(1) E rendelet hatálya Rátka község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII: tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel), a továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T - 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T - 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T - 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek

aa) lakóterület, ezen belül

ab) kertvárosias lakóterület

ac) falusias lakóterület

b) vegyes terület

ba) településközponti vegyes terület

c) gazdasági terület, ezen belül

ca) egyéb iparterület

d) különleges terület, ezen belül

da) temető

dc) bányaterület

e) beépítésre nem szánt területek

ea) közlekedési és közműterületek

f) zöldterületek, ezen belül

fa) közpark

fb) ligetes erdős közpark

g) erdőterület, ezen belül

ga) védőerdő

gb) gazdasági erdő

h) mezőgazdasági területek, ezen belül

ha) általános mezőgazdasági terület

hb) mezőgazdasági területen belüli rét, legelő, gyep

hc) mezőgazdasági területen belüli szántó

hd) mezőgazdasági területen belüli gyümölcsös

he) korlátozott használatú mezőgazdasági terület

hf) szőlőterület

hg) védett gyepterület

hh) vizes élőhely

hi) kertes mezőgazdasági terület

i) vízgazdálkodási terület

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa – szabályozási vonal-,

b) Szabályozási szélesség;

c) A terület felhasználási egység határa;

d) Övezeti határ;

e) Övezeti előírások, ezen belül:

f) beépítési mód,

g) megengedett legnagyobb beépítettség,

h) a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület

i) a megengedett építménymagasság

j) A terület-felhasználási és övezeti besorolás;

k) A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

l) Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;

m) Lakótelkek zónái;

n) Kötelező építési vonal;

o) A közművesítés előírásai;

p) Környezetvédelmi előírások.

(3) Irányadó elemek:

a) Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok

b) A szabályozási terven jelölt belső tömb feltárás.

c) Az irányadó szabályozás értelmezése:

d) Az irányadó szabályozási vonallal meghatározott utak kiépítése nem kötelező, de ha a tömbfeltárásra igény mutatkozik, úgy azt az irányadó szabályozási vonal figyelembevételével kell megvalósítani. Az irányadó szabályozási vonallal tervezett utcák területe nem építési hely, oda építési engedélyt kiadni nem lehet.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges:

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - a rendezési terv módosítása nélkül

c) akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül;

d) a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;

e) telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód).

(5) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata:

a) kialakult legnagyobb beépítettség

A meglévő beépítettségi mérték nem növelhető. Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni.

b) kialakult építménymagasság mértéke

c) kialakult telekterület

A meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható, a feltüntetett érték alá. Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.

(3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. ilyen esetben - a kialakult rend szerint - egyes területfelhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.

(4) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a RÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 6. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(5) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak a teljes közműhálózat kiépítése vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet. A lakóterületeket legalább részleges, a településközponti vegyes területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(6) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi . szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát hivatalos jegyzőkönyvvel kell igazolni.

(7) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(8) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

b) a köztárgyak,

c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.

29.) KTM rendelet 9. §- ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és a helyi védettség alátartozó épületek esetében:

a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, tetőhéjazat cseréje védett területeken.

b) Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein a 1 m²-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

c) Minden 50 m ² területet meghaladó térburkolat.

d) Mindennemű kerítésépítés (oldal és hátsókerti is) a műemléki környezetben, a műemléki jelentőségű területen, és a helyi területi építészeti védelem alá vont területeken, és a helyi építészeti védelem alatt álló épületek esetében.

(2) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17.§-án túlmenően csatolni kell az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült, pince illetve gazdasági épület felmérési terveit. A helyi értékvédelmi területen belül és a védett épületeknél

(3) építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a műemléki jelentőségű terület a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotó dokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terve l4. legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől. A HÉSZ 7. § (1) bekezdésben építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti 'kiegészítők (kerítések, kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

(4) Kereskedelmi szolgáltató vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet szerint lehetséges.Mindenféle állattartó épület esetében a zárt - vízzárósági próbával igazolt - rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően meg kell valósítani.

(6) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(7) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptékben épületek, a környezetben nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.)

(8) A telekre vonatkozó minimális területi és egyéb méreteket jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai tartalmazzák.

(1) A területfelhasználási egységeken belüli telekalakítások és telekosztások a (85/2000 (XI. 8.)FVM alapján végezhetők.

(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.

(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni. építéshatósági eljárás során.

(6) Közterületen új pince nem építhető.

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(3) Terepszint alatti építmény – a közművek és építmények kivételével - a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Település központi vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető, kivéve ha az övezeti szabályozás ettől eltérően rendelkezik.

(5) Lakóterületen belül a minimális telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett.

(6) Tetőtérbeépítés estén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(7) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen, és helyi védelem alá vont épületen, és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el a 3m² adó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés.

(7) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakult telek:

(K) ha telekalakítás nem történik - beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és a telek megszüntetési szabályozás nem érinti.

(8) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) elő- és oldalkertben:

aa) közműbecsatlakozási műtárgy,

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

b) oldal - és hátsókertben:

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terep szintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

bd) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

be) kerti szabadlépcső és lejtő,

bf) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(9) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű - (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító

bb) tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények

bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

be) a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók

bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

bg) pince, pincefelépítménye.

(10) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

1. ELŐKERTEK

1.1 Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

1.2 A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

1.3 EK = kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, egyben kötelező építési vonal

1.4 EK minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel

1.5 EK az előkerti méret az adott határok között változhat, szabályozási terv szerinti méretekkel (K) kialakult előkerti méret alkalmazható

2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték.

3. OLDALKERTEK: Az oldalkertek méretének meghatározása

3.1 Oldalhatáron álló beépítés esetében az építménymagasság értéke, de legalább 6 méter.

3.2 Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méret betartása esetén nem építhető be racionálisan és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

4. HÁTSÓKERTEK

4.1 A hátsókertek megállapítása az OTÉK, valamint egyéb telekhasználati szabályozások szerint történik.

4.2 A kertvárosias és falusias lakóterületek esetében a hátsókert mérete minimum 6 méter illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke.

4.3 A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

(11) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint, az alábbi funkcionális szabályok betartásával. (1) bekezdés szerint, az alábbi funkcionális szabályok betartásával.

a) jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület

(3) a kertvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTEK 13. § (3)

(4) A kertvárosias lakó területen belül a lakó funkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket beteartja.

(5) Az egyes övezetekben lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

a) Lakó és gazdasági udvar zónája

aa) Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

ab) Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybeépítve létesíthető.

ac) Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági udvar és kert és zóna

ba) Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.

bb) A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

bc) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

bd) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

c) 1. Melléképületek építése a RÉSZ 9. § (10) bekezdés szerint

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek

(2) A falusias lakóterületeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.

(4) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

a) jelű lakó övezetek funkcionális zónái

1) Lakó és gazdasági udvar zónája

1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető.

3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2) Gazdasági és kert zóna

1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől40 méterig terjedő zóna.

2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a fő épülettel megegyező

telekhatárra épülhet.

3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

(1) A övezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 7. pontjában megadott létesítmény.

b) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.

(2) A övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál.

b) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.

(1) A övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1.,2.,5.,7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.

(1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek (Gip).

(1) A övezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott

létesítmények.

(2) A övezet igény esetén több önálló, legalább 3000 m2 területű telephelyre osztható. Fölosztás esetén telekalakítási tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is

(3) A övezeten belül jelölt beültetési kötelezettség végrehajtása, a védőerdősáv telepítése a használatbavétel feltétele.

(4) ¹ A övezeten belül jelölt beültetési kötelezettség végrehajtása, a védőerdősáv telepítése a használatbavétel feltétele.

(1) A község különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

működő kő vagy ásványbánya, illetve bejegyzett bányatelkek

. A bányaterületeken belül a Bányakapitányság, Környezetvédelmi Felügyelőség a Bükki Nemzeti Park, a Geológiai Szolgálat illetve más szakhatóságok által jóváhagyott bányaüzemi tervekben foglaltakat be kell tartani. Az övezeten belül csak a bányaterületet kiszolgáló üzemi illetve kiszolgáló funkciót betöltő épület építhető.

pincészet

²összefüggő pincés terület, pincészet Védett településszerkezeti és építészeti érték. Megőrzendő földalatti és föld fölötti funkciók, melyek kiegészíthetők

idegenforgalmi, borászati, borgazdasági és azokat kiszolgáló funkciókkal is.

pincés és borházas terület

10%-os megengedett legnagyobb beépítési mérték, mely azonban 20%-kal nagyobb beépítettségi mértékkel nem haladhatja meg a kialakult beépítettséget.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények '

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése e)

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-

g) zöldfelületek, fasorok

h) közművek felépítményei

i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, -esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó- külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

a) gyorsforgalmi út: a települést nem érinti.

b) országos főút (1. és II. rendű): a települést nem érinti.

c) országos mellékút települési főút

1. belterületen: min. 30 méter , illetve szabályozási terv szerint

2. külterületen: az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületetelválasztó határvonal- a meglévő jogi határokkal, új út esetében 30 méter .

- az út építési területe min. 30 méter .

- az út védőtávolsága 100 méter

d) helyi gyűjtőút

e) kiszolgálóút

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték

f) kerékpárút: önálló formában a települést nem érinti

g) önálló formában a települést nem érinti

h) kiemelt külterületi kiszolgálóút

- Az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületet elválasztó

határvonal- meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter

- Az út építési területek minimum 12 méter .

- Az út védőtávolsága 25 méter

i) közlekedési területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolatok,

j) egyvágányú vasútvonal és vasútállomás

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi

szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges forgalommeghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Védett közterületek kialakításának szabályai:

A védett közterületek megvalósítása, rekonstrukciója előtt közterületi terv készítendő,melynek ki kell térnie a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtákat egy időben kell elkészíteni.

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban

tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg, .

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szenny-víztároló is engedélyezhető

lakóterületen, melynek víz záróságát átadási jegyzőkönyvvel igazolni kell.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

(1) A település közterületi zöldterületi önálló területfelhasználási egységként közparkformán jelennek meg.

(2) A közpark szabályozása az OT ÉK 27. § szerint.

(3) Védett közterekhez kapcsolódó közparkok esetében a HÉSZ 20. § (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

(3) Az erdő területek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.

(4) védelmi erdő övezetben tarvágást nem lehet alkalmazni.

(1) A mezőgazdasági területek besorolása:

a) kertes, jele: :Mk, és általános, jele: Má

(2) mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) kertes mezőgazdasági terület,

b) általános mezőgazdasági terület

c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület

(3) Az általános mezőgazdasági terület övezetei

a) szántó

b) szántó, állattenyésztési övezet

c) gyep

d) gyümölcsös

(4) Az korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei

a) szőlőterület, ezen belül:

b) védett gyepterületek

c) védet vizes élőhely

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.

(2) élővízfolyások medre és partja övezet

(3) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon part éltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállító gépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

(4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

(5) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

(6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

(7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások part élétől számított 6- 6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

(8) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.

(9) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

(1) A természet védendő értékei:

1. Tájkarakter:

2. Külterületi táj látványa

3. A kultúrtáj és az épített környezet összhangja

(2) Világörökség területe:

(3) Országos védelem alatt álló (illetve javasolt) területek

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(5) Az építmény terep szint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(6) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.

(7) A volt bányaterületek területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a szabályozási terven jelölt funkcióknak.

a) védőerdő,

b) közpark és szabadidős terület,

c) egyéb iparterület.

(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni 203/2001. (X. 6) Korm. Rendelet . A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőségvédelmi előírások betartásáról.

(4) Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

(5) A település közigazgatási területén a meglévő felszíni talaj adottságok miatt a kopár domboldalak kertművelés ének újraindítása elsődleges feladat. (Kertkultúra újraélesztése).

(6) Rátka község „C” szennyezésérzékenységi besorolású a 33/2000 (III. 17.) Kormányrendelet szerint.

(7) A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolását elősegítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv készítendő.

(8) A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001 (V. 9.) KöM-EÜ1\1-FVM sz. és a 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény, valamint a 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001 (11.14.) Korm. rendelet 11. §. és 23. §. (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000. évi C)(XIX törvény 1. §. b. pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.

(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, i szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. !

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban \ az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) A területen új létesítménye, építési munka illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletet kell I alkalmazni.

(4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkorn1ányzattal is engedélyeztetni kell.

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkorn1ányzati rendelet szabályozza.

(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktern1elő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. (101/1996. (VII. 12.) és

(3) 102/1996. (VII. 12.) Korn1. rendelet szerint) A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(4) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállitásig.

Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

a) 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (N.28.) NIM rendelet alá tartozó

nyomásfokozó berendezés.

b) 1994. évi XLVIII. tv. ill. 34/1995. (N.5.) KOrn1. rendelet és az 1/1967. (N.28.) Nli\1

rendelet alá tartozó villamosvezeték.

c) 1994. évi XLI. tv. ill. 1/1977. (N.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj

berendezés.

d) 6/1993. (V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.

Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(1) Biztosítani. kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros

hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.

(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(1) Országos védelem alatt álló műemlékek:

Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(2) Műemléki környezet:

(A 2001. LXIV. tv. alapján és tervezői ajánlatra)

Jegyzékét a RÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(3) Régészeti lelőhelyek:

Jegyzékét a HÉSZ 4.12. melléklete tartalmazza.

(4) Helyi értékvédelmi terület:

Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter, valamint a település pincéinek védelmére is.

Területi határait a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(5) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:

Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(6) Védett közterületek, közterek:

(7) Védett területeken az egyes épületek kialakításánál (akár egyedileg védett az épület vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat

aa) Lábazatképzés

ab) Kő, műkő, hagyományos anyaghasználat, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével

b) Falfelületek

ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

bb) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe),függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

c) Tető

ca) A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik), fazsindely.

cb) Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez,

cc) bitumenes zsindely.

cd) Lapostető nem építhető, kivételt képez az alapterület 15%-át meg nem haladó tetőterasz, mely nem a közterület felé nyílik.

(8) Térarányok, utcaképek védelme

a) Térarányok. utcaképek és homlokzati aránv rendszer védelme

aa) - A homlokzaton a tető felületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

ab) - Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

ac) - Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

ad) - A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, egyéb védett területeken csak az utcai homlokzatra.

b) Homlokzati arányrendszer védelme

ba) - Védett területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílás felületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)

bb) - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

bc) - A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

c) Tetőformák szabályozása

ca) - Sima vagy összetett tetőidomú nyeregtető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli kialakult karakternek megfelelően oromfalasan vagy teljes kontyolással. Szabadonálló beépítésnél oromfalasan vagy körbefutó ereszvonallal.

(10) Az egyedi védelem alá tartozó épülete sajátos építési szabályai:

a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.

b) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

c) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fa1felületek és nyílászárók arányát meg kell őrizni.

d) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

e) A helyi építészeti értékvédelem védett épületek tetőtérbeépítése megengedett, de a tömeg és homlokzatkialakítást különös gondossággal kell elvégezni.