Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben kell rendelkezni az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről.

A Képviselő-testületnek évente kötelezően legalább hat ülést kell tartania a Mötv. 44. § értelmében.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az SZMSZ-ben kell rendelkezni a képviselő-testület üléseinek összehívásáról. Az Mötv. 45. §-a kimondja: a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról. E felhatalmazás alapján a tervezet a Pénzügyi Bizottság elnökét jelöli ki.

E körben rendelkezik a rendelet az írásbeli anyagok kiküldésének határidejéről, a meghívandók köréről és a nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testületi ülés időpontja, tervezett napirendjei közzétételének módjáról.

A rendkívüli ülések összehívásának szabályozása az ülés összehívására vonatkozó indítvány előterjesztésének rendjét, a meghívottak körét, a lakosság tájékoztatásának módját, az előterjesztések kiküldésének szabályait tartalmazza, a korábbi rendeletben foglaltaknak megfelelően.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján a polgármester ülésvezetői feladatairól az ülésen a rendfenntartás és a testületi ülés méltóságának megóvása érdekében hozható intézkedésekről rendelkezik a korábbi rendeletnek megfelelően.

Az Mötv.54. § szerint a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciót a rendelet melléklete tartalmazza.

Az Mötv. 53. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az SZMSZ-ben rendelkezni kell a döntéshozatali eljárásról. Ennek az egyik legfontosabb eleme a határozatképesség megállapítása a megválasztott képviselők száma alapján, valamint a határozatképtelenség esetén követendő eljárásrend.

A napirendre vonatkozó javaslat megtétele az ahhoz fűzött módosító javaslatokra vonatkozó rendelkezések és a napirend elfogadásának rendje.

Az Mötv. 50. §-a taxatíve felsorolja azokat az ügyeket, amelyek eldöntésében minősített többség szükséges. E mellett felhatalmazást ad a testületnek arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatban határozzon meg olyan ügyeket, amelyek eldöntéséhez ilyen, egyszerű szótöbbségnél nagyobb konszenzust igénylő szavazati arány szükséges. Általános szabály szerint a képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Az Mötv. 48. § (2) bekezdése kimondja, a nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, ennek módja kézfelemelés. Az Mötv. 48. § (3) bekezdése felhatalmazást ad a testületnek arra, hogy a név szerinti szavazás módját meghatározza. Az évek során a képviselő-testület az erre vonatkozó eljárási szabályokat kialakította, amiket változtatás nélkül vett át a rendelet. Az Mötv. 48. § (4) bekezdése lehetővé teszi titkos szavazás tartását mindazon esetekben, amelyekben a képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazás megtartásának eljárási szabályait a törvény a szervezeti és működési szabályzatban rendeli el meghatározni. A rendelet változatlan formában és tartalommal veszi át a korábbi szabályozásban foglaltakat azzal, hogy az eljárás lebonyolítása továbbra is az esetenként megválasztott bizottság feladata. A személyes érintettség bejelentés elmulasztásának következményeit a korábbi rendelet alapján szabályozzuk.

A Képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot, melyet a rendelet előírásai alapján kell jelölni. A rendeletalkotásra jogosultak felsorolása mellett a rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja is szabályozott.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat, a jegyzőkönyvek Kormányhivatal felé felterjesztésének rendjét, a jegyzőkönyvek közhitelességének biztosítását, jegyzőkönyvekbe betekintés rendjét és tárolásának módját tartalmazza.

A képviselők névsorát a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza. A képviselők tiszteletdíjának összegét külön rendelet szabályozza, az Mötv. 33. § alapján mód van az igazolatlanul mulasztó képviselővel szemben szankciót alkalmazni. A képviselő tiszteletdíjáról lemondhat.

Az Mötv. 57. §-a kimondja, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát. A bizottságok működésének rendjét, amely az Mötv. 60. §-a értelmében a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok szerint történik. A tervezet bizottságonként sorolja fel az ellátandó feladatokat állandó és ideiglenes bizottságokra.

A polgármester tisztségét főállásban látja el. Az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület által meghatározott körben utólagos tájékoztatás mellett dönthet a két ülés közötti halaszthatatlan ügyekről. Az Mötv. 74-75. § - a alapján a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választ. Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. Az alpolgármesterek tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.

Az Mötv. 81-83. § - i tartalmaznak rendelkezéseket a jegyzőre. A 82. § (3) bekezdése ezen belül felhatalmazást ad arra, hogy a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezzen a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Továbbá a jegyző jogszabálysértés esetén követendő jelzési kötelezettségének rendjét.

Az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

Az Mötv: 87. § értelmében: „A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.” Az SZMSZ tartalmazza a társulások felsorolását, a polgármester akadályoztatása esetén a társulási tanács üléseken a helyettesítés rendjét, az alpolgármester személyében és a képviselő-testület által átruházott feladatokat.