Rátka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2013. (XII.17.) rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

     Rátka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdésében valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján élve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) 8. Pontjában meghatározott feladatköréban eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja.

1. §

 E rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően meghatározza Rátka Község Önkormányzata által biztosított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályait.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed a Rátka Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyre.

Általános eljárási rendelkezések

3. §

1. A rendeletben szabályozott támogatásokat a Rátka Közös Önkormányzati Hivatalhoz benyújtott hivatal által megszövegezett kérelem nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elektronikus úton nem nyújtható be.

2. Az ellátás igényléséhez a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, és a jövedelmi adatokra vonatkozó dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

3. A kérelemhez csatolni kell:

1. a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző egy hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, vagy
2. a munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség határozatát, vagy
3. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, és nyugdíj ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által január hónapban kiállított igazolást a tárgyévi ellátás összegéről, vagy
4. vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadójáról, vagy
5. egyéb jövedelmek esetében kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelemről, vagy a jövedelem hiányáról.

4. Amennyiben az Önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelemben foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

5. A jogosultsági feltételek megállapításához a (4) bekezdésben foglaltakon túl szükséges igazolások és bizonyítékok az egyes ellátási formák meghatározásánál kerülnek felsorolásra.

4.§

1. A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig lakossági folyószámlára utalással kivételes esetben postai úton vagy a házi pénztárból kézpénzfelvétellel történik.

2. A cél meghatározásával biztosított támogatás felhasználására vonatkozóan elszámolási kötelezettség is előírható. Amennyiben kétségesnek látszik, hogy a megállapított támogatás a célnak megfelelően kerül felhasználásra, a támogatási Összeg a jogosult helyett más személy - elsősorban családgondozó - részére is kifizethető, utólagos elszámolási kötelezettség előírása mellett.

3. Az aktív korúak ellátására, önkormányzati segély, valamint a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete rendezettségét biztosítania kell, melynek keretében köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanon, lakásban keletkező hulladék elszállítására vonatkozóan szolgáltatási szerződést kötni, szeméttároló edényt elhelyezni és azt rendeltetésszerűen használni,

b) az ingatlant és udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani, a szemetet és gyomot eltávolítani, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítani, különös tekintettel az ott található szemét és lom, építési törmelék eltávolítására, rágcsálóktól és kártevőktől való mentesítésre,

c) a kert rendeltetésszerű használatára, művelésére,

d) az állattartásra vonatkozó szabályok betartására.

4. A lakókörnyezet rendezettségét, az (3) bekezdésben foglaltak teljesítését az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményének munkatársa ellenőrzi.

5. A nem rendszeres ellátások kifizetésének időpontjáról a támogatást megállapító határozat rendelkezik.

6.  A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem állapítható meg az önkormányzat által adható pénzbeli és természetbeni szociális ellátás, amennyiben az ellátást igénylőről érvényes tartási szerződés alapján más személy köteles gondoskodni, kivéve, amennyiben tartási kötelezettségének nem tesz eleget, s a szerződés felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban, illetve

5.§

1. A hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt megtérítésre kötelezi.

2. A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és kamatösszegét méltányosságból részletekben fizetteti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét.

II. Fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

6. §

Pénzbeli ellátások

Rátka Község Önkormányzata pénzbeli ellátásként nyújtja a rendszeres szociális segélyt és a

foglalkoztatást helyettesítő támogatást (együtt: aktív korúak ellátása)

7. §

Aktív korúak ellátása

1. Az aktív korúak ellátásáról  való jogosultságról a jegyző dönt.

2. Az Szt. 37. § (1) bekezdésnek d) pontja alapján aktív korúak ellátására jogosult az,

a) akinek fizikai, mentális állapota, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

b) aki legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol.

3. A kérelmező az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának kérelmezésekor köteles nyilatkozatban vállalni a feltételek betartását.

4. A jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását követően, a jogosultság fennállása alatt helyszíni szemle lefolytatása során győződhet meg a feltételek betartásáról.

5. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosult lakókörnyezete a feltételeknek nem felel meg a jegyző az elvégzendő tevékenységek megjelölésével, legalább öt napos határidő tűzésével felszólítja a jogosultat a hiányosságok felszámolására. A felszólításban foglaltak teljesítéséről a jegyző ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

6. Ha a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek a felszólítás ellenére sem tesz eleget, jogosultsága a tárgyhónap utolsó napjával megszűnik.

8. §

Rendszeres szociális segély

1. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt. 37/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az önkormányzattal, valamint a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központ Szerencsi Kirenderendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ) illetőleg a Hegyaljai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) való együttműködés.

2. A segélyre való jogosultság feltételeit a megállapítást követő egy év elteltével felül kell vizsgálni.

9. §

1. Az önkormányzat Családsegítő Szolgálat útján, beilleszkedést segítő program kidolgozásával gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről.

2. Az együttműködési kötelezettség tartalma:
   1. A nem foglalkoztatott személy köteles a Családsegítő Szolgálatot a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni és kérelmezni a nyilvántartásba vételét.
   2. Teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
   3. Az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban megjelenik.
   4. Az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik az Önkormányzattal.
   5. A nem foglalkoztatott személy az első megjelenést követő 60 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálattal az Szt-ben meghatározott beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni.

3. Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

     a) adatait és adatainak megváltozását a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni;

     b) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni;

     c) a felajánlott, számára megfelelő munkalehetőséget elfogadni;

d) amennyiben munkába áll, s a munkahelyet nem az önkormányzat vagy a munkaügyi Központ ajánlja fel számára, a munkába állás tényét köteles bejelenteni.

4. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) elmulasztja az együttműködésre kijelölt intézménynél a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban előírt határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát,

b)  a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg,

c) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, de nem teljesíti a programban foglaltakat,

5. A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség jogosult részéről neki felróhatóan két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

10. §

 Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 

Az Szt. 35. § (1) bekezdés alapján nyújtott foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megállapításának egyéb feltételei megegyeznek a 4. § (3) bekezdéseiben meghatározottakkal.

11.§

Önkormányzati segély

1. Az önkormányzati segélyre való jogosultságról a polgármester dönt.

2. Az e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére, amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

3. Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

1. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
2. nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

4. Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

1. egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy
2. megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

5. Önkormányzati segély igényelhető:

1. átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
2. eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
3. gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy
4. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

6. Az önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 1.000 Ft. Átmeneti segély évente 2 alkalommal igényelhető. Az ilyen jogcímen nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg évente - elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély kivételével - a 20.000 forintot.

7. A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély -kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

8. A segély természetbeni ellátás formájában is megállapítható. A támogatások módját (pénzbeli, vagy természetbeni) a döntésre jogosult állapítja meg. A támogatásokat természetbeni ellátás formájában indokolt nyújtani, különösen:

a) a védelembe vett gyermekek részére,

b) azon gyermekek részére, akiknek neveltetési költségeit (étkezés, tankönyv, tanszer, gyógykezelés stb.) családja – rendkívül alacsony jövedelme miatt – vélhetően nem tudja biztosítani.

9. Az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

12.§

1. Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az Öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

2. Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

3. Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély elsősorban természetben adható.

13.§

1. Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre az a hozzátartozó jogosult, aki az állandó rátkai lakóhellyel rendelkező elhunyt eltemetéséről gondoskodik.

2. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

3. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege 10 000 Ft. 

4. Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

14.§

Lakásfenntartási támogatás egyéb feltételei

Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyújtott normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának egyéb feltételei megegyeznek a 4. § (3) bekezdéseiben meghatározottakkal.

Természetben nyújtott ellátások

15.§

Köztemetés

1. A  közköltségen  történő  eltemetésnél  a  helyben szokásos legolcsóbb temetési szertartást kell figyelembe venni, és annak megfelelően eljárni, lehetőség szerint az elhalt felekezeti hovatartozása figyelembe  vételével.

2. A költségcsökkentés érdekében köteles Rátka község Polgármesteri Hivatala a köztemetéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez segítséget nyújtani.

3. A Polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak térítésmentes közreműködését a szertartás lebonyolításához.

4. Ha az  elhalt  utolsó  lakóhelye,  illetve  tartásra  köteles  és  képes hozzátartozója, vagy örököse(i) ismertté válik, úgy a temetési költségek megtérítésére, a szükséges intézkedést haladéktalanul meg kell tenni, mégpedig:

- az  állandó  lakóhely  szerinti önkormányzattól a köztemetés költségeit vissza kell igényelni, ennek hiányában hagyatéki hitelezőként az illetékes közjegyzőnél a költség megtérítése iránt a szükséges eljárást meg kell indítani.

5. Ha az elhaltnál értéket képviselő ingóság (ékszer, készpénz, biztosítási kötvény stb.) található, úgy arról tételes leltárt kell készíteni, és az ingóság megőrzéséről - jogosult részére való átadásig - gondoskodni kell.

6. A megőrzés a lakás lepecsételése utján történik. Amennyiben az elhunytnak nagyobb mennyiségű ingósága van, gondoskodni kell a közjegyzői letétbe helyezésről. Ezért felelősséggel tartozik a hagyatéki leltár felvevője, valamint a jegyző.

16. §

Óvodáztatási támogatás

1. Az óvodáztatási támogatásról a jegyző dönt.

2. Az önkormányzat az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatást nyújt.

3.  Az óvodáztatási támogatásból a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése érdekében különösen utcai ruhát, utcai cipőt, váltóruhát, váltócipőt, tisztasági csomagot kell – a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével – biztosítani.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

17. §

1.  A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az Önkormányzat alapellátásként :

1. étkeztetést,
2. házi segítségnyújtást
3. nappali ellátásként Idősek Klubját működtet,
4. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást

2. A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások közül a  házi jegítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást a Szerencs Többcélú Kistérségi Társulással kötött társulási megállapodás alapján, a családsegítő szolgáltatást a Hegyalja Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal kötött társulási megállapodás alapján biztosítja.

3. Alapellátásként az étkezést, nappali ellátás keretében az Idősek Klubját az Önkormányzat a Gondozási Központ útján biztosítja.

4. Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott alapszolgáltatások csak szociális rászorultság vizsgálata alapján nyújthatók.

18.  §

1. Az önkormányzat által nyújtott személyes gondoskodást keretében biztosított alapellátások iránti kérelmet a Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, aki vizsgálja a szociális rászorultságot.

2. A kérelem a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. mellékletében rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelem nyilatkozatát, vagyonnyilatkozatát.

3. Az intézmény vezető a szociális rászorultság fennállását évente felülvizsgálja. Az éves felülvizsgálatot minden év március 31-ig kell teljesíteni.

4. Az Idősek Klubjába történő felvétel esetén a kérelemhez csatolni kell a háziorvos véleményét arra vonatkozóan, hogy a kérelmező nem szenved olyan betegségben, amely a közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti.

5. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a gondozási központ vezetője a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

6. A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az intézmény vezető véleményével együtt az ügyet a Képviselő-testület elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését.

7. Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkezést és házi segítségnyújtást biztosítani az arra rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

19.§

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében szociálisan rászorult az a személy, aki:

a.) vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

b.) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint

c.) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik.

20.§

1. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletében szabályozza. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a Gondozási Központ vezetője állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Kormány rendelet szabályait figyelembe véve. A személyi térítési díjat külön rendelet szabályozza.

2. A személyi térítési díj összege csökkenthető, ha a kérelmező jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni.

3. A személyi térítési díj összegének csökkentése iránti kérelmet a Képviselő-testület bírálja el.

4. A személyi térítési díjat évente felül kell vizsgálni.

21.§

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető értesíti az ellátottat. Az értesítésben ki kell térni:

1. étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,
2. a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára
3. az ellátástól való távolmaradás esetén (pl: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,
4. az ellátás megkezdésének időpontjára,
5. az ellátás megszüntetésének esetére vonatkozó figyelmeztetésére.

22.§

1. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

1. az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;
2. az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;
3. az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;
4. idősek klubjában történő ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi illetőleg a közösséget veszélyezteti;
5. az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.
6. a jogosult kérelme alapján,
7. a jogosult halála esetén

2. Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

23.§

1. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

2. Étkeztetés biztosítása történhet:

a) helyben fogyasztással,

b) elvitellel,

c) kiszállítással.

3. Étkezés kiszállítással történő biztosítása esetén a személyi térítési díjba a kiszállítás költségét az intézményvezető beszámítja.

24.§

1. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakó környezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

2. A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását.

Záró rendelkezések

25. §

1. Jelen rendelet  2014. január 1 napjával lép hatályba.
2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 6/2006.(VI.30.), 6/2007.(III.27.), 12/2007.(XI.28.), 1/2011.(I.25.), 4/2011.(III.29.), 4/2013.(IV.09.)önkormányzati rendelet.

Rátka, 2013. december 17.

           Dr. Béni Gyula                                                                                Tirk Sándorné

                   jegyző                                                                                       polgármester