. 

9.§

Megyaszó község Önkormányzatának Jegyzője a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B – 32/D.§-ban foglaltak szerint a jogosultak részére időskorúak járadékát állapít meg. 

13.§

(1) A szociális törvény 40.§, illetve 41.§ (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi akkor, ha családjábn az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, illetve egyedülálló esetén 150%-át.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított ápolási díj mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmek elbírálása, a jogosultság feltételeinek kétévenkénti felülvizsgálatára a Szociális Bizottság jogosult. 

13/A.§

Megyaszó Község Önkormányzatának Jegyzője a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A.§-ban foglaltak szerint a jogosultak részére ápolási díjat állapít meg. 

15.§

(1) Kamatmentes kölcsön nyújtható,

- nyugdíjba vonulást követő időszakra, az ellátás megállapításáig,

- előre nem látható, önhibáján kívül bekövetkezett jelentős többletkiadás miatt (elemi kár, baleset, stb.)

(2) A kamatmentes kölcsön nagyságát és visszafizetésének kezdő időpontját és tartalmát úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi, szociális helyzetéhez.

(3) A készpénzsegély összege alkalmanként nem kevesebb, mint a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj 10%-a.

(4) Az önkormányzati rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező csak különösen indokolt esetben részesíthető készpénzsegélyben.

(5) Az átmeneti segélyt természetbeni formában kell nyújtani, amennyiben a kérelmező életvitele, életkörülményei alapján a segély felhasználása megnyugtató módon így biztosítható, vagy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével a segély felhasználását vásárlás útján kell garantálni.

(6) Az átmeneti segély felhasználására az elsőfokú hatáskört gyakorló elszámolási kötelezettséget írhat elő.

(7) Az éves szemétszállítási díj:

- 50%-át elérő hozzájárulásban részesülnek az egyedül élő személyek, illetve azon kéttagú családok, amelyekben az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj mértékét,

- 25%-át elérő hozzájárulásban részesülnek azon kéttagú családok, melyekben a család mindkét tagja 70 év feletti, illetve, amelyekben az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj 150%-át, valamint mindazon további családok, amelyekben a család 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj mértékét.

(8) A 14.§ (4) bekezdés cc) pont szerinti hozzájárulás iránti kérelmeket évente, minden év május 10-ig lehet benyújtani.

(9) Az 50%-os hozzájárulás megállapítása esetén a hozzájárulást két egyenlő részletben,

- július 15-ig (II. negyedévi teljes szemétszállítási díj)

- október 15-ig (III. negyedévi teljes szemétszállítási díj)

utalja a Polgármesteri Hivatal a közszolgáltatást végző szervezet számlájára.

(10) Az átmeneti segély (bármely formában) évi mértéke családonként a nyugdíjminimum 200%-át csak kivételesen haladhatja meg.

(11) Az átmeneti segély iránti kérelmek elbírálására a Szociális Bizottság jogosult.

(12) Halaszthatatlan esetben a polgármester legfeljebb 10.000.-Ft összegű átmeneti segélyt állapíthat meg. 

17.§

(1) Temetési segélyben részesíthető, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. 16.§-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) A temetési segély iránti kérelmekhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt  kérő vagy vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák másolatát.

(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 100.000.-Ft.

(5) A temetési segély iránti kérelmek elbírálására a polgármester jogosult. 

18.§.

(1) A polgármester a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodik az elhunyt közköltségen történő eltemettetéséről, ha

- nincs, vagy nem lelhető fel a eltemettetésre köteles személy, - vagy

- az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A polgármester jogosult és egyben köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a szociális törvény 48.§ (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak alapján szükségessé válhatnak. 

19.§

(1) Megyaszó község Önkormányzatának Jegyzője a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50.§ (3) bekezdése alapján a jogosultak részére közgyógyellátást állapít meg.

(2)Az (1) bekezdés alapján közgyógyellátásra jogosult:

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, és

b) havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

20.§

A személyes gondoskodás keretébe tartozó helyi alapellátási formák:

1. szociális étkeztetés,
2. nappali ellátás, Idősek Klubja működtetése
3. családsegítés

20/A. §

A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja.

21. §

(1) Az ellátások igénybevétele önkéntes, az eljárás az igénylő, törvényes képviselője kérelmére, illetve a 20. § szerinti ellátások esetében az észlelő és jelző rendszerben szerepet vállaló egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek indítványára, jelzése alapján is indulhat.

(2) A kérelmet a 20. § a) és b) pontja szerinti ellátásoknál az Idősek Klubja vezetőjéhez, míg a 20. § c) pontja szerinti ellátások esetében a Harangod Vidéki Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális étkeztetés iránti kérelmek elbírálására, a személyi térítési díj megállapítására és felülvizsgálatára az Idősek Klubja intézményvezetője jogosult.

(4) A családsegítés igénybevétele térítésmentes.

(5) Külön eljárás nélkül, haladéktalanul kell étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

22. §

Meg kell szüntetni a személyes gondoskodás keretébe tartozó helyi alapellátást

            - ha az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

            - az igénylő kérelmére,

            - a térítési díj figyelmeztetés ellenére történő nem fizetése esetén,

- ha az igénybe vevő egészségi állapotának, szociális körülményeinek romlása miatt az alapellátási formák már nem nyújtanak megfelelő segítséget,

- az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza.

25. §

A Képviselő- testület mindazon szolgáltatást igénybe vevők esetén, akiknek a családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, az Idősek Klubja nappali ellátása és a házi segítségnyújtás térítési díja tekintetében 100%-os térítési díjkedvezményt biztosít.