1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Monok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 3905 Monok, Kossuth u. 2.

(2) Működési területe: Monok község közigazgatási területe.

(3) A Képviselő- testület hivatalos megnevezése: Monok Község Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő- testület).

(4) A Képviselő- testület hivatalának hivatalos megnevezése: Rátka Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(5) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő a polgármesterrel együtt. A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(6) [1] [2]Az Önkormányzat telephelyei:

• a) Monoki Ajándékbolt Monok I. Szent Orbán sétány 3/A.
• b) Könyvtár Monok Dózsa György utca 19/A
• c) Lurko tanya Monok, Szabadság utca 7.
• d) Lurko tanya Monok, Szabadság utca 24.
• e) Széchenyi Kúria Monok, Dózsa György utca 33.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Monok község címerének leírása: csücskös talapzatú pajzs, vörös mezejében lebegő levágott szőlővessző, róla kétoldalt egy-egy aranyszínű szőlőfürt csüng le. A fürtök fölött a szőlővesszőből kétoldalt egy-egy aranyszínű szőlőlevél nő ki.

(3) Monok község zászlajának leírása: sárga alapon az (1) bekezdésben körül írott címer középen, a rúdra merőlegesen elhelyezve.

(4) Az Önkormányzat az arra érdemes személyeket az alábbi kitüntetésekben részesítheti:

• a) Monok Község Díszpolgára

(5) Az Önkormányzat kitüntetéseiről és azok odaítéléséről 10/2004. (IX.25.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

(6) Az Önkormányzat helyi ünnepei március 20. Kossuth Lajos halálának emléknapja; szeptember 19. Kossuth Lajos születésnapja, amelynek szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(7) A nemzeti ünnepek - március15.; augusztus 20.; október 6. ; október 23.; - amelyeknek szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

3. § (1) A polgármester az Önkormányzat, valamint közös hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(2) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, a Képviselő- testület által adományozott okleveleken.

(3) A polgármester pecsétjét kell használni a polgármester hatáskörébe átadott feladatok esetében, valamint a munkáltatói jogkörben ellátott feladatok esetében.

(4) A közös önkormányzati hivatal bélyegzőjét kell használni államigazgatási illetve hatósági ügyeknél.

4. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös hivatal, társulás) látják el.

(2) A Képviselő – testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre, a szociális és ügyrendi bizottságra, a pénzügyi bizottságra és Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásra és a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

5. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, szervezetein keresztül látja el.

(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változást a közös hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben:

• a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,
• b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(5) [3] Az Önkormányzat által vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciókódjainak meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes- és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlenségére, a tartós akadályoztatásuk esetére korelnök gondoskodik az ülés összehívásról és vezetéséről.

7. § A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

8. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatása után először a Képviselő-testület, majd a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a polgármester eskütételénél a Helyi Választási Bizottság Elnöke, a képviselők eskütétele során a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

9. § A polgármester az alakuló ülés után legkésőbb hat hónapon belül programot terjeszt a Képviselő- testület elé, amely a Képviselő- testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő- testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármesteri és a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.

(2) Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő- testület tagjai közül háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét a Képviselő- testület választja meg.

11. § (1) A Képviselő- testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen megválasztja az állandó bizottságok képviselő tagjait.

(2) Az állandó bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő- testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen dönt. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő- testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

12. § A Képviselő- testület alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.

13. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontokban rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület minden év július és augusztus havában tanácskozási szünetet tart, mely idő alatt csak rendkívüli esetben hívható össze.

14. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A (2) bekezdésben jelölt indítvány csak írásban adható be a napirend megjelölésével és az arra vonatkozó előterjesztéssel együtt, valamint a rendkívüliség indokolásával, az indítványozók saját kezű aláírásával.

(4) Az indítványt a polgármesternek címezve kell benyújtani, aki a benyújtástól számított 8 napon belül, de legkorábban legalább a benyújtástól számított 24 óra elteltével köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(5) A polgármester sürgős és halaszthatatlan esetben 24 órán belülre is összehívhatja a képviselő-testületet.

15. § (1) A Képviselő- testület éves munkatervének megfelelően 10 rendes ülést tart, ezen kívül rendkívüli ülések megtartására is sor kerülhet.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

• a) a Képviselő- testület tagjától;
• b) a Képviselő- testület bizottságától.

(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő- testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

(4) A munkaterv tervezetét minden év december hó 15-ig a polgármester terjeszti a Képviselő- testület elé.

(5) A munkaterv tartalmazza:

• a) a képviselő- testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
• b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését,
• c) a testületi ülésre meghívottak megnevezése.

16. § (1) A Képviselő- testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal Monoki Kirendeltsége a lakosságot az ülés előtt a meghívó kiküldését követő naptári nappal hivatalosan tájékoztatja a közös hivatal kirendeltségének hirdetőtábláján való közzététellel. A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt Közös Hivatal Monoki Kirendeltsége hirdetőtábláján közzé kell tenni.

17. § (1) A képviselők és meghívottak a Képviselő- testület ülése előtt 4 naptári nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon megkapják a meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő- testület dönt egyszerű többséggel.

(2) A Képviselő- testület elé kerülő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben szóban is előterjeszthető napirendi pont. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni.

(3) A Képviselő- testület halaszthatatlan esetben rövid úton telefonon is összehívható. Ebben az esetben az előterjesztés a helyszínen is kiosztható, illetve szóban is előadható, azonban a határozati javaslatot csak írásban lehet előterjeszteni.

18. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívóhoz a napirendi pontok előterjesztései is csatolásra kerülnek.

(2) A képviselő-testületi ülésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirend előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni a Képviselő- testület tagjai mellett:

• a) a napirendi pont tárgya szerint illetékes költségvetési szerv vezetőjét;
• b) a napirendi pont tárgya szerint a közös hivatala illetékes munkatársát;
• c) valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges a 3. mellékletben szereplő önszerveződő közösségek vezetőit is a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor.

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő- testület ülését vezető személy:

• a) megállapítja, hogy a Képviselő- testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;
• b) megállapítja az ülés határozatképességét;
• c) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A Képviselő- testület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő legalább tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendi pontjai a következő ülés napirendjére kerülnek.(

(5) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításakor a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendjei a következő ülés napirendjére kerülnek.

20. § (1) Napirendi pont előterjesztője lehet:

• a) a Képviselő- testület tagja;
• b) a Képviselő- testület bizottsága;
• c) a jegyző;
• d) a Képviselő- testület által felkért költségvetési szerv vezetője, szakfeladat szakmai ellátója, civil szervezet képviselője.

21. § (1) A települési képviselő az ülés bármely szakában ügyrendi indítványt tehet.

(2) Ügyrendi indítványon az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, helyi rendeletben vagy a Képviselő- testület SZMSZ-ében szabályozott törvényességet, jogszerűséget érintő javaslatot vagy kérdést kell érteni.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

22. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, illetőleg a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi javaslat).

(2) A Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a sürgősség tárgyában.

23. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a napirendi pont előterjesztője röviden ismerteti a napirendi pont lényegét, a döntési alternatívákat. Ezt követően a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok véleményét.

(2) A szóbeli kiegészítést követően a képviselők kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyekre a vita előtt kell válaszolni.

24. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, vagy javaslatot tesz a vita nélküli döntéshozatalra, erről a Képviselő- testület vita nélkül határoz.

(2) A vitában résztvevő képviselők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt a jelentkezésük sorrendjében.

25. § (1) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, illetve az erre irányuló ügyrendi javaslat elfogadásra került, a polgármester a vitát lezárja.

(3) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra.(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat - módosító indítvány - pontosítható.

26. § (1) A polgármester összefoglalja a vitát, és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(3) Amennyiben egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirendi ponttal kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(4) Amennyiben az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület változtatás nélkül dönt, úgy a döntéshozatal előtt a polgármester ismerteti a határozati javaslatot.

27. § A polgármester saját véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

28. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató.

(2) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester engedélyezheti az írásban benyújtott előterjesztés (kivétel rendelet- tervezet) testületi ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához szünet elrendelésével megfelelő időt kell biztosítani.

(3) Az előterjesztés két részből áll:

• a) Első rész: a tárgy pontos meghatározása; az előterjesztést készítők megnevezése. az előkészítés során felmerülő vélemények;
• b) Második rész: határozati javaslat; a végrehajtásért felelős személy megnevezése; a határidő megjelölése.

(4) A polgármester különleges szakértelmet igén ykő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

29. § Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülések előtt legalább 7 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

30. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(2) Ha a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé a megalapozott döntés meghozatala érdekében az előterjesztést a Képviselő- testület visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során az előterjesztő is visszavonhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Az elnapolt napirendi pontot a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni.

(4) Az elnapolt napirendi pontot a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni. Korábban tárgyalt napirendi pont újra tárgyalásának előterjesztéséről a Képviselő- testület dönt.

31. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
• b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
• c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
• d) megvonja a szót, amennyiben az a)- b) pontban nevezett intézkedései nem vezettek eredményre.
• e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a Tállyai Rendőrkapitányságának segítségét veszi igénybe;
• f) a c) és e) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő- testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(3) Az érintett képviselő a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

32. § (1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

• a) a Képviselő- testület tagjainak,
• b) a jegyzőnek
• c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak
• d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
• e) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.

(2) A zárt ülés anyaga csak annyi példányban sokszorosítható, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy- egy példányt kaphassanak.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő- testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

33. § (1) A Önkormányzat vagyongazdálkodása körében a nettó 1 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat Monok Község Honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az Önkormányzat által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele egyszázezer forint alatti összeg esetében mellőzhető.

34. § (1) A Képviselő-testület határozatképességéről és a javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányról az Mötv. 47.§ (1) bekezdése rendelkezik.

(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő- testület ülését 8 napon belül újra össze kell hívni.

(3) A minősített többséget az Mötv. 50.§ paragrafusa határozza meg.

(4) Minősített többség kell az Mötv.-ben meghatározott minősített többséget igénylő ügyeken kívül:

• a) a gazdasági program, valamint a választási ciklus tartamára, vagy annál hosszabb időre szóló koncepció elfogadásához,
• b) az önkormányzati ingatlanok versenytárgyalás (pályáztatás) mellőzésével történő értékesítésére irányuló javaslat elfogadásához,
• c) alapítványi támogatás esetén,
• d) a Képviselő- testület hatáskörének átruházása esetén,
• e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása esetén.

(5) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő- testület tagjai közül három fős Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét a Képviselő- testület választja meg.

(6) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a Szavazatszámláló Bizottság tagjai írnak alá.

(7) A titkos szavazás idejére a polgármester szünetet rendel el.

(8) A titkos szavazáshoz a jegyző készíti el a szavazólapokat.(

(9) A titkos szavazás lebonyolítására a tanácskozó teremben kerül sor lezárt urna felhasználásával. A szavazatok urnába történő elhelyezésének ideje alatt a jegyző és a Szavazatszámláló Bizottság tagjai közül legalább egy fő folyamatosan a tanácskozó teremben tartózkodik.

35. § A Képviselő- testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

36. § (1) A Képviselő- testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „igen”, „nem” , „ tartózkodom” szavazattal szavazhatnak.

(2) A Képviselő- testület az Mötv. 48.§ (4) bekezdése alapján tarthat titkos szavazást.

37. § (1) A polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő- testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő- testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” , „ tartózkodom „ „kijelentéssel szavaznak.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő- testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntés esetén.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

38. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő- testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő- testület bizottságához, polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő- testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

39. § (1) Az interpellációra a Képviselő- testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben, a Képviselő- testület döntése alapján, 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a Képviselő- testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

40. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő- testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

41. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

• a) a Képviselő- testület tagja;
• b) a Képviselő- testület bizottsága;
• c) a jegyző;
• d) a civil szervezet képviselője.

(2) Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenőrzésével lehet a Képviselő- testület elé terjeszteni.

42. § (1) A Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről szóló rendelet tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő- testület elé.

(2) A rendelet tervezet előterjesztése során az előkészítés során tett javaslatokat ismertetni kell.

43. § Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Közös önkormányzati Hivatal Monoki Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

44. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát oldalainak összefogásával –így különösen az oldalak összefűzésével, és az összefűzést biztosító kapocsra való etikett címke ragasztásával, továbbá az etikett címke oly módon való lebélyegzésével, hogy a bélyegzőlenyomat egy része a címkére, másik része a jegyzőkönyv lapjára kerüljön - kell biztosítani.

(2) A Képviselő- testület tagjának kérésére a hozzászólást jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések és azok mellékleteinek egy-egy példányát, az elfogadott határozatokat, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.

(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő az utolsó oldalon írja alá, a közbenső oldalakat a hitelesítő szignálja.

(6) A jegyzőkönyv-hitelesítő csak képviselő-testületi tag lehet.

45. § (1) A jegyzőkönyvet a Közös Hivatal Monoki Kirendeltsége kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

46. § (1) A Képviselő- testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 15. munkanapon belül a település honlapján – egy éves időtartamra – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

47. § (1) [4] A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Szociális és Ügyrendi Bizottság (5 fő képviselő tag).

(2) A Bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(3) [5]A Bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A vagyon nyilatkozat kezelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló eljárásrendet a rendelet 1/A. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő- testület döntése alapján határozott időtartamra eseti bizottságot is alakíthat. Az eseti bizottság működésének szabályait maga határozza meg.

48. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

49. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke gondoskodik. A bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit az ülés előtt 3 naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot és előterjesztést tartalmazó indítványára. Ez esetben a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 1 naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(3) A bizottságok működésére az Mötv.- ben foglaltakat és e rendeletnek a Képviselő- testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A Képviselő- testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

50. § (1) A polgármester a Képviselő- testület elnöke, felelős az Önkormányzat egészének működéséért.

(2) Főbb feladatai különösen:

• a) a település fejlődésének elősegítése;
• b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
• c) az Önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
• d) az Önkormányzat gazdálkodása személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése;
• e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
• f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
• g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
• h) kapcsolattartás a pártok és civil szervezetek helyi vezetőivel;
• i) az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;
• j) az alpolgármester munkájának koordinálása;
• k) a közös hivatal telephelyén a hivatal irányítása;
• l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
• m) a Képviselő- testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
• n) a Képviselő- testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
• o) a Képviselő- testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
• p) a Képviselő- testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(3) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő- testület eseti döntései határozzák meg.

(4) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

• a) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele;
• b) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.

(5) A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át, illetve részére juttatja el.

(6) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

51. § A polgármester javaslatára a Képviselő- testület a saját tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

52. § (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81.§-ban meghatározott feladatait, ennek keretében:

• a) vezeti a Közös Hivatalát, elkészíti annak SZMSZ-ét, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
• b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését és teljesítmény értékelését,
• c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
• d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
• e) Közös Hivatal közreműködésével előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
• f) a döntéshozatal előtt jelzi a jogszabály sértő döntést;
• g) a Képviselő- testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
• h) tájékoztatja a Képviselő- testületet a Közös Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
• i) gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
• j) szervezi a jogi felvilágosító munkát;
• k) gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

(2) A polgármester a jegyzői állás betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásáról a Közös Hivatal, megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője útján gondoskodik.

53. § A Közös Hivatal szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét, a tisztségviselők ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

54. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

• a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő- testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
• b) a Képviselő- testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
• c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
• d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

55. § (1) A Képviselő- testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

(3) Amennyiben a képviselő-testület tagja elmulasztja személyes érintettség bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.

(4) Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület dönt az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként, maximum 20%-os mértékű– tiszteletdíj levonásról. Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület dönt az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként 20%-os mértékű– tiszteletdíj levonásról.

56. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul a Szociális és Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett.

(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek átadta, a Szociális és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

57. § Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a 6/2012. (II.27.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

58. § Az Önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a Képviselő-testület tájékoztatást ad az Önkormányzat vagyoni helyzetéről.

59. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadók.

60. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete.