Megyaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2004. 03. 29

Megyaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2004.03.29.

MEGYASZÓ község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed MEGYASZÓ község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes:

Mellékletek:
1. sz Szabályozási terv a belterületre M=1:2000
2. sz.Szabályozási terv a külterületre M=1:10000
3. sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek
Függelékek:
1 sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok
2. sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei
3 sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai
4 sz Település fásításra javasolt őshonos növények jegyzéke
5. sz.Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala
építési határvonal
az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai
a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás
a legnagyobb beépítettség mértéke
a megengedett legkisebb-legnagyobb építmény magasság
a minimális telekméret
a kötelező beépítési vonal
a környezetvédelmi előírások
korlátozások

3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell
tekinteni:
a szabályozási vonalakat,
a terület-felhasználási egységek határát,
a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
a belterület bővítés határát.
Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv
módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
(3) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a hatályos rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a hatályos jogszabályban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

5. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

falusias lakóterületek
b) településközpont vegyes terület
c) kereskedelmi, ipari gazdasági terület
d) különleges terület
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület
c) erdőterület
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület
e) egyéb rendeltetésű terület

A belterületi határ módosítása

6. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes terület-felhasználási egységekre

vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

7. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

- termelő kertgazdasági építmény,

- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2

- beépített szintterületig

- kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig

- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig

- szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig

- sportlétesítmény

- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építménymagasságát nem lépheti túl.

b) Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.

(3) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

- a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

- a levegőminőségi előírásoknak,

- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

(5) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

(6) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(7) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

Az épületek közötti távolság betartandó,
a) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
b) Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve
c) Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
d) A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.
(8) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.
(9) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
(10) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
(11) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(12) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(13) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
(14) A lakóépület használatbavétele elótt a teljes homlokzat képzés kiépítése kötelező.
(15) Az építési engedély kérelem előtt a települési önkormányzattal minden tervet egyeztetni kell, lakóépületekben építési engedélyekhez benyújtott dokumentációban kötelezően szerepeljen a vízvételi helység(fürdőszoba)+külön WC
(16) Az építési engedélyezés időpontjában gondoskodni kell az utcai kerítés tervezéséről és a használatba vételig azt meg is kell építeni.
(17) Az építési engedélyezési tervben gondoskodni kell telkenként legalább 3 db fa telepítéséről, mely a táji adottságoknak is meg kell hogy feleljen. Allergén növény nem telepíthető.
(18) A helyi védelem alatt álló épületek, illetve a védett környezetben az épületek, építmények színezésére vonatkozó szabályok:
Vakolt, fehér, vagy törtfehér, világos pasztellszínek alkalmazhatók; ríkító, erős színek nem.
Hideg színek alkalmazását (pl. kék) kerülni kell.
A tervlapon azonosíthatóan meg kell jeleníteni a színeket.
Az épületrészek lehetséges színeit a következő táblázat tartalmazza:

Épületrészek

Tető

Homlokzat

Nyílászáró

Lábazat

Szín / színkód

RAL 2000-2003
RAL 3000-3003

RAL1000-1002
RAL1013-1015
RAL1024,RAL 1034
RAL 9001-9002
RAL 9016

Fehér, vagy natúr fa színezet

RAL 6001-6015
RAL 7026-7047
RAL 8011-8028

RAL színskála szerint tipikusan harsány szín, falfelület színezésre 1026, 2005, 2007, 3024, 3026 jelű színek nem alkalmazható.
Tikkurila színkártya szerint alkalmazható szinek:
F, G, H, V, X betűvel kezdődő színek, kivétel a 140-től 148-ig tartó
színek, ahol csak az F és V betűjelű szín alkalmazható alapszínként.
Nem alkalmazható alapszínként: K, L, M, Y betűjelű színek.

A lakóterület övezetei

Lke jelű alövezetek

Kertvárosias lakóterület övezetei

8. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre
Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET
a) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el.
I. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti
jele

Beépítési
Módja

Kialakítható
legkisebb
területe*

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb építményének-
magassága

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Lke-1

O
Oldalhatáron álló

700 m2

30 %

4,5 m

50%

*A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
A tetőidom megengedett hajlásszöge min. 12 fok lehet
(2) Minimális telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1 18 m.
(3) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:
- járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár
- idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva
- hőtermelést biztosító épület (kazánház)
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
(4) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
c) Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

Lf-1 építési övezet

9. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.

a lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, és legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.
(2) II. TÁBLÁZAT Lf-1

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Alakítható
legkisebb
telekterület

Leg-
kisebb telek
szélesség




szélességszélesség

Leg-
nagyobb
beépítettség

Legnagyobb
építmény magasság

magasság
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke



















Lf-1

O
Oldalhatáron álló

550 m2

16 m

30%

4,5 m

40 %

(3) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
c) közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(4) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min.12 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Lf-2 építési övezet

10. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.

(2) A lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel

(3) III.TÁBLÁZAT Lf-2

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Alakítható
legkisebb
telekterület

Leg-
kisebb telek
szélesség




szélességszélesség

Leg-
nagyobb
beépítettség

Legnagyobb
építmény magasság

magasság
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke



















Lf-2

O
Oldalhatáron álló

800 m2

14 m

30 %

4,5 m

40 %

(4) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
c) közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(5) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min.12 fok lehet. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Lf-3 építési övezet

11. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. táblázatban előírtaknak.

(2) A lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el

(3) IV. TÁBLÁZAT Lf-3

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Alakítható
legkisebb
telekterület

Leg-
kisebb telek
szélesség




szélességszélesség

Leg-
nagyobb
beépítettség

Legnagyobb
építmény magasság

magasság
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke



















Lf-3

O
Oldalhatáron álló

600 m2

18 m

30 %

4,5 m

40 %

(4) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
c) közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(5) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min. 12. fok lehet. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Lf-4 építési övezet

12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. táblázatban előírtaknak.

(2) A lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, és legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

(3) V. TÁBLÁZAT Lf-4

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Alakítható
legkisebb
telekterület

Leg-
kisebb telek
szélesség




szélességszélesség

Leg-
nagyobb
beépítettség

Legnagyobb
építmény magasság

magasság
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke



















Lf-4

O
Oldalhatáron álló

1200 m2

16 m

30%

4,5 m

40 %

(4) Egyéb előírások:
a)terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b)környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
c)közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(5) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min. 12 fok lehet. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Vegyes terület

13. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet

a) Vt-1 településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

b) Vt-2 településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

c) Vt-3 településközpont vegyes terület, különleges védelmet igénylő alövezet

d) Vt-4 településközpont vegyes terület, művelődési intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

e) Vt-5 településközpont vegyes terület, kialakult telekméretű alövezet

Településközpont vegyes terület

Általános előírásai

14. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

- üzemanyagtöltő: kivételesen elhelyezhető max. 3 kútállásig.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.

- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

- Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Vt-1

15. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető

(3) VI. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Vt-1

O
Oldalhatáron álló

800 m2

35 %

4,5 m

30 %

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
(8) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület
c) közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(9) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.
(10) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

A településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-2

16. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) Az övezetben sportlétesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető

(3) A műemléki védettség alatt álló református templom környezetében az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

(4) A településközpontban köztér kialakítására részletes kertépítési tanulmányterv terv készítendő, melyben a térburkolat, valamint a mikreoarchitectúrák elhelyezése a műemléki környezet illeszkedési szabályait figyelembe kell venni.

(5) VII. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Vt-2

SZ
Szabadon
álló

1000 m2

40 %

6,5 m

30 %

(6) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(7) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(8) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(9) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
(10) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület
c) közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(11) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Településközpont vegyes terület különleges védelmet igénylő alövezete Vt-3

17. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Az övezetben kiemelt jelentőségű a kialakult építmények és telekstruktúra védelme.
(2) A településközpontban köztér kialakítására részletes kertépítési tanulmányterv terv készítendő, melyben a térburkolat, valamint a mikreoarchitectúrák elhelyezése a műemléki környezet illeszkedési szabályait figyelembe kell venni.
(3) VIII. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Vt-3

SZ
Szabadon álló

K

40 %

6,5 m

40 %

K: kialakult érték
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület
c) közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
(7) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése
lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Településközpont vegyes terület, művelődési intézmény elhelyezésére szolgáló alövezet Vt-4

18. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) Az övezetben sportlétesítmény 0,5 ha-os területig elhelyezhető

(3) IX. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Vt-4

O
Oldalhatáron álló

1000 m2

65 %

6,5 m

30 %

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
(8) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület
c) Közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(9) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Településközpont vegyes terület, kisméretű, kialakult telkes alövezet

Vt-5

19. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) Az övezetben sportlétesítmény 0,5 ha-os területig elhelyezhető

(3) IX. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Vt-5

O
Oldalhatáron álló

K

40 %

4,5 m

30 %

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
(8) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület
c) közművesítés: teljeskörű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.
(9) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Gazdasági területek

20. § (1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület-felhasználási kategóriákat foglalja magába:

Gazdasági terület, ezen belül
- Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
- Gip Ipari gazdasági terület
- Gip-M mezőgazdasági-ipari övezet

A kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület általános előírásai

Gksz

21. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

Az övezetbe az alábbi tevékenységek nem telepíthetők be :
- alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
- élőállat nagykereskedelem
- nyers-félkész bőr nagykereskedelem
- energiahordozó nagykereskedelem
- fém-, érc, nagykereskedelem
- fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem
- vasárú szerelvény nagykereskedelem
- vegyi árú nagykereskedelem
- egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
- hulladék nagykereskedelem
(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- átrakó építmény, mérlegház
- üzletház
- raktár
- szociális helység építménye
üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
- termék vezeték
- üzemanyagtöltő
mellékfunkciók (melléképítmények)
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
(3) Terepszint alatti építmények
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(4) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)
(5) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(6) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
(7) X. TÁBLÁZAT
Gksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Alakítható
legkisebb
telekterület

Leg-
kisebb telek
szélesség*




szélességszélesség

Leg-
nagyobb
beépítettség**

Legnagyobb
építmény magasság

magasság
magasság

Zöldfelület legkisebb
Mértéke



















Gksz

SZ
Szabadon álló

1000 m2

25 m

40 %

6,0 m

40%

Gksz*

SZ
Szabadon álló

1000 m2

25 m

40 %

5,0 m

40%

(8) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
b) süllyesztett garázs indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető, az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozó előírásokkal.
b) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület
(9) Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
(10) Az övezetben csak olyan kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, amelyek sem védőövezet, sem védőtávolságot nem igényelnek lakóépületektől. A környezetszennyezés mértéke nem haladja meg az érvényes jogszabályok szerinti határértéket, és az a telekhatáron belül lokalizálható.

Ipari gazdasági területek övezetei

22. § (1) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR EU megfeleltetés szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők:

- akkumulátorgyártás
- ércdúsító
- bányaüzem
- lőporgyártás
- lakk és festékgyártás
- műtrágyagyártás
- atomenergiai létesítmény
- izotóp labor
- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
- fehérje-feldolgozó üzem
- zsírfeldolgozó üzem
- azbesztgyártás
- cellulózgyártás
- kőolaj és földgáz feldolgozó
- grafitgyártás
- foszgéngyártás
- gyógyszergyártás
- növényvédőszer-gyár
- klórgyártás
- kokszoló mű
(2) Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:
- vörösiszap tároló
- zagytér
- veszélyes hulladéklerakó
(3) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
(4) Egyéb előírások:
a) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
b) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
c) környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
(5) Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
(6) XI. TÁBLÁZAT
Gip Ipari gazdasági terület

Az építési telek

Övezet
Jele

Beépítési
Mód

Alakítható
legkisebb
telekterület

Leg-
kisebb telek
szélesség*




szélességszélesség

Leg-
nagyobb
beépítettség**

Legnagyobb
építmény magasság

magasság
magasság

Zöldfelület legkisebb
Mértéke



















Gip

SZ
Szabadon álló

1000 m2

25 m

40 %

7,5 m (T)

40%

Különleges beépítésre szánt területek

24 /A.§

(1) A különleges beépítésre szánt területek övezetébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges beépítésre szánt területek terület-felhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a) Kt temető területe
b) Ksp sportpálya és sportcsarnok területe
c) Kme megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület (napelem-park)
d) Kszk kastélyszálló területe
e) Kpi pincefalu területe
f) Kszt szennyvíztisztító területe
g) Kmg mezőgazdasági üzemi terület
h) Kszo szociális otthon területe
(3) XIII./A TÁBLA

Az építési övezet funkcionális besorolása

Az építési telek

Övezeti jele

Funkcionális besorolás

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

m2

%

m

Kt

Működő temető
Csak kiszolgáló épület

SZ

K

10

4,5

Ksp

Sportpálya
Kiszolgáló ép. sport-csarnok

SZ

1000

20

7,5

Kme

Megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület (napelem-park)

SZ

2000

40

4,5

Kszk

Kastélyszálló övezete

K**

K**

K**

K**

Kpi

Pincefalu

O

K**

40

3,5

Kszt

Szennyvíztisztító övezete

SZ

K**

20

4,5

Kmg

Mezőgazdasági üzemi terület

SZ

2000

40

7,5 (T)*

Kszo

Szociális otthon övezete

SZ

4680

40

4,5

T*Az építmény magasság torony, elevátor siló építése esetén ettől eltérő is lehet (Technológiai igény szerint)
K** kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
(4) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
(5) Kt Működő temető övezete
1. A működő temető övezetében építmény csak a működtetést szolgáló célra létesíthető.
2. A bejárathoz kapcsolva (de a területből kirekesztve) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők. (maximum 5 db és max. 15 m2, darabonként összeépítve.
a lombbal való fedettség min 10 % legyen
(6) Ksp sportpálya és sportcsarnok övezete
Az övezetben a sport és szabadidő épületei és építményei helyezhetők el, valamint az övezet ellátását szolgáló kereskedelmi, vagy vendéglátást szolgáló létesítmények
(7) Kme megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület övezete
A megújuló energiaforrások napelemek telepítésére kijelölt terület. Az övezetben technológiai tervvel igazolt a napelem erőmű létesítéséhez és működéséhez kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.
(8) Kszk kastélyszálló övezete
1. Az övezetben a funkcióváltást segítő szállásférőhelyek, valamint szabadidő, sport és vendéglátást szolgáló építmények.
2. Lakóépület a tulajdonos, vagy az üzemeltetés céljaira építhető.
(9) Kpi pincefalu övezete
1. Az övezetben a borászathoz és szőlészethez, valamint a vendéglátáshoz kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.
2. Az övezetben az épület homlokzatmagassága sem lehet több 3,5 m.nél
3. Új pinceépület, és borház csak természetes anyagból épülhet
4. Színezés pasztel színekkel történhet
5. Új pince üreg építése bánya geológiai szakvélemény alapján történhet
6. Új pince építése esetén a szomszéd telek alá üreg építése tilos
(10) Kszt szennyvíztisztító
A szennyvíztisztító övezetében vízjogi engedély alapján a szennyvíztisztítóhoz szükséges technológiai építmények helyezhetők el.
(11) Kmg mezőgazdasági üzemi terület
1. Az építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó állattartó telepek és ipari jellegű tevékenység számára kialakult terület, melyhez saját termőterület nem feltétlenül, vagy nem megfelelő nagyságú tartozik.
2. Az építési övezetbe a meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Területük birtokközponttá fejleszthető. Ez esetben területük bővíthető, egyébként nem.
3. A „védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthetők, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.
4. 4.„Védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető. Az építési övezetben szolgálat célra lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető. A meglévők megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők és új lakást nem eredményező módon 25 m2-rel bővíthetők.
5. A védőövezeten belül lakó-, üdülő-, egészségügyi épület nem helyezhető el.
(12) Kszo szociális otthon övezete
1. A szociális otthon övezetében az idős ellátás és betegápolás épületei és építményei helyezhetők el.
2. Lakóépület a tulajdonos, vagy az üzemeltetés céljaira építhető.
3. Az övezetben a fő funkcióval összeegyeztethető egyházi, kulturális, kereskedelmi vendéglátó és szabadidős építmények elhelyezhetők.
(13) Egyéb előírások:
a) környezetvédelmi besorolások:
-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: különleges területekre vonatkozó határérték
b) közművesítés: részleges
c) a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Különleges beépítésre nem szánt területek

24 /B.§

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek terület-felhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a.) Kb bányászattal érintett terület övezete
(3) XIII.B TÁBLA

Az övezet funkcionális besorolása

A telek

Övezeti jele

Funkcionális besorolás

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület méret m2

A beépítettség legnagyobb mértéke%

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Kkb

Bányászattal érintett terület övezete

SZ

Bányatelek határ szerint


2+3 %


7,5(T)*

(T)*Az építmény magasság torony, elevátor siló építése esetén ettől eltérő is lehet (Technológiai igény szerint)

(4) Kkb Bányászattal érintett terület övezete
1.A bányászattal érintett terület övezetben csak a bányászati tevékenységet szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.
2.Lakás szolgálati jelleggel sem építhető.

A közlekedési területek általános előírásai

25. § (1) A közlekedési területeken belül az alábbi alövezetek alakíthatók ki:

-Köu-3 Közúti közlekedési terület (országos mellékút)
-Köu-4 Közúti közlekedési terület (települési gyüjtőút, települési összekötőút)
-Köu-5 Közúti közlekedési terület (kiszolgálóút,lakóutca)
A közlekedési területek alövezeteinek szabályozási szélességét az SZT szerint kell kialakítani.
(2) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 30 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
-Közlekedési létesítmények
-Közművek és hírközlési létesítmények
(4) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(5) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
a)az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
b)a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

Közműlétesítmények, közműellátás

26. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. vonatkozó szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

b) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANP és a műemléki az illetékes hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

27. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

28. § (1) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:

(Z)Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok területe

29. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

a) A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

b) Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

c) A terület fenntartásához szükséges épület

c) Erdőterületek E

Általános előírások

30. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

-Ev védelmi célú erdő
-Eg gazdasági célú erdő
övezetek kerültek megkülönböztetésre.

E övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

31. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Eg övezet

Gazdasági erdők

32. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Ev övezet

Természeti Területek erdői

33. § (1) A természeti területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

34. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-I általános mezőgazdasági terület (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület övezete
Má-ISZ általános mezőgazdasági terület a megújuló energiaforrások, szélerőmű elhelyezésére szolgáló övezet
Má-E általános mezőgazdasági terület(döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület övezete
Má-Iö,Má-E-ö ökológiai hálózat területén belüli általános mezőgazdasági területek övezete
Mk Kertes mezőgazdasági terület övezet, szőlőültetvények
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

Általános mezőgazdasági terület (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület övezete

35 /A. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek, azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (általában a belterülethez csatlakozó területek)
(2) XIV.TÁBLA

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Má-I

SZ
Szabadon álló

6000 m2+
10 ha

3%

4,5 m

(3) A természeti védettség alatt álló területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a természeti és épített környezet védettségére tekintettel az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba.
(4) A lakóház (tanya épület ) építés feltétele továbbá legalább 10 ha terület művelési és tulajdonlási kötelezettsége.
(5) Má-Iö az ökológiai hálózat területén belüli intenzív található általános mezőgazdasági terület övezetén belül nem helyezhető el nagyfeszültségű elektromos légvezeték. Nem helyezhető el továbbá mobil átjátszó állomás tornya, sem szélerőmű park.

Má-ISZ

Általános mezőgazdasági terület a megújuló energiaforrások, szélerőmű elhelyezésére szolgáló övezet

35 /B. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek, azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, de ott a megújuló energiaforrások, szélerőmű tornyok és azok tartozékai elhelyezhetők.
(2) XIV/B.TÁBLA

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság



Má-ISZ

SZ
Szabadon álló

6000 m2

3 %

125 (175)***m

*** széltorony magasság (a 125 m átmérőjű rotorral együtt értendő a toronymagasság)
(3) Az övezetben szélerőmű torony és annak tartozékai (gondola, rotor), valamint a hozzá tartozó műszaki berendezések építményei helyezhetők el környezeti hatásvizsgálat alapján.
(4) Egy övezeten belül több széltorony is elhelyezhető a toronymagasság és teljesítmény függvényében az ágazati szabványokban előírt telepítési távolságok és védőtávolságok betartása mellett.
(5) Más létesítmény az övezetben nem helyezhető el, sem lakás, sem gazdasági építmény.
(6) A szélerőmű tornyok szervízutakkal történő megközelítését biztosítani kell.
(7) Lakott területtől 600 m-en belül széltorony nem helyezhető el.A temető területétől is biztosítani kell a szükséges védőtávolságot
(8) A tornyok környezetében 8,5 m sugarú körben 250 m2 kivett terület biztosítandó
(9) A széltornyok régészeti területen történő elhelyezése kerülendő, de amennyiben a szélerőmű torony mégis régészeti területet érint, ott el kell végezni az előzetes régészeti feltárást és a leletmentést.
(10) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.
(11) A szélkerekeket fel kell szerelni a legkorszerűbb madárriasztó rendszerekkel és a működés első 10 évében folytatni kell az alapszintű vonulási és fészkelési madártani monitoringot. A kivitelezési és elbontási munkákat a fészkelési időszakon kívül, vagyis április 1-től június30-ig tartó időszak előtt, vagy után kell végezni.
(12) Amennyiben lehetséges a széltornyokat közvetlenül az út mentén kell elhelyezni, hogy indokolatlan mértékben ne nehezítse a szántó terület rendeltetésszerű használatához szükséges munkafolyamatok végrehajtását.

MáE

Általános mezőgazdasági terület (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület övezete

36. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) XV.TÁBLA

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Má-E

SZ
Szabadon álló

6000 m2+10 ha

3%

4,5 m

(3) A természeti védettség alatt álló területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a természeti és épített környezet védettségére tekintettel az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba.
(4) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.
(5) Má-Eö-az ökológiai hálózat területén belüli intenzív található általános mezőgazdasági terület övezetén belül nem helyezhető el nagyfeszültségű elektromos légvezeték. Nem helyezhető el továbbá mobil átjátszó állomás tornya, sem szélerőmű park.

Kertes mezőgazdasági területek övezete

37. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2.

(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
Földbevájt pince létesíthető.
(2) XVI. TÁBLÁZAT

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Mk-2

SZ
Szabadon álló

3000 m2

3%

3,5 m

Minimális telek szélesség 12 m
(3) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
A volt zártkerti – kertes – területeken 150 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés – maximum 10 % - nem számít bele a beépítési százalékba.

Egyéb területek

V-1, V-2 V-3 övezetek

Vízgazdálkodási terület övezetei

38. § (1) A vízgazdálkodási területek övezetei a következők

V-1 folyó, patak, csatorna és parti sávja
V-2
V-3 árvédelmi töltés
(2) Valamennyi V jelű övezetben csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények és a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott funkciójú építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi rendelkezéseket is.
(3) A vízgazdálkodási területként meghatározott vízfolyásokon, árkokon épített híd közterületi kapcsolatnak számít (közút, vagy magánút) ezért az építési telkek megközelítésénél figyelembe lehet venni.
(4) V-1 övezetben a védőövezeten belül Ideiglenes építményt, kerítést sem lehet elhelyezni a meder megközelítésének biztosítására és az elvégzendő vízgazdálkodási - árvízvédelmi és karbantartási - szakfeladatok ellátására miatt.
(5) V-2 övezetben csak a kezelést, a víztározást szolgáló létesítmények és az azt kiszolgáló létesítmények, illetve építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A Harangod-patakot és mellékágát érintő beavatkozások (új tározók létesítése csak a vízfolyás kezelő ingatlankezelői hozzájárulás birtokában végezhetők. A tevékenységek (tározók létesítése, újabb mezőgazdasági területek öntözése) csak az arra jogosító, érvényes vízjogi engedélyek alapján lehetséges.
(6) A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a part éltől számított 6,00 m-es széles felvonulási területet biztosítani kell a munka- és szállító gépek szabad közlekedése számára.
V. Fejezet

Építészeti értékek védelme

Az építészeti örökség védelme

39. § (1) A település kiemelkedő értékei helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, természeti érték) az SZT feltünteti.

(2) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:

a) épület, építmény teljes tömegére

b) épület, építmény részértékeire

c) területre (védett terület)

d) táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület")

(3) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.

(4) Helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az önkormányzat állásfoglalását.

(5) A helyi védelmi jelentőségű területen település- és tájképvédelmi okok miatt:

- elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető
- közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el
- közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el
- táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) nem létesíthetők, a meglévők nem újíthatók fel.
(6) A védett területen a településkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő építmény engedélyezése esetén a településképhez történő illeszkedést településkép vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a tömegképzést, külső megjelenést (homlokzatképzést) és a színezést.
(7) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.

Védett terület beépítésének általános előírásai

40. § (1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési tagolásra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).

(2) Védett területen, a település helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.

(3) Ha bontás következtében utcai foghíj jön létre, a bontással létrehozott foghíjat 5 éven belül be kell építeni.

(4) A SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):

a) az építménymagasságot,

b) az utcai homlokzat magasságát,

c) a tető hajlásszögét,

d) a tetőgerinc irányát,

e) a nyílászárók méretét és formáját,

f) a kerítést,

g) az alkalmazott építőanyagokat,

h) az építmények színezését.

(5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.

(6) Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolat architektúra, kváderképzés, melynek anyaga lehet kő, vagy világos színű tégla, vakolt festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).

(7) Az épületeket magastetővel kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 40-45 között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.(Legfeljebb 1/4-ed rész)

(8) Az épületek tetőhéjalása meghatározóan, de legkevesebb a tetőfelület 2/3-ában a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet.

(9) Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 1/3-át szabad megbontani.

(10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.

Helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások

41. § (1) Helyi védett épület, vagy épületrész a csak gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.

a) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell, és a dokumentációt át kell adni a Herman Ottó Múzeumnak.

b) Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

c) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.

(2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező műszaki leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékeit elemző, állapotrögzítő adatait.

a) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.

(3) A helyi védelem alatt álló épületeknél és területeknél település Önkormányzata Képviselőtestületének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló. rendelete előírásait is figyelembe kell venni.

Régészeti területek védelme

42. § (1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti.

(2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.a KÖH szakhatóságként jár el. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. 63. §).

(3) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött munkálatokhoz, változtatásokhoz a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság hatósági engedélyét kell beszerezni. Az engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletében található.

(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek

43. § A tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a Szabályozás Terv és a területre vonatkozó előírásokat külön rendelet tartalmazza.

A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
Változtatási tilalom, két év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, illetve más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad.

Hrsz

Ingatlan felhasználás célja

Lejegyzés jogcíme

44. § Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.

Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:

HRSZ

Ingatlan felhasználás célja

VI. Fejezet

45. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2004. február 27-én kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napjától számított 30 nap múlva lép hatályba.
(2) Hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Megyaszó Községi Közös Tanács 3/1985 (II.28.) sz. rendelete.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv módosítás a belterületre 1.sz. SZM-1/2013-01 M=1:2000

2. melléklet a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv módosítás a külterületre 2. sz. SZM-1/2013-01 M=1:2000

3. melléklet a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek
Református lelkészi hivatal
Rk. templom és plébánia
Rózsa u. 828, 829, hrsz
Rákóczi u. 752, 756/2, 757, 869, hrsz
Diófa u 806, 810, hrsz
Felszabadítók útja 849, 852/1, 853, 856/1, 858/1, 920, 921, hrsz
Iskola u. 96 hrsz
Fő út 1039 hrsz
Mészáros u. 1170/1
Nagy u. 423 hrsz
Petőfi u. 250 hrsz
Kazinczy u 103 hrsz (idősek otthona)
Marx u. 111/2, 125, 129, 132/1, 134/1 hrsz
Nagy Lajos u. 193
A nevelőotthon épületegyüttese 0136 hrsz
Területi védelem:
A tervlapokon jelölt lehatárolt terület
PINCEFALU teljes területe
A JELENGEGI NEVELŐOTTHON teljes területe 0136 hrsz

1. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000x

1000x

500

500

200

2.
100

-

-

100

200

100

300

500

50

1000x

1000x

100

100

100

3.
100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000x

1000x

100

100

100

4.
200

100

200

-

50

100

100

100

200

1000x

1000x

200

100

100

5.
500

200

100

50

-

100

50

100

50

1000x

1000x

200

100

100

6.
200

100

100

100

100

-

50

50

100

1000x

1000x

50

50

50

7.
500

100

200

100

50

50

-

-

50

1000x

1000x

50

50

100

8.
500

500

200

100

100

50

-

-

100

1000x

1000x

50

50

100

9.
500

50

100

200

50

100

50

100

-

1000x

1000x

100

100

200

10.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

100

11.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

500

12.
500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

13.
500

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

14.
200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-

x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
500 méterre csökkenthető
Jelmagyarázat:
1.Kóház, szanatórium 6. Menőállomás, tűzoltóság 11. Bűz és porkibocs.koc.jel.lét.
2.Lakó és szállás épület 7. Tömegközl.eszk.p.u.-ra j 12. Elsőrendű főközl.út
3.Üdülő 8. Járműtelep és javítóműhely 13. Üzemanyag töltő áll.
4.Oktatási és nevelési lét. 9. Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 14. Temető 5.Sportlétesítmények 10. Fertőzésvesz.koc.jel.lét.

3. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)

30

4. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

- Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

- Védőtávolság

- Állattartásra szolgáló épületek

- A telek utcai telekhatárá-tól

- lakóépülettől

- ásott

- fúrott

- csatlakozó vízvezeték
- töl
-

- vezetéki csaptól

- kúttól

- Nagy haszonállat
- esetén

-

-

-

-

-

-

- 1-2 állatig
- 3-5 állatig
- 6-10 állatig
- 10 fölött

- 15

- 5

- 15

- 5

- 2

- 3

- 20

- 10

- 20

- 10

- 5

- 5

- 25

- 10

- 20

- 15

- 5

- 5

- 30

- 15

- 30

- 20

- 10

- 10

- Haszonállat
- esetén

-

-

-

-

-

-

- 1-5 állatig
- 6-10 állatig
- 11-15 állatig
- 15 fölött

- 15

- 5

- 15

- 5

- 2

- 3

- 20

- 10

- 15

- 5

- 2

- 3

- 25

- 20

- 15

- 10

- 3

- 5

- 30

- 15

- 20

- 15

- 10

- 10

- Kis haszonállat
- esetén

-

- prémes állat
- 10 állatig
- 11-30 állatig
- 30 fölött

- 15

- 5

- 10

- 5

- 1

- -

- 20

- 10

- 15

- 10

- 2

- -

- 25

- 15

- 20

- 15

- 10

- 10

- Baromfi félék

-

-

-

-

-

-

- 20 állatig
- 21-50 állatig
- 50-200 állatig
- 200 fölött

- 15

- 0

- 10

- 5

- 1

- -

- 15

- 10

- 10

- 5

- 1

- -

- 25

- 15

- 15

- 10

- 5

- -

- 30

- 20

- 20

- 15

- 10

- 10

5. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Település fásításra javasolt őshonos növények jegyzéke

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

lombos fák

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa

enyves éger, mézgás éger

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Carpinus orientalis

keleti gyertyán

Castanea sativa

szelídgesztenye

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sajmeggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba

fehér nyár

Populus canescens

szürke nyár

Populus nigra

fekete nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta)

magyar tölgy

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus dégenii

-

Sorbus domestica

házi berkenye

Sorbus pseudolatifolia

-

Sorbus rédliana

-

Sorbus semiincisa

budai berkenye

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Tilia tomentosa (T. argentea)

ezüst hárs

Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil

tűlevelű fajok (fenyők)

Abies alba

jegenyefenyő

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Larix decidua

vörösfenyő

Picea abies (Picea excelsa)

lucfenyő

Pinus sylvestris

erdei fenyő

Taxus baccata

közönséges tiszafa

lombos cserjék

Alnus viridis

havasi éger, zöld éger

Amelanchier ovalis

közönséges fanyarka

Amygdalus nana (Prunus tenella)

törpe mandula

Artemisia alba

sziklai üröm

Berberis vulgaris

közönséges borbolya, sóskafa

Calluna vulgaris (Erica vulgaris)

csarab

Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa)

csepleszmeggy

Clematis vitalba

erdei iszalag

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Coronilla emerus

-

Corylus avellana

közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

cserszömörce

Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris)

szirti madárbirs

Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa)

fekete madárbirs

Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis)

nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Crataegus nigra

fekete galagonya

Crataegus pentagyna

ötbibés galagonya

Cytisus ausrtiacus

buglyos zanót

Cytisus hirsutus

borzas zanót

Cytisus nigricans

fürtös zanót

Cytisus decumbens (C. procumbens)

-

Cytisus supinus (C. capitalus)

gombos zanót

Daphne cneorum

henyeboroszlán

Daphne laureola

babérboroszlán

Daphne mezereum

farkasboroszlán

Erica carnea

alpesi erika

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Genista tinctoria

festő rekettye

Hedera helix

közönséges borostyán

Helianthemum numullarium

napvirág

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Laburnum anagyroides

közönséges sárgaakác, aranyeső

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Lonicera caprifolium

jerikói lonc

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes alpinum

havasi ribiszke

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix eleagnos

ciglefűz, parti fűz

Salix fragilis

törékeny fűz csőrege fűz

Salix pentandra

babérfűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix rosmarinifolia

serevényfűz

Salix triandra

mandulalevelű fűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa

fürtös bodza

Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius)

seprőzanót

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Spiraea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

Vitis sylvestris

ligeti szőlő

6. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke
A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt:
alkörmös – Phytolacca americana
amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica
ártéri japánkeserűfű – Reynoutria japonica
átoktüske – Cenchrus incertus
bálványfa – Ailanthus altissima
betyárkóró – Erigeron canadensis
Bíbor nenyúljhozzám – Impatiens gradulifera
Borzas kúpvirág – Rudbeckia hirta
Csicsóka –helianthus tuberosus
Egynyári seprence – Stenactis annua
Fehér akác – Robinia pseudoacacia
Gyalogakác – Amorpha fruticosa
Japán komló – Humulus scandens
Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis
Japán komló – Humulus scandens
Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis
Kaukázusi medvetalp – Heracleum mantegazzanum
Keresztlapu –Erechitites hieraciifolia
Kései meggy – Padus serotina
Keskenylevelű ezüstfa – Eleagnus angustifolia
Kisvirágú nenyúlhozzám – Impatiens parviflora
Magas aranyvessző – Solidago gigantea
Magas kúpvirág – Rbeckia laciniata
Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis
Óriás japán keserűfű – Reynoutria sachalinensis
Őszirózsák – Aster spp.
Parlagfű – Ambrosia elatior
Parti szőlő – Vitis vulpina
Selyemkóró – Asclepias syriaca
Sokvirágú napraforgó – Helianthus decapetalus
Süntök – Echianocystis lobata
Sziklai szőlő – Vitis rupestris
Vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)
Parthenocissus spp.
Zöld juhar – Acer negundo

7. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

azonosító

lelőhelyszám

azonosítatlan

név

HRSZ

x

y

35256

0

1

Baksa felé vezető műút mentén

0

0

35258

0

2

Iskola

0

0

16039

1

0

Szelestető

029/8, 032

319258

802756

16040

2

0

Pénzverem-dűlő

0273/1, 0271, 0272, 0274, 0240

316938

800616

16041

3

0

Gyermekváros

0135/2, 0135/1, 0136, 0132, 0223/9, 0223/8, 0189, 0224

316799

798923

16042

4

0

Fácános

16453

6

0

Homokbánya

063, 064

318963

798757

16454

7

0

Nagy-répás árokkal szemben

029/8, 032

319123

802738

16455

8

0

Nagy-répás árok

319297

802609

21100

9

0

Csákó

037/1, 034/3, 037/14, 037/15, 033, 034/5

319333

801737

30693

10

0

Szerelem-völgy

0264/1, 0264/3, 0264/2, 0264/4, 0241

315778

800334

30694

11

0

Fenyér-dűlő

0228, 0230, 0229, 0227, 0231

315863

799724

39650

12

0

Nádasi-dűlő

0262/3, 0265, 0263, 0264/4, 0270, 0278/1

315416

800571

61542

13

0

Északi külterület

046/8, 046/7, 046/5, 046/4, 046/3, 046/2, 046/1, 1200, 045, 047, 1334, 1258, 058, 053

318984

799400

61548

14

0

Fenyér-dűlő ÉK-i területe

0237/1, 0237/16, 07/5, 05, 0292

317276

800331

61556

15

0

Lőtér

07/6, 07/3, 07/7, 03, 02, 044/8, 043, 042

318147

799972

61562

16

0

Testhalom

029/10, 029/9, 028, 025, 029/5

318127

802666

62102

17

0

Református templom

318124

799146

75537

18

0

K-i községhatár-dűlő 1.

317493

800404