Prügy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 02. 02Prügy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól
Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya Prügy Községi Önkormányzat (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére, e rendeletet a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 7/1994. (VIII.16.) önkormányzati rendelet ben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Prügy Község Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselőtestület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat önállóan működő költségvetési szervei látják el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Prügy község polgármestere képviseli.
(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult az egyszázezer forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) A képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;
b) A képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) Az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) Településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
f) Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
g) Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;
h) Szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;
i) Egyszázezer forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
5. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységről.
6. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
7. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a kizárólagos önkormányzati tulajdont képező nemzeti vagyonelemek (1. melléklet)
8. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
9. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.
A vagyonkezelés szabályai
10. § A Képviselő-testület egyedileg határozatban állapítja meg azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.
11. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a vagyonkezelő köteles ellenértéket fizetni, mely összegét a képviselő-testület a vagyonkezelői szerződésben határozza meg.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
12. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
13. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
14. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
A hasznosítás szabályai
15. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
16. § A 15. § (1) bekezdése foglalt versenyeztetést a rendelet 4. sz. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.
A vagyon átruházásának szabályai
17. § A rendelet hatálya alá tartozó korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,
b) a forgalmi értékének megjelölése,
c) az átruházás módja,
d) pályázat esetén a versenyeztetésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
e) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
18. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés, a Pályázati Szabályzat előírásai szerint értékesíthető.
19. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
20. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) A vagyontárggyal való rendelkezéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír, részesedés, üzletrész esetén az értékesítési döntés meghozatalának napján irányadó forgalmi érték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány, illetve ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
A vagyonszerzés szabályai
21. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
22. § Az önkormányzati törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatába, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselőtestület a polgármester javaslata és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.
VII. Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti – e rendelet hatályba lépése napján - az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2003. (VII.30.) önkormányzati rendelet .