Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2023. 12. 01
Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2023.12.01.
„MEZŐZOMBOR KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint: 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed MEZŐZOMBOR község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
1*(4)A rendelet területi hatálya kiterjed MEZŐZOMBOR község belterületén az
„A” jelű terület övezeti átsorolására vonatkozóan.
„A” j elü terület lakóövezetének átminősítése
településközpont vegyes övezetté
2*(5)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más
építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani,
átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre
hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag
e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-2, T-3.b,T-3.b-I.) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) A világörökségi területen továbbá a műemléki védelem, a műemléki környezet és a helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet legalább É-2 jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök végezhet.
(4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(5) A Világörökségi Területen, helyi védelem alatt álló területen és a helyi egyedi védelemben részesülő épületek esetében - a vonatkozó országos érvényű és e rendelet által megszabott előírásokon túlmenően – a kiemelt elsőfokú építésügyi hatóság engedélye szükséges:
a) az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez is elvi építési engedélyezési terv keretében kell engedélyeztetni a változtatást.
b) az épület homlokzatán bármilyen hírdető/reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
(6) A településközpont területén, valamint a Világörökségi Terület 300 m-es védőövezetében a közterületi hirdető- és reklámberendezések elhelyezése a következő megkötésekkel lehetséges:
a) 3 m2-ert meghaladó óriás hirdetőtábla nem helyezhető el;
b) villanyoszlopra erősített hirdetőtábla csak a településközpontot határoló utcákban lehetséges,
c) egységesített, földönálló hirdető/reklámtábla elhelyezése max. 1,0 m2 felületig engedélyezhető a nyitvatartási idő alatt;
(7) A Világörökségi területen és annak 300 m-es védőzónájában fotódokumentáció és látványterv készítésével kell igazolni az ott elhelyezhető építményék illeszkedését , illetve a táj védelmét.
A telkek beépítésének feltételei
6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a gáz és a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
A közigazgatási terület-felhasználási egységek tagozódása
7. § (1) A település igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
Beépítésre szánt területek: Beépítésre nem szánt területek:
I. lakóterületek övezetei VI. közlekedési területek övezetei
II.vegyes területek övezetei VII. zöldterületek övezetei
III.gazdasági területek övezetei VIII . erdőterületek övezetei
IV.különleges területek övezetei IX mezőgazdasági területek övezetei
X. egyéb területek övezetei
(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.
(4) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(5) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(6) A beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
a.)lakóövezetek
falusias lakóterületek övezetei
- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóterületi alövezet
- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóterületi alövezet
- Lf-3 Falusias kertes lakóterületi alövezet
b.)településközpont vegyes terület övezetei
- Vt1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezé-sére szolgáló kis telkes alövezet
- Vt2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
c.)gazdasági területek övezetei
- Gip ipari gazdasági terület övezete
- Gmg agroipari terület
- Gksz kereskedelmi szolgáltatói övezet
d.)különleges területek övezetei
- Kt temető övezete
- Ksp sportpálya övezete
- Kbt Sárgaborház panzió és borászati, borturizmus funkciójú övezet
-Kbsz Bor-tó szabadidő terület övezete
- Kbo borászatok, borfeldolgozók övezete
- Kb bányászattal érintett területek övezete
- Ktr transzformátor állomás övezete
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület
- KÖu közúti közlekedési terület
- KÖv vasúti közlekedési terület
b.) zöldterület
- Z zöldterület
c.) erdőterület
- Evk környezetvédelmi célú erdő
- Eg gazdasági célú erdő
- Evt természetvédelmi célú erdő
d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-Ix szántó művelésű terület intenzív használattal – major-létesítési
tilalommal
- Má-E gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal
- Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek
e.) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 csatornák, patakok övezete
- V-2 tavak, tározók övezete
- V-3 vízmű és vízbeszerzési területek övezete
- V-4 holtágak, mocsarak, vízállások övezete
8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
9. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, -szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
10. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű (gáz kivételével), burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(6) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.
(7) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet..
(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó védőtávolságokat a melléklet szerint kell megtartani.
(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.
(10) Lakótelkeken csak magáncélú és–tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
(11) Hírközlési és mikrohullámú létesítmények a településközpont vegyes területeken, valamint a Világörökségi Területen és annak puffer övezetében nem helyezhetők el.
I .A L A K Ó T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Lakóterületek általános előírásai
11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
-termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
-szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
-sportlétesítmény 1 ha -ig
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret megengedi, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
-Az épületek közötti védőtávolság betartandó,
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(5) Állattartó építmény utcafrontra nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhető el.
(6) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(7) A lakóterületekre vonatkozó külön előírások:
Kő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (ríkító, erős színek nem alkalmazhatók)
c.)Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő, tégla, illetve mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d.)Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg. Oromfalon loggia nem építhető.
e.)Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga elsősorban pikkelyszerű égetett kerámia (cserép), vagy ettől eltérően a hagyományoknak megfelelő nádfedés alkalmazható. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
Műanyag előtető nem építhető.
A tetőfedés színe piros, barna, vagy szürke, illetve árnyalataik.
(8) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(9) A „kismélységű” telkek beépítése:
A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kismélységű teleknek az a építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m -nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
(10) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.
a) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
b) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I- III. sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az övezetben egy építési telken legfeljebb egy egylakásos lakóépület és melléképületei helyezhetőek el.
Az alábbi funkcionális alövezetek kerültek kijelölésre
Lf-1 APRÓ(SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET
Lf-2 SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET
Lf-3 FALUSIAS KERTES LAKÓTERÜLETI ALÖVEZET
Az építési alövezet jele |
Lf-1 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
550 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
16 m |
Az építési alövezet jele |
Lf-2 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
800 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
14 m |
Az építési alövezet jele |
Lf-3 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
4,5- m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
9. Minimális telek szélesség |
16 m |
Valamennyi alövezetben tetőtér beépítés megengedhető, de önálló lakrész kialakítása tetőtérben nem engedélyezhető.
*Saroktelken, illetve 20 m-nél szélesebb telekméret esetén a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető.
**A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(3) Az övezetben az építési helyen belül az építmény hézagosan zártsorúan is elhelyezhető
(4) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményeinél.
(5) Lakóépületek utcára néző földszintjén magánkereskedelem és szolgáltatások részére üzlethelyiség ott alakítható ki, ahol a max. beépítési %-ot, max. építménymagasságot nem növeli ill. ahol ezt a gyalogos és gépkocsi forgalom zavarása nélkül, megfelelő esztétikai és településképi kialakítással elhelyezhető. Zajos, bűzös, környezetet károsító tevékenységek falusias lakóövezetben nem engedélyezhetők. Üzlethelyiség kialakításánál az OTÉK előírásai szerinti parkoló elhelyezéséről a saját telken kell gondoskodni a tulajdonosnak.
(6) A telekhasználat belső határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr és növényház építhető.
(7) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(8) Valamennyi övezetben szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése esetén a hálózatra való rákötés kötelező.
II. A V E G Y E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
13. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a következők
-Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet.
-Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet.
Településközpont vegyes terület övezeteinek
14. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-lakóépület (egy telken maximálisan egy darab egylakásos lakóépület)
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 1 ha-ig
-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK
31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A műemlékileg védett, a műemléki környezet, illetve Világörökségi területen és annak puffer övezetén belül új beépítések esetén - a látványvédelem érdekében - a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni.
Vt
A településközpont vegyes terület funkcionális övezetei
15. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV-V. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
-A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével, vagy fotókkal kell bemutatni.
-A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
-Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkolómérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
(2) A településközpont vegyes terület alövezetei lehetnek
-Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET JELLEMZŐEN LAKÓÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ KIS TELKES ALÖVEZET
-Vt-2 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN ALAPFOKÚ INTÉZMÉNYI ÉPÜLET ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ NAGYTELKES ALÖVEZET
5* - A településközpont vegyes terület VT1 alövezete 1101-1104 helyrajzi számú
területein nem zavaró hatású ipari létesítmények működése a meglévő
épületekben engedélyezhető, amennyiben a környezetvédelmi határértékek
betartása biztosított.
(3) V.TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Vt-1 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
500 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 (6,0)m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázslehajtó nem építhető |
(4) VI.TÁBLÁZAT
Az építési övezet jele |
Vt-2 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
800 m2 |
2.A beépítési mód |
K(SZ) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
35 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,0 m** |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Garázslehajtó előkertben nem építhető |
(5) Megjegyzés:
- * lakó funkció esetén a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
- az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén saroktelken megengedhető, amennyiben az településképi hangsúly pont.
**(T) Technológiai tervvel és beépítési tervvel igazolandó érték oktatási építmények esetében 20 %-os eltéréssel építhető
***(K) kialakult érték, az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik
4,5m lakóépületekre vonatkozó érték
6,0m intézményi épületekre vonatkozó érték
(6) A helyi értékvédelem alá vont épületekre vonatkozó külön előírások:
Kő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (ríkító, erős színek nem alkalmazhatók)
c.)Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő, tégla, illetve mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d.)Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg. Oromfalon loggia nem építhető.
e.)Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga elsősorban pikkelyszerű égetett kerámia (cserép), de a kialakult hagyományú anyagok is alkalmazhatók (nád)
Színe piros, barna, vagy szürke.
3* (7)Az „A” jelű övezetre az érvényes rendezési terv 15. §. V. TÁBLÁZAT előírásai vonatkoznak, mely alól kivételt képez a 1071 hrsz-ú telek. Az 1071 hrsz- telekre az alábbi kiegészítő előírások vonatkoznak:
Az építési övezet jele |
Vt-3 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
800 m2 |
2.A beépítési mód |
K (SZ) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,0 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában:
a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított
4/2002.(X.7.) KvVM rendelet
, melynek I.és II. számú melléklete szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Garázslehajtó előkertben nem építhető |
III. A G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Gazdasági területek övezetei
16. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
-Gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
-Gip-1-Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére
-Gip-2-Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőtávolságot igénylő építmények elhelyezésére
-Gip-M Mezőgazdasági, agroipari terület
Gazdasági területek övezetei
17. § Gksz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ÖVEZETEI
(1) Gksz ÉPÍTÉSI ÖVEZET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ CÉLRA a., a.)funkciók: a.)az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő
megkötésekkel:
-lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
-sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
b.) A településképi megjelenítés feltételei:
az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
(2) VII. TÁBLÁZAT (Gksz)
Az építési övezet jele |
Gksz |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni, |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25%
kötelező a látványtakaró fásítás, telken belüli háromszintes növényzettel, I. sövény, II. alacsony növésű lombfa, III. magastörzsű lombosfa
|
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építménye |
Előkertben nem építhető |
Legkisebb telekszélesség 25 m
* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (tartály, torony, darupálya)
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(4) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:
51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
51.23 Élőállat nagykereskedelem
51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem
51.51 Energiahordozó nagykereskedelem
51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem
51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem
51.55 Vegyi árú nagykereskedelem
51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
51.57 Hulladék nagykereskedelem
(5) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- átrakó építmény, mérlegház
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
terepszint alatti építmények
(talajmechanikai szakvélemény alapján)
- technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség
(6) A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)
(7) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(8) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.
(9) A lakóépületekre vonatkozó külön előírások:
Kő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (ríkító, erős színek nem alkalmazhatók)
c.)Falburkolat kialakításánál
Kő, műkő, tégla, illetve mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d.)Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan jeleníthető meg. Oromfalon loggia nem építhető.
e.)Tetőszerkezet kialakításánál
A tető anyaga elsősorban pikkelyszerű égetett kerámia (cserép), vagy ettől eltérően a hagyományoknak megfelelő nádfedés alkalmazható.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
Műanyag előtető nem építhető.
A tetőfedés színe piros, barna, vagy szürke, illetve árnyalataik.
Gip ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA
(1) A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.)
a.)funkciók: az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő
megkötésekkel:
lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
b.)A településképi megjelenítés feltételei:
az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
d.)A telken belül a parkolás fásított felszíni parkolóban, vagy az épületen belül oldandó meg.
e.)Lakóterülettel közvetlenül határos vagy attól 100 m-re lévő új üzemi létesítményben, telephelyen
-tűz-, robbanás- vagy fertőzésveszéllyel járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,
-mérgező gázok keletkezésével és kibocsátásával járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,
-veszélyes sugárzással, vegyi- és korróziós hatással járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység nem folytatható,
-50 MWatt –nál nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezés nem telepíthető, illetőleg
-ipari és szolgáltató jellegű intézményekben keletkezett veszélyes hulladékok vonatkozó hatályos jogszabályban előírt átmeneti gyűjtőhely, vagy nyílt vagy szabadtéri hulladékkezelő, -lerakó terület (települési szilárd és folyékony, radioaktív stb.) nem alakítható ki.
f.)A 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművek számára a lakóterületek övezeti határától számított 150 m‑en belül új önálló parkolóterület, garázs és telephely, illetve ezek be- és kijárata nem alakítható ki.
g.)Lakóterület telekhatárától, illetőleg lakóterülethez kapcsolódó közkert, közpark, fásított köztér határától számított 50 m-en belül nem szabad létesíteni:
-önálló vagy más rendeltetésű épületben létesülő üzemanyagtöltő állomás be- és kihajtóját,
-nem zárt anyagtároló deponiát,
-telephely be- és kijáratát,
-veszélyes hulladék tárolására szolgáló építményt.
Az építési övezet jele |
Gip |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni, |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű ( zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25%
kötelező a látványtakaró fásítás, telken belüli háromszintes növényzettel, I. sövény, II. alacsony növésű lombfa, III. magastörzsű lombosfa |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építménye |
Előkertben nem építhető |
Legkisebb telekszélesség 25 m
* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (tartály, siló, torony, darupálya)
19. § Gip-M -MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ÖVEZETE
(1) Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik
Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐ-GAZDÁLKODÁS „A+B” kód, továbbá a II Ipar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:
17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
a., funkciók:
„védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthető, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.
„védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető, tehát létesítéskor az OTÉK
38. §. /2/-/7/ és 50 § /1/-ban előírtak szerint kell eljárni. Az eljárás függvényében az övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető.
b., A telekhatáron – látványtakarás céljából is – min. 3,0 m széles sávban három szintes növényzetet kell telepíteni.
(4) IX. TÁBLÁZAT (Gip-M)
Az építési övezet jele |
Gip-M |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
7,5 m (T) a technológia igényelte vertikális elemeket nem kell figyelembe venni, |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
25%
kötelező a látványtakaró fásítás, telken belüli háromszintes növényzettel, I. sövény, II. alacsony növésű lombfa, III. magastörzsű lombosfa
|
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Gazdasági területfelhasználási kategória határértékei |
|
|
8.Terepszint alatti építménye |
Előkertben nem építhető garázslehajtó |
Legkisebb telekszélesség 25 m
IV. A K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
Különleges beépítésre szánt területek általános előírásai
(1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a vonatkozó táblázatban előírtaknak. A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A tájbailleszthetőség elbírálása végett látványterv készítendő
(3) Újonnan létesítendő közművezetékek pl. légkábelek földkábelben helyezendők
(4) Épületek színezésére csak pasztellszínek alkalmazhatók.
(5) Valamennyi övezetet be kell kapcsolni a szervezett hulladékgyűjtési rendszerbe
(6) Az övezetben növénytelepítésre csak őshonos fafajok és növények telepíthetők. tájidegen és invázív növények telepítése tilos.
(7) Különleges beépítésre szánt területek övezetei
- Ksp sportpálya övezete
- Kbt Sárgaborház panzió és borászati, borturizmus funkciójú övezete
- Kbsz Bor-tó szabadidő övezet
- Kbo borászatok, borfeldolgozók övezete
- Ktr transzformátor állomás területe
- Kmg mezőgazdasági üzemi terület övezete
- Köt ökoturisztikai szállásférőhelyek övezete
- Kszv Szennyvíz-tisztító telep övezete
(8) A különleges beépítésre szánt területek övezeteiben a környezeti elemek minőségének megóvása érdekében az érintett területeken csak olyan építmények, illetve azokhoz tartozó létesítmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezett, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszú távon sem veszélyezteti a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon és valamennyi vonatkozó hatályos jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését.
(9) A földterületek felhasználása (hasznosítása) során megvalósuló létesítmények építési, vízilétesítmények vízjogi létesítési engedélyéhez, külön eljárás keretén belül meg kell kérni az illetékes államigazgatási szerv szakhatósági hozzájárulását, illetve engedélyét.
(10) A vízi létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását a hatályos rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az illetékes államigazgatási szervnél.
(11) A beruházások megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt előzetesen a területileg illetékes Földhivataltól meg kell kérni.
(12) Építmények régészeti területen történő elhelyezése kerülendő, de amennyiben az mégis régészeti területet érint, ott el kell végezni az előzetes régészeti feltárást és a leletmentést.
Ksp Különleges terület, szabadtéri versenysport céljára
(1.) Ksp - építési övezetben szabadtéri versenysport számára építmény csak a közönség és a sportolók ellátására, elhelyezésére létesíthető sporttechnológiai terv alapján.
Az építési övezet jele |
Ksp |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 |
2.A beépítési mód |
SZ Szabadoálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű( zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
55% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek ) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben nem építhető |
Kbt - Sárgaborház panzió és borászati, borturisztikai funkciójú övezet
a) Az övezet különleges Világörökségi terület, a borászattal és az idegenforgalommal kapcsolható funkciók befogadására szolgáló övezet, valamint a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi-vendéglátó, szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál
b) Az övezetben a beépítést úgy kell kialakítani, hogy valamennyi ellátási - szálláshely funkció területileg elválasztható legyen.
c) A tervezett funkcióknak megfelelően az OTÉK 42 § alapján a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgálást biztosítani kell.
d) Az övezetben az elvi építési engedély eljárás kötelező.
Építés és telekalakítás a teljes területre készített beépítési terv alapján engedélyezhető a XVI. táblázatban megfogalmazott feltételek mellett, konkrétumokat tartalmazó tervezési program alapján.
Elvi engedélyezési eljáráshoz kötött, melyhez a Területi Főépítészi Hivatal által működtetett Világörökségi Tervtanács állásfoglalása szükséges
Az építési övezet jele |
Kbt |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
*Tervezési program alapján |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
10 % |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
Új építmény elhelyezése esetén 4,5 m, de szállásférőhely esetén 6,0 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben nem építhető garázslehajtó |
Kbsz Bor-tó szabadidő terület övezete
Az építési övezet jele |
Kbsz |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
(K) 1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 % |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
6,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek(környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában:
Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
(K) Kialakult |
Elvi engedélyezési eljáráshoz kötött
Az építési övezet jele |
Kbio |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
*Tervezési program alapján |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 % |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázslahajtó nem építhető |
Kbo Borászat, borfeldolgozó övezete
Az építési övezet jele |
Kbo |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 % |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
6,5(T) m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázslahajtó nem építhető |
* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (tartály, siló, torony)
Az építési övezet jele |
Kpa |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
20 % |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zártszelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 % |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában:
a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázslahajtó nem építhető |
Az építési övezet jele |
Ktr |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
K
|
2.A beépítési mód |
K
|
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
K
|
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
K |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
K
|
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
K
|
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
K
|
8.Terepszint alatti építmények |
K
|
Kmg Mezőgazdasági üzemi terület övezete
Az építési övezet jele |
Kmg |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
1000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
25 % |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
7,5 m(T) a technológia igényelte vertikális elemek kivételt képeznek |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40%
kötelező a látványtakaró fásítás, telken belül háromszintes növényzettel I. sövény, II. alacsony növekedésű lombfa III. magastörzsű lombosfa |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázslahajtó nem építhető |
Köt Különleges ökoturisztikai szállásférőhelyek övezete
Az építési övezet jele |
Köt |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 % |
4.A megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság |
5,0 m
|
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
30%
|
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság-védelem a hatályos jogszabályok határértékei szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Különleges területfelhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázslahajtó nem építhető |
(2) Az övezetben elhelyezhetők kereskedelmi szállásférőhelyek, illetve lakások.
Közművesítés: részleges, de a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg, a szennyvizek gyűjtése és tárolása csak vízzáróan szigetelt gyűjtőmedencékben engedhető meg, a szennyvíz hálózat teljes kiépítése után törekedni kell a hálózatra történő rácsatlakozásra. Az ipari szennyvizeket előzetesen tisztítani kell és csak a tisztított és a szennyezettségi határértéket meg nem haladó minőségű szennyvizek köthetők be a közcsatornába.
A keletkező veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtéséről, tárolásáról és ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
27/D. § Különleges beépítésre szánt szennyvíz-tisztító telep övezete
(1) A különleges szennyvíz-tisztító telep (Kszv) terület, amelyen elhelyezhető, a kistérségi folyékony hulladék kezelését vagy ártalmatlanítását, és a keletkező iszap átmeneti tárolását biztosító épület, létesítmény, műtárgy, iszapkezelő centrum, biogáz hasznosító műtárgy, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó, a fenntartást és az üzemeltetést biztosító építmény (szociális épület, iroda, raktár, porta, gépkocsi tároló, légfúvó gépház, elektromos kapcsoló).
Az építési övezet jele |
Kszv |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
5000 m2 |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40% |
4.A megengedett legnagyobb |
12,0 m * |
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű (zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) |
6. A zöldfelület legkisebb mértéke |
40%
|
* technológiához kapcsolódó építmények magassága (tartály, siló, torony, darupálya) 15,0 m
Különleges beépítésre nem szánt területek
(1) Az övezetekbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel vonatkozó előírásoknak. A különleges beépítésre nem szánt övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges beépítésre nem szánt területek minősülnek az alábbi kijelölt övezetek:
- Kkt temető övezet
- Kkb bányászattal érintett övezet
Kkt – Különleges beépítésre nem szánt területek övezete kegyeleti és temetkezési célra
Az építési övezet jele |
Kkt |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
(K) Kialakult |
2.A beépítési mód |
SZ (szabadonálló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
(K) Kialakult |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
3,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
(2) A temető védőtávolságán belül új építési telek nem alakítható ki.
(3) Területén építmény csak a működtetést szolgáló célra létesíthető. A bejárathoz kapcsolva (de a területből kirekesztve) kegyeleti tárgyak árusítása és megrendelése céljából egységesen formatervezett pavilonok létesíthetők. (maximum 5 db.)
Kkb – Különleges beépítésre nem szánt bányászattal érintett területek övezete
(1) Csak bányatechnológiai épületek helyezhetők el a bányaművelés időszaka alatt
(2) A bányászat befejezése után a rekultiváció elvégzéséről gondoskodni kell
Beépítésre nem szánt területek építési övezetei
V. K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T EI
Közlekedési és közműterületek építési övezetei
(1) KÖu-2 övezet: országos mellékút
a. külterületen az OTÉK 36 §. /b/ pontja hatálya alatt
b. beépítésre szánt terület be nem épített részén az OTÉK 26 §. /2/bekezdés
3. pontja hatálya alatt.
c. beépített terület kritikus helyén: minta keresztszelvény szerint.
(2) KÖu-3 övezet helyi gyűjtőút
a. még be nem épített (bel)területen az OTÉK 26 §. /2/ bekezdés 4. pontja
b. beépített terület kritikus helyén: minta keresztszelvény szerint
(3) KÖu-4- övezet: kiszolgáló út, jelölés nélkül
a. még be nem épített (bel)területen az OTÉK 26. /2/ bekezdés 5. pontja
b. ahol a már beépített terület adottságai miatt a 12,0 m nem adott, az vegyes használatú utcának minősül.
(4) KÖu-5 építési övezet: az előírások szerinti hierarchiába nem tartozó, mezőgazdasági funkciókat és kistérségi kapcsolatokat feltáró („integrált mezőgazdasági”) utak
külterületen, min 15,0 m építési terület szélességgel, védőtávolság nélkül.
(5) KÖk-1 építési övezet: Környezeti hatásvizsgálathoz kötött egyvágányú vasút
külterületen az OTÉK 36. §. /2/ bekezdés 8. pontja hatálya alatt.
(6) KÖk-2 építési övezet: Környezeti hatásvizsgálathoz kötött kétvágányú vasút
külterületen az OTÉK 36. §. /2/ bekezdés 8. pontja hatálya alatt.
Egyéb előírások a közlekedés és közmű területek építési övezeteire
(1.) az állóforgalom számára közterületi parkolót kell létesíteni
a., a temető, a vasútállomás és a sportpálya mellett
b., Egyebekben az OTÉK 42. §. /1/-/10/ bekezdései előírásai érvényesek.
(2.) épület, építmény elhelyezése
a., a „ Világörökségi területen ” a szerkezeti védettségű területen elvi építési engedélyezés során –a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal bevonásával. Egyéb helyeken csak buszváró létesítése
b. vasút területen csak a közlekedést és közlekedőket szolgáló célra engedélyezhető, az OTÉK 39,40 §. előírásainak betartásával.
(3.) Közmű és hírközlési létesítmény
a. belterületen csak közterületen helyezhető el a HÉSZ ahhoz kapcsolódó előírásaiban rögzített megszorításokkal
b. Külterületen a „hálózati infrastruktúrák” biztonsági sávját a vonatkozó ágazati előírások szerint kell kialakítani.
c., a sugárzott hírközlés magassági korlátozó hatását a terv tartalmazza
V I . Z Ö L D T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
30. § (1) A település területén az OTÉK 6. §. (3) és 27. §. alapján a belterületen:
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
31. § (1) Az övezetbe a pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Az övezetben elhelyezhető:- a pihenést és testedzést szolgáló építmények
(sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb. )
- vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
- a terület fenntartásához szükséges épület
(4) Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el.
V I I. E R D Ő T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
32. § (1) A település igazgatási területén az OTÉK 6. §. (3) és 28. §. alapján az erdőterületek övezetek-e való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
Védelmi rendeltetésű erdők
33. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön épületek nem helyezhetők el.
I X . M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
34. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. §.(3) alapján és a 29. §. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-E általános mezőgazdasági terület (extenzív használattal)
Má-I általános mezőgazdasági terület (intenzív használattal)
Má-X általános mezőgazdasági –majorlétesítési tilalommal
Mk kertes mezőgazdasági terület
Mh mezőgazdasági halastó terület
A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Általános mezőgazdasági övezetei (extenzív használattal)
35. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó és legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a környezetkimélő gazdálkodás biotermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az övezet jele |
Má E |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
6000 m2 +15 ha |
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3% |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,0 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
* a 6000 m2 -a tanya udvar területe, de további 5 ha területen az építési tilalom lejegyzése és a Bükki i Nemzeti Park engedélye szükséges
Má-E övezetben az OTÉK 2. §. /3/ szerint a következő megkötésekkel Az Má -Eövezetben min. 35 ha birtoktesten, tanya, és birtoktest központ
a védett területen a természetvédelem állásfoglalását ki kell kérni
a 4500 m2-nél nagyobb beépített terület egy telephelyen (35 ha birtoktest által meghatározott) nem létesíthető.
(3) Az Má-X-szel jelölt területeken (belterület közvetlen közelében lévő területeken) a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági- ipari tevékenység, nagyüzemi állattartás létesítményei nem helyezhetők el, illetve ilyen tevékenység nem folytatható.
(4) A HNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
Általános mezőgazdasági övezetei (intenzív használattal)
36. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó és legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a szántóföldi gazdálkodás biotermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az övezet jele |
Má-I |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
6000 m2 + 5 ha |
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3% |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
4,0 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
* a 6000 m2 -a tanya udvar területe, de további 5 ha területen az építési tilalom lejegyzése és a Bükki i Nemzeti Park engedélye szükséges
Má-E övezetben az OTÉK 2. §. /3/ szerint a következő megkötésekkel Az Má -Eövezetben min. 5 ha birtoktesten, tanya, és birtoktest központ
a védett területen a természetvédelem állásfoglalását ki kell kérni
a 4500 m2-nél nagyobb beépített terület egy telephelyen (5 ha birtoktest által meghatározott) nem létesíthető.
(3) Az Má-X-szel jelölt területeken (belterület közvetlen közelében lévő területeken) a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági- ipari tevékenység, nagyüzemi állattartás létesítményei nem helyezhetők el, illetve ilyen tevékenység nem folytatható.
(4) A BNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.
(1) Az Má-Im-mel jelölt területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei elhelyezhetők, lakás nem építhető.
(2) Tájvédelmi és a Világörökségi státusz miatti előírások:
-A tájegység építészeti kultúrájával összhangban valamennyi gazdasági épület lehetőleg természetes anyaghasználattal épüljön.
-Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.
-A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(3) A régészeti lelőhelyek védelmét, az ismeretlen régészeti lelőhelyek esetére vonatkozó feltárási feladatokat a hatályos törvény szerint kell biztosítani.
(4) A településen közigazgatási területén azonosítatlan régészeti lelőhelyek vannak. Területi lehatárolásuk nem történt meg.
(5) Építmények régészeti területen történő elhelyezése kerülendő, de amennyiben az mégis régészeti területet érint, ott el kell végezni az előzetes régészeti feltárást és a leletmentést.
(6) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles
-a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,
-a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.
(7) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
(9) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni.
(10) Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leltet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható.
(11) Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni.
(12) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges.
(13) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható.
(14) Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.
Mh
Mezőgazdasági- halastó övezet
37. § (1) Az övezetben a haltenyésztés létesítményei és építményei helyezhetők el, technológiai terv alapján.
Mk
Kertség, nagyüzemi szőlőtermesztés övezete
38. § (1) Az övezetbe a nagyüzemi szőlőtermesztés azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szőlő művelésű területek meghatározó arányban találhatók. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az övezet jele |
Mk-2 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
5000 m2 + 35 ha |
2.A beépítési mód |
SZ szabadonálló |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
3% |
4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság |
4,0 |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Részleges |
* a 5000 m2 -a tanya udvar területe, de további 35 ha területen az építési tilalom lejegyzése és a Bükki i Nemzeti Park engedélye szükséges
(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:
Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
Az Mk-1 belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
(4) A Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék sajátos előírásai
a.)A világhírű Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék, (melynek MEZŐZOMBOR község is tagja) borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. besorolású területein kizárólag csak támfal építése és minimális tereprendezés engedélyezhető.
b.)A borvidék területén lévő bányasebekre tájrendezési tervek készítendők.
c.)A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya nyitása nem engedélyezhető.
d.)A Tokaj-Hegyaljai borvidéken épületeket elhelyezni, a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken csak 3.000 m2-nél nagyobb területre lehet, ahol a beépítettség mértéke maximum 3 %. A volt nagyüzemi szőlőterületeken maximum 2 % beépítettséggel csak 5.000 m2-nél nagyobb területre lehet hasonló rendeltetésű épületet elhelyezni.
e.)A Tokaj-Hegyaljai borvidék szőlőterletein építési engedély ( támfal építésre )csak a hegyközség által igazolt minimum 80 % művelt szőlő esetében adható ki.
f.)A „történeti térségnek” minősített műemléki borvidéki területeken a történelmileg kialakult művelési mód, beépítés, építészeti jelleg, illetve a szőlőművelés fennmaradásának szempontjai érvényesítendők.
g.) A Világ Örökségi területen az építményekre vonatkozó egyéb szabályok:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; ríkító, erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg. Oromfalon loggia nem építhető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tető anyaga elsősorban pikkelyszerű égetett kerámia (cserép), vagy ettől eltérően a hagyományoknak megfelelő nádfedés alkalmazható.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető.
Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai
(1) Mezőzombor község közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.
A birtoktest szükséges minimális területi nagysága 35 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben megengedett, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből (egyéb művelési ágak mellett)
legalább 3 ha rét-legelő és 5 ha egyéb művelési ágú, vagy szántó, halastó.
ha a birtoktest csak gyep művelési ágú telekből, telkekből áll, azok össz-kiterjedé-sének legalább 35 ha –nak kell lennie
Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 2 db létesíthető Mezőzombor területén.
A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m2) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként rét –legelő, vagy gyep művelési ág kell legyen
A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 200 m2, építménymagasága max. 4,0 m lehet.
A birtokközpont telkén max. 2 db lakás létesíthető
A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max.5,5 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max.6,5 m lehet.
Gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára állandó tartózkodásra alkalmas helyiségek kialakíthatók.
Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében nem alakítható ki.
Kiegészítő központ kialakítására is a fenti előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m2 kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.
Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezetbe sorolt területen meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.
A birtokközpont, kiegészítő központ telkén
nagy létszámú állattartó telep (az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló
41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben – lásd Függelék) belterülethez, lakóterülethez, üdülőterülethez, különleges szabadidős, sport, strand területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, illetve hidrogeológiai védőterületen nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és a fentebb jelzett terület-felhasználású területeken zavaró bűzhatással.
X . E G Y É B T E R Ü L E T E K Ö V E Z E T E I
V-1, V-2, V-3, V-4, V-5, V-6, V-7 jelű övezetek
Vízgazdálkodási területek
V-1, folyómedrek és parti sávja,
V-1 jelű övezetbe tartozik a Takta-folyó, partja és közvetlen környezete, területén bár milyen létesítményt elhelyezni csak az illetékes Vízügyi szakhatóság hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján lehetséges.
(2)
V-2 állóvizek, tavak medre és parti sávja,
Területükön a sporthorgászat céljait szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, melynek részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával. A terv kimunkálásáig változtatási tilalom lép életbe.
(3)
V-3, vízmű területek,
A vízbázis-védelem érdekében a vízbeszerzés (kutak) környezetében a hidrogeológiai védőidom területén belül a korlátozásokat be kell tartani.
(4)
V-4, holtágak, vízállások
(5)
V-5, árvédelmi töltések
(6)
V-6, hullámterek
(7)
V-7, vízjárta területek
A hullámterek, a parti sávok, vízjárta, valamint fakadóvizek által veszélyeztetett területek használata és hasznosítása a 46/1999 (II.18) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. A veszélyeztetett területet a vízügyi szakhatóság állásfoglalása szerint a szabályozási tervben le kell határolni. Eddigi tapasztalatok alapján a sáv javasolt szélessége a töltés lábától 30 m. A sávban az 1997. évi LXXVIII. tv. 20 - 22 §. alapján építési tilalom rendelhető el.
A hullámteret a 4/1981 (IV.4) OVH rek., 123/1997 (VII.18) Korm. r., 253/1997. ( XII.20.) Korm. r., a 72/1996 (V.22.) Korm.r., valamint a 46/1999. (II.18.) Korm.r. szerint lehet használni.
A hullámtéren az árvízvédelmi töltések védelmére a 46/1999. Korm. r. előírása szerint 80 m védősávot kell fenntartani,
A hullámtéren a meder és a hullámtér használatával összefüggő épület, vízilétesítmény helyezhető el a víz és a jég levonulásának akadályozása nélkül.
A hullámtéren közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények elhelyezését kártalanítás kizárásával lehet engedélyezni a vízügyi szakhatóság előírásai szerint.
Természetközeli területek
A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.
X I . AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
Az építészeti környezet védelme
41. § (1) A község épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében
-Világörökségi magterület
-Világörökségi terület pufferzónája
- Építészeti karaktervédelem
Mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.
(2) Világörökségi magterület és pufferzónája
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a
Kulturális Örökség Védelmi Hivatal, mindennemű beavatkozás esetén szakhatóságként működik közre
(3) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem:
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, látványvédelem megvalósulása érdekében kerül bevezetésre.
(4) Építészeti karaktervédelem:
Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek és városrészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
(5) A régészeti lelőhelyek védelméről a
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezik. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(6) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.
a. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. (
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 22.
. §. (3).
(7) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(8) Az ismert régészeti lelőhelyeken – a mezőgazdasági művelés kivételével – minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó tevékenységet (pl. építkezés stb.) engedélyezésébe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Miskolci Regionális Irodáját.
A Helyi értékvédelemmel kapcsolatos külön szabályozás
42. § (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, jelen Helyi Építési szabályzat elhatározásait alapul véve, külön helyi rendelet intézkedik. E rendeletben kerülnek meghatározásra, a külön e célból készülő helyi értékvédelmi kataszter alapján, a helyi védelem alá kerülő épületek, védett utcaszakaszok, ebben kerülnek rögzítésre a védettséget indokló építészeti jegyek és kerül kidolgozásra, az épületekre vonatkozó részletes szabályozás, a tulajdonosokat terhelő kötöttségek, a védettséggel járó jogok és támogatás módja és mértéke.
(2) A természeti környezet helyi védelméről, annak általános szabályairól külön helyi rendelet intézkedik.
(3) A műemléki és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.
(4) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi jogszabályok alapján:
a. 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről
(5) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
X I I . Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S E K
43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2007. május 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.”