Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat

 Képviselő-testületének

8/2014. (XI.13.)önkormányzati rendelete

az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2015.(II.19.) , 9/2015. (V.28.) és az 1/2016.(I.28.) önkormányzati rendelettel

Egységes szerkezetben

Rátka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Rátka Község Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1. §

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 3908 Rátka, Széchenyi tér 1

2. Működési területe: Rátka  község közigazgatási területe.

3. A Képviselő- testület hivatalos megnevezése: Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő- testület).

4. A Képviselő- testület hivatalának hivatalos megnevezése: Rátkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

5. ^[1]A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő a polgármesterrel együtt. A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

Jelképek, kitüntetések

2. §

1.  Rátka jelképei Rátka község címere és a zászlója.
2. A község jelképeiről és azok használatáról a  3/1993.(III.26.) önkormányzati rendelet rendelkezik.
3. Az Önkormányzat az arra érdemes személyeket az alábbi kitüntetésekben részesítheti:

1. Rátka Község Díszpolgára,
2. Rátka Községért Emlékérem
3. Rátka Községért Díszoklevél

4. Az Önkormányzat kitüntetéseiről és azok odaítéléséről 12/2000. (VII.11.) önkormányzati rendelet rendelkezik.
5. Az Önkormányzat helyi ünnepei Nemzetiségi fesztivál, Töltött Káposzta fesztivál,  Málenkij Robot, Idősek napja, Mindenki Karácsonya, amelynek szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.
6. A nemzeti ünnepek - március15.; augusztus 20.; október 6. ; október 23.; - amelyeknek szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

Bélyegző használat

3. §

1. A polgármester az Önkormányzat, valamint közös hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
2. A Önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, a Képviselő- testület által adományozott okleveleken.
3. A polgármester pecsétjét kell használni a polgármester hatáskörébe átadott feladatok esetében, valamint a munkáltatói jogkörben ellátott feladatok esetében.
4. A közös önkormányzati hivatal bélyegzőjét kell használni államigazgatási illetve hatósági ügyeknél.

Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei

4. §

1. ^[2]Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös hivatal) látják el. A képviselő Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

2. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

5. §

1. Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

2. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, szervezetein keresztül látja el.

3. ^[3]A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változást a közös hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

4. Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a)   az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b)   rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

5. ^[4]Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciókódjainak meghatározását e rendelet ^[5]2. melléklete tartalmazza.

II. fejezet

A Képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

6. §

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes- és rendkívüli ülést tart.
2. A Képviselő-testület üléseit a polgármester – az ülés elnöke – hívja össze. akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik az összehívásról.

A Képviselő-testület megalakulása és az alakuló ülés

7. §

A Képviselő-testület alakuló ülését a választást  követő  tizenöt napon belül tartja meg.

8. §

1. A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
2. A Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatása után először a Képviselő-testület, majd a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a polgármester eskütételénél a Helyi Választási Bizottság Elnöke, a képviselők eskütétele során a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

9. §

A polgármester az alakuló ülés után legkésőbb hat hónapon belül programot terjeszt a Képviselő- testület elé, amely a Képviselő- testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

A Képviselő- testület tisztségviselőinek megválasztása

10. §

1. A Képviselő- testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármesteri és a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.
2. Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő- testület tagjai közül háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét a Képviselő- testület választja meg. Az alpolgármester választás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke hirdeti ki.
3. Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen megismételt szavazást kell tartani.

A bizottság tagjainak megválasztása

11. §

1. A Képviselő- testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen megválasztja az állandó bizottságok képviselő tagjait.

2. Az állandó bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő- testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen dönt. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő- testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

Juttatások meghatározása

12. §

A Képviselő- testület alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.

Rendes ülés

                                                                        13. §

1. A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontokban rendes ülést tart.
2. A Képviselő-testület minden év július és augusztus havában tanácskozási szünetet tart, mely idő alatt csak rendkívüli esetben hívható össze.

Rendkívüli ülés

14. §

1. A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
2. A rendkívüli ülést össze kell hívni 2 fő települési képviselő, illetve a Képviselő-testület  bizottságának indítványára, valamint polgármester kezdeményezésre.
3. A (2) bekezdésben jelölt indítvány csak írásban adható be a napirend megjelölésével és az arra vonatkozó előterjesztéssel együtt, valamint a rendkívüliség indokolásával, az indítványozók saját kezű aláírásával.
4. Az indítványt a polgármesternek címezve kell benyújtani, aki a benyújtástól számított 8 napon belül, de legkorábban legalább a benyújtástól számított 24 óra elteltével köteles a rendkívüli ülést összehívni.
5. A polgármester sürgős és halaszthatatlan esetben 24 órán belülre is összehívhatja a képviselő-testületet.

Az ülések éves munkaterve

15. §

1. A Képviselő- testület éves munkatervének megfelelően 10 rendes ülést tart, ezen kívül rendkívüli ülések megtartására is sor kerülhet.
2. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a Képviselő- testület tagjától;

b) a Képviselő- testület bizottságától.

3.  A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő- testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.
4. A munkaterv tervezetét minden év december hó 15-ig a polgármester terjeszti a Képviselő- testület elé.
5. A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő- testületi ülések tervezett  időpontját,  napirendjét;

b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését,

c) a testületi ülésre meghívottak megnevezése

Az ülés összehívása

16. §

1. ^[6]A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal a lakosságot az ülés előtt a meghívó kiküldését követő naptári nappal hivatalosan tájékoztatja a közös hivatal székhelyének hirdetőtábláján való közzététellel.
2. A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt Közös Hivatal Székhelyének hirdetőtábláján közzé kell tenni.
3. A közmeghallgatás eljárási szabályai:

a) A Képviselő- testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

b) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közös hivatala 30 napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő- testületet tájékoztatni kell.

c) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosság a község honlapján keresztül is értesül.

d) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A meghívó

17. §

1. A képviselők és meghívottak a Képviselő- testület ülése előtt 4 naptári nappal, elektronikus formában, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon megkapják a meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő- testület dönt egyszerű többséggel.
2. A Képviselő- testület elé kerülő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a Képviselő- testület döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni.
3. A Képviselő- testület halaszthatatlan esetben rövid úton telefonon is összehívható. Ebben az esetben az előterjesztés a helyszínen is kiosztható, illetve szóban is előadható, azonban a határozati javaslatot csak írásban lehet előterjeszteni.

18. §

1. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívóhoz a napirendi pontok előterjesztései is csatolásra kerülnek.
2. ^[7]A Képviselő- testület ülésére meg kell hívni a Képviselő- testület tagjai mellett:
   1. a napirendi pont tárgya szerint illetékes költségvetési szerv vezetőjét, civil szervezet képviselőjét;
   2. a napirendi pont tárgya szerint a közös hivatala illetékes munkatársát;
   3. valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához  elengedhetetlenül  szükséges.

Az ülés vezetése

19. §  

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.
2. A Képviselő- testület ülését vezető személy:

a) megállapítja, hogy a Képviselő- testület ülését e rendelet szabályai  szerint hívták              össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét;

c) előterjeszti az ülés napirendjét.

3. ^[8] A Képviselő- testület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz.
4. Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő legalább tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendi pontjai a következő ülés napirendjére kerülnek.
5. Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításakor a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendjei a következő ülés napirendjére kerülnek.

20. §   

Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a Képviselő- testület tagja;

b) a Képviselő- testület bizottsága;

c) a jegyző;

d) a Képviselő- testület által felkért költségvetési szerv vezetője, szakfeladat szakmai   ellátója, civil szervezet képviselője.

Ügyrendi indítvány

21. §

1. A települési képviselő az ülés bármely szakában ügyrendi indítványt tehet.
2. Ügyrendi indítványon az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, helyi rendeletben vagy a Képviselő- testület SZMSZ-ében szabályozott törvényességet, jogszerűséget érintő javaslatot vagy kérdést kell érteni.
3. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

Sürgősségi javaslat

22. §

1. A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, illetőleg a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi javaslat).
2. A Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a sürgősség tárgyában.

A vita

23.§

1. Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a napirendi pont előterjesztője röviden ismerteti a napirendi pont lényegét, a döntési alternatívákat. Ezt követően a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok véleményét.
2. A szóbeli kiegészítést követően a képviselők kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyekre a vita előtt kell válaszolni.

24. §

1. A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, vagy javaslatot tesz a vita nélküli döntéshozatalra, erről a Képviselő- testület vita nélkül határoz.
2. A vitában résztvevő képviselők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt a jelentkezésük sorrendjében.

25. §

1. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
2. Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, illetve az erre irányuló ügyrendi javaslat elfogadásra került, a polgármester a vitát lezárja.
3. A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra.
4. A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat - módosító indítvány - pontosítható.

26. §

1. A polgármester összefoglalja a vitát, és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. 
2. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
3. Amennyiben egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirendi ponttal kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.
4. Amennyiben az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület változtatás nélkül dönt, úgy a döntéshozatal előtt a polgármester  ismerteti a határozati javaslatot.

27. §

 A polgármester saját véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

Az előterjesztés

28. §

1. Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató.
2. Halasztást nem tűrő esetben a polgármester engedélyezheti az írásban benyújtott előterjesztés (kivétel rendelet- tervezet) testületi ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához szünet elrendelésével megfelelő időt kell biztosítani.
3. Az előterjesztés két részből áll:

a) Első rész:

• a tárgy pontos meghatározása;
• az előterjesztést készítők megnevezése.

•      az előkészítés során felmerülő vélemények;

b) Második rész:

• határozati javaslat;
• a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
• a határidő megjelölése.

4.  A polgármester különleges szakértelmet igénykő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. 

29. §

Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülések előtt legalább 7 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

30. §

1. A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
2. Ha a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé a megalapozott döntés meghozatala érdekében az előterjesztést a Képviselő- testület visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során az előterjesztő is visszavonhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
3. Az elnapolt napirendi pontot a következő munkaterv szerinti rendes testületi    ülésen kell első napirendként felvenni.
4. Korábban tárgyalt napirendi pont újratárgyalásának előterjesztéséről a Képviselő- testület dönt.

Az ülés rendje

31. §

1. Az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
4. megvonja a szót, amennyiben az a)- b) pontban nevezett intézkedései nem vezettek eredményre.
5. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a Tállyai Rendőrkapitányságának segítségét veszi igénybe;
6. a c) és e) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő- testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

2. A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.
3. Az érintett képviselő a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.

A nyilvánosság

32. §

1. A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a Képviselő- testület tagjainak,

b) a jegyzőnek

c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal járási hivatal vezetőjének,

e) a napirendi pontot előkészítő, valamint  végrehajtó  személynek.

2. A zárt ülés anyaga csak annyi példányban sokszorosítható, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy- egy  példányt kaphassanak.
3. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő- testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá  a jegyző tekinthet be.

33.§  

1. ^[9]A Önkormányzat vagyongazdálkodása körében  a nettó 5 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat Rátka Község Honlapján nyilvánosságra kell hozni.
2. Az Önkormányzat által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele egyszázezer forint alatti összeg esetében mellőzhető.

Döntéshozatal

34. §

1. A Képviselő-testület határozatképességéről és a javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányról az Mötv. 47.§ (1) bekezdése rendelkezik.
2. Határozatképtelenség esetén a Képviselő- testület ülését 8 napon belül újra össze kell hívni.
3. A minősített többséget az  Mötv. 50.§ paragrafusa határozza meg.
4. Minősített többség kell az Mötv.-ben meghatározott minősített többséget igénylő ügyeken kívül:

a) a gazdasági program, valamint a választási ciklus tartamára, vagy annál hosszabb              időre szóló koncepció elfogadásához,

c) az önkormányzati ingatlanok versenytárgyalás (pályáztatás) mellőzésével történő               értékesítésére irányuló javaslat elfogadásához,

d) alapítványi támogatás esetén,

e) a Képviselő- testület hatáskörének átruházása esetén,

g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása esetén.

5.  A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő- testület tagjai közül háromfős Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét a Képviselő- testület választja meg. A titkos szavazás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke hirdeti ki.

6. A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a Szavazatszámláló Bizottság tagjai írnak alá.

7. A titkos szavazás idejére a polgármester szünetet rendel el.

8. A titkos szavazáshoz a jegyző készíti el a szavazólapokat.

9. ^[10]A titkos szavazás lebonyolítására a polgármesteri irodában kerül sor lezárt urna felhasználásával. A szavazatok urnába történő elhelyezésének ideje alatt a jegyző és a Szavazatszámláló Bizottság  tagjai közül legalább egy fő folyamatosan a polgármesteri irodában tartózkodik.

35. §

 A Képviselő- testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

Szavazás

36. §

1. ^[11]A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „igen”, „nem” „tartózkodom” szavazattal szavazhatnak.
2. A Képviselő- testület az Mötv. 48.§ (4) bekezdése alapján tarthat titkos szavazást.

Név szerinti szavazás

37. §

1. A polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő- testület egyszerű többséggel dönt.
2. ^[12]A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” , „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
3. Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő- testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntés esetén.
4. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésekben.

Az interpelláció

38. §

1. Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő- testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő- testület bizottságához, polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.
2. Interpellálni a Képviselő- testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.
3. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

39. §

1. Az interpellációra a Képviselő- testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben, a Képviselő- testület döntése alapján, 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
2. Ha a választ a Képviselő- testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.
3. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

A kérdés

40. §

1. A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.
2. A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 39. § és a 40. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző  munkanapon déli    12.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak,

b) kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő- testület           a válasz elfogadásáról nem határoz.

Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

41. §

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) a Képviselő- testület tagja;

b) a Képviselő- testület bizottsága;

c) a jegyző;

d) a civil szervezet képviselője.

2.  Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenőrzésével lehet a Képviselő- testület elé terjeszteni.

42. §^[13]

Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

43. §

1. A Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről szóló rendelet  tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti  a  Képviselő- testület elé.
2. ^[14]A rendelet tervezet előterjesztése során az előkészítés során tett javaslatokat ismertetni kell.

A közzététel

44. §^[15]

A rendeletet a Közös Hivatal Székhelyének hirdetőtábláján kifüggesztéssel közzé kell tenni, valamint Rátka Község Honlapján is a lakosság tájékoztatása céljából meg kell jelentetni.

III. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

45. §

1. ^[16]A Képviselő-testület üléséről  jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát oldalainak összefogásával-így különösen az oldalak összefűzésével, és az összefűzést biztosító kapocsra való etikett címke ragasztásával, továbbá az etikett címke oly módon való lebélyegzésével, hogy a bélyegzőlenyomat egy része a címkére, másik része a jegyzőkönyv lapjára kerüljön – kell biztosítani.
2. A Képviselő- testület tagjának kérésére a hozzászólást jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
3. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.
4. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések és azok mellékleteinek egy-egy példányát, az elfogadott határozatokat, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.
5. (9) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő az utolsó oldalon írja alá, a közbenső oldalakat a hitelesítő szignálja.
6. (10) A jegyzőkönyv-hitelesítő csak képviselő-testületi tag lehet.

46. §

1. ^[17]A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatala Székhelyén kezeli, gondoskodnak a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
2. A Képviselő- testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 15. munkanapon belül a település honlapján – egy éves időtartamra – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐ- TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

47. §^[18]

1. A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

 a) Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság (2 fő képviselő, 1 fő nem képviselő tag)

2. A Bizottság feladat- és hatáskörét e rendelet 1. melléklete tartalmazza
3. A Képviselő-testület döntése alapján határozott időtartamra eseti bizottságot is alakíthat. Az eseti bizottság működésének szabályait maga határozza meg.

48. §

1. A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a Képviselő- testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
2. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

49. §

1. ^[19]A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke gondoskodik. A bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit az ülés előtt 3 naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
2. ^[20]A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot és előterjesztést tartalmazó indítványára. Ez esetben a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 1 naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
3. A bizottságok működésére az Mötv.- ben foglaltakat és e rendeletnek a Képviselő- testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
4. A Képviselő- testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

V. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, KÖZÖS HIVATAL

A polgármester

50. §

1. A polgármester a Képviselő- testület elnöke, aki főállásban megbízatásban látja el tisztségét, felelős az Önkormányzat egészének működéséért.
2. Főbb feladatai különösen:

1. a település fejlődésének elősegítése;
2.  a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
3. az Önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
4. az Önkormányzat gazdálkodása személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése;
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a  közakarat  érvényesülésének a biztosítása;
6. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
7. a lakosság  önszerveződő közösségeinek a  támogatása,  a  szükséges együttműködés     kialakítása;
8. kapcsolattartás a pártok és civil szervezetek helyi vezetőivel;
9. az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;
10. az alpolgármester munkájának koordinálása;
11. a közös hivatal telephelyén a hivatal irányítása;
12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
13. a Képviselő- testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának   megszervezése;
14. a Képviselő- testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
15. a Képviselő- testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának         megszervezése és ellenőrzése;
16. a Képviselő- testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

3.  A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő- testület eseti döntései határozzák meg.
4. ^[21]A Képviselő – testület egyes hatásköreinek gyakorlását e rendelet 1. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre a Német Nemzetiségi és Ügyrendi  bizottságra ruházza át.
5. ^[22]A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
   1. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
   2. a képviselő-testület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről
6. ^[23]A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át, illetve      részére juttatja el.
7. ^[24]A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

Alpolgármester

51. §

1. ^[25]A polgármester javaslatára a Képviselő- testület a saját tagjai közül két alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.
2. ^[26]A polgármestert és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a korelnököt  illetik meg a polgármester jogosultságai.
3. ^[27]

A jegyző

52. §

1.  A jegyző:

1. vezeti a Közös Hivatalát, elkészíti annak SZMSZ-ét, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
2. elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését és teljesítmény értékelését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, kötelezettségvállalás, az utalványozás, szakmai teljesítésigazolás és a pénzügyi ellenjegyzés rendjét;
3. rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
4. ^[28]előkészíti a Képviselő- testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, a döntéshozatal előtt jelzi a jogszabály sértő döntést;
5. a Képviselő- testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv  vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
6. tájékoztatja a  Képviselő- testületet  az Önkormányzat munkájáról,  az  ügyintézésről;
7. gondoskodik az önkormányzati rendeletek  megismertetéséről és végrehajtásáról;
8. szervezi a jogi felvilágosító munkát;
9. gondoskodik a Körjegyzőség Hivatala dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

2.  A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő- testület döntései határozzák meg.
3. ^[29]A polgármester a jegyzői állás betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásáról a Közös Hivatal kijelölt munkavállalója útján gondoskodik.

KÖZÖS HIVATAL

53. §  

A Közös Hivatal szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét, a tisztségviselők ügyfélfogadási rendjét a hivatal SzMSz-e tartalmazza.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelezettségei

54. §

A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek,  ha  a  Képviselő- testület vagy annak  bizottsága  ülésén  való  részvételében  vagy    egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b) a Képviselő- testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.

A kizárás szabályai

55. §

1. A Képviselő- testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.  
2. ^[30]A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.
3. Amennyiben a képviselő-testület tagja elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.
4. Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület dönt az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként, maximum 20%-os mértékű– tiszteletdíj levonásról.

Az összeférhetetlenségi eljárás

56. §

1. ^[31]A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban, tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
2. ^[32]Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
3. A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az Önkormányzat vagyona

                                                                    57. §

Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a 6/2012. (II.27.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

58. §

Az Önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a Képviselő-testület tájékoztatást ad az Önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

                                                                       59. §

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadók.

VIII. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

60. §

A választópolgárok részéről a helyi népszavazást a választópolgárok 25 százaléka kezdeményezheti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. §

(1) Ez a rendelet 2014. november 13-án lép hatályba.  

(2) Hatályát veszti a Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelete.

            Dr. Béni Gyula sk.                                                                   Tirk Sándorné sk.

                  jegyző                                                                                   polgármester

Záradék:

E rendelet a Közös Hivatal  hirdetőtábláján 2014. november 14-én kihirdetésre került.

Dr. Béni Gyula sk.

      jegyző