Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete

18/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló

5/2016. (VI.23.) önkormányzati rendelet módosításáról

Rátkai Német Nemzetiségi Települési .Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya véleményének a kikérésével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 5/2016. (VI. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

1.§

A Hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 5/2016. (VI. 23.)  önkormányzati rendelet ( továbbiakban: Ör.) 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3.§ (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a közszolgáltatási szerződés hatályosulását követő naptól, de legkorábban 2018.január 01. napjától a BMH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 3527 Miskolc, Besenyői út 26.) (a továbbiakban: közszolgáltató) végzi.

(2) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenysége:

a) a települési hulladék közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített hulladékgyűjtő edényben, vagy hulladékgyűjtő zsákban állandó járat szerinti gyűjtésére;

b) az elkülönítetten gyűjtött hulladék erre a célra szolgáló gyűjtőedényben, vagy gyűjtőzsákban állandó járat szerinti, és hulladékgyűjtő szigetről történő gyűjtésére;

c) a zöldhulladék erre a célra szolgáló gyűjtőedényben, vagy gyűjtőzsákban történő gyűjtése

d)a háztartási üveghulladék az erre a célra rendszeresített gyűjtőzsákban történő házhoz menő rendszerű gyűjtésére (innentől változnak a szakaszok betűjelei !!!!!!!)

e) a lomhulladék évente két alkalommal, egyedi házhoz menő - lakossági fogyasztó által történő megrendelés alapján - rendszerben történő gyűjtésére;

f) a veszélyes és nem veszélyes, települési hulladék, zöldhulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő átvételére;

g) átrakóállomás és hulladékgyűjtő udvar üzemeltetésére;

h) települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött hulladék, zöldhulladék, lomhulladék, veszélyes és nem veszélyes, kommunális és elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő hulladék hulladékgazdálkodási létesítménybe történő szállítására;

i) települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött hulladék, zöldhulladék, lomhulladék kezelésére, előkezelésére, ártalmatlanítás céljára történő átadására

terjed ki.

(3) Az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék összegyűjtése, elszállítása és kezelése  nem minősül a közszolgáltatás körében ellátandó feladatnak.

(4) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét

- a MIREHUKÖZ Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( székhelye: 3518 Miskolc,Erenyő u.1. KÜJ: 103165710);

- a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( székhelye: 3916 Bodrogkeresztúr 0172/38 hrsz, KÜJ: 103214177),

- ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( székhelye: 3700 Kazincbarcika, Munkácsy tér 1. KÜJ: 103212667)

mint alvállalkozók bevonásával végzi.

(5) Az alvállalkozó hulladékgazdálkodási tevékenysége, nem veszélyes települési illetve elkülönítetten gyűjtött hulladékok szállítására és gyűjtésére kezelésére és ártalmatlanítására tevékenységre terjed ki.

2.§

Az Ör. 4.§ (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

4.§ (2) Amennyiben a hulladékszállítás napja munkaszüneti nap, akkor a hulladékszállítás napjának változásáról a változást megelőzően 8 nappal a közszolgáltató saját honlapján tesz közzé felhívást, illetve az önkormányzatok felé jelzi a változás tényét, akik a helyben szokásos módon tájékoztatják az ingatlanhasználókat.

(3) Amennyiben a járattervben változás történik, úgy a közszolgáltató köteles az önkormányzatot legalább 8 nappal az első módosult szállítási napot megelőzően tájékoztatni, az önkormányzattal egyeztetni, majd a szolgáltatást igénybe vevőket értesíteni.

3.§

Az Ör. 5.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

 5.§ (1) Az ingatlanhasználó a háztartási szilárd hulladékot tároló edényt, jelzéssel ellátott emblémás hulladékgyűjtő zsákot – ürítés illetőleg elszállítás céljából – köteles az útpadkára, illetve az úttest mellett közvetlenül elhelyezkedő járdára kitenni és ezzel az eseti szolgáltatás igénybevételét kezdeményezni. Amennyiben az ingatlan előtti közterületen külső körülmények alapján nem lehetséges a hulladékgyűjtő edény előbbiek szerinti elhelyezése a települési önkormányzat írásban kezdeményezi a közszolgáltató felé, hogy a közszolgáltató települési hulladékgyűjtő járműve a közlekedésére alkalmas úttól legfeljebb 10 méterre vegye át ezen helyeken a hulladékot.

4.§

Az Ör. 6.§ (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki.

6.§ (2) … Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.

5.§

Az Ör. 7.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

7.§ (1) A települési hulladék átadása a közszolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható szabványos, megfelelő minőségű

60 literes MSZ EN 840

80 literes MSZ EN 840

120 literes MSZ EN 840-1

240 literes MSZ EN 840-1

770 literes MSZ EN 840-2, 840-3

1100 literes MSZ EN 840-2

a közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott hulladékgyűjtő edényzet igénybevételével, továbbá a közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott és a közszolgáltató vagy megbízottja által értékesített gyűjtőzsák igénybevételével történik. Utóbbi esetében az ingatlanhasználó köteles gondoskodni arról, hogy megakadályozza a szóródást, a rovarok és rágcsálók elszaporodását, valamint, hogy illetéktelen személyek vagy állatok hozzáférését.

(1a) A rendszeresített edényzetben elhelyezhető települési hulladék súlya:

            - 60 l-es esetében legfeljebb 15 kg

            - 80 literes esetében legfeljebb 17 kg

            - 120 l-es esetében legfeljebb 27 kg

            - 240 l-es esetében legfeljebb 50 kg

            - 770 l-es esetében legfeljebb 175 kg

            - 1100 l-es esetében legfeljebb 250 kg

lehet.

(2) Az MSZ EN 840-1 szabványú 60 literes edény használatára a 385/2014 (XII.31) Korm. r. 7.§ (1a) bekezdés b) pontja alapján a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó jogosult, valamint azon kétfős háztartás, ahol az egyik fő a 70. életévét betöltötte.

 (3) Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) települési hulladék átadása a közszolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható szabványos, megfelelő minőségű 120 literes MSZ EN 840-1 sárga színű hulladékgyűjtő edényzet illetve a közszolgáltató által rendszeresített emblémás zsák igénybevételével történik.

(4) Az adott ingatlanhoz tartozó, települési hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényzet ürítésének a tényét a gyűjtőedényen elhelyezett egyedi azonosító jel alapján ürítéskor a szolgáltató elektronikusan rögzítheti.

(5) Az egyedi jelöléssel ellátott többlethulladék gyűjtő zsák a közszolgáltatási körbe tartozó hulladék kihelyezésére irányadó szabályoknak megfelelően alkalmazható, amennyiben az ingatlanon keletkezett hulladék mennyisége időszakosan, illetve alkalmilag meghaladja a rendszeresített gyűjtőedény űrtartalmát.

(6) A rendszeresen keletkező többlethulladék szabványos edényzetben történő elszállítására (2. gyűjtőedény) az ingatlan használója külön megállapodást köteles kötni a közszolgáltatóval. A külön megállapodás hiányában a szolgáltató nem köteles a többlethulladékot tartalmazó edényt kiüríteni.

(7) A társasházak, többlakásos épületek, gazdálkodó egységek, szervezetek, intézmények a szolgáltatás igénybevételére külön megállapodást kötelesek kötni az általuk megjelölt darabszámú és űrtartalmú edényzet ürítésére a közszolgáltatóval. A külön megállapodás hiányában a szolgáltató nem köteles a kihelyezett hulladékot elszállítani.

6.§

Az Ör. 8.§ (1) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki:

8.§ (1) … Az ürítést követően az edényzetnek a közterületről történő eltávolítása az ingatlanhasználó kötelezettsége.

7.§

Az Ör. 9.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

9.§ (1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente  két alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül az ingatlanhasználóval egyeztetetten házhoz menő rendszerben– gondoskodik.

(2) A lomtalanítás az ingatlanhasználók – társasházak és lakásszövetkezetek esetében a törvényes képviseletre jogosult – személyesen az ügyfélszolgálaton, vagy elektronikus levélben az erre a célra rendszeresített és aláírt bejelentő lap útján történő - igénybejelentése alapján történik.

8.§

Az Ör. 9.§ (4) bekezdése „ közterületre nem helyezhető ki” szövegrésze helyébe a „nem kerül elszállításra” szöveg lép

9.§

Az Ör. 9.§ (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

9.§ (5) A szolgáltatásra csak az az ingatlanhasználó tarthat igényt,aki az esedékes közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségének igazolható módon eleget tett.

(6) A szabályszerű igénylést követően a közszolgáltató 30 munkanapon belül, az általa meghatározott napon gyűjti be és szállítja el a lomhulladékot, melynek időpontját legkésőbb a szállítást megelőző munkanapon köteles az igénybejelentővel - a megadott elérhetőségei bármelyikén - közölni.

10.§

Az Ör. 9.§ az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

9.§ (7) Igénybejelentő köteles a megjelölt szállítási időpontban, illetve időtartamban a lomhulladék átadására készen állni, az átvétel lehetőségét a közszolgáltatónak biztosítani azzal a megkötéssel, hogy a lomhulladék a közterületen nem helyezhető el.

11.§

Az Ör. 6.címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:

6. Szelektív hulladékgyűjtő sziget /Elkülönített települési hulladék és zöldhulladék gyűjtése

12.§

Az Ör. 10.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

10.§ (1) A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket meghaladóan a lakosságtól zsákban/illetve gyűjtőedényben történő szelektív hulladék gyűjtés keretében a vegyes hulladékszállítástól elkülönített módon kerül gyűjtésre a papír, műanyag, üveg és fémhulladék az OHKT előírásainak megfelelően legalább kéthetente - üveghulladék esetében havonta - történő rendszerességgel.

(2) A közszolgáltató a házhoz menő szelektív gyűjtésen túlmenően az önkormányzat hozzájárulásával létesíthet (elhelyezhet) konténeres, elkülönített gyűjtésre lehetőséget adó hulladékgyűjtő pontot, mely kialakítása az önkormányzat kötelessége, és amely vonatkozásában az önkormányzat a közterület használati díj fizetése alól a közszolgáltatót mentesíti.

13.§

Az Ör. 11.§  az alábbi (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

11.§ (4) Az igénybevétel feltétele a közszolgáltatási területre vonatkozó lakcímkártya bemutatása és az utolsó esedékes közszolgáltatási díj megfizetésének igazolása.

(5) A hasznosítható hulladékok (csomagolási papír-, műanyag-, üveg-, fémhulladék) kivételével, melyek mennyiségi korlátozás nélkül szállíthatóak be a hulladékudvarba, az ellenérték nélkül átadásra kerülő leadható hulladék mennyisége negyedévente max. 250 kg.

(6) A gazdálkodó szervezetek a hulladékudvar közleményében meghatározott mértékű kezelési díj ellenében jogosultak – külön megállapodás alapján – a hulladékudvar szolgáltatásait igénybe venni.

14.§

Az Ör. 12.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

12.§ (2) A közszolgáltató jogosult a gyűjtőedényzet kiürítését ,illetve a a) az ingatlanhasználó által kihelyezett edényzet nem felel meg az előírásoknak ( nem szabványos, nem rendszeresített, azonosító jellel nem ellátott), vagy olyan mértékben sérült, törött, hogy a gyűjtési technológia betartását nyilvánvalóan veszélyezteti

b) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet,

c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, vagy nem minősül települési hulladéknak ( különösen építési és bontási hulladék, állati tetem, elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék),

d) a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető,

e) a kihelyezett gyűjtőedényben található hulladék oly mértékben tömörített, hogy a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel nem üríthető,

f) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, hulladék szóródása nélkül nem lehetséges,

g) a gyűjtőedényzet mellett elhelyezett bármilyen többlethulladék nem a közszolgáltató által rendszeresített, általa vagy megbízottja által forgalmazott, egyedi jelöléssel ellátott, rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban kerül kihelyezésre,

h) a hulladék a gyűjtőedénybe befagyott.

15.§

Az Ör. az alábbi 13/A.§ -al  egészül ki:

13/A.§ (1) Az 5 évnél régebbi edényzetben bekövetkezett töréskárok esetén – ellenkező bizonyításig - vélelmezni kell, hogy annak oka az ún. anyagfáradás.

(2) Az edényzetben bekövetkezett kárigény esemény esetén az ingatlanhasználó köteles igazolni a használatba vonás időpontját az edényzet beszerzéséről vagy átvételéről szóló okirat bemutatásával. Igazolás hiányában az edényzet 5 évet meghaladó használati időtartamát vélelmezni kell.

                                                                        16.§      

Az Ör. 16.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

16.§ (1) A közszolgáltató az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet ügyfélszolgálatot biztosít az alábbi módokon:

a) személyes ügyfélszolgálat az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben a hét egy munkanapján 7 és 21 óra közötti, legalább 12 órás folyamatos nyitva tartással

b) telefonos ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 7 és 21 óra közötti, legalább 12 órás folyamatos nyitva tartással

c) elektronikus ügyfélszolgálat (honlap,e-mail) folyamatos elérhetőséggel – üzemzavar esetén más megfelelő elérhetőséget biztosítva.

(2) Személyes ügyfélszolgálatok:

Szerencs, Eperjes utca 7. cím alatt, heti 37 óra időtartamban

Sárospatak, Erdélyi J. u. 18. cím alatt, heti 16 óra időtartamban

Sátoraljaújhely, Kossuth tér 14. cím alatt, heti 32 óra időtartamban.

(3)Az ingatlanhasználónak lehetősége van a elektronikusan vagy telefonon keresztül a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, melyre a közszolgáltató az igénylés időpontjától számított 5 munkanapon belül köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani.

(4) A közszolgáltató a postai küldeményben érkező ügyfél megkereséseket is fogadja és feldolgozza

 (5) A közszolgáltató az ügyfélszolgálaton az ingatlanhasználó bejelentéseinek intézését, panaszainak kivizsgálását, orvoslását és a közszolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtást haladéktalanul, amennyiben ez haladéktalanul nem lehetséges 15 napon belül teljesíti.

(6) A telefonos ügyfélszolgálat esetében a közszolgáltató a beérkező hívások hangrögzítését csak előzetes tájékoztató után alkalmazhatja, az adatkezelési szabályok szigorú betartása mellett.

(7) Telefonos ügyfélszolgálat, illetve a személyes ügyintézés időpontjának telefonos igénylése esetén a közszolgáltató köteles biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(8) A közszolgáltató a hozzá beérkezett panaszokat nyilvántartásba veszi, érdemben kivizsgálja és álláspontját, intézkedéseit indokolással ellátva 15 napon belül megküldi az ingatlanhasználónak. A válaszadási határidő szükség esetén egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható a fogyasztó határidő letelte előtti írásbeli értesítése mellett.

 (9) A közszolgáltató nem köteles kivizsgálni és megválaszolni azokat a beadványokat, panaszokat, amelyeket a kezdeményező személyazonosításra alkalmatlan módon nyújtott be.

                                                                        17.§       

Az Ör. 17.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

17.§(1) Az ingatlanhasználó köteles – a (3)-(4)-(5)-(6)-(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe venni.

(2) Az ingatlanhasználó az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét a megelőzés elve alapján a legkisebb mértékűre szorítani,

b) a települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

(3) Nem kötelező a hulladékkezelési közszolgáltatást külön igénybe venni és azért díjat fizetni azon gazdálkodó szervezet (gazdálkodó szervezet alatt értendő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396.§ rendelkezésében felsoroltak) ingatlanhasználónak, akinek a székhelye, telephelye, fióktelepe azon lakóingatlanba került bejegyzésre, ahol tulajdonosa, ügyvezetője, illetve annak közeli hozzátartozója természetes személyként a közszolgáltatást igénybe veszi.  Egy lakóingatlan kapcsán legfeljebb három gazdálkodó szervezet vonható ki így, a díjfizetési kötelezettség alól, amennyiben a gazdálkodó szervezet(ek) termelődő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka  a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét, és a természetes személy ingatlanhasználó legalább 120 liter űrmértékű hulladékgyűjtő edény  közszolgáltatási díját fizeti vagy vállalja megfizetni.

(4) Amennyiben természetes személy ingatlanhasználó 60 liter űrmértékű gyűjtőedény után  fizeti a közszolgáltatás díját és a természetes személy ingatlanhasználó egyben az általa használt ingatlanban székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező olyan gazdálkodó szervezet tulajdonosa, ügyvezetője, mely  gazdálkodó szervezet alkalmazottal nem rendelkezik és az ingatlanon más gazdálkodó székhelye telephelye, fióktelepe nem került bejegyzésre, abban az esetben a 18.§ (3) bekezdésben szabályozottakon túlmenően az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezetnek sem kötelező a közszolgáltatás igénybe vétele.

(5) A díjfizetés 17.§ (3)-(4) bekezdéseiben történő mentesítéséhez az önkormányzat jegyzője állít ki igazolást, mely igazolás birtokában a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést. A kiállított igazolást a gazdálkodó szervezet az érvényesítés évét megelőző év december 1. illetve december 31. napja között kell, hogy benyújtsa igazolható módon a közszolgáltató felé. Amennyiben az ingatlanhasználat a gazdálkodó szerv részéről a szolgáltatási területen év közben kezdődik, illetve fejeződik be, abban az esetben a bekövetkezés tényétől számított 15 napon belül köteles ezt az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet igazolni a közszolgáltató felé. A mentesítés legkorábbi időpontja a jegyzői igazolás közszolgáltatóhoz történő benyújtásának a napja.

(6) Ha a gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye más gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tulajdonában, használatában álló ingatlanban van – feltéve, hogy az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező összes háztartási hulladékhoz hasonló  hulladék mennyiségnek megfelelő mennyiségre kötött közszolgáltatási szerződéssel már rendelkezik és ezután a közszolgáltatási díjat meg is fizeti – a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kötelező külön is igénybe vennie. Ezt mind a gazdálkodó szervezet, mind pedig az ingatlan tulajdonosa, használója magánokiratba foglalva köteles lenyilatkozni, mely alapján a közszolgáltató felé a jegyző igazolást állít ki jelen szabályozás 17.§ (5) bekezdésében szabályozottak szerint.

(7) Választása szerint nem terheli külön díjfizetési kötelezettség azon gazdálkodószervezet ingatlanhasználót, aki székhelyén a cég levelezésének bonyolításán kívül más tevékenységet nem végez és közhitelű nyilvántartásban a cég adatai között a székhelytől eltérő központi ügyintézési cím is feltüntetésre kerül, melyen a tényleges tevékenységét végzi. A székhelytől eltérő központi ügyintézési cím közhitelű nyilvántartási dokumentummal alátámasztott igazolással a gazdálkodó szervezet közvetlenül kérelmezheti a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést, mely mentesítés legkorábban a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptól hatályos.

18.§

Az Ör. 21.§ (2)  helyébe a következő rendelkezés lép:

21.§ (2) Az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjat utólag, negyedéves elszámolási időszak szerint, a koordináló szerv által megküldött számla alapján egyenlíti ki.

19.§

Az Ör. 24.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

24.§ (1) Legalább 1 hónap egybefüggő időtartamra szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha kétségkívül megállapítható, hogy az ingatlanhasználónál  települési hulladék az ingatlan használatának megszűnése miatt nem keletkezik.

(2) Nem minősül szünetelésnek, de hulladék közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség sem keletkezik azon ingatlanhoz kapcsolódóan, amelyben természetes személy ingatlanhasználó lakcímmel nem került bejelentésre, az ingatlanban senki sem tartózkodik, illetve gazdálkodó szervezet székhellyel, telephellyel, fiókteleppel sem kerül(t) oda bejelentésre.

(3) A szüneteltetést az ingatlanhasználó a szüneteltetés megelőző 30 nappal korábban köteles a jegyzőnek írásban bejelenteni, aki az ingatlan használaton kívüliségét hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja és annak megküldésével közvetlenül tájékoztatja a Közszolgáltatót. 

Amennyiben a hatósági bizonyítvány másként nem rendelkezik, úgy a közszolgáltató az ingatlan használaton kívüliségét a hatósági bizonyítvány visszavonásáig vélelmezi.

(4) A szünetelés tényéről a közszolgáltató 8 napon belül értesíti a díj beszedésére jogosultat.

A díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, illetve a fizetendő díj arányosítására a közszolgáltató felelőssége nem terjed ki.

(5) Az ingatlan használatának megszűnését, a hulladék keletkezésének a hiányát az ingatlan használója kétséget kizáró módon, hatósági nyilvántartás adataival, tartós gyógykezelésre vonatkozó okirat csatolásával, illetve erre egyéb alkalmas módon igazolja.

(6) Ha a szünetelés a (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles azt a jegyző részére a hatósági bizonyítvány visszavonása céljából a változás időpontjának pontos megjelölésével jelezni.

                                                                       20.§

Az Ör. 25.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

25.§ (1) Az Önkormányzat az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet kijelöléséről, feladatköréről, az adatkezelés módjáról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályairól szóló 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet alapján köteles a közszolgáltatásba kötelezően bekapcsolt ingatlanhasználókról bázisadatokat készíteni, és azt a szolgáltatóval írásban közölni. A bázisadat és az az alapján készült fogyasztói lista tartalmazza az ingatlanhasználó nevét, címét, székhelyét, az ingatlanhasználó által rendszeresített ürítőedényzet fajtáját.

(2) A közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a szolgáltató számára szükséges információkat és adatokat ellenérték nélkül szolgáltatja az Önkormányzat külön jogszabály rendelkezései alapján.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadni.

(4) A közszolgáltató jogosult időszakonként ellenőrizni az ingatlanhasználók adatait, és az ingatlanhasználat tényét. Amennyiben nyilvántartásával ellentétesen a közszolgáltatásba be nem jelentkezett ingatlanhasználót talál, ezt a tényt az ingatlanhasználat kezdő időpontjával együtt jelzi a koordináló szerv felé.

                                                                       21.§

Az Ör. 26.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

26§(1) Az adatszolgáltatás célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése, valamint a közszolgáltatás kötelező igénybevételének szünetelése esetén annak nyilvántartása.

 (2) Az adatszolgáltatásra kötelezettek a koordináló szerv feladatellátásához szükséges adatokat, információkat a jogszabály által meghatározott rendszerességgel továbbítják a koordináló szerv részére a számlázás céljából

22.§

Hatályát veszti az Ör. 5.§ (2) bekezdésében a „ lom, hulladék” szövegrész, Ör. 26/A§.

23.§

Ez a rendelet az Abúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás és a közszolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés megkötése esetén 2018. január 01. napján lép hatályba.