Megyaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2004. 03. 29

Megyaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2004.03.29.

MEGYASZÓ község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed MEGYASZÓ község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes:

Mellékletek:

1. sz Szabályozási terv a belterületre M=1:2000

2. sz.Szabályozási terv a külterületre M=1:10000

3. sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek

Függelékek:

1 sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok

2. sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei

3 sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

4 sz Település fásításra javasolt őshonos növények jegyzéke

5. sz.Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

Kötelező szabályozási elemek:

a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala

építési határvonal

az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai

a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás

a legnagyobb beépítettség mértéke

a megengedett legkisebb-legnagyobb építmény magasság

a minimális telekméret

a kötelező beépítési vonal

a környezetvédelmi előírások

korlátozások

3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt

Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell

tekinteni:

a szabályozási vonalakat,

a terület-felhasználási egységek határát,

a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,

a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

a belterület bővítés határát.

Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv

módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

(3) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.

I. Fejezet

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a hatályos rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a hatályos jogszabályban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

5. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

falusias lakóterületek

b) településközpont vegyes terület

c) kereskedelmi, ipari gazdasági terület

d) különleges terület

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület

e) egyéb rendeltetésű terület

A belterületi határ módosítása

6. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes terület-felhasználási egységekre

vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

7. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

- termelő kertgazdasági építmény,

- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m²

- beépített szintterületig

- kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

- szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig

- sportlétesítmény

- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építménymagasságát nem lépheti túl.

b) Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.

(3) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

- a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

- a levegőminőségi előírásoknak,

- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

(5) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

(6) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(7) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:

Az épületek közötti távolság betartandó,

a) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

b) Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve

c) Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

d) A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.

(8) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

(9) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

(10) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(11) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(12) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(13) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

(14) A lakóépület használatbavétele elótt a teljes homlokzat képzés kiépítése kötelező.

(15) Az építési engedély kérelem előtt a települési önkormányzattal minden tervet egyeztetni kell, lakóépületekben építési engedélyekhez benyújtott dokumentációban kötelezően szerepeljen a vízvételi helység(fürdőszoba)+külön WC

(16) Az építési engedélyezés időpontjában gondoskodni kell az utcai kerítés tervezéséről és a használatba vételig azt meg is kell építeni.

(17) Az építési engedélyezési tervben gondoskodni kell telkenként legalább 3 db fa telepítéséről, mely a táji adottságoknak is meg kell hogy feleljen. Allergén növény nem telepíthető.

(18) A helyi védelem alatt álló épületek, illetve a védett környezetben az épületek, építmények színezésére vonatkozó szabályok:

Vakolt, fehér, vagy törtfehér, világos pasztellszínek alkalmazhatók; ríkító, erős színek nem.

Hideg színek alkalmazását (pl. kék) kerülni kell.

A tervlapon azonosíthatóan meg kell jeleníteni a színeket.

Az épületrészek lehetséges színeit a következő táblázat tartalmazza:

Épületrészek	Tető	Homlokzat	Nyílászáró	Lábazat
Szín / színkód	RAL 2000-2003 RAL 3000-3003	RAL1000-1002 RAL1013-1015 RAL1024,RAL 1034 RAL 9001-9002 RAL 9016	Fehér, vagy natúr fa színezet	RAL 6001-6015 RAL 7026-7047 RAL 8011-8028

RAL színskála szerint tipikusan harsány szín, falfelület színezésre 1026, 2005, 2007, 3024, 3026 jelű színek nem alkalmazható.

Tikkurila színkártya szerint alkalmazható szinek:

F, G, H, V, X betűvel kezdődő színek, kivétel a 140-től 148-ig tartó

színek, ahol csak az F és V betűjelű szín alkalmazható alapszínként.

Nem alkalmazható alapszínként: K, L, M, Y betűjelű színek.

A lakóterület övezetei

Lke jelű alövezetek

Kertvárosias lakóterület övezetei

8. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.

Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre

Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET

a) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el.

I. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezeti jele	Beépítési Módja	Kialakítható legkisebb területe*	Legnagyobb beépítettsége	Legnagyobb építményének- magassága	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lke-1	O Oldalhatáron álló	700 m²	30 %	4,5 m	50%

*A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.

A tetőidom megengedett hajlásszöge min. 12 fok lehet

(2) Minimális telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1 18 m.

(3) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:

- járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)

- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár

- idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva

- hőtermelést biztosító épület (kazánház)

- nyári konyha, mosókonyha, szárító

- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

(4) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

c) Közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

Lf-1 építési övezet

9. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.

a lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, és legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

(2) II. TÁBLÁZAT Lf-1

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	Alakítható legkisebb telekterület	Leg- kisebb telek szélesség szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	O Oldalhatáron álló	550 m²	16 m	30%	4,5 m	40 %

(3) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

c) közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(4) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min.12 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Lf-2 építési övezet

10. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.

(2) A lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel

(3) III.TÁBLÁZAT Lf-2

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	Alakítható legkisebb telekterület	Leg- kisebb telek szélesség szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-2	O Oldalhatáron álló	800 m²	14 m	30 %	4,5 m	40 %

(4) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

c) közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(5) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min.12 fok lehet. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Lf-3 építési övezet

11. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. táblázatban előírtaknak.

(2) A lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el

(3) IV. TÁBLÁZAT Lf-3

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	Alakítható legkisebb telekterület	Leg- kisebb telek szélesség szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-3	O Oldalhatáron álló	600 m²	18 m	30 %	4,5 m	40 %

(4) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

c) közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(5) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min. 12. fok lehet. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Lf-4 építési övezet

12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. táblázatban előírtaknak.

(2) A lakóépület legfeljebb egy lakásos lehet, és legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.

(3) V. TÁBLÁZAT Lf-4

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	Alakítható legkisebb telekterület	Leg- kisebb telek szélesség szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-4	O Oldalhatáron álló	1200 m²	16 m	30%	4,5 m	40 %

(4) Egyéb előírások:

a)terepszint alatti létesítmény:

b)környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

c)közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(5) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge min. 12 fok lehet. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

Vegyes terület

13. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet

a) Vt-1 településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

b) Vt-2 településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

c) Vt-3 településközpont vegyes terület, különleges védelmet igénylő alövezet

d) Vt-4 településközpont vegyes terület, művelődési intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

e) Vt-5 településközpont vegyes terület, kialakult telekméretű alövezet

Településközpont vegyes terület

Általános előírásai

14. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület

- igazgatási épület

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyéb közösségi szórakoztató épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- sportépítmény

- üzemanyagtöltő: kivételesen elhelyezhető max. 3 kútállásig.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.

- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

- Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Vt-1

15. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető

(3) VI. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-1	O Oldalhatáron álló	800 m²	35 %	4,5 m	30 %

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

(8) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan

b) környezetvédelmi besorolások levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület

c) közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(9) Az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

(10) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

A településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-2

16. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) Az övezetben sportlétesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető

(3) A műemléki védettség alatt álló református templom környezetében az épületek utcára merőlegesen, vagy hajlított házként nyeregtetővel építhetők meg. A tető hajlásszöge 38-45 fok. Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható.

(4) A településközpontban köztér kialakítására részletes kertépítési tanulmányterv terv készítendő, melyben a térburkolat, valamint a mikreoarchitectúrák elhelyezése a műemléki környezet illeszkedési szabályait figyelembe kell venni.

(5) VII. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-2	SZ Szabadon álló	1000 m²	40 %	6,5 m	30 %

(6) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(7) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(8) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

(10) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület

c) közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(11) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Településközpont vegyes terület különleges védelmet igénylő alövezete Vt-3

17. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Az övezetben kiemelt jelentőségű a kialakult építmények és telekstruktúra védelme.

(2) A településközpontban köztér kialakítására részletes kertépítési tanulmányterv terv készítendő, melyben a térburkolat, valamint a mikreoarchitectúrák elhelyezése a műemléki környezet illeszkedési szabályait figyelembe kell venni.

(3) VIII. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-3	SZ Szabadon álló	K	40 %	6,5 m	40 %

K: kialakult érték

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(6) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület

c) közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(7) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése

lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Településközpont vegyes terület, művelődési intézmény elhelyezésére szolgáló alövezet Vt-4

18. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) Az övezetben sportlétesítmény 0,5 ha-os területig elhelyezhető

(3) IX. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-4	O Oldalhatáron álló	1000 m²	65 %	6,5 m	30 %

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

(8) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület

c) Közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(9) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Településközpont vegyes terület, kisméretű, kialakult telkes alövezet

Vt-5

19. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

(2) Az övezetben sportlétesítmény 0,5 ha-os területig elhelyezhető

(3) IX. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság	Zöldfelület legkisebb mértéke
Vt-5	O Oldalhatáron álló	K	40 %	4,5 m	30 %

(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)

(8) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény:

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a hatályos jogszabályban meghatározott határérték szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás vegyes terület

c) közművesítés: teljeskörű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózatra való rákötés kötelező.

(9) Tilos az övezetben sugárzott hírközlés tornyainak elhelyezése lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

Gazdasági területek

20. § (1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület-felhasználási kategóriákat foglalja magába:

Gazdasági terület, ezen belül

- Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

- Gip Ipari gazdasági terület

- Gip-M mezőgazdasági-ipari övezet

A kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület általános előírásai

Gksz

21. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

Az övezetbe az alábbi tevékenységek nem telepíthetők be :

- alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

- élőállat nagykereskedelem

- nyers-félkész bőr nagykereskedelem

- energiahordozó nagykereskedelem

- fém-, érc, nagykereskedelem

- fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem

- vasárú szerelvény nagykereskedelem

- vegyi árú nagykereskedelem

- egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

- hulladék nagykereskedelem

(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helység építménye

üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

mellékfunkciók (melléképítmények)

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

(3) Terepszint alatti építmények

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(4) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)

(5) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(6) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(7) X. TÁBLÁZAT

Gksz Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Alakítható legkisebb telekterület	Leg- kisebb telek szélesség* szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség**	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb Mértéke
Gksz	SZ Szabadon álló	1000 m²	25 m	40 %	6,0 m	40%
Gksz*	SZ Szabadon álló	1000 m²	25 m	40 %	5,0 m	40%

(8) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény

b) süllyesztett garázs indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető, az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozó előírásokkal.

b) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület

(9) Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(10) Az övezetben csak olyan kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, amelyek sem védőövezet, sem védőtávolságot nem igényelnek lakóépületektől. A környezetszennyezés mértéke nem haladja meg az érvényes jogszabályok szerinti határértéket, és az a telekhatáron belül lokalizálható.

Ipari gazdasági területek övezetei

22. § (1) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR EU megfeleltetés szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők:

- akkumulátorgyártás

- ércdúsító

- bányaüzem

- lőporgyártás

- lakk és festékgyártás

- műtrágyagyártás

- atomenergiai létesítmény

- izotóp labor

- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

- fehérje-feldolgozó üzem

- zsírfeldolgozó üzem

- azbesztgyártás

- cellulózgyártás

- kőolaj és földgáz feldolgozó

- grafitgyártás

- foszgéngyártás

- gyógyszergyártás

- növényvédőszer-gyár

- klórgyártás

- kokszoló mű

(2) Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:

- vörösiszap tároló

- zagytér

- veszélyes hulladéklerakó

(3) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!

(4) Egyéb előírások:

a) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény

b) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan

c) környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: a vonatkozó jogszabályok határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

(5) Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(6) XI. TÁBLÁZAT

Gip Ipari gazdasági terület

Az építési telek
Övezet Jele	Beépítési Mód	Alakítható legkisebb telekterület	Leg- kisebb telek szélesség* szélességszélesség	Leg- nagyobb beépítettség**	Legnagyobb építmény magasság magasság magasság	Zöldfelület legkisebb Mértéke
Gip	SZ Szabadon álló	1000 m²	25 m	40 %	7,5 m (T)	40%

Különleges beépítésre szánt területek

24 /A.§

(1) A különleges beépítésre szánt területek övezetébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges beépítésre szánt területek terület-felhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a) Kt temető területe

b) Ksp sportpálya és sportcsarnok területe

c) Kme megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület (napelem-park)

d) Kszk kastélyszálló területe

e) Kpi pincefalu területe

f) Kszt szennyvíztisztító területe

g) Kmg mezőgazdasági üzemi terület

h) Kszo szociális otthon területe

(3) XIII./A TÁBLA

Az építési övezet funkcionális besorolása
Az építési telek
Övezeti jele	Funkcionális besorolás	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret	A beépítettség legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
			m²	%	m
Kt	Működő temető Csak kiszolgáló épület	SZ	K	10	4,5
Ksp	Sportpálya Kiszolgáló ép. sport-csarnok	SZ	1000	20	7,5
Kme	Megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület (napelem-park)	SZ	2000	40	4,5
Kszk	Kastélyszálló övezete	K**	K**	K**	K**
Kpi	Pincefalu	O	K**	40	3,5
Kszt	Szennyvíztisztító övezete	SZ	K**	20	4,5
Kmg	Mezőgazdasági üzemi terület	SZ	2000	40	7,5 (T)*
Kszo	Szociális otthon övezete	SZ	4680	40	4,5

T*Az építmény magasság torony, elevátor siló építése esetén ettől eltérő is lehet (Technológiai igény szerint)

K** kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

(4) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

(5) Kt Működő temető övezete

1. A működő temető övezetében építmény csak a működtetést szolgáló célra létesíthető.

2. A bejárathoz kapcsolva (de a területből kirekesztve) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők. (maximum 5 db és max. 15 m², darabonként összeépítve.

a lombbal való fedettség min 10 % legyen

(6) Ksp sportpálya és sportcsarnok övezete

Az övezetben a sport és szabadidő épületei és építményei helyezhetők el, valamint az övezet ellátását szolgáló kereskedelmi, vagy vendéglátást szolgáló létesítmények

(7) Kme megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület övezete

A megújuló energiaforrások napelemek telepítésére kijelölt terület. Az övezetben technológiai tervvel igazolt a napelem erőmű létesítéséhez és működéséhez kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.

(8) Kszk kastélyszálló övezete

1. Az övezetben a funkcióváltást segítő szállásférőhelyek, valamint szabadidő, sport és vendéglátást szolgáló építmények.

2. Lakóépület a tulajdonos, vagy az üzemeltetés céljaira építhető.

(9) Kpi pincefalu övezete

1. Az övezetben a borászathoz és szőlészethez, valamint a vendéglátáshoz kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.

2. Az övezetben az épület homlokzatmagassága sem lehet több 3,5 m.nél

3. Új pinceépület, és borház csak természetes anyagból épülhet

4. Színezés pasztel színekkel történhet

5. Új pince üreg építése bánya geológiai szakvélemény alapján történhet

6. Új pince építése esetén a szomszéd telek alá üreg építése tilos

(10) Kszt szennyvíztisztító

A szennyvíztisztító övezetében vízjogi engedély alapján a szennyvíztisztítóhoz szükséges technológiai építmények helyezhetők el.

(11) Kmg mezőgazdasági üzemi terület

1. Az építési övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó állattartó telepek és ipari jellegű tevékenység számára kialakult terület, melyhez saját termőterület nem feltétlenül, vagy nem megfelelő nagyságú tartozik.

2. Az építési övezetbe a meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Területük birtokközponttá fejleszthető. Ez esetben területük bővíthető, egyébként nem.

3. A „védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthetők, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.

4. 4.„Védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető. Az építési övezetben szolgálat célra lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető. A meglévők megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők és új lakást nem eredményező módon 25 m²-rel bővíthetők.

5. A védőövezeten belül lakó-, üdülő-, egészségügyi épület nem helyezhető el.

(12) Kszo szociális otthon övezete

1. A szociális otthon övezetében az idős ellátás és betegápolás épületei és építményei helyezhetők el.

2. Lakóépület a tulajdonos, vagy az üzemeltetés céljaira építhető.

3. Az övezetben a fő funkcióval összeegyeztethető egyházi, kulturális, kereskedelmi vendéglátó és szabadidős építmények elhelyezhetők.

(13) Egyéb előírások:

a) környezetvédelmi besorolások:

-levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint

-zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: különleges területekre vonatkozó határérték

b) közművesítés: részleges

c) a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Különleges beépítésre nem szánt területek

24 /B.§

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek terület-felhasználási mód szerinti tagozódása:

Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a.) Kb bányászattal érintett terület övezete

(3) XIII.B TÁBLA

Az övezet funkcionális besorolása
A telek
Övezeti jele	Funkcionális besorolás	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület méret m²	A beépítettség legnagyobb mértéke%	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Kkb	Bányászattal érintett terület övezete	SZ	Bányatelek határ szerint	2+3 %	7,5(T)*

(T)*Az építmény magasság torony, elevátor siló építése esetén ettől eltérő is lehet (Technológiai igény szerint)

(4) Kkb Bányászattal érintett terület övezete

1.A bányászattal érintett terület övezetben csak a bányászati tevékenységet szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

2.Lakás szolgálati jelleggel sem építhető.

A közlekedési területek általános előírásai

25. § (1) A közlekedési területeken belül az alábbi alövezetek alakíthatók ki:

-Köu-3 Közúti közlekedési terület (országos mellékút)

-Köu-4 Közúti közlekedési terület (települési gyüjtőút, települési összekötőút)

-Köu-5 Közúti közlekedési terület (kiszolgálóút,lakóutca)

A közlekedési területek alövezeteinek szabályozási szélességét az SZT szerint kell kialakítani.

(2) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Országos mellékutak esetén 30 m

Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m

Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

Kiszolgáló utak esetén 10 m

Kerékpárút esetén 3 m

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

-Közlekedési létesítmények

-Közművek és hírközlési létesítmények

(4) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(5) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet

a)az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet

b)a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

Közműlétesítmények, közműellátás

26. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. vonatkozó szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

b) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANP és a műemléki az illetékes hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

27. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

-Távbeszélőfülke elhelyezése

-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zöldterületek (Z)

Általános előírások

28. § (1) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:

(Z)Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok területe

29. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

a) A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

b) Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

c) A terület fenntartásához szükséges épület

c) Erdőterületek E

Általános előírások

30. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

-Ev védelmi célú erdő

-Eg gazdasági célú erdő

övezetek kerültek megkülönböztetésre.

E övezet

Védelmi rendeltetésű erdők

31. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Eg övezet

Gazdasági erdők

32. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Ev övezet

Természeti Területek erdői

33. § (1) A természeti területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

34. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-I általános mezőgazdasági terület (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület övezete

Má-ISZ általános mezőgazdasági terület a megújuló energiaforrások, szélerőmű elhelyezésére szolgáló övezet

Má-E általános mezőgazdasági terület(döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület övezete

Má-Iö,Má-E-ö ökológiai hálózat területén belüli általános mezőgazdasági területek övezete

Mk Kertes mezőgazdasági terület övezet, szőlőültetvények

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

Általános mezőgazdasági terület (döntően) szántó művelésű terület – intenzív terület övezete

35 /A. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek, azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (általában a belterülethez csatlakozó területek)

(2) XIV.TÁBLA

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-I	SZ Szabadon álló	6000 m²+ 10 ha	3%	4,5 m

(3) A természeti védettség alatt álló területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a természeti és épített környezet védettségére tekintettel az illetékes és hatáskörrel bíró államigazgatási szerv bevonása szükséges az egyedi engedélyezési eljárásokba.

(4) A lakóház (tanya épület ) építés feltétele továbbá legalább 10 ha terület művelési és tulajdonlási kötelezettsége.

(5) Má-Iö az ökológiai hálózat területén belüli intenzív található általános mezőgazdasági terület övezetén belül nem helyezhető el nagyfeszültségű elektromos légvezeték. Nem helyezhető el továbbá mobil átjátszó állomás tornya, sem szélerőmű park.

Má-ISZ

Általános mezőgazdasági terület a megújuló energiaforrások, szélerőmű elhelyezésére szolgáló övezet

35 /B. §

(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek, azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, de ott a megújuló energiaforrások, szélerőmű tornyok és azok tartozékai elhelyezhetők.

(2) XIV/B.TÁBLA

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-ISZ	SZ Szabadon álló	6000 m²	3 %	125 (175)***m

*** széltorony magasság (a 125 m átmérőjű rotorral együtt értendő a toronymagasság)

(3) Az övezetben szélerőmű torony és annak tartozékai (gondola, rotor), valamint a hozzá tartozó műszaki berendezések építményei helyezhetők el környezeti hatásvizsgálat alapján.

(4) Egy övezeten belül több széltorony is elhelyezhető a toronymagasság és teljesítmény függvényében az ágazati szabványokban előírt telepítési távolságok és védőtávolságok betartása mellett.

(5) Más létesítmény az övezetben nem helyezhető el, sem lakás, sem gazdasági építmény.

(6) A szélerőmű tornyok szervízutakkal történő megközelítését biztosítani kell.

(7) Lakott területtől 600 m-en belül széltorony nem helyezhető el.A temető területétől is biztosítani kell a szükséges védőtávolságot

(8) A tornyok környezetében 8,5 m sugarú körben 250 m² kivett terület biztosítandó

(9) A széltornyok régészeti területen történő elhelyezése kerülendő, de amennyiben a szélerőmű torony mégis régészeti területet érint, ott el kell végezni az előzetes régészeti feltárást és a leletmentést.

(10) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(11) A szélkerekeket fel kell szerelni a legkorszerűbb madárriasztó rendszerekkel és a működés első 10 évében folytatni kell az alapszintű vonulási és fészkelési madártani monitoringot. A kivitelezési és elbontási munkákat a fészkelési időszakon kívül, vagyis április 1-től június30-ig tartó időszak előtt, vagy után kell végezni.

(12) Amennyiben lehetséges a széltornyokat közvetlenül az út mentén kell elhelyezni, hogy indokolatlan mértékben ne nehezítse a szántó terület rendeltetésszerű használatához szükséges munkafolyamatok végrehajtását.

MáE

Általános mezőgazdasági terület (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület övezete

36. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) XV.TÁBLA

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Má-E	SZ Szabadon álló	6000 m²+10 ha	3%	4,5 m

(4) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.

(5) Má-Eö-az ökológiai hálózat területén belüli intenzív található általános mezőgazdasági terület övezetén belül nem helyezhető el nagyfeszültségű elektromos légvezeték. Nem helyezhető el továbbá mobil átjátszó állomás tornya, sem szélerőmű park.

Kertes mezőgazdasági területek övezete

37. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m².

(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

Földbevájt pince létesíthető.

(2) XVI. TÁBLÁZAT

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építmény- magasság
Mk-2	SZ Szabadon álló	3000 m²	3%	3,5 m

Minimális telek szélesség 12 m

(3) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

A volt zártkerti – kertes – területeken 150 m²-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés – maximum 10 % - nem számít bele a beépítési százalékba.

Egyéb területek

V-1, V-2 V-3 övezetek

Vízgazdálkodási terület övezetei

38. § (1) A vízgazdálkodási területek övezetei a következők

V-1 folyó, patak, csatorna és parti sávja

V-2 tó

V-3 árvédelmi töltés

(2) Valamennyi V jelű övezetben csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények és a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott funkciójú építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi rendelkezéseket is.

(3) A vízgazdálkodási területként meghatározott vízfolyásokon, árkokon épített híd közterületi kapcsolatnak számít (közút, vagy magánút) ezért az építési telkek megközelítésénél figyelembe lehet venni.

(4) V-1 övezetben a védőövezeten belül Ideiglenes építményt, kerítést sem lehet elhelyezni a meder megközelítésének biztosítására és az elvégzendő vízgazdálkodási - árvízvédelmi és karbantartási - szakfeladatok ellátására miatt.

(5) V-2 övezetben csak a kezelést, a víztározást szolgáló létesítmények és az azt kiszolgáló létesítmények, illetve építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A Harangod-patakot és mellékágát érintő beavatkozások (új tározók létesítése csak a vízfolyás kezelő ingatlankezelői hozzájárulás birtokában végezhetők. A tevékenységek (tározók létesítése, újabb mezőgazdasági területek öntözése) csak az arra jogosító, érvényes vízjogi engedélyek alapján lehetséges.

(6) A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a part éltől számított 6,00 m-es széles felvonulási területet biztosítani kell a munka- és szállító gépek szabad közlekedése számára.

V. Fejezet

Építészeti értékek védelme

Az építészeti örökség védelme

39. § (1) A település kiemelkedő értékei helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület, természeti érték) az SZT feltünteti.

(2) A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel:

a) épület, építmény teljes tömegére

b) épület, építmény részértékeire

c) területre (védett terület)

d) táji és természeti értékekre ("helyi természetvédelmi terület")

(3) Védett területen telekalakítás, építmény elhelyezése az illetékes műemlékvédelmi hatóság véleménye alapján történhet.

(4) Helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka esetében az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az önkormányzat állásfoglalását.

(5) A helyi védelmi jelentőségű területen település- és tájképvédelmi okok miatt:

- elektromos légvezeték, távközlési- és elektronikus hírközlési légkábel nem létesíthető

- közmű-, energia-, táv- és elektronikus hírközlési vezetékek és műtárgyak az épületek közterületről látható homlokzatán nem vezethetők, illetve nem helyezhetők el

- közmű létesítmények önálló, föld feletti szabadonálló építményként nem helyezhetők el

- táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszótornyok) nem létesíthetők, a meglévők nem újíthatók fel.

(6) A védett területen a településkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő építmény engedélyezése esetén a településképhez történő illeszkedést településkép vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a tömegképzést, külső megjelenést (homlokzatképzést) és a színezést.

(7) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.

Védett terület beépítésének általános előírásai

40. § (1) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési tagolásra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).

(2) Védett területen, a település helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.

(3) Ha bontás következtében utcai foghíj jön létre, a bontással létrehozott foghíjat 5 éven belül be kell építeni.

(4) A SZABÁLYOZÁSI TERV-en lehatárolt, a védett terület jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani):

a) az építménymagasságot,

b) az utcai homlokzat magasságát,

c) a tető hajlásszögét,

d) a tetőgerinc irányát,

e) a nyílászárók méretét és formáját,

f) a kerítést,

g) az alkalmazott építőanyagokat,

h) az építmények színezését.

(5) Védett területen az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét. Az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagát legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.

(6) Kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolat architektúra, kváderképzés, melynek anyaga lehet kő, vagy világos színű tégla, vakolt festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, kő, vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).

(7) Az épületeket magastetővel kell kialakítani. Az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek hajlásszöge 40-45 között változhat. Ettől eltérő hajlásszög az épület tömegének megjelenésében nem dominálhat.(Legfeljebb 1/4-ed rész)

(8) Az épületek tetőhéjalása meghatározóan, de legkevesebb a tetőfelület 2/3-ában a területen jellemzően alkalmazott sík jellegű cserépfedés (hornyolt, vagy kettős fedés) lehet.

(9) Tetőfelépítmény, vagy tetősík-ablak alkalmazása esetén a tetősík felületének legfeljebb 1/3-át szabad megbontani.

(10) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fémburkolatú és/vagy külső fémvázas kémény nem építhető.

Helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások

41. § (1) Helyi védett épület, vagy épületrész a csak gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.

a) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell, és a dokumentációt át kell adni a Herman Ottó Múzeumnak.

b) Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

c) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.

(2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező műszaki leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékeit elemző, állapotrögzítő adatait.

a) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.

(3) A helyi védelem alatt álló épületeknél és területeknél település Önkormányzata Képviselőtestületének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló. rendelete előírásait is figyelembe kell venni.

Régészeti területek védelme

42. § (1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti.

(2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.a KÖH szakhatóságként jár el. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. 63. §).

(3) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött munkálatokhoz, változtatásokhoz a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság hatósági engedélyét kell beszerezni. Az engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletében található.

(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek

43. § A tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a Szabályozás Terv és a területre vonatkozó előírásokat külön rendelet tartalmazza.

A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

Változtatási tilalom, két év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, illetve más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad.

Hrsz	Ingatlan felhasználás célja	Lejegyzés jogcíme

44. § Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.

Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:

HRSZ	Ingatlan felhasználás célja

VI. Fejezet

45. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2004. február 27-én kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napjától számított 30 nap múlva lép hatályba.

(2) Hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Megyaszó Községi Közös Tanács 3/1985 (II.28.) sz. rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv módosítás a belterületre 1.sz. SZM-1/2013-01 M=1:2000

(A melléklet szövegét a(z) Megyaszó bel szabályozási terv 2002.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv módosítás a külterületre 2. sz. SZM-1/2013-01 M=1:2000

(A melléklet szövegét a(z) Megyaszó kül szabályozási terv 2002.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek

Református lelkészi hivatal

Rk. templom és plébánia

Rózsa u. 828, 829, hrsz

Rákóczi u. 752, 756/2, 757, 869, hrsz

Diófa u 806, 810, hrsz

Felszabadítók útja 849, 852/1, 853, 856/1, 858/1, 920, 921, hrsz

Iskola u. 96 hrsz

Fő út 1039 hrsz

Mészáros u. 1170/1

Nagy u. 423 hrsz

Petőfi u. 250 hrsz

Kazinczy u 103 hrsz (idősek otthona)

Marx u. 111/2, 125, 129, 132/1, 134/1 hrsz

Nagy Lajos u. 193

A nevelőotthon épületegyüttese 0136 hrsz

Területi védelem:

A tervlapokon jelölt lehatárolt terület

PINCEFALU teljes területe

A JELENGEGI NEVELŐOTTHON teljes területe 0136 hrsz

1. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.	13.	14.
1.	100	100	200	500	200	500	500	500	1000^x	1000^x	500	500	200
2. 100	-	-	100	200	100	300	500	50	1000^x	1000^x	100	100	100
3. 100	-	-	200	100	100	200	200	100	1000^x	1000^x	100	100	100
4. 200	100	200	-	50	100	100	100	200	1000^x	1000^x	200	100	100
5. 500	200	100	50	-	100	50	100	50	1000^x	1000^x	200	100	100
6. 200	100	100	100	100	-	50	50	100	1000^x	1000^x	50	50	50
7. 500	100	200	100	50	50	-	-	50	1000^x	1000^x	50	50	100
8. 500	500	200	100	100	50	-	-	100	1000^x	1000^x	50	50	100
9. 500	50	100	200	50	100	50	100	-	1000^x	1000^x	100	100	200
10. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	100
11. 1000	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	1000^x	-	-	50	500	500
12. 500	100	100	200	200	50	50	50	100	50	50	-	-	300
13. 500	100	100	100	100	50	50	50	100	500	500	-	-	200
14. 200	100	100	100	100	50	100	100	200	100	500	300	200	-

^x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat:

1.Kóház, szanatórium 6. Menőállomás, tűzoltóság 11. Bűz és porkibocs.koc.jel.lét.

2.Lakó és szállás épület 7. Tömegközl.eszk.p.u.-ra j 12. Elsőrendű főközl.út

3.Üdülő 8. Járműtelep és javítóműhely 13. Üzemanyag töltő áll.

4.Oktatási és nevelési lét. 9. Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 14. Temető 5.Sportlétesítmények 10. Fertőzésvesz.koc.jel.lét.

3. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta	Pollenszám/m³
Fák, bokrok	100
Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)	30

4. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

- Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

- Védőtávolság
- Állattartásra szolgáló épületek	- A telek utcai telekhatárá-tól	- lakóépülettől	- ásott	- fúrott	- csatlakozó vízvezeték - töl -		- vezetéki csaptól
- Állattartásra szolgáló épületek	- A telek utcai telekhatárá-tól	- lakóépülettől	- kúttól		- csatlakozó vízvezeték - töl -		- vezetéki csaptól
- Nagy haszonállat - esetén	-	-	-	-	-		-
- 1-2 állatig - 3-5 állatig - 6-10 állatig - 10 fölött	- 15	- 5	- 15	- 5	- 2		- 3
	- 20	- 10	- 20	- 10	- 5		- 5
	- 25	- 10	- 20	- 15	- 5		- 5
	- 30	- 15	- 30	- 20	- 10		- 10
- Haszonállat - esetén	-	-	-	-	-		-
- 1-5 állatig - 6-10 állatig - 11-15 állatig - 15 fölött	- 15	- 5	- 15	- 5	- 2		- 3
	- 20	- 10	- 15	- 5	- 2		- 3
	- 25	- 20	- 15	- 10	- 3		- 5
	- 30	- 15	- 20	- 15	- 10		- 10
- Kis haszonállat - esetén	-
- prémes állat - 10 állatig - 11-30 állatig - 30 fölött	-
	- 15	- 5	- 10	- 5	- 1	- -
	- 20	- 10	- 15	- 10	- 2	- -
	- 25	- 15	- 20	- 15	- 10	- 10
- Baromfi félék	-	-	-	-	-	-
- 20 állatig - 21-50 állatig - 50-200 állatig - 200 fölött	- 15	- 0	- 10	- 5	- 1	- -
	- 15	- 10	- 10	- 5	- 1	- -
	- 25	- 15	- 15	- 10	- 5	- -
	- 30	- 20	- 20	- 15	- 10	- 10

5. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Település fásításra javasolt őshonos növények jegyzéke

tudományos (latin) elnevezés	magyar elnevezés
lombos fák
Acer campestre	mezei juhar
Acer platanoides	korai juhar
Acer pseudoplatanus	hegyi juhar
Acer tataricum	tatár juhar, feketegyűrű juhar
Alnus glutinosa	enyves éger, mézgás éger
Alnus incana	hamvas éger
Betula pendula	közönséges nyír, bibircses nyír
Betula pubescens	szőrös nyír, pelyhes nyír
Carpinus betulus	közönséges gyertyán
Carpinus orientalis	keleti gyertyán
Castanea sativa	szelídgesztenye
Cerasus avium (Prunus avium)	vadcseresznye, madárcseresznye
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)	sajmeggy
Fagus sylvatica	közönséges bükk
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica	magyar kőris
Fraxinus excelsior	magas kőris
Fraxinus ornus	virágos kőris, mannakőris
Juglans regia	közönséges dió
Malus sylvestris	vadalma
Padus avium	zelnicemeggy, májusfa
Populus alba	fehér nyár
Populus canescens	szürke nyár
Populus nigra	fekete nyár
Populus tremula	rezgő nyár
Pyrus pyraster	vadkörte, vackor
Quercus cerris	csertölgy, cserfa
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta)	magyar tölgy
Quercus petraea (Q. sessiliflora)	kocsánytalan tölgy
Quercus pubescens	molyhos tölgy
Quercus robur (Q. pedunculata)	kocsányos tölgy
Salix alba	fehér fűz
Sorbus aria	lisztes berkenye
Sorbus aucuparia	madárberkenye
Sorbus dégenii	-
Sorbus domestica	házi berkenye
Sorbus pseudolatifolia	-
Sorbus rédliana	-
Sorbus semiincisa	budai berkenye
Sorbus torminalis	barkóca berkenye
Tilia cordata (T. parviflora)	kislevelű hárs
Tilia platyphyllos (T. grandifolia)	nagylevelű hárs
Tilia tomentosa (T. argentea)	ezüst hárs
Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)	hegyi szil
Ulmus laevis	vénic szil
Ulmus minor (Ulmus campestris)	mezei szil
tűlevelű fajok (fenyők)
Abies alba	jegenyefenyő
Juniperus communis	közönséges boróka, gyalogfenyő
Larix decidua	vörösfenyő
Picea abies (Picea excelsa)	lucfenyő
Pinus sylvestris	erdei fenyő
Taxus baccata	közönséges tiszafa
lombos cserjék
Alnus viridis	havasi éger, zöld éger
Amelanchier ovalis	közönséges fanyarka
Amygdalus nana (Prunus tenella)	törpe mandula
Artemisia alba	sziklai üröm
Berberis vulgaris	közönséges borbolya, sóskafa
Calluna vulgaris (Erica vulgaris)	csarab
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa)	csepleszmeggy
Clematis vitalba	erdei iszalag
Colutea arborescens	pukkanó dudafürt
Cornus mas	húsos som
Cornus sanguinea	veresgyűrű som
Coronilla emerus	-
Corylus avellana	közönséges mogyoró
Cotinus coggygria	cserszömörce
Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris)	szirti madárbirs
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa)	fekete madárbirs
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis)	nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs
Crataegus laevigata (C. oxyacantha)	kétbibés galagonya
Crataegus monogyna	egybibés galagonya
Crataegus nigra	fekete galagonya
Crataegus pentagyna	ötbibés galagonya
Cytisus ausrtiacus	buglyos zanót
Cytisus hirsutus	borzas zanót
Cytisus nigricans	fürtös zanót
Cytisus decumbens (C. procumbens)	-
Cytisus supinus (C. capitalus)	gombos zanót
Daphne cneorum	henyeboroszlán
Daphne laureola	babérboroszlán
Daphne mezereum	farkasboroszlán
Erica carnea	alpesi erika
Euonymus europaeus	csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus	bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula)	kutyabenge
Genista tinctoria	festő rekettye
Hedera helix	közönséges borostyán
Helianthemum numullarium	napvirág
Hippophae rhamnoides	homoktövis
Laburnum anagyroides	közönséges sárgaakác, aranyeső
Ligustrum vulgare	közönséges fagyal
Lonicera caprifolium	jerikói lonc
Lonicera xylosteum	ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa	kökény
Rhamnus catharticus	varjútövis (benge)
Ribes alpinum	havasi ribiszke
Ribes uva-crispa	-
Rosa canina	gyepűrózsa
Salix caprea	kecskefűz
Salix cinerea	rekettyefűz, hamvas fűz
Salix eleagnos	ciglefűz, parti fűz
Salix fragilis	törékeny fűz csőrege fűz
Salix pentandra	babérfűz
Salix purpurea	csigolyafűz
Salix rosmarinifolia	serevényfűz
Salix triandra	mandulalevelű fűz
Salix viminalis	kosárkötő fűz
Sambucus nigra	fekete bodza
Sambucus racemosa	fürtös bodza
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius)	seprőzanót
Spiraea media	szirti gyöngyvessző
Spiraea salicifolia	fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata	mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana	ostorménfa
Viburnum opulus	kányabangita
Vitis sylvestris	ligeti szőlő

6. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt:

alkörmös – Phytolacca americana

amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica

ártéri japánkeserűfű – Reynoutria japonica

átoktüske – Cenchrus incertus

bálványfa – Ailanthus altissima

betyárkóró – Erigeron canadensis

Bíbor nenyúljhozzám – Impatiens gradulifera

Borzas kúpvirág – Rudbeckia hirta

Csicsóka –helianthus tuberosus

Egynyári seprence – Stenactis annua

Fehér akác – Robinia pseudoacacia

Gyalogakác – Amorpha fruticosa

Japán komló – Humulus scandens

Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis

Japán komló – Humulus scandens

Kanadai aranyvessző – Solidago canadensis

Kaukázusi medvetalp – Heracleum mantegazzanum

Keresztlapu –Erechitites hieraciifolia

Kései meggy – Padus serotina

Keskenylevelű ezüstfa – Eleagnus angustifolia

Kisvirágú nenyúlhozzám – Impatiens parviflora

Magas aranyvessző – Solidago gigantea

Magas kúpvirág – Rbeckia laciniata

Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis

Óriás japán keserűfű – Reynoutria sachalinensis

Őszirózsák – Aster spp.

Parlagfű – Ambrosia elatior

Parti szőlő – Vitis vulpina

Selyemkóró – Asclepias syriaca

Sokvirágú napraforgó – Helianthus decapetalus

Süntök – Echianocystis lobata

Sziklai szőlő – Vitis rupestris

Vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)

Parthenocissus spp.

Zöld juhar – Acer negundo

7. számú függelék a 4/2004. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

azonosító	lelőhelyszám	azonosítatlan	név	HRSZ	x	y
35256	0	1	Baksa felé vezető műút mentén		0	0
35258	0	2	Iskola		0	0
16039	1	0	Szelestető	029/8, 032	319258	802756
16040	2	0	Pénzverem-dűlő	0273/1, 0271, 0272, 0274, 0240	316938	800616
16041	3	0	Gyermekváros	0135/2, 0135/1, 0136, 0132, 0223/9, 0223/8, 0189, 0224	316799	798923
16042	4	0	Fácános
16453	6	0	Homokbánya	063, 064	318963	798757
16454	7	0	Nagy-répás árokkal szemben	029/8, 032	319123	802738
16455	8	0	Nagy-répás árok		319297	802609
21100	9	0	Csákó	037/1, 034/3, 037/14, 037/15, 033, 034/5	319333	801737
30693	10	0	Szerelem-völgy	0264/1, 0264/3, 0264/2, 0264/4, 0241	315778	800334
30694	11	0	Fenyér-dűlő	0228, 0230, 0229, 0227, 0231	315863	799724
39650	12	0	Nádasi-dűlő	0262/3, 0265, 0263, 0264/4, 0270, 0278/1	315416	800571
61542	13	0	Északi külterület	046/8, 046/7, 046/5, 046/4, 046/3, 046/2, 046/1, 1200, 045, 047, 1334, 1258, 058, 053	318984	799400
61548	14	0	Fenyér-dűlő ÉK-i területe	0237/1, 0237/16, 07/5, 05, 0292	317276	800331
61556	15	0	Lőtér	07/6, 07/3, 07/7, 03, 02, 044/8, 043, 042	318147	799972
61562	16	0	Testhalom	029/10, 029/9, 028, 025, 029/5	318127	802666
62102	17	0	Református templom		318124	799146
75537	18	0	K-i községhatár-dűlő 1.		317493	800404