Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2023. 11. 30Mezőzombor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mezőzombor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és átalakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e ) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: a helyi védelemmel érintett egyedi értékek jegyzéke,
b) 2. melléklet: a településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke – a területek elnevezése, lehatárolása, térképi bemutatása.
2. § (1) A helyi védelem célja:
a) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
b) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
c) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre, ideértve a sajátos építményfajtákat is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására illetve tilalmára vonatkozóan.
4. § A rendelet területi hatálya Mezőzombor község teljes közigazgatási területére terjed ki.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése szükséges.
2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és a javaslat rövid indoklását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszűntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban annak értékével vagy
b) a védett helyi érték megsemmisül vagy
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg vagy
e) magasabb fokú (műemléki) védettséget kap.
(5) Telekosztás esetén, ha a védendő érték csak az egyik újonnan kialakított telekrészre esik, akkor a másik, újonnan kialakított telekről levehető a helyi védelem.
(6) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésre vagy megszűntetésre vonatkozó eljárás megindítása, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.
(7) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(8) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszűntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.
3. Helyi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi védelem alatt álló egyedi értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) E rendelet nem állapít meg helyi védelemmel érintett területet.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett értékek fenntartásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésszerű használat.
(3) A helyi védett értékek rendeltetésnek megfelelő használatáról valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában kötelezheti a használót a rendeltetés szerinti használatra.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. § (1) Településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján településképi szempontból meghatározó területek:
a) a Rákóczi utca mindkét oldala,
b) az Árpád utca mindkét oldala,
c) a szőlőterületek,
d) a külterület és
e) a Bortó területe.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
5 .Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a településképi szempontból nem meghatározó vagy helyi védelemmel nem érintett területeken
10 § A településképi szempontból nem meghatározó vagy helyi védelemmel nem érintett, egyéb területekre vonatkozó tiltó településképi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: A homlokzaton tilos az épületek, építmények építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő anyagok alkalmazása. Az épületeken, építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, ésaz élénk, erős homlokzati színezés.
b) Homlokzatképzés:Az épületek, építmények eredeti homlokzati részletképzéseit, tagozatait tilos elbontani, átalakítani.
c) Tetőszerkezet héjazata: Magastető építése, cseréje, felújítása, esetén cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez alkalmazása tilos. A településre jellemző, hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
d) Nyílászárók anyaga: Tilos a település hagyományainak nem megfelelő anyagú nyílászáró beépítése újonnan. Az épületeken, tilos a kialakult , hagyományostól eltérő nyílásrendszer kialakítása, annak átalakítása, valamint a hagyományos anyagoktól és színektől eltérő nyílászárók alkalmazása.
6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények csak kötelezők lehetnek:
a) beépítés telepítési módja: jellemzően oldalhatáron álló, illetve a helyi építési szabályzattal összhangban;
b) jellemző szintszám: földszint tetőtér-beépítéssel, valamint a helyi építési szabályzatban rögzített szabályozási előírásokkal összhangban;
c) kerti építmények, műtárgyak: ingatlanon belül az előkert méretét figyelembe véve, azon túl kell elhelyezni, tömege igazodjon a főépület tömegkialakításához;
d) kerítés kialakítása:
da) az utcaképbe illeszkedő, a környezetében jellemző anyagú és arányú,
db) épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel,
dc) a kerítésmezők fém vagy fa anyagú áttört kivitelben, osztásában, arányaiban illeszkedve a környező kerítésmagasságokhoz és az utcaképbe,
dd) utcai kerítésen 1 db, egyszerre egy gépkocsi behajtására alkalmas és 1 db személyforgalmat bonyolító kapu nyitható.
12. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények megengedők vagy tiltók lehetnek:
a) anyaghasználat, homlokzat, szín:
b) a homlokzaton tilos az épületek, építmények építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő anyagok alkalmazása,
1a. ba) az épületeken, építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés;
c) tömegformálás:
ca) új beépítés esetén tilos az utcaképbe nem illeszkedő tömegű, magasságú, tetőidomú épületet építeni,
cb) tetőzet kialakítási módja: jellemzően az utcára merőleges, helyenként füstlikas, kontyolt nyeregtető,
cc) a tető felépítményeivel kapcsolatos követelmények: a tető síkjából kiálló tetőablak az utcai homlokzaton nem építhető, az udvari homlokzaton „kutyaól” ablak kerülendő;
d) homlokzat kialakítása:
da) nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok kialakítási módja: tilos a település hagyományainak nem megfelelő anyagú, arányú nyílászáró beépítése újonnan; az épületeken, építményeken tilos a kialakult, hagyományostól eltérő nyílásrendszer kialakítása, annak átalakítása, valamint a hagyományos anyagoktól és színektől eltérő nyílászárók alkalmazása; meglévő épület felújításánál, utólagos hőszigetelésénél az eredeti homlokzatdíszeket, tagozatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni és lehetőség szerint eredeti formában visszaállítani azokat;
db) a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjának és lehetőségének meghatározása: utcai homlokzaton tilos műszaki berendezések elhelyezése, égéstermék kivezetése;
e) zöldfelület kialakítási módja: fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetősége, településképi illeszkedése: tájidegen növények telepítése minden esetben tilos, bármilyen okból megsemmisült fás szárú növény újra telepítése tájba illeszkedően és fajjal indokolt lehet az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében.
7. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények megengedők, tiltók és kötelezők lehetnek:
a) anyaghasználat, homlokzat, szín:
b) a homlokzaton tilos az épületek, építmények építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő anyagok alkalmazása,
c) az épületeken, építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés;
d) tömegformálás:
da) új beépítés esetén tilos az utcaképbe nem illeszkedő tömegű, magasságú, tetőidomú épületet építeni,
db) tetőzet kialakítási módja: jellemzően az utcára merőleges, helyenként füstlikas, kontyolt nyeregtető,
dc) a tető felépítményeivel kapcsolatos követelmények: a tető síkjából kiálló tetőablak az utcai homlokzaton nem építhető, az udvari homlokzaton „kutyaól” ablak kerülendő;
e) homlokzat kialakítása:
ea) nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok kialakítási módja: tilos a település hagyományainak nem megfelelő anyagú, arányú nyílászáró beépítése újonnan; az épületeken, építményeken tilos a kialakult, hagyományostól eltérő nyílásrendszer kialakítása, annak átalakítása, valamint a hagyományos anyagoktól és színektől eltérő nyílászárók alkalmazása; meglévő épület felújításánál, utólagos hőszigetelésénél az eredeti homlokzatdíszeket, tagozatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni és lehetőség szerint eredeti formában visszaállítani azokat;
eb) a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjának és lehetőségének meghatározása: utcai homlokzaton tilos műszaki berendezések elhelyezése, égéstermék kivezetése;
f) d. zöldfelület kialakítási módja: fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetősége, településképi illeszkedése: tájidegen növények telepítése minden esetben tilos, bármilyen okból megsemmisült fás szárú növény újra telepítése tájba illeszkedően és fajjal indokolt lehet az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében.
8. . Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § (1) Közmű létesítmények, ideértve a nyomvonalas létesítmények, és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerák), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.
(3) A helyi területi védelemmel érintett területeken a közép- és a kisfeszültségű erőátviteli, valamint közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit föld alatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani.
(4) A közép- és a kisfeszültségű erőátviteli, valamint közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek föld alatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
15. § (1) A település energiaellátását biztosító felszíni építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületi, védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatáraitól mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületi, védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatáraitól mért 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
9. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(3) Egyéb - nem védett, nem meghatározó - terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el.
(4) A polgármester jelentősnek minősített, a települést érintő eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(6) A polgármester kivételesen az (5) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónap időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (5) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt 30 nappal benyújtja.
10. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzaton nem lehet elhelyezni.
(2) Klímaberendezés és annak kültéri egysége
a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton takartan, az építmény megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el úgy, hogy a kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni kell, az a közterületre, illetve a szomszédos telekre nem folyhat át,
c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el,
d) oldalhatáron álló építési mód esetén a szomszéd felé néző homlokzaton nem helyezhető el.
12/A. A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
18. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkával kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.
(3) A szakmai konzultáció és tájékoztatás az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű terv-, és fotódokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(5) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, melyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét és az önkormányzati főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
(7) A településképi szakmai konzultáció és tájékoztatás díj- és illetékmentes.
12 .Településképi véleményezési eljárás
19. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz előzetesen településképi véleményt ad.
(2) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
20. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az építtető vagy kérelmező nevét és címét,
b) a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
(3) A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(4) A kérelemhez mellékelt építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(5) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.
(6) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg az e rendeletben meghatározott településképi követelményeknek.
(7) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (6) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(8) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(9) Ha a polgármester a (8) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(10) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
21. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem indítja el a 19. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
13. Településképi bejelentési eljárás
22. § (1) A polgármester vonatkozó jogszabály által meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez, reklámhordozók elhelyezéséhez és rendeltetésváltozáshoz a településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága,
b) településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység,
c) műemléki környezetben folyó munkálatok és
d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység
esetén.
23. § (1) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
(3) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) tudomásul veszi – feltétel meghatározásával vagy anélkül – a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást, ha a bejelentés
aa) megfelel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás, a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg az (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(4) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) településképi kötelezési eljárást folytat le vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
(5) A bejelentő a polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
(6) A képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 60 napon belül hozza meg.
14. A településképi kötelezési eljárás
24. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetén a településképi szempontok érvényesítése érdekében:
aa) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
ab) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
ac) az építmény vagy környezete nem felel meg a helyi építési szabályzat és e rendelet előírásainak,
ad) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő,
ae) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,
af) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben,
c) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
d) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
e) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén,
f) a településképet rontó feliratok, cégérek megszűntetése, átalakítása esetén,
g) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
25. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát vagy, amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja, használóját az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet rontó, kirívó módon történő használat felfüggesztésére.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás megindítása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.
(3) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a település önkormányzatának képviselő-testületéhez. A képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
(4) A kötelezési eljárás a vonatkozó jogszabályok és e rendeletben meghatározott szabályok szerint kerül lefolytatásra.
TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
26. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A szankció alkalmazásának esetei:
a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények be nem tartása,
d) döntés végre nem hajtása.
(3) A településképi bírság
a) felső határa 1.000.000 forint,
b) alsó határa 10.000 forint.
27. § (1) A településképi bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d) a jogsértő állapot időtartama,
e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya.
(2) A kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
28. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső értékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével a település hatályos helyi építési szabályzatának a helyi védelmet és a településképi követelményeket meghatározó, a településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó és a reklámokkal kapcsolatos része.