Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén megalkotja, vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. 2024. június 9- én megtörtént a helyi önkormányzati választások, melynek következtében az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően az SZMSZ felülvizsgálata szükséges.

Az általános rendelkezések között kell meghatározni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét, működési területének megnevezését. Itt kap helyet az önkormányzat szerveinek megnevezése is. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. (Mötv. 41. § (2) bek.) Az általános rendelkezések között lehet meghatározni az önkormányzat jelképeit, társadalmi kapcsolatait.

A Képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe közvetlenül nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, különösen, ha az ügy a településfejlesztéssel, üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban.

A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Az elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani (Mötv. 116. § (4)-(5) bek.)

Az átgondolt működés érdekében célszerű megtervezni a testületi üléseket, ezért az SZMSZ tartalmazza a munkatervre vonatkozó részletszabályokat.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, így az SZMSZ-ben meghatározásra került az ülések gyakorisága.

Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának módjáról (Mötv. 45. §). A szóbeli meghívás kivételes, ennek feltételei szintén rögzítésre kerültek.

Az ülések előkészítésével összefüggésben meghatározásra került a testületi ülésre meghívandók köre. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein (Mötv. 53. § (3) bek.).

Az SZMSZ-ben került meghatározásra az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, a benyújtás módja, határideje. Az SZMSZ rendelkezik arról, hogy ki nyújthat be előterjesztést a képviselő-testülethez. Külön kell meghatározni azokat az ügyeket, amelyekben csak valamely bizottság készíthet előterjesztést, illetve az előterjesztés csak meghatározott bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (Mötv. 59. § (2) bek., SZMSZ 15. § (6) bekezdés – munkatervben rögzítve.)

A szabályozás része az egyes indítványok sürgősségi tárgyalásának meghatározása is (milyen esetekben lehet ilyen indítványt benyújtani, milyen formában kell előterjeszteni).

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, rögzítésre került a nyilvánosság biztosításának módja és a zárt ülésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok.

Meghatározásra került a vita részletes menete, a módosító/kiegészítő javaslatok benyújtásának módja, a hozzászólások időkorlátja.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit (Mötv. 49. § (2) bek.).

Az SZMSZ rögzíti a szavazás menetének részletszabályait. Az Mötv. 50. §-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározásra kerültek azon tárgykörök, amelyekhez a képviselő-testület minősített többsége szükséges.

Az Mötv. értelmében meg kellett határozni az SZMSZ-ben azokat az ügyeket, amelyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – ugyanazon ügyre vonatkozóan két egymást követő alkalommal – nem hozott döntést. A döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni köteles (Mötv. 68. § (2) bek.). Tartalmazza továbbá azokat az ügyeket, amelyekről a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetekben (Mötv. 68. § (3) bek.).

Az Mötv. 48- 49. §-ai alapján a név szerinti szavazás eseteiről, a titkos szavazás módjáról és a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről az SZMSZ rendelkezik.

Az ülésvezető (polgármester) teendői a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban – azaz SZMSZ-ben biztosított jogosítványok – kétirányúak lehetnek. Egyrészt a testületi ülésen meghívóval résztvevők (képviselők, tanácskozási joggal résztvevők, más meghívottak), másrészt az ülésen megjelent választópolgárok (hallgatóság) – az ülés rendjét zavaró –magatartásához kapcsolódnak.

A jegyzőkönyvre és zárt ülésre vonatkozó részletszabályok az Mötv.-vel, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelettel összhangban került meghatározásra.

A Mötv. 32. §-a rendelkezik a képviselők jogairól és kötelezettségeiről, mely az SZMSZ-ben is szabályozásra kerül.

Az SZMSZ rendelkezik a polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatairól, a bizottságok működésével kapcsolatos feladatairól, a polgármesteri hivatalt érintő feladatairól. A polgármesterre átruházott hatáskörök az SZMSZ mellékletében kerültek rögzítésre.

Az SZMSZ rögzíti az alpolgármesteri tisztségket (főállás, illetve társadalmi megbízatás).

Az SZMSZ-ben kell rendelkezni a jegyző jogszabálysértés (működés, döntés) jelzésére irányuló kötelezettségéről (Mötv. 53. § (1) bek. k) pont), melyet az SZMSZ 35. § (1) bekezdése rögzít)

Az SZMSZ rendelkezik a jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, mely biztosítja az önkormányzati (igazgatási) munka folyamatosságát.

Az SZMSZ-ben a költségvetéssel, a vagyonnal és a gazdálkodással kapcsolatos feladatok és hatáskörök keretszabályai kerültek meghatározásra.

Az SZMSZ-be rögzítésre került a rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályok: a tervezet elkészítésére, a rendelet megalkotására és hatályosulásának vizsgálatára vonatkozóan. Az előzetes hatásvizsgálat és az indokolási kötelezettséget a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza

Az SZMSZ-ben kerül szabályozásra, hogy lakossággal és az önszerveződő közösségekkel való együttműködés és tájékoztatás formái, valamint a társulásokkal kapcsolatos döntések.

Az SZMSZ-ben kijelölésre került az a bizottságot, amely-a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését végzi (Mötv. 39. § (3) bek., 57. §(2) bek.) és amely az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat látja el (Mötv. 37. § (1)-(2) bek.).

A bizottságok szervezett működését segíti, hogy a képviselő-testülethez hasonlóan féléves munkaterv alapján működnek. Rögzítésre került a bizottságok működésének egyes részéletszabályai azzal, hogy az Mötv. 60. §-a alapján a bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Rögzítésre került az összevont tárgyalás (együttes ülés) lehetősége.

A záró és vegyes rendelkezéseken belül a rendelet mellékleti és függelékei, valamint a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkotási követelményeknek megfelelően.