Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018(II.27.) Önkormanyzati rendelet
Az Önkormányzat szervei Szervezeti és Működési Szabályzat
Hatályos: 2023. 11. 03- 2024. 11. 21Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018(II.27.) Önkormányzati rendelet
Az Önkormányzat szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 3908 Rátka, Széchenyi tér 1.
(2) Működési területe: Rátka község közigazgatási területe.
(3) A Képviselő- testület hivatalos megnevezése: Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzatának Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő- testület).
(4) A Képviselő- testület hivatalának hivatalos megnevezése: Rátkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).
(5) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő a polgármesterrel együtt. A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
Jelképek, kitüntetések
2. § (1) Rátka jelképei Rátka község címere és a zászlója.
(2) A község jelképeiről és azok használatáról a 3/1993.(III.26.) önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat az arra érdemes személyeket az alábbi kitüntetésekben részesítheti:
a) Rátka Község Díszpolgára
b) Rátka Községért Emlékérem
c) Rátka Községért Díszoklevél
(4) Az Önkormányzat kitüntetéseiről és azok odaítéléséről 12/2000. (VII.11.) önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) Az Önkormányzat helyi ünnepei Nemzetiségi fesztivál, Töltött Káposzta fesztivál, Málenkij Robot, Idősek napja, Mindenki karácsonya, amelynek szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(6) A nemzeti ünnepek - március15.; augusztus 20.; október 6.; október 23.; - amelyeknek szervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.
Bélyegző használat
3. § (1) A polgármester az Önkormányzat, valamint közös hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
(2) A Önkormányzat pecsétjét kell használni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, a Képviselő- testület által adományozott okleveleken.
(3) A polgármester pecsétjét kell használni a polgármester hatáskörébe átadott feladatok esetében, valamint a munkáltatói jogkörben ellátott feladatok esetében.
(4) A közös önkormányzati hivatal bélyegzőjét kell használni államigazgatási, illetve hatósági ügyeknél.
Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei
4. § Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös hivatal, társulás) látják el. A képviselő Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
5. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, szervezetein keresztül látja el.
(3) Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változást a közös hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.
(4) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben
a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,
b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.
(5) Az Önkormányzat által vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciókódjainak meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes- és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére korelnök gondoskodik az ülés összehívásról és vezetéséről.
A Képviselő-testület megalakulása és az alakuló ülés
7. § A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
8. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) A Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatása után először a Képviselő-testület, majd a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a polgármester eskütételénél a Helyi Választási Bizottság Elnöke, a képviselők eskütétele során a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
9. § A polgármester az alakuló ülés után legkésőbb hat hónapon belül programot terjeszt a Képviselő- testület elé, amely a Képviselő- testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
A Képviselő- testület tisztségviselőinek megválasztása
10. § A Képviselő- testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármesteri és a bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.
A bizottság tagjainak megválasztása
11. § (1) A Képviselő- testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen megválasztja az állandó bizottságok tagjait.
(2) A bizottság tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő- testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésen dönt. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő- testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
Juttatások meghatározása
12. § A Képviselő- testület alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.
Rendes ülés
13. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontokban rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület minden év július és augusztus havában tanácskozási szünetet tart, mely idő alatt csak rendkívüli esetben hívható össze.
Rendkívüli ülés
14. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2)1 A rendkívüli ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára
(3)2 A (2) bekezdésben szereplő indítvány csak írásban adható be az indítványozók saját kezű aláírásával.
(4)3 Az indítványt a polgármesternek címezve kell benyújtani, aki a benyújtástól számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
(5) A polgármester sürgős és halaszthatatlan esetben 24 órán belülre is összehívhatja a képviselő-testületet.
Az ülések éves munkaterve
15. § (1) A Képviselő- testület éves munkatervének megfelelően 10 rendes ülést tart, ezen kívül rendkívüli ülések megtartására is sor kerülhet.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a Képviselő- testület tagjától;
b) a Képviselő- testület bizottságától.
(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő- testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.
(4) A munkaterv tervezetét minden év december hó 15-ig a polgármester terjeszti a Képviselő- testület elé.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő- testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését,
c) a testületi ülésre meghívottak megnevezése
Az ülés összehívása
16. § (1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal a lakosságot az ülés előtt a meghívó kiküldését követő naptári nappal hivatalosan tájékoztatja a közös hivatal székhelyének hirdetőtábláján való közzététellel.
(2) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt Közös Hivatal Székhelyének hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(4) A közmeghallgatás eljárási szabályai:
a) A Képviselő- testület munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
b) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a közös hivatala 30 napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő- testületet tájékoztatni kell.
c) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosság a község honlapján keresztül is értesül.
d) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
e) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
A meghívó
17. § (1) A képviselők és meghívottak a Képviselő- testület ülése előtt 4 naptári nappal, elektronikus formában, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon megkapják a meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő- testület dönt egyszerű többséggel.
(2) A Képviselő- testület elé kerülő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a Képviselő- testület döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont. Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni.
(3) A Képviselő- testület halaszthatatlan esetben rövid úton telefonon is összehívható. Ebben az esetben az előterjesztés a helyszínen is kiosztható, illetve szóban is előadható, azonban a határozati javaslatot csak írásban lehet előterjeszteni.
18. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívóhoz a napirendi pontok előterjesztései is csatolásra kerülnek.
(2) A képviselő-testületi ülésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirend előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni a Képviselő-testület tagjai mellett:
a) jegyzőt,
b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes költségvetési szerv vezetőjét, a napirendi pont tárgya szerint a közös hivatala illetékes munkatársát;
c) valamint akinek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
d) a 3. mellékletben szereplő önszerveződő közösségek vezetőit is a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor
Az ülés vezetése
19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő- testület ülését vezető személy:
a) megállapítja, hogy a Képviselő- testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;
b) megállapítja az ülés határozatképességét;
c) előterjeszti az ülés napirendjét.
(3) A Képviselő- testület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz.
(4) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő legalább tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelenik meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendi pontjai a következő ülés napirendjére kerülnek.
(5) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításakor a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendjei a következő ülés napirendjére kerülnek.
20. § Napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a Képviselő- testület tagja;
b) a Képviselő- testület bizottsága;
c) a jegyző;
d) a Képviselő- testület által felkért költségvetési szerv vezetője, szakfeladat szakmai ellátója, civil szervezet képviselője.
Ügyrendi indítvány
21. § (1) A települési képviselő az ülés bármely szakában ügyrendi indítványt tehet.
(2) Ügyrendi indítványon az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, helyi rendeletben vagy a Képviselő- testület SZMSZ-ében szabályozott törvényességet, jogszerűséget érintő javaslatot vagy kérdést kell érteni.
(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
Sürgősségi javaslat
22. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi javaslat).
(2) A Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a sürgősség tárgyában.
A vita
23. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a napirendi pont előterjesztője röviden ismerteti a napirendi pont lényegét, a döntési alternatívákat. Ezt követően a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok véleményét.
(2) A szóbeli kiegészítést követően a képviselők kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyekre a vita előtt kell válaszolni.
24. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, vagy javaslatot tesz a vita nélküli döntéshozatalra, erről a Képviselő- testület vita nélkül határoz.
(2) A vitában résztvevő képviselők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt a jelentkezésük sorrendjében.
25. § (1) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, illetve az erre irányuló ügyrendi javaslat elfogadásra került, a polgármester a vitát lezárja.
(3) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra.
(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat - módosító indítvány - pontosítható.
26. § (1) A polgármester összefoglalja a vitát, és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
(3) Amennyiben egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirendi ponttal kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.
(4) Amennyiben az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület változtatás nélkül dönt, úgy a döntéshozatal előtt a polgármester ismerteti a határozati javaslatot.
27. § A polgármester saját véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
Az előterjesztés
28. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató.
(2) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester engedélyezheti az írásban benyújtott előterjesztés (kivétel rendelet- tervezet) testületi ülésen történő kiosztását. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához szünet elrendelésével megfelelő időt kell biztosítani.
(3) Az előterjesztés két részből áll:
a) Első rész:
aa) a tárgy pontos meghatározása;
ab) az előterjesztést készítők megnevezése.
ac) az előkészítés során felmerülő vélemények;
b) Második rész:
ba) határozati javaslat;
bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
bc) a határidő megjelölése.
(4) A polgármester különleges szakértelmet igénykő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.
29. § Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülések előtt legalább 7 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.
A napirendi pont tárgyalásának elnapolása
30. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Ha a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé a megalapozott döntés meghozatala érdekében az előterjesztést a Képviselő- testület visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során az előterjesztő is visszavonhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) Az elnapolt napirendi pontot a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni.
(4) Korábban tárgyalt napirendi pont újra tárgyalásának előterjesztéséről a Képviselő-testület dönt.
Az ülés rendje
31. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
3. ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
4. megvonja a szót, amennyiben az a)- b) pontban nevezett intézkedései nem vezettek eredményre.
5. ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a Tállyai Rendőrkapitányságának segítségét veszi igénybe;
6. a c) és e) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő- testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.
(3) Az érintett képviselő a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.
A nyilvánosság
32. § (1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a Képviselő- testület tagjainak,
b) a jegyzőnek
c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak
d) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.
(2) A zárt ülés anyaga csak annyi példányban sokszorosítható, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy- egy példányt kaphassanak.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő- testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.
33. § (1) A Önkormányzat vagyongazdálkodása körében a nettó 5 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat Rátka Község Honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az Önkormányzat által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele egyszázezer forint alatti összeg esetében mellőzhető.
Döntéshozatal
34. § (1) A Képviselő-testület határozatképességéről és a javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányról az Mötv. 47. § (1) bekezdése rendelkezik.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő- testület ülését 8 napon belül újra össze kell hívni.
(3) A minősített többséget az Mötv. 50. § paragrafusa határozza meg.
(4) Minősített többség kell az Mötv.-ben meghatározott minősített többséget igénylő ügyeken kívül:
a) a gazdasági program, valamint a választási ciklus tartamára, vagy annál hosszabb időre szóló koncepció elfogadásához,
c) az önkormányzati ingatlanok versenytárgyalás (pályáztatás) mellőzésével történő értékesítésére irányuló javaslat elfogadásához,
d) alapítványi támogatás esetén,
e) a Képviselő- testület hatáskörének átruházása esetén,
g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása esetén.
(5) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő- testület tagjai közül három fős Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét a Képviselő- testület választja meg.
(6) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a Szavazatszámláló Bizottság tagjai írnak alá.
(7) A titkos szavazás idejére a polgármester szünetet rendel el.
(8) A titkos szavazáshoz a jegyző készíti el a szavazólapokat.
(9) A titkos szavazás lebonyolítására a polgármesteri irodában kerül sor lezárt urna felhasználásával. A szavazatok urnába történő elhelyezésének ideje alatt a jegyző és a Szavazatszámláló Bizottság tagjai közül legalább egy fő folyamatosan a polgármesteri irodában tartózkodik.
35. § A Képviselő- testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
Szavazás
36. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „igen”, „nem” „tartózkodom” szavazattal szavazhatnak.
(2) A Képviselő- testület az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján tarthat titkos szavazást.
Név szerinti szavazás
37. § (1) A polgármester vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő- testület egyszerű többséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” , „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő- testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntés esetén.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
Az interpelláció
38. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a Képviselő- testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő- testület bizottságához, polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.
(2) Interpellálni a Képviselő- testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.
(3) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő- testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
39. § (1) Az interpellációra a Képviselő- testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben, a Képviselő- testület döntése alapján, 30 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(2) Ha a választ a Képviselő- testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az illetékes bizottság végez.
(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
A kérdés
40. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.
(2) A kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a Képviselő- testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai
41. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a Képviselő- testület tagja;
b) a Képviselő- testület bizottsága;
c) a jegyző;
d) a civil szervezet képviselője.
(2) Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenőrzésével lehet a Képviselő- testület elé terjeszteni.
42. § (1) A Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről szóló rendelet tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő- testület elé.
(2) A rendelet tervezet előterjesztése során az előkészítés során tett javaslatokat ismertetni kell.
43. § Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Közös Önkormányzati Hivatal Székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.
A JEGYZŐKÖNYV
44. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát oldalainak összefogásával-így különösen az oldalak összefűzésével, és az összefűzést biztosító kapocsra való etikett címke ragasztásával, továbbá az etikett címke oly módon való lebélyegzésével, hogy a bélyegzőlenyomat egy része a címkére, másik része a jegyzőkönyv lapjára kerüljön – kell biztosítani.
(2) A Képviselő- testület tagjának kérésére a hozzászólást jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések és azok mellékleteinek egy-egy példányát, az elfogadott határozatokat, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.
(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő az utolsó oldalon írja alá, a közbenső oldalakat a hitelesítő szignálja.
(6) A jegyzőkönyv-hitelesítő csak képviselő-testületi tag lehet.
45. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatal a Székhelyén kezeli, gondoskodnak a jegyzőkönyvek évenként beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
(2) A Képviselő- testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe a Közös Hivatal Székhelyén bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 15. munkanapon belül a település honlapján – egy éves időtartamra – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
A KÉPVISELŐ- TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
46. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság (3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő tag)
(2) A Bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A vagyon nyilatkozat kezelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló eljárásrendet a rendelet 1/a melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület döntése alapján határozott időtartamra eseti bizottságot is alakíthat. Az eseti bizottság működésének szabályait maga határozza meg.
(4) A bizottságok nem képviselő tagjait, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLIII. Törvény szerint, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
47. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
48. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke gondoskodik. A bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit az ülés előtt 3 naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(2) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot és előterjesztést tartalmazó indítványára. Ez esetben a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 1 naptári nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(3) A bizottságok működésére az Mötv.- ben foglaltakat és e rendeletnek a Képviselő- testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A Képviselő- testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, KÖZÖS HIVATAL
A polgármester
49. § (1) A polgármester a Képviselő- testület elnöke, aki főállásban látja el tisztségét, felelős az Önkormányzat egészének működéséért.
(2) Főbb feladatai különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az Önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az Önkormányzat gazdálkodása személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok és civil szervezetek helyi vezetőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának koordinálása;
k) a közös hivatal telephelyén a hivatal irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
m) a Képviselő- testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
n) a Képviselő- testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
o) a Képviselő- testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
p) a Képviselő- testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő- testület eseti döntései határozzák meg.
(4) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
1. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
2. a képviselő-testület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről
(5) A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át, illetve részére juttatja el.
(6) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.
Alpolgármester
50. § A polgármester javaslatára a Képviselő- testület a saját tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
A jegyző
51. § A jegyző ellátja az Mötv. 81. §-ban meghatározott feladatait, ennek keretében:
a) vezeti a Közös Hivatalt, elkészíti annak SZMSZ-ét, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését és teljesítmény értékelését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, rendjét;
c) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
d) a Hivatal közreműködésével előkészíti a Képviselő- testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, a döntéshozatal előtt jelzi a jogszabály sértő döntést;
e) a Képviselő- testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
f) tájékoztatja a Képviselő- testületet az Önkormányzat munkájáról, az ügyintézésről;
g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
h) szervezi a jogi felvilágosító munkát;
i) gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
52. § A polgármester a jegyzői állás betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásáról a Közös Hivatal, megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője útján gondoskodik.
KÖZÖS HIVATAL
53. § A Közös Hivatal szervezeti felépítését, ügyfélfogadási rendjét, a tisztségviselők ügyfélfogadási rendjét a hivatal SzMSz-e tartalmazza.
A KÉPVISELŐ
A képviselő jogai és kötelezettségei
54. § A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő- testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a Képviselő- testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.
A kizárás szabályai
55. § (1) A Képviselő- testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.
(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.
(3) Amennyiben a képviselő-testület tagja elmulasztja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, a képviselő-testület a tudomására jutást követően határozatban figyelmezteti az érintettet.
(4) Abban az esetben, ha egy érintett képviselő egy cikluson belül két, illetve több alkalommal elmulasztotta az (1) bekezdés szerinti bejelentést, akkor a képviselő-testület dönt az érintett képviselővel szemben alkalmazandó – alkalmanként 20%-os mértékű– tiszteletdíj levonásról.
Az összeférhetetlenségi eljárás
56. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul a Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát átadta, a Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az Önkormányzat vagyona
57. § Az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a 6/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelet állapítja meg.
58. § Az Önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a Képviselő-testület tájékoztatást ad az Önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
59. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. -ben meghatározott szabályok irányadók.
HELYI NÉPSZAVAZÁS
60. § A választópolgárok részéről a helyi népszavazást a választópolgárok 25 százaléka kezdeményezheti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba
(2) Hatályát veszti a Képviselő- testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
1.függelék a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez
1. Tirk Sándorné polgármester
2. Jánosi Ferenc alpolgármester
3. Braun Árpád Antal képviselő
4. Gál Tamás Richárd képviselő
5. Kőhalmi Károlyné képviselő
1.melléklet a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez4
1. Német Nemzetiségi és Ügyrendi Bizottság
1.1. nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát
1.2. összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyintézés
1.3. a német kultúra ápolása, támogatása
1.4. a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésével, érdekképviselettel, érdekvédelemmel kapcsolatos ügyekben véleményezési, javaslattételi jog
1.5. nemzetiségi közösség sajátos kulturális önazonosságának megerősítését, neveléshez, neveléshez-oktatáshoz, médiaszolgáltatáshoz fűződő jogainak érvényesítés kapcsolatos ügyekben véleményezési, javaslattételi jog
1.6. nemzetiségi közösség nevelésének, oktatási feltételeinek bővítését, anyanyelvének fejlesztését szolgáló képviselő-testületi döntések előkészítése
1.7. kulturális, közművelődési, nevelési, nevelési-oktatási feladatok, hagyományápolással, közgyűjteményekkel, képviselő-testületi döntések előkészítése
1.8. a nemzetiségi közösségnek az adott településhez kötődő történelmi múltjával, kulturális örökségének ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása
1.9. a nemzetiségi civil szervezetekkel való együttműködés
1.10. Magyarországi nemzetiségi telepölésekkel kapcsolattartás
1.11. a német anyanyelvi hagyományápoló közösségek művelődési programjainak támogatása,
1.12. nagyon fontos az identitás (azonosság) védelme,
1.13. a német anyanyelv oktatásának támogatása, források felderítése (óvodákban, iskolában, nyelvtanfolyamokon),
1.14. a tárgyi emlékek, a németséggel kapcsolatos örökség felkutatása, azok gyűjtése és a berendezett tájszobák anyagának állandó bővítése.
1.15. a testvérvárosi kapcsolatok ápolása
1.16. német nyelvi vetélkedők szervezése
1.17. német diákcsoportok fogadását, nemzetiségi gyerekek csereüdültetés megszervezése, lebonyolítás
1.18. Német nemzetiségi fesztivál megszervezése.
2. Polgármesterre átruházott hatáskörök:
2.1. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az előirányzat módosításáról,
2.2. a polgármester költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet
2.3. dönt a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a hatályos vagyonrendeletben meghatározott összeghatárig és feltételekkel; tulajdonosi nyilatkozatok kiadása.
2.4. dönt a helyi szociális rendelet alapján hatáskörébe utalt települési támogatásokról;
2.5. dönt a közterület használati kérelmekről, valamint hozzájárulását adja a közterület használatához;
2.6. intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból elengedi;
2.7. dönt az Önkormányzatok részére kiírt 100%-os támogatási intenzitású pályázatok benyújtásáról, a támogatási szerződés megkötéséről, a támogatási szerződés megkötéséhez és a támogatói okiratban szereplő cél megvalósításához szükséges nyilatkozatok, változás bejelentések aláírásáról, melyekről a képviselő-testületnek soron következő ülésén beszámol,
2.8. az Önkormányzat által benyújtandó pályázatok támogatási szerződéseinek aláírása az önkormányzat nevében;
2.9. dönt a 25.000.000.-Ft-ot el nem érő beszerzési eljárások lebonyolításáról, az ajánlatok bekéréséről és a legkedvezőbb ajánlatot tevő gazdasági szereplővel történő szerződés megkötéséről a képviselő-testület utólagos tájékoztatási kötelezettségével;
2.10. dönt a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntéseken kívüli személyi és dologi (víz-, csatorna-, szilárd hulladék-, villany-, gáz- és telefondíjak, szolgáltatási díj, ) jellegű kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokról;
2.11. a településképi rendeletben meghatározottak szerint: településképi véleményezési eljárás lefolytatása, településképi bejelentési eljárás lefolytatás, településképi kötelezési eljárás lefolytatása, településképi bírság kiszabása.
3. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatáskörök:
3.1. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
3.2. a házi segítségnyújtás
3.3. család- és gyermekjóléti szolgálat
3.4. belső ellenőrzés
4. Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:
a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása és a közszolgáltatási szerződés megkötése
1./A melléklet a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez „1/A melléklet a 2/2020. (III.15.) önkormányzati rendelethez”
I. Általános rendelkezés
1. A Képviselő-testület tagja és hozzátartozója vagyonnyilatkozatára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit és az ott nem szabályozott kérdésekben e szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.
2. A Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatára a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit és az ott nem szabályozott kérdésekben e szabályzatban a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
II. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött vagyonnyilatkozat egy példányát az Szociális és Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) kell benyújtani.
2. A Bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A Bizottság elnöke az átvételről/visszaadásról igazolást ad ki. Az átvétel igazolását e melléklet VI. pontja, a visszaadás igazolását e melléklet X. pontja tartalmazza. II.3. Az átvett vagyonnyilatkozatokat a Közös Önkormányzati hivatal hivatali helyiségében lemez- vagy páncélszekrényben kell elhelyezni.
III. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a VII-VIII. pont szerinti nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a közös hivatal kijelölt dolgozója végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, abba bárki betekinthet – kivéve azellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat.
b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést a Képviselő-testület a következők szerint biztosítja: képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés feltétele, hogy írásban azt a Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal a Bizottság elnökéhez megérkezzen.
6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más se ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a testületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
IV. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a IX. pont szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
5. A bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
V. Felelősségi szabályok
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a jegyző felelős.
VI. A vagyonnyilatkozat átvételéről kiállított igazolás
1. Igazolás a vagyonnyilatkozat átvételéről
Alulírott ________________________ mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő / nem képviselő bizottsági tag, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át:
________________ helyi önkormányzati képviselő / nem képviselő bizottsági tag
________________ házastárs/élettárs
________________ gyermek
________________ gyermek
________________ gyermek
________________ gyermek
_____________, 201 ______________hó_____nap
átadó átvevő
A vagyonnyilatkozatokról vezetett nyilvántartás
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatokról
Sorszám |
Nyilatkozattételre |
kötelezett neve |
Hozzátartozó |
vagyonnyilatkozatok száma |
Átvétel |
időpontja |
házastárs/ gyermek |
Élettárs |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe:
2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:
3. Az eljárásban érintett képviselő:
4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:
5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:
6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:
7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a bizottság részére:
8. A bizottság ülésének időpontja:
9. Az eljárás eredménye:
- nyilvánvalóan alaptalan,
- a bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget,
- az ismételt kezdeményezés új tényállást nem tartalmaz.
a) A bejelentés elutasítva, mert
b) A bejelentés alapján a bizottság az alábbiakat állapította meg:
10. Az azonosító adatok törlésének időpontja:
11. A képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről vezetett nyilvántartás
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről |
Betekintő személy |
neve |
Aláírása |
Betekintés időpontja |
Megjegyzés |
2. függelék 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez
SSZ. |
Kód |
Megnevezés |
1) |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége: |
2) |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások: |
3) |
013320 |
Köztemető-fenntartás és működtetés: |
4) |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok: |
5) |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek: |
6) |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenység: |
7) |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése: |
8) |
045120 |
Út, autópálya építése |
9) |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
5 |
||
11) |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás: |
12) |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: |
13) |
066010 |
Zöldterület – kezelés |
14) |
064010 |
Közvilágítás: |
15) |
066020 |
Város- községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások: |
16) |
072111 |
Háziorvosi alapellátás: |
17) |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás: |
18) |
072311 |
Fogorvosi alapellátás: |
19) |
074031 |
Család-és nővédelmi egészségügyi gondozás: |
20) |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
21) |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása: |
22) |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások: |
23) |
082064 |
Múzeumi, közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység: |
24) |
082091 |
Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése: |
25) |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben: |
26) |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben: |
27) |
102031 |
Idősek nappali ellátása |
28) |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
29) |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
30) |
105020 |
Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások: |
31) |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások: |
32) |
107051 |
Szociális étkeztetés: |
33) |
107052 |
Házi segítségnyújtás: |
34) |
081071 |
Üdülőhelyi szálláshely szolgáltatás és étkeztetés |
35) |
084020 |
Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása |
36) |
011140 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási |
37) |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
38) |
104051 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások: |
39) |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások: |
40) |
084031 |
Civil szervezetek működésének támogatása |
41) |
086010 |
Határon túli magyarok egyéb támogatásai |
42) |
103010 |
Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai |
43) |
018010 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel: |
44) |
018020 |
Központi költségvetési befizetések: |
45) |
018030 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek: |
3. melléklet a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez
A 14. § (2) bekezdése a Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1.melléklet a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethez a Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 3/2018. (II.27.) önkormányzati rendelethezben foglalt táblázat 11. sorát a Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.