Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő- testületének 4/2020.(III.11.) önkormányzati rendelete
Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 10. 29- 2022. 08. 31Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő- testületének 4/2020.(III.11.) önkormányzati rendelete
Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Megyaszó Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3718 Megyaszó, Alkotmány út 2.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő-testülete
(4) A képviselő-testület hivatala: Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal
A Képviselő-testület működése
A Képviselő-testület ülései
2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.
(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések várható időpontját.
b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
c) közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.
A Képviselő-testületi ülések összehívása
3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.
4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázására vagy email-ben történő elküldésére nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselőknek,
b) jegyzőnek,
c) bizottságok nem képviselő tagjainak, ha a napirend a bizottság előterjesztésében, vagy állásfoglalásával kerül megtárgyalásra,
d) nem állandó meghívottaknak:
da) előterjesztőknek,
db) akiket az ülés összehívója megjelöl,
dc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,
dd) szakértőnek.
5. § (1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő- testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet, a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal.
(3) A polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.
(4) Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
6. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) előterjesztőt,
d) szakértőt,
e) nemzetiségi önkormányzat elnökét.
7. § A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.
A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
8. § (1) A polgármester feladata:
a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) tárgyalt napirendként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) vita összefoglalása,
ec) indítványok szavazásra való feltevése,
ed) határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.
f) a rend fenntartása,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.
(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.
A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról
A határozatképesség megállapítása
9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 6 fő, polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.
A Képviselő-testület döntései
11. § (1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
(2) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(3) A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(5) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
(6) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
(7) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv) meghatározottakon túl:
a) helyi népszavazás kiírásához,
b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.
(8) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.
Önkormányzati rendelet
12. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző.
(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
13. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:
Önkormányzati határozat
14. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) Határozathozatal nélkül jegyzőkönyvben rögzítendő a beszámolók és szakmai beszámolók elfogadása.
(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § (1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:
A jegyzőkönyv
16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) írásos előterjesztéseket,
d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.
(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek az anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.
(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
A képviselők névsora
17. § A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.
A képviselők tiszteletdíja
18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.
(2) A települési képviselők tiszteletdíjáról önálló rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
(5) Indokolt a távolmaradás:
a) betegség miatt,
b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
c) halaszthatatlan családi esemény miatt.
(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő- testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult.
(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
(9) A (7)-(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.
(10) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
(11) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.
A Képviselő-testület bizottságai
A bizottságok létrehozása
19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.
A bizottságok működése
20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze, a polgármester indítványozhatja a bizottsági ülés összehívását.
(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:
a) jegyző,
b) nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) képviselők,
b) bizottság által meghívott személyek.
(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén feltölteni.
(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.
(9) Igazoltnak kell tekinteni a nem képviselő bizottsági tag távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
(10) Indokolt a távolmaradás:
a) betegség miatt,
b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
c) halaszthatatlan családi esemény miatt.
(11) A bizottság nem képviselő-testületi tagjai közül választott tagja vagyonnyilatkozat tételre kötelezett, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének 2 évente köteles eleget tenni.
A Képviselő-testület állandó bizottságai
21. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma: 3 fő, az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 3 fő, a Kulturális Bizottság tagjainak száma: 5 fő.
(2) A bizottsági tagok névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
Pénzügyi Bizottság
22. § A Pénzügyi Bizottság feladata és hatásköre:
Ügyrendi Bizottság
23. § Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre:
Kulturális Bizottság
24. § A Kulturális Bizottság feladatai és hatásköre:
A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai
25. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
a) meghatározott időre, vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő- testülethez,
d) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
A Polgármester, Alpolgármester, Jegyző
A polgármester
26. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
27. § A polgármester szabadságának kiadását a Képviselő-testület engedélyezi egyszerű szótöbbséggel.
28. §1 (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő önkormányzati hatósági feladat-és hatásköreit:
a) települési temetési támogatás,
b) települési gyógyszertámogatás,
c) települési időskorúak támogatás,
d) települési rendkívüli támogatás,
e) települési háztartási támogatás,
f) települési tanévkezdési támogatás elbírálása.
(1a)2 A képviselő- testület az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a polgármesterre ruházza át a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket.
(2) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
c) a képviselő-testület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.
Az alpolgármesterek
29. § (1) A képviselő-testület a képviselő –testületi tagjai közül egy alpolgármestert, valamint további egy, nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(3) Az alpolgármesterek tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.
A jegyző
30. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, ill. tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátását - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak a szociális feladatokat ellátó közszolgálati dolgozója végzi, akinek a munkaköri leírásában szerepel és aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel.
(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(3) 3A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza a következő önkormányzati hatósági feladat-és hatásköreit:
a) települési lakhatási támogatás,
b) települési ápolási támogatás elbírálása.
A Képviselő-testület hivatala
31. § A hivatal a jegyző által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
Közmeghallgatás
32. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt aláírás után a jegyző 15 napon belül köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár felületére.
Nemzetiségi Önkormányzat
33. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.
(2) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget Megyaszó Község Önkormányzatának székhelyén, a 3718 Megyaszó, Alkotmány út 2. sz. alatti nagytermében, biztosítja továbbá a 3718 Megyaszó, Hősök útja 1. sz. alatti Művelődési Ház Kisterem helyiséget a Nemzetiségi Önkormányzat közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz. A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.
(5) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.
(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.
(7) Az együttműködési megállapodást az 1. melléklet tartalmazza.
Társulás
34. § (1) Megyaszó Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:
a) Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás (székhelye: Szerencs),
b) Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás (székhelye: Encs)
(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester látja el.
(3) 4Képviselő-testület a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza a következő feladat-és hatásköreit:
a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
b) támogató szolgáltatás.
(4) [5] A Képviselő-testület a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásra (székhelye: Encs) ruházza a szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás megszervezésére vonatkozó hatáskörét.
Vagyongazdálkodás
35. § Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkcióit a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
Záró rendelkezések
36. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019. (XI.11.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
2. függelék
3. függelék
S.sz. |
kor.funk. |
megnevezés |
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és - működtetés |
3. |
013340 |
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
4. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5. |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
6. |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
7. |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
8. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
9. |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
10. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
11. |
045120 |
Út, autópálya építése |
12. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
13. |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
14. |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
15. |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
16. |
064010 |
Közvilágítás |
17. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
18. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
19. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
20. |
074032 |
Ifjúság – egészségügyi gondozás |
21. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
22. |
082091 |
Közművelődés és közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
23. |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
24. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
25. |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
26. |
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
27. |
104035 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
28. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
29. |
104042 |
Család- és gyermekjóléti szolgáltatások |
30. |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
31. |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
32. |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenyégek és programok |
1. melléklet 6
1. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételei
2. Költségvetés, beszámolás, gazdálkodás
3. Önkormányzat képviselete a nemzetiségi önkormányzat ülésein
4. Az együttműködés egyéb területei
Részletes szabályok
1. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételei:
a. A Helyi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére, annak székhelyén (az Alkotmány út 2. szám alatt) havonta, igény szerint, de legalább 32 órában biztosítja a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó fenntartási és rezsiköltségek viselését.
b. A Helyi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez a Hősök útja 1. sz. alatti önkormányzati ingatlant - (Művelődési Ház) a Nemzetiségi Önkormányzat írásbeli kezdeményezése esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum – megtartása érdekében 30 napon belül - a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja ingyenesen.
c. A helyiséghez, valamint annak infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek, továbbá a berendezési-és felszerelési tárgyak fenntartásához, karbantartásához kapcsolódó költségek a Helyi Önkormányzatot terhelik.
d. A Nemzetiségi Önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.
e. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával az intézményben folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.
f. a Helyi Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
g. A Helyi Önkormányzat – a Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal útján (továbbiakban: Közös Hivatal) – biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi üléseinek előkészítését, (különösen a meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek esetében), közreműködik a jegyzőkönyvek benyújtásában, továbbá biztosítja valamennyi hivatalos levelezés előkészítését és postázását.
h. a Helyi Önkormányzat ellátja – a Közös Hivatal útján - a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és a nemzetiségi önkormányzat egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási és iratkezelési feladatait.
i. a Helyi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat igénye esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.
j. Megyaszó Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal.
k. A Helyi Önkormányzatra vonatkozó szabályzatok a Nemzetiségi Önkormányzatra is kiterjedő hatállyal bírnak.
l. A feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a Helyi Önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzati képviselők telefonhasználatát.
2. Költségvetés, beszámolás, gazdálkodás
Részletes szabályozás a 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet szerint.
A Nemzetiségi Önkormányzat nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat külön elemi költségvetésben kell tervezni, a gazdálkodásról önálló könyveket vezetni és önálló beszámolót kell készíteni.
Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat részére
- önálló fizetési számlát kell nyitni,
- gondoskodni kell a törzskönyvi nyilvántartásba vételről,
- gondoskodni kell adószám igényléséről, melyért a pénzügyi ügyintéző felelős, a Nemzetiségi Önkormányzat alakuló ülését követő 30 napon belül.
2.1. Éves költségvetés tervezete
a. Az éves költségvetési tervezet összeállításához a pénzügyi ügyintéző a költségvetési törvényből adódóan részletes információt nyújt az elnök részére. Ennek keretében rendelkezésre bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetéséhez szükséges adatokat. Az elnök további adatokat, információt kérhet a tervező munkájához.
b. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítéséért a jegyző, a költségvetés megalkotásáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a felelős.
c. A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott időn belül terjeszti be elfogadásra a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének ülésére. A határozat-tervezet taralmára az Áht. és az Ávr. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
d. Bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért Megyaszó Község Önkormányzata felelősséggel nem tartozik.
2.2. Előirányzatok módosítása
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat testülete dönt az Áht. 34. § (1)-(5) bekezdése értelmében. Az előirányzat-módosítást a jegyző vagy az általa megbízott pénzügyi ügyintéző készíti elő.
2.3. Tájékoztatás az évközi gazdálkodásról
A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a gazdálkodásról az Áht. 87. §-a szerint beszámol a képviselő-testületnek.
2.4. Éves zárszámadás
a) A költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerint december 31-i fordulónappal éves beszámolót kell készíteni.
b) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon zárszámadást kell készíteni. A jegyző által elkészített határozat-tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszti be, elkészítésére az Áht. 91. § (3) bekezdése az irányadó.
2.5. A költségvetési gazdálkodás szabályai
a. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos jelentési, adatszolgáltatási, beszámolási, adminisztrációs feladatokat a Közös Hivatal végzi.
b. A Nemzetiségi Önkormányzat az önkormányzat számlavezetőjénél nyitott önálló fizetési számlával rendelkezik, melyhez házipénztár is tartozik.
c. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát legkésőbb a pénzfelvételt megelőző 3. napon de. 10.00 óráig a pénztárosnak jelzi.
d. A Nemzetiségi Önkormányzat könyvelési, eszköz nyilvántartási feladatait a Közös Hivatal kijelölt dolgozója látja el.
e. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köteles a Nemzetiségi Önkormányzat pénzeszközeiből vásárolt eszközt nyilvántartásba vétel céljából a Közös Hivatal pénzügyi ügyintézőjének bemutatni, a számlát utalványozni, illetőleg gondoskodni a szakmai teljesítés igazolásáról.
f. A Nemzetiségi Önkormányzat pénz- és vagyongazdálkodását az Önkormányzat gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint, az abban megjelölt személyek kötelesek végezni.
g. A Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Közös Hivatal készít el. Az Áht. 108. § (2) bekezdésében meghatározott időközi mérlegjelentést – figyelemmel az Ávr.169. §-ára – a Közös Hivatal készíti el.
2.6. Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje
a. Kötelezettségvállalás: A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 200.000,- Ft-ot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak.(Ávr. 53. § (1) bekezdés.) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, keltét, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, továbbá a teljesítési adatokat.
b. Utalványozás: A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott bevételek teljesítését és kifizetéseket.
c. Pénzügyi ellenjegyzés: A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Jegyző által írásban kijelölt, a Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult.
Kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
d. Érvényesítés: A számla beérkezését követően a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletés az Ávr. előírásait megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmazni kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Az érvényesítést a Jegyző által írásban kijelölt, a Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult végezni.
Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
e. Szakmai teljesítések igazolása: A teljesítések igazolása alatt az elvégzett munka, szolgáltatás, a szállított áru átvételét kell érteni. A teljesítés igazolására az elnök, vagy az elnökhelyettes jogosult. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell ellátni.
f. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
g. Az utalványozásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, szakmai teljesítésigazolásra jogosult személyek nevét a megállapodás 1. melléklete tartalmazza.
h. A kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra és szakmai teljesítés igazolására jogosultakról nyilvántartást kell vezetni, melynek vezetéséért és felülvizsgálatáért a Közös Hivatal gazdálkodási ügyintézője felelős.
3. Önkormányzat képviselete a nemzetiségi önkormányzat ülésein
a. A Nemzetiségi Önkormányzat ülésein a jegyző, vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a Helyi Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén, illetőleg azon kívül is a Nemzetiségi Önkormányzat működését érintően (testületi ülések, közmeghallgatás, képviselői megbízatások ellátása, kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása).
b. A Nemzetiségi Önkormányzat meghívóit, jegyzőkönyveit a Közös Hivatal munkaköri leírás szerinti ügyintézője készíti el, illetve irattározza.
4. Törzskönyvi nyilvántartás
A Magyar Államkincstár Megyaszó Roma Nemzetiségi Önkormányzatról közhiteles nyilvántartást vezet. A törzskönyvi adat módosítását a Közös Hivatal pénzügyi ügyintézője változás-bejegyzési kérelem benyújtásával, a módosítás alapjául szolgáló okirat csatolásával, a változástól számított 15 napon belül – erre a célra meghatározott bejelentő lapon - bejelenti a Magyar Államkincstár felé.
A pénzügyi ügyintéző a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem egyidejű benyújtásával kéri az adószám megállapítását és ezzel teljesíti az állami adóhatóság felé a bejelentési kötelezettségét.
5. Belső kontrollrendszer, belső ellenőrzés
a. A Helyi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző felelős. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletelőírásait.
b. A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a belső ellenőrzés feladatát képezi. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok ellátása a Közös Hivatal állományába tartozó pénzügyi ügyintéző feladatát képezi.
c. A jegyző a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, legkésőbb a zárszámadási határozat elfogadásáig - a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.
d. Az önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodására is.
e. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését a GY&GY Perfekt Audit Kft. keretén belül végzi.
6. Az együttműködés egyéb területei
Megyaszó Község Önkormányzata és a Nemzetiségi Önkormányzat lehetőségeik keretén belül együttműködnek és elősegítik a nemzetiségi nevelésben résztvevő gyermekek felzárkóztatását, a nemzetiségi és etnikai jogok érvényesülését.
7. Záradék
A szerződés Megyaszó Község Önkormányzat és Megyaszó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületeinek határozatával válik elfogadottá, rendelkezéseit ezen időponttól kell alkalmazni.
A jelenleg hatályban lévő megállapodás ezen a napon hatályát veszti. [7]
Megyaszó, 2020. december 1.
…………………………. ………………………….
Hajdú Istvánné Radics Kálmán
polgármester elnök
1. melléklet
Utalványozási és ellenjegyzői, ellenőrzési és szakmai teljesítés igazolási joggal
felruházott személyek
Megyaszó Roma Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számla forgalmával kapcsolatban az alábbi személyek jogosultak eljárni:
1. utalványozási joggal
Radics Kálmán elnök
Török Zsolt elnökhelyettes
2. pénzügyi ellenjegyzői joggal
Durku Barnabásné pénzügyi ügyintéző
3. érvényesítői, pénztárellenőri joggal
Érvényesítő: Durku Barnabásné pénzügyi ügyintéző
Pénztárellenőr: Kissné Bodnár Renáta jegyző
Szakmai teljesítésigazolás:
A Nemzetiségi Önkormányzat minden kifizetésénél
Radics Kálmán elnök
Török Zsolt elnökhelyettes
Fentieket az összeférhetetlenségi szabályok betartásával kell alkalmazni.
Aláírás minták:
Név |
Aláírás |
|
|---|---|---|
1. |
Radics Kálmán elnök |
|
2. |
Török Zsolt elnökhelyettes |
|
3. |
Durku Barnabásné pénzügyi ügyintéző |
|
4. |
Kissné Bodnár Renáta jegyző (pénztárellenőr) |
Módosította: 14/2020.(XII.10.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2020. december 11-től
A 28. § (1a) bekezdését a Megyaszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Beiktatta: 14/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 2§-a. Hatályos: 2020. december 11-től
Módosította: 14/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2020. december 11-től
Beiktatta: 14/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2020. december 11-től
Módosította: 14/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2020. december 11-től
A megállapodást Megyaszó Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 81/2020. (XII.1.), Megyaszó Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 44/2020. (XII.1.) határozatával fogadta el.