Mezőzombor község Önkormányzat képviselő-testületének

11 /2013. (XII. 23.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és

egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Mezőzombor Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg: önkormányzati segély.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás

7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

8. § (1) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták,

d) a lakás rendelkezik illemhellyel,

e.) a kommunális hulladék elszállítására alkalmas eszköz (kuka)  rendelkezésre áll.

(2) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 30 %-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag,

f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,

g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,

(3) A 7. § a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,

(4) A 7. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(5) A 7. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(6) A 7. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlan szennyvízbekötéssel rendelkezik a központi szennyvízhálózatba, vagy biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

9. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

10. § A jegyző a 8. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 8. § (1) bekezdésében,

ab) a 8. § (2) bekezdés a) pontjában,

ac) a 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 8. § (2) bekezdés c)–g) pontjában,

bb) a 8. § (4) bekezdésében,

bc) a 8. § (5) bekezdésében,

bd) a 8. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 8. § (2) bekezdés b) pontjában,

cb) a 8. § (3) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

3. Önkormányzati segély

16. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

17. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

18. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a lehet.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt.

19. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegnek 30 %-a.

 (4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) Nem jogosult gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre az, aki közgyógyellátásban részesül.

(6) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

20. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség100.000.- Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

21. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) A rendszeres önkormányzati segély havi rendszerességgel adott, mely esetben a segély összege: a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 30 %-a lehet.

 (4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással történik.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni a 62/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

22. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt, vagy

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum az öregség nyugdíj legkisebb összegének 30 %-a. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított harmadik hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

23. § (1) A rendszeres önkormányzat segélyekről a szociális bizottság dönt.

4. Aktív korúak ellátása

24. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a lakás vagy a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták,

d) a lakáshoz illemhely biztosított,

e.) a kommunális hulladék elszállítására alkalmas eszköz (kuka) rendelkezésre áll.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,

e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 30%-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag,

f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,

g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,

(4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(7 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

25. § A jegyző a 24. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 24. § (2) bekezdésében,

ab) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában,

ac) a 24. § (4) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 24. § (3) bekezdés c)–g) pontjában,

bb) a 24. § (5) bekezdésében,

bc) a 24. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 24. § (3) bekezdés b) pontjában,

cb) a 24. § (4) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

26. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére

a) a családi körülményeire,

b) az egészségügyi állapotára,

c) a mentális állapotára

való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül

a) az egy háztartásban lévő, naponta 5 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó,

b) az egy háztartásban lévő, naponta együttesen 8 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozók,

c) a nem egy háztartásban lévő, naponta 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül

a) aki 49 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

b) aki vakok személyi járadékában részesül,

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapotnak minősül

a) az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki,

b) az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.

27. § Az önkormányzat képviselő-testülete a Hegyaljai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

28. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 3 munkanapon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő ...... munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 3 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

29. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

30. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

31. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) an családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a Szerencsi Járási Hivatal Munkaügyi kirendeltsége képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 28. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 29. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

5. Köztemetés

32. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 50 %-át, egyedül élő esetén a 70 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

9. Étkeztetés

40. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 65. életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 63 évet,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

41. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a nevű, Idősek Klubja Mezőzombor, Ady E. u.

intézmény közreműködésével látja el.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

10. Házi segítségnyújtás

42. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül biztosított intézményi háttérrel látja el.

11. Családsegítés

43. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Hegyaljai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerv a működési engedélyében meghatározott feladatkörében ellátja a hozzá forduló személyek, családok életvezetési problémaiban való tanácsadást, segítséget nyújt a mindennapi gondok megoldásában.

12. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai

44. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal megelőzhető az érintett személy életveszélyes állapotba kerülése,

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja,

 (2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik

a) az intézményi jogviszony megszűnésével,

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond,

45. § (1) A személyes

gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az Szt. 115. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat határozattal állapítja meg.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

46. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

a) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

b) Védőnői Szolgálat

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

48. § E rendelet 2014. év január hó 1.  napján lép hatályba.

49. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 12/2003.(IX.2005.)  önkormányzati rendelet, valamint a módosításairól szóló  3/2004.(II.24.), a 11/2004.(VI.29.),  12/2005.(X.27.),  5/2006.(VI.28.), 4/2011.(II.15.), 8/2011.(VI.23.)  önkormányzati rendeletek.

.........................................................                                     ........................................................

                      jegyző                                                                               polgármester