1. § Monok Község Önkormányzatának szervezetével és működésével, valamint szervezetrendszere kialakításával kapcsolatos szabályozását az Alaptörvényben, - annak keretei között – valamint a hatályos törvényekben leírt szabályokat e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell értelmezni.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Monok Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 3905 Monok, Kossuth Lajos utca 2.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Monok Község közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(5) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Monok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(6) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Rátkai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal)

(7) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület e rendelet szerinti bizottsága, a közös hivatal, a jegyző, a Társulások.

(8) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, a képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(9) Ahol a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésről rendelkezik, azon a Hivatal hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján való közzétételt kell érteni.

(10) Az Önkormányzat telephelyei:

3. § (1) Monok Község Nemzetiségi Önkormányzatának hivatalos neve: Monok Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

(2) Monok Község Önkormányzatának Képviselő-testületének feladatait a településen működő Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban a felek között kötött „Együttműködési megállapodás” tartalmazza.

(3) Az Együttműködési megállapodás 5 éves ciklusra szól, azt módosítani és megszüntetni az alakuló ülésen vagy az azt követő ülésen lehetséges.

4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Monok Község címere és Monok Község zászlaja.

(2) Monok Község címerének leírása: Csücskös talapzatú pajzs, vörös mezejében lebegő levágott szőlővessző, róla kétoldalt egy-egy aranyszínű szőlőfürt csüng le. A fürtök fölött a szőlővesszőből kétoldalt egy-egy aranyszínű szőlőlevél nő ki.

(3) Monok Község zászlajának leírása: Sárga alapon, közepén a (2) bekezdésben leírt címer, a rúdra merőlegesen elhelyezve.

5. § A képviselő-testület szervei által használt bélyegzők leírását és lenyomatát, annak használatát a Belső bélyegző-nyilvántartási szabályzat tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

(2) Az Önkormányzat helyi ünnepei:

(3) Az Önkormányzat helyi ünnepeinek méltó ünneplésének megszervezéséről az önkormányzat gondoskodik.

(4) A nemzeti ünnepek –és gyásznapok március 15., augusztus 20., október 6., október 23. – szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

7. § Monok Község Önkormányzata által alapított intézmény(ek): Monoki Micimackó Óvoda, Mazsola Bölcsőde és Konyha

8. § (1) Az Önkormányzat hivatalos weblapja: www.monok.hu

(2) A honlap többek között:

(3) Az Önkormányzat és szervei közzétételt szolgáló felületei (honlapok, kiadványok, videó, hang- és képfelvételek) teljes terjedelmükben szerzői jogvédelem alatt állnak.

9. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság(ok), polgármester, jegyző, közös hivatal, társulás) látják el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 1. számú mellékletben foglaltak szerint ruházza át. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át.

10. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, szervezetein keresztül látja el.

(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szerveket, jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza. A változást a Közös Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként vállalhatja más feladat ellátását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §. (2) bekezdésében meghatározott fennállása esetén, amennyiben:

(5) Az Önkormányzat által vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciókódjainak meghatározását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

11. § (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe közvetlenül nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, különösen, ha az ügy a településfejlesztéssel, üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás, illetve a kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni.

(2) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, annak felhatalmazása alapján:

12. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a vármegyei önkormányzattal, a nemzetiségi önkormányzatokkal, társulásaival. Az együttműködések során mindenkor Monok Község területfejlesztési, gazdaságfejlesztési céljainak, valamint a közszolgáltatások javításának szempontjait kell érvényesíteni.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik arról rendszeresen tájékoztatják a Képviselő-testületet.

13. § (1) A Képviselő-testület egy-egy ciklusra vonatkozó programjában (továbbiakban: gazdasági program) meghatározza, hogy munkájában milyen célok, feladatok, fejlesztések megvalósítását tekinti kiemelt feladatának.

(2) A gazdasági program a Képviselő-testület megbízatásának idejére szól.

(3) A gazdasági programot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül.

(4) A gazdasági programot a Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló a Mötv. 116. §-ban foglaltak alapján vitatja meg.

14. § (1) A Képviselő-testület - naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik.

(2) Az éves munkatervet a polgármester a megelőző év december 15. napjáig köteles a Képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

(5) A jóváhagyott munkatervet a helyben szokásos módon kell közzétenni.

15. § (1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes-, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit, a közmeghallgatást kivéve, székhelyén tartja. A közmeghallgatás helyszínét a meghívó tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

16. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg, melyet a megválasztott polgármester hív össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal legkésőbb 15 óráig kell elektronikusan megküldeni, indokolt esetben a képviselő külön kérelmére papír alapon kell kézbesíteni.

(2) Az alakuló ülés Mötv. 43. § (3) bekezdésben foglalt napirendi pontjain túl, további napirendi pontokra a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök gondoskodik az ülés összehívásról és vezetéséről.

(4) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(5) A Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatása után először a Képviselő-testület, majd a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a polgármester eskütételénél a Helyi Választási Bizottság Elnöke, a képviselők eskütétele során a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(6) Az alpolgármesteri tisztség betöltésére, annak személyére vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(7) Az alpolgármesteri tisztségre javasolt személy szóban nyilatkozik, hogy elfogadja vagy nem fogadja el a személyére tett jelölést.

(8) Az alpolgármester-jelölt nyilatkozik az alpolgármesteri tisztségével kapcsolatban a nyílt vagy zárt ülésen történő szavazásról.

(9) Az alpolgármester választás minősített többségű titkos szavazásának lebonyolítására a polgármester javaslatára a Képviselő- testület tagjai közül háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét a Képviselő- testület választja meg a polgármester javaslatára.

(10) A polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az állandó bizottság(ok)tagjainak személyéről és az elnöki tisztségéről.

(11) Az állandó bizottság(ok) nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület az alakuló ülést követő ülésen dönt. Az állandó bizottság(ok) nem képviselő tagjai a Képviselő- testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

17. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak alapján ülésezik.

(2) A Képviselő-testület évente 6 alkalommal rendes ülést tart.

(3) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal korábban elektronikus formában kell megküldeni, indokolt esetben a képviselő külön kérelmére papír alapon kell kézbesíteni.

18. § (1) A polgármester szükség esetén – a munkatervtől eltérően – rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a Kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó, indítványozók saját kezű aláírásával ellátott írásbeli indítványára.

(3) Az indítványt az előterjesztéssel együtt, a polgármesternek címezve kell benyújtani, aki a kézhezvételt követő 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(4) A polgármester sürgős és halaszthatatlan esetben 24 órán belülre is összehívhatja a Képviselő-testületet.

(5) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre a napirend irányul, illetve, amelyet a meghívó tartalmaz. Rendkívüli ülésen beszámoló nem tárgyalható, állampolgári bejelentés nem tehető.

(6) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az megfelel a rendeletben szabályozott előterjesztés követelményeinek.

(7) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés időpontjára is. Ez esetben a rendkívüli ülés előterjesztéseivel kezdődik az ülés.

(8) Halasztást nem tűrő esetben – a Képviselő-testület telefonon is összehívható. Az értesítést az ülés megkezdése előtt legalább 6 órával kell a Képviselő-testület tagjaihoz eljuttatni a sürgősség okának megjelölésével. Az értesítést a jegyző jelenlétében az értesítő személy végzi. Ez esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől.

(9) A rendkívüli ülések esetében a meghívóra és az előterjesztésekre vonatkozó jelen rendeletben foglalt és további jogszabályi előírásokat lehetőség szerint alkalmazni kell.

19. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját az éves munkatervében határozza meg.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, annak időpontja előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatás során biztosítani kell, hogy minden érdeklődő a véleményét szóban kifejthesse, vagy azt írásban előterjeszthesse.

(4) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott kérdésre válaszolni csak a körülmények teljes körű ismerete birtokában lehet, úgy arra 30 napon belül írásban küldi meg a választ a polgármester.

(5) A közmeghallgatást követően az ott elhangzott közérdekű javaslatok vizsgálatának eredményéről a polgármester köteles tájékoztatni írásban az érdekelteket, indokolt esetben a lakosságot, erről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6) A közmeghallgatáson egyedi ügyek csak akkor hangozhatnak el, amennyiben azok közérdekű tartalommal is bírnak.

(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(8) A polgármester, amennyiben úgy tapasztalja, hogy a hozzászólás nem közérdekű, a téma nem a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, vagy a hozzászóló hozzászólásával személyiségi jogokat sért, haladéktalanul intézkedik a hozzászólás befejezéséről.

(9) A közmeghallgatás során fokozattan figyelni kell a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelem megtartására.

(10) A közmeghallgatás során a hozzászólások időtartama ugyanazon témában első alkalommal öt perc, második alkalommal kettő perc.

20. § (1) A Képviselő-testület ülései – az (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az önkormányzat a lakosságot az ülésre szóló meghívó kiküldését követő napon a helyben szokásos módon értesíti.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a részvételi lehetőség – jogszabályban rögzített kivételekkel – nem korlátozható.

(4) A Képviselő-testület ülésén megjelenő érdeklődők a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. által meghatározott esetekben.

(6) A Mötv. 46. § (2) bekezdése c) pontjában foglaltak szerinti zárt ülés tartását indítványozhatja:

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az összehívás írásbeli meghívóval elektronikus úton történik.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő testület ülésére meghívót kap:

22. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén tárgyalandó napirendi pontokra és azok sorrendjére vonatkozó javaslatot a meghívó kiküldését megelőzően a polgármester alakítja ki.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell:

(4) Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi pont esetében kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(6) Bármely képviselő kérésére a polgármester a rendes ülés meghívójában feltüntetett egyebek napirendi pont keretében lehetőséget biztosíthat az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó témában észrevétel megtételére, javaslattételre.

23. § (1) A képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:

(2) A rendes ülésen sürgősségi indítvány is tárgyalható, valamely nem tervezett, de sürgős döntést igénylő előterjesztés megtárgyalására.

(3) A sürgősségi indítványnak minősül az, mely

(4) A sürgősségi indítvány képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt. Amennyiben az indítványnak nem ad helyt, a javaslat előterjesztőjének kérésére a képviselő- testület vita nélkül dönt annak napirendre vételéről.

(5) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt napirendre veszi, dönt a napirendi besorolásáról is.

24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladata különösen:

25. § (1) Az ülést vezető a jelenléti ív alapján számba veszi a megjelent, illetve távol maradt képviselőket. A képviselő-testület határozatképességére a Mötv. rendelkezési irányadóak.

(2) Amennyiben a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghirdetett időpontot követő 15 perc elteltével nincs jelen, a polgármester az ülést elnapolhatja. Az elnapolt ülést 5 napon belüli időpontra kell összehívni. A polgármester az ülés új időpontjáról a meghívottakat írásban értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az elnapolt ülés meg nem tárgyalt napirendje változatlan és az ülés elnapolása a már tárgyalt napirendeket és határozatokat nem érinti.

26. § (1) A rendes ülés napirendi pontjaira és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

(3) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(4) A javaslathoz bármely települési képviselő az ülésen módosító indítványt terjeszthet elő, legfeljebb 2 perces szóbeli indoklással. A módosító indítványról, majd a napirendi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Az ülés vezetője a napirend felett köteles vitát nyitni, és azt lezárni.

(6) Minden napirendnél először az előterjesztő kap szót legfeljebb 3 percben (szóbeli kiegészítés).

(7) Az előterjesztőhöz és az ügyben érintett egyéb jelenlévőhöz kérdést lehet intézni, legfeljebb 3 percben (kérdés).

(8) A képviselőknek a napirendhez való kérdésre az ülést vezető adja meg a szót.

(9) Második és a további kérdésre legfeljebb 2 percben van lehetőség. Az ülést vezető engedélyezheti a többszöri kérdést.

(10) A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak. (válasz)

(11) A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként egy alkalommal, 5 perces időkeretben.

(12) A jegyző, a polgármester a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.

(13) Az ülésen megjelent szakértők és egyéb résztvevők hozzászólására és kérdezéshez való jogot az ülésvezető engedélyezi legfeljebb 3 perces időtartamban.

(14) Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő, írásban vagy szóban.

(15) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja - legfeljebb 1 perces indokolással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(16) A vita lezárására már bejelentkezett képviselők hozzászólását követően kerülhet sor.

(17) A jegyző jogszabálysértő döntésre vagy működésre vonatkozó törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

27. § (1) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el.

(2) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül határozatával arról dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.

28. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.

(2) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra.

(3) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja, és az ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. Amennyiben a félbeszakított ülés egy órán belül nem folytatódik, elnapoltnak kell tekinteni. Ismételt rendzavarás esetén a levezető elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(4) ) A képviselő-testületi ülés megzavarásának minősül különösen, amikor a képviselő:

(5) A levezető elnök a rendzavaró képviselőt első alkalommal figyelmezteti, ismételt rendzavarás esetén rendre utasítja. Amennyiben a képviselőt egy ülés alatt két egymást követő alkalommal, vagy két egymást követő ülésen rendre kellett utasítani, a rendzavaró képviselő tiszteletdíja egy alkalommal 25%-kal csökkentésre kerül, melyet a levezető elnök az ülésen bejelent.

(6) Az ülés felfüggesztéséről, elnapolásáról egyéb esetekben a polgármester dönt.

29. § (1) Előterjesztésnek minősül - a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott - a képviselő- testületnek tárgyalásra javasolt rendelet, vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató

(2) A képviselő-testületi előterjesztések csak írásban nyújthatók be Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani az ülést megelőzően 10 munkanappal. Az előterjesztések előkészítéséről, és összeállításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Előterjesztés tételére indítványt tehetnek:

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Törvényességi vizsgálat nélkül -a jegyző által tett előterjesztések kivételével-nem tárgyalható előterjesztés.

(7) Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem megfelelő, értesíti az előterjesztőt, valamint az előterjesztés készítőjét és erről tájékoztatja a polgármestert. Amennyiben az előterjesztő a törvényességi észrevételt nem fogadja el, úgy a törvényességi észrevételt az előterjesztésre rá kell vezetni, vagy mellékelni kell.

(8) Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem megfelelő, értesíti az előterjesztőt, valamint az előterjesztés készítőjét és erről tájékoztatja a polgármestert. Amennyiben az előterjesztő a törvényességi észrevételt nem fogadja el, úgy a törvényességi észrevételt az előterjesztésre rá kell vezetni, vagy mellékelni kell.

(9) Az előterjesztő előterjesztését legkésőbb a döntéshozatalig visszavonhatja.

(10) Az önálló képviselői indítványra is az előterjesztés általános szabályai vonatkoznak.

30. § (1) A kiküldött előterjesztésben szereplő rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz a képviselők és bizottság módosító indítványokat tehetnek. Az indítványt szóban vagy írásban kell benyújtani.

(2) A módosító indítvány felől a Képviselő-testület a végszavazást megelőzően dönt.

(3) A módosító indítványok írásba foglalására szükség esetén technikai szünet rendelhető el.

31. § (1) ) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, helyi rendeletben vagy a Képviselő-testület SzMSz-ben szabályozott törvényességet, jogszerűséget érintő javaslatot vagy kérdést kell érteni.

(2) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) Ügyrendi javaslat lehet:

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

32. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akire nézve a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak fennállnak.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. Válasznak helye nincs. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.

(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a döntéshozatal előtt elmulasztja és részt vesz a döntéshozatalban, a képviselő-testület döntését a polgármester felfüggeszti. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

33. § (1) Az interpellációra valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő- testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő- testület bizottságához, polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselő- testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

34. § (1) ) Az interpellációra a Képviselő- testület ülésén lehetőség szerint kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben, a Képviselő- testület döntése alapján, 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a Képviselő- testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

35. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésein - a napirend érdemi tárgyalása után - a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök beszámolhatnak az általuk végzett tevékenységről, a szakterületüket érintő fontosabb eseményekről, valamint beszámolnak a lejárt határidejű határozatokról.

(2) A meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátására szerződött szolgáltatók vagy személyes közreműködők a Képviselő- testület előtt beszámolnak tevékenységükről.

(3) Az önkormányzat önálló költségvetési szervei, intézményei év végi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A költségvetési beszámolóban számot kell adni a képviselő- testületnek a költségvetésben jóváhagyott feladatok végrehajtásáról, a gazdálkodás eredményeiről.

(4) ) A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(5) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt a következő Képviselő-testületi ülésre ismételten be kell terjeszteni.

36. § (1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését megelőzően.

(2) A napirend utáni felszólalásban elhangzottakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

37. § (1) A képviselő-testület

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek

(3) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történik, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés legalább 15 napra történik.

38. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. Számozással az ügyrendi javaslatot tartalmazó határozatot és a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott normatív tartalmú határozatokat kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét.

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

39. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség)

(3) Minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(5) Elutasított indítványnak számít az a javaslat, amely nem kapta meg a (2) és a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti számú igenlő szavazatot.

(6) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

40. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, melyet az ülésvezető köteles megszámolni. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(2) Titkos szavazás tartható az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(3) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott szavazással dönt.

(4) A titkos szavazás lebonyolításakor, az ülést vezető javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazatával, a képviselő-testület tagjai közül 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(5) Érvényesen A titkos szavazás szavazólappal történik, amelyet a Közös Hivatal hivatalos bélyegzőjével kell ellátni. A szavazólap átvételét a képviselő aláírásával igazolja. A szavazáshoz kék színű tollat kell használni szavazni a szavazólapon szereplő

(6) Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő:

(7) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amit a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

(8) A titkos szavazásról szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

41. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a polgármester indítványára név szerinti szavazást kell tartani.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők neveit ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés vezetőjének. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint, ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

42. § (1) A Képviselő-testület üléséről a Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül.

(4) A jegyzőkönyvek eredeti példányát a mellékleteivel együtt zsinórral kell összefűzni és a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni, a bekötött jegyzőkönyv őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei - a zárt ülés kivételével - a honlapon elektronikus formában vagy ügyfélfogadási időben az önkormányzat papír alapon tekinthetők meg.

(7) A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Közös Hivatalnál kell biztosítani, az arra jogosultaknak.

(9) A zárt ülés döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(10) A jegyző a jegyzőkönyvet megküldi a Kormányhivatalnak a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.

43. § (1) A települési képviselő közvetlenül a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(2) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőn és a polgármesteren keresztül a Közös Hivatal intézkedését, amelyre 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(3) A képviselők - a Képviselő-testület megalakulását követően hozott döntésétől függően- megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra, költségtérítésre lehetnek jogosultak. A képviselők tiszteletdíjakra és költségtérítésekre, valamint annak igénybevételére vonatkozóan az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.

44. § (1) A települési képviselő köteles:

(2) A jogszabályban vagy e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a polgármester

(3) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

(4) Igazolt távollétnek minősül a háziorvos, szakorvos által kiállított igazolás bemutatása

45. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és meghatározott célfeladatok elvégzésére bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező, ellenőrzési feladatokat ellátó és döntést hozó- a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi kapcsolatban álló önkormányzati szerv.

(3) A Képviselő-testület bizottsága(i) és a bizottság(ok) létszáma: Szociális és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 5 fő, (5 fő képviselő-testületi tag) melynek névsorát és tisztségét a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottságok elnökei a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről a soron következő rendes ülésen írásban számolnak be a képviselő- testületnek.

(5) A bizottsági tagságért külön jutalmazás nem jár.

46. § (1) A bizottság előre meghatározott munkaterv alapján ülésezik. A következő év munkatervét a bizottsági elnökök terjesztik a bizottság elé, legkésőbb minden év december 15-ig.

(2) A bizottság ülését az elnök, illetve akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásuk esetén a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A bizottságok ülésének működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottságok üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, továbbá az elnök javaslatára a bizottság által megválasztott bizottsági tag írja alá.

(4) Bármely képviselő a bizottság ülésén önkormányzati ügyben a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó témában a bizottság elnökéhez, és a jegyzőhöz kérdést intézhet, melyre legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ kell adni.

47. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

(4) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(5) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

(7) Dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az előirányzat módosításáról.

(8) A költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(9) Dönt a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a hatályos vagyonrendeletben meghatározott összeghatárig és feltételekkel, tulajdonosi nyilatkozatok kiadás.

(10) Dönt a helyi szociális rendelet alapján hatáskörébe utalt önkormányzati települési támogatásokról.

(11) Dönt a közterülethasználati kérelmekről, hozzájárulást ad közterület használatához.

(12) Intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból elengedheti.

(13) Dönt az önkormányzatok részére kiírt 100%-os támogatási intenzitású pályázatok benyújtásáról, a támogatási szerződés megkötéséről, a támogatási szerződés megkötéséhez és támogatói okiratban szereplő cél megvalósításához szükséges nyilatkozatok, változás bejelentések aláírásáról, melyekről a Képviselő-testületnek soron következő ülésén beszámol.

(14) Feladata az önkormányzat által benyújtott pályázatok támogatási szerződéseinek, dokumentumainak aláírása az önkormányzat nevében.

(15) Dönt a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési eljárások lebonyolításáról, az ajánlatok bekéréséről és a legkedvezőbb ajánlatot tevő gazdasági szereplővel történő szerződés megkötéséről a Képviselő-testület utólagos tájékoztatási kötelezettségével.

(16) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről, valamint a település tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendeletben foglalt előirányzatok közötti szükséges átcsoportosításról, valamint az annak keretében történt kötelezettségvállalásáról a soron következő rendes ülésen írásban számol be a Képviselő-testületnek.

(17) A polgármester szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal fogadóórát tart.

48. § (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja, és esetenként dönt a helyettesítés rendjéről.

49. § A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

50. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatal alkalmazásában álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt köztisztviselő látja el.

(2) A jegyző helyettesítését a hivatal alkalmazásában álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt köztisztviselő látja el.

51. § (1) Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Önkormányzat rendeletei (különösen az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet), továbbá a jogszabályok keretei között hozott képviselő-testületi határozatok az irányadók.

52. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.

53. § Az Önkormányzat intézményei az éves költségvetés alapján, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. Az intézmények jogszabályban meghatározott tervezési és beszámolási feladatait a jegyző koordinálja.

54. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére és a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelettervezetek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és terjeszti a képviselőtestület elé. Törvény által meghatározott körben a rendelettervezetet a Polgármester nyújtja be a Képviselő-testületnek.

(4) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés az e rendeletben meghatározott bizottság állásfoglalása nélkül nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

55. § (1) Az önkormányzati intézmények és az önkormányzat szervezetének törvényes működése érdekében, valamennyi önkormányzati intézménynek és az önkormányzatnak el kell készítenie a Képviselő-testület alapítói, fenntartói döntéseivel, valamint a hatályos jogszabályokkal - ideértve az önkormányzati rendeleteket is - összhangban:

(2) A szabályzatok elkészítéséért, karbantartásáért az önkormányzati intézmények vezetői, a önkormányzat esetében a jegyző a felelős. A Képviselő-testület jóváhagyását igénylő szabályzatok Képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester a felelős.

56. § A Képviselő - testület az állampolgárok helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételhez fűződő alkotmányos jogait a 22/2017.(IX.28.) a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról Önkormányzati rendelet szabályozza.

57. § A lakossággal és az önszerveződő közösségekkel való együttműködés és tájékoztatás formái:

58. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén vagy az azt követő ülésen dönt a társulási tagságukról.

(2) A társulások delegáltja a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a polgármester javaslata alapján, a Képviselő-testület által egyszerű többséggel megválasztott Képviselő.

(3) A társulások feladat- és hatáskörét a 5. melléklet, a társulásokba delegáltak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

59. § (1) A Képviselő-testület tagja és hozzátartozója vagyonnyilatkozatára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit és az ott nem szabályozott kérdésekben e szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatára a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit és az ott nem szabályozott kérdésekben e szabályzatban a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött vagyonnyilatkozat egy példányát a Szociális és Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) kell benyújtani.

(2) A Bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A Bizottság elnöke az átvételről/visszaadásról igazolást ad ki. Az átvételt és visszaadást igazoló dokumentumokat e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Az átvett vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati hivatal hivatali helyiségében lemez- vagy páncélszekrényben kell elhelyezni.

(4) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

(5) A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a közös hivatal kijelölt dolgozója végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára vonatkozóan:

(8) A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést a Képviselő-testület a következők szerint biztosítja: képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés feltétele, hogy írásban azt a Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal a Bizottság elnökéhez megérkezzen.

(9) A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat -a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével- más se ismerhesse meg.

(10) Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a testületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.

(11) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.

(12) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(13) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.

(14) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.

(15) A bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

(16) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.

(17) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

(18) A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző felelős.

61. § E rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

62. § E rendelet függelékei:

63. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Monok Község Képviselő- testületének 3/2018. (III. 27.) önkormányzati rendelete.

(2) Ez a rendelet 2024. november 20-án lép hatályba.