SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2011. (V. 26.)

RENDELETE

szervezeti felépítésének és működésének szabályairól

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

a 16/2011. (VII. 20.), a 26/2011. (X. 20.), a 7/2012. (III. 29.), a 27/2012. (XII.20.), a 4/2013.(II.14.), a 9/2013.(III.28.), a 24/2013.(XII.19.), az 1/2014.(I.30.), valamint a 15/2014.(X.21.)

önkormányzati rendeletekkel

1. BEVEZETŐ RÉSZ

 Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1-2 pontjában, valamint az 53. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezeti felépítéséről, valamint a képviselő-testület és szervei működésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja^[1],^[2]:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos elnevezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Szerencs Város Önkormányzata.

2. A Képviselő-testület hivatalos elnevezése: Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

3. A Képviselő-testület hivatalának elnevezése, székhelye: Szerencsi Polgármesteri Hivatal^[3], 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. (továbbiakban: Hivatal).

Az önkormányzat jelképei

2. §

1. Szerencs város jelképei a címer és a zászló. A jelképek leírását és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. Szerencs Város Napja: április 20.

3. A Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alapított elismerő címekről és kitüntetésekről külön rendelet rendelkezik.

4. Szerencs Város Önkormányzatának hivatalos lapja a Szerencsi Hírek elnevezésű közéleti lap, hivatalos televíziós műsorszolgáltatója a Szerencsi Városi Televízió (továbbiakba együtt helyi önkormányzati sajtó).

Az önkormányzat közigazgatási határai

3.§

Szerencs város közigazgatási határai Rátka, Monok, Bekecs, Taktaszada, Prügy, Mezőzombor, és Mád községek határvonalát érintik, a város összterülete: 3.669 ha.

3/A. §^[4]

Az önkormányzat alaptevékenységei

Szakfeladatok:

412000      Lakó- és nem lakóépület építése

421100      Út, autópálya építése

522001^[5]    Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

841403      Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841402      Közvilágítás

862102      Háziorvosi ügyeleti ellátás

889921      Szociális étkeztetés

882111      Aktív korúak ellátása^[6]

882112      Időskorúak járadéka

882113      Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114      Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115      Ápolási díj alanyi jogon

882116      Ápolási díj méltányossági alapon

882118      Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119      Óvodáztatási támogatás       

882122      Átmeneti segély

882123      Temetési segély

889967^[7]    Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és -átalakítási támogatása

882129      Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882124      Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882202      Közgyógyellátás

882203      Köztemetés

889935      Otthonteremtési támogatás

889936      Gyermektartásdíj megelőlegezése

889942      Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

931301      Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

562913^[8]    Iskolai intézményi étkeztetés

562920      Egyéb vendéglátás

852011      Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021      Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

855911      Általános iskolai napközi otthoni nevelés

890441      Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442      Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú                                     közfoglalkoztatása

890443      Egyéb közfoglalkoztatás

811000      Építményüzemeltetés

              855931          Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás

              855932          Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

              855933          Foglalkoztatást elősegítő képzések

              855934          Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése

              855935          Szakmai továbbképzések

              855936          Kötelező felkészítő képzések

              855937          M.n.s. egyéb felnőttoktatás

              855941          Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

              855942          Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

              855943          Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés

              855944          Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés

              855945          Iskolarendszeren kívüli ISCED 6 szintű OKJ-s képzés^[9]

Az önkormányzati bélyegzők leírása

4.§

1. A Képviselő-testület bélyegzője, melyet elsősorban a jegyzőkönyvek és a rendeletek hitelesítésére kell használni: Szerencs Város Önkormányzata feliratú körbélyegző, közepén a Magyarország^[10] címerével.
2. A polgármester aláírását hitelesítő bélyegző: Szerencs Város Polgármestere feliratú körbélyegző, közepén a Magyarország^[11] címerével.
3. A jegyző aláírását hitelesítő bélyegző: Szerencs Város Jegyzője feliratú körbélyegző, közepén a Magyarország^[12] címerével.
4. A Hivatal által használt bélyegző: Szerencs Város Polgármesteri Hivatala feliratú körbélyegző, közepén a Magyarország^[13] címerével.
5. A bélyegző-nyilvántartást a Hivatal vezeti.

III. AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. A képviselő-testület, a polgármester és az alpolgármesterek

5.§

1. A Képviselő-testület 9 főből áll.
   

2. A polgármester szabadságának kivételét a Képviselő-testület engedélyezi az éves szabadságolási terv alapján, vagy attól eltérő időpontra a polgármester egyedi kérelme alapján. Tíz munkanapot meghaladó – szabadságolási tervtől eltérő időpontra eső – szabadsága kiadását a Képviselő-testülettől a szabadság megkezdése előtti testületi ülésen kérelmezi, tíz napot meg nem haladó szabadságának felhasználását a soron következő képviselő-testületi ülésen kell bejelentenie.

3. A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármester választ saját tagjai közül. A polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

4. A polgármester és az alpolgármesterek havonta egy alkalommal, 10 nappal előre – a helyben szokásos módon – meghirdetett időpontban tartanak fogadónapot.

5. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköröket:

1. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényből eredően dönt a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások elbírásáról, továbbá gondoskodik a jogosultság feltételeinek felülvizsgálatáról;
2. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendeletből eredően közérdekű elhelyezés esetén a rendeletben foglaltak szerint jár el;^[14]
3. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben megállapított körben
4. 20 millió forintot meg nem haladó likvid hitel felvételéről történő döntéshozatal;^[15]
5. közútkezelői feladatok ellátása során kezelői hozzájárulást ad útcsatlakozás

létesítéséhez, közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően^[16]

2. A Képviselő-testület működése

A testületi ülések előkészítése

6. §

1. A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melyet a polgármester terjeszt elő. A munkatervben havonta egy alkalommal kell ülést tervezni, július hónap kivételével. Július hónapban a Képviselő-testület nem tart munkaterv szerinti ülést.

2. A munkatervet a Képviselő-testület általában az előző év utolsó ülésén tárgyalja, és hagyja jóvá.

3. A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:
   • a települési önkormányzati képviselőktől,
   • az önkormányzat tisztségviselőitől,
   • a társadalmi szervezetektől,
   • az önkormányzati intézmények vezetőitől,
   • a nemzetiségi^[17] önkormányzatoktól,
   • a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől.

4. A munkaterv tartalmazza:
   • a tárgyév fő feladatait,
   • az ülések időpontját és helyszínét,
   • az előkészítésben résztvevők körét,
   • a szükséges bizottsági részvételt, állásfoglalást, véleményezést,
   • az adott évben tervezett közmeghallgatások (várospolitikai fórumok) időpontját, témáját, helyszínét.

7.§

1. Év közben felmerülő sürgős feladat esetén, vagy rövid határidős pályázatok benyújtása érdekében a polgármester a munkatervtől eltérő időpontra rendkívüli ülésre is összehívhatja a Képviselő-testületet.

2. Rendkívüli ülésen kizárólag az(ok) a napirendi pont(ok) tárgyalható(k), amely(ek)et a polgármester meghívója, illetve az összehívásra vonatkozó indítvány tartalmazott.

8.§

1. A Képviselő-testület évente egy alkalommal, 15 nappal előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal által működtetett önkormányzati honlapon (www.szerencs.hu) elhelyezett hirdetmény, valamint a helyi önkormányzati sajtó útján (a továbbiakban együtt: helyben szokásos módon), legalább 3 nappal – kivéve rendkívüli testületi ülés esetén - a tervezett időpont előtt értesíteni kell a lakosságot.^[18]

8/A. § ^[19][20]

Önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai

9. §

1. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, indítványok írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre indokolt esetben – legkésőbb az ülés előtt egy órával jelezve annak szándékát – a polgármester javaslatára kerülhet sor. Rendeletalkotásról, intézményalapításról, megszüntetéséről, átszervezéséről, továbbá személyi ügyben csak írásbeli előterjesztés alapján hozható döntés. Az ilyen tárgyú előterjesztésekhez módosító javaslat kizárólag írásban nyújtható be, legkésőbb a testületi ülés tervezett időpontja előtt egy nappal. ^[21]

2. Az írásbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot (vagy alternatívákat), illetve azok rövid indokolását. A második rész a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot foglalja magában, az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehatásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével. Deklaratív jellegű határozat esetén a felelős és a határidő megjelölése elmaradhat.

3. A Képviselő-testület elé előterjesztést a polgármester, a képviselők, a jegyző, a bizottságok elnökei, a nemzetiségi^[22] önkormányzatok, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá a szerencsi székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek nyújthatnak be.

4. A bizottság az általa előzetesen tárgyalt előterjesztéshez írásban mellékelheti véleményét, illetve azt a képviselő-testületi ülésen az elnök, vagy az általa kijelölt bizottsági tag szóban ismerteti.

5. A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket – a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével – előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából.

10.§

1. A Képviselő-testület tagjait, a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, az önkormányzati intézmények és kizárólag a szerencsi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőit, a nemzetiségi^[23] önkormányzatok elnökeit, továbbá azon meghívottakat, akik e-mail címüket e célból a Polgármesteri Hivatalnak bejelentik, elektronikus levélben kell az ülésre meghívni.

2. A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a meghívottak legalább 3, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják. Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon, illetve testületi ülésen szóban) – akár aznapra – is össze lehet hívni.

3. A Hivatal a Képviselő-testület elé terjesztést (a képviselő-testületi tagoknak történő megküldést) követően haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület nyilvános ülésének meghívója és előterjesztései – a személyes adatok védelmének biztosítása mellett – az önkormányzat honlapján közzétételre kerüljenek.

4. A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésére meg kell hívni:
   • a települési önkormányzati képviselőket,
   • a jegyzőt, aljegyzőt,
   • a települési nemzetiségi^[24] önkormányzatok elnökeit,
   • a városi bíróság elnökét,
   • a városi ügyészség vezetőjét,
   • a városi rendőrkapitányt,
   • a helyi önkormányzati – továbbá kiemelkedő jelentőségű téma tárgyalása esetén – a megyei, országos sajtó tudósítóit,
   • a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
   • az önkormányzati intézmények és költségvetési szervek vezetőit,
   • a kizárólag önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőit,
   • a napirendi pontok előadóit,
   • akiket a polgármester saját jogkörében, valamint a bizottságok javaslata alapján indokoltnak tart,
   • a Szerencsi Járási Hivatal vezetőjét^[25],
   • a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatóját^[26].  

5. Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület tagjain, továbbá a jegyzőn (aljegyzőn), és a helyi önkormányzati sajtó képviselőjén kívül az előterjesztés készítőjét, szakértőjét, és amennyiben meghallgatása szükséges, érintettjét kell meghívni.

6. A polgármester a Képviselő-testület ülésére a szerencsi székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit – az őket érintő kérdésben – tanácskozási joggal meghívja.

(7) A sajtó tudósítói az ülésteremben az e célra kijelölt helyről készíthetnek felvételt.^[27]

A képviselő-testületi ülések menete

11. §

1. Az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére, a napirendre, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

2. A polgármester a napirendi pontok szerinti sorrendben megadja a szót az előterjesztőnek (előadónak), aki az írásos előterjesztést legfeljebb 5 perc időtartamban összefoglalja, szükség esetén szóbeli kiegészítést tesz. Ezután a bizottság elnöke (megbízottja) legfeljebb 5 percben ismerteti a bizottság álláspontját, majd a képviselő-testületi tagok jelentkezésük sorrendjében kérdéseket tehetnek fel, észrevételt tehetnek, módosító indítvánnyal élhetnek, személyenként legfeljebb 5 perc időtartamban. A kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő a napirendi pont lezárása előtt válaszol. Amennyiben a választ a kérdező nem találja elfogadhatónak, vagy az elhangzottak alapján ismételten véleményt kíván nyilvánítani, 3 perc áll rendelkezésére. A polgármester szükség esetén ismételten megadja a szót az előadónak, majd lezárja a vitát, összefoglalja az elhangzottakat, és elrendeli a szavazást.

3. A (2) bekezdésben meghatározott időtartamok túllépését indokolt esetben a polgármester engedélyezheti.

4. Ha az előterjesztéshez módosító indítványt nyújtottak be, először annak elfogadásáról kell dönteni. Több módosító indítvány esetén azokról a polgármester által meghatározott sorrendben kell szavazni. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazási mód, és olyan szavazati arány szükséges, amilyen az előterjesztés elfogadásához kell. Ha a módosító indítvánnyal az előterjesztő egyetért, azt befogadja, vagy a módosító/kiegészítő javaslatot maga az előterjesztő teszi, az indítványt úgy kell tekinteni, mintha az az előterjesztésnek eredetileg is részét képezte volna, ezért külön szavazni róla nem kell.^[28] Az ülésről távollévő képviselő/bizottsági tag az előterjesztéshez kérdést, véleményt, módosító javaslatot csak írásban tehet, melyet a polgármesterhez/bizottság elnökéhez nyújthat be az adott ülést megelőzően egy órával.^[29]

5. A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, a személyes érintettség bejelentését kivéve.

6. Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás során a szavazatot indokolni nem kell, és nem lehet. A szavazást követően a polgármester ismerteti annak eredményét és a döntést.

7. Ha bármely képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy tévesen szavazott, a jegyzőkönyvben az ily módon javított szavazatát kell rögzíteni.

8. A vita során bármikor, illetve a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni.

9. Negyedévente a Képviselő-testület napirendjére kell tűzni a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést.

10. Ügyrendi javaslattal a tárgyalás során bármikor lehet élni. Ügyrendi javaslatnak minősül minden, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő olyan javaslat, amely a tárgyalás folytatásának (1)-(3) bekezdésében meghatározott módjától való eltérésre, a szavazás általánostól eltérő formájára, technikájára vonatkozik. Az ügyrendi javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön alakszerű határozat meghozatala nélkül szavaz.^[30]

11. A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
    • rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés munkáját zavarja,
    • figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, vagy másokat sértő megjegyzést teszi,
    • ismételt sértő megjegyzés esetén megvonhatja a szót,
    • a rendreutasítást követően kiutasíthatja az ülésteremből azt a személyt, (ide nem értve a Képviselő-testület tagjait és a jegyzőt), aki a Képviselő-testület munkáját továbbra is zavarja,
    • kezdeményezheti a széksértés megállapítását.

12. Széksértést követ el az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Képviselő-testület tagjait, az előadó(ka)t, előterjesztő(ke)t, meghívott vendége(ke)t, szakértő(ke)t sértő kifejezésekkel illeti, ha bántó kijelentéseit rögtön, vagy felszólítás ellenére nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetve a Képviselő-testületet meg nem követi. A széksértés tényét a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, és az elkövetőt esetenként 5.000 forintos rendbírsággal sújtja, melyet a Polgármesteri Hivatal pénztárába kell az ülést követő három munkanapon belül befizetni.^[31]

13. Akit a képviselő-testületi ülésen megszólítottak, vagy általa méltatlannak tartott hozzászólás személyesen érint, a polgármester engedélyével legfeljebb 2 percben válaszolhat.

14. A tárgyalás elhúzódására tekintettel, vagy technikai okokból a polgármester szünetet rendelhet el, melynek meghatározza időtartamát, azt követően a Képviselő-testület az eredetileg elfogadott napirendje szerint folytatja az ülést.

15. Amennyiben a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az ülést a Képviselő-testület a polgármester javaslatára határozott időre félbeszakíthatja. Az ily módon félbeszakított ülés csak a polgármester összehívására folytatódhat.

Döntéshozatal

12. §

1. A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele, azaz legalább 5 fő jelen van.

2. Határozatképtelenség esetén a polgármester 5 napon belüli új időpontra hívja össze a Képviselő-testület ülését, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal.

3. A minősített többségű döntéshez 5 képviselő-testületi tag egybehangzó szavazata szükséges.

4. Azt a javaslatot, amely a szükséges többséget nem kapja meg, elvetettnek kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén (ha az igen és a nem szavazatok száma megegyezik, vagy az igen szavazatok száma a nem és a tartózkodások számával megegyezik) úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztés nem került elfogadásra.

5. Tájékoztató esetén a polgármester az előterjesztésben foglaltak tudomásulvételét kéri, határozathozatalra nem kerül sor.

6. Jogszabály által előírt tájékoztató, beszámoló esetén a Képviselő-testület az általános szabályok szerint szavaz, és az elfogadásról határozatot hoz.

7. A szavazás a Hivatal nagytermében elsősorban szavazógép igénybevételével, más helyszíneken kézfelemeléssel történik.

8. Név szerint szavaz a Képviselő-testület:

1. önkormányzati ingatlan eladása,
2. helyi adónemek mértékének meghatározása,
3. hitelfelvétel esetén.

9. A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazást rendelhet el.

10. A titkos szavazás lebonyolítása – ha az nem gépi úton történik – a Jogi és Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző, a név szerinti szavazás lefolytatása a jegyző feladata.
    

A nyilvánosság biztosítása

13. §

1. A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel, és annak alapján elkészített, a tanácskozás lényegét tartalmazó írott jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel számítógépes rögzítés útján kerül archiválásra.

2. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a Képviselő-testület által ülésenként e feladatra a testület tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

3. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet a Hivatalban, ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti, illetve elérhető az önkormányzat honlapján.

4. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell kihirdetni, emellett a lakosságot a helyi önkormányzati sajtó útján is tájékoztatni kell.

5. A Képviselő-testület a nyilvánosság teljeskörű biztosítása érdekében gondoskodik a nyilvános testületi ülések élő adásban történő közvetítéséről, továbbá azok vágatlanul történő többszöri adásba szerkesztéséről, internetes letölthetőségéről.

6. Szerencs Város Önkormányzata a polgármesteri és a képviselő vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát a honlapján történő közzététellel biztosítja.

3. A települési képviselők

14. §^[32]
    

(1) A Képviselő-testület tagja a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségének megtérítésére jogosult. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(2) Az alpolgármestereket havonta a tiszteletdíj 15%-ának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg.^[33]

A képviselő a képviselői munkájáért havi 30 ezer forint tiszteletdíjra jogosult. A bizottsági tagságáért, bizottsági elnöki tisztségéért többletjuttatásra nem jogosult. Nem jogosult tiszteletdíjra a bizottságok külső (nem települési önkormányzati képviselő) tagja.^{[34] [35]}

16. §

1. A képviselő a bizottsági ülésről való távolmaradását a bizottság elnökének, a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását a polgármesternek köteles írásban vagy szóban előre jelezni, aki ezt a jelenléti íven „igazoltan távollévő” megjegyzéssel, saját aláírásával jelzi az érintett személy neve mellett.

2. A bizottsági és képviselő-testületi jelenléti ívek őrzése a Hivatal feladata. A Hivatal jelzi a polgármesternek a sorozatos indokolatlan távolmaradásokat, aki kezdeményezi a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.^[36]

4. A képviselő-testület bizottságai

17. §

1. A Képviselő-testület 3 képviselőből és 2 külső tagból álló bizottságokat hoz létre, az alábbi elnevezéssel és feladatkörrel:

1. Jogi és Ügyrendi Bizottság
   • rendészeti, honvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófa-védelmi ügyekben való döntés előkészítése,
   • intézményvezetői pályázatok, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó egyéb személyi ügyek előzetes véleményezése,
   • intézmények létesítésének, átszervezésének, megszüntetésének véleményezése,
   • közoktatási ügyek előzetes véleményezése.

2. Pénzügyi Bizottság
   • költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés,
   • költségvetési és azt módosító rendeletek, zárszámadás véleményezése,
   • hitelfelvétel és minden egyéb pénzügyi, költségvetési vonatkozású előterjesztés véleményezése,
   • ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, energiaellátás, idegenforgalom témájához kapcsolódó előterjesztések véleményezése,
   • városrendezési, városüzemeltetési, városfejlesztési, környezet- és műemlékvédelmi, városmarketinget, vállalkozások fejlesztését, munkahelyteremtést elősegítő feladatok előkészítése, véleményezése,
   • kistérségi, illetve városi projektek, benyújtandó pályázatok előzetes véleményezése,
   • önkormányzati ingatlan eladása, használatba adása, ingatlan vásárlás véleményezése.

2. Mindkét bizottság előzetesen véleményezi:
   • az éves munkatervet, kivéve: annak nem átfogó, kizárólag az ülés időpontját, helyszínét, az egyes ülésnapokon tárgyalandó napirendi pontokat illető módosítását,
   • a költségvetés és módosításai, valamint a zárszámadás tervezetét,
   • a helyi adórendelet-tervezetét,
   • a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát, annak módosítását,
   • a településrendezési tervet (TRT) és annak módosítását.

3. A Képviselő-testület szükség esetén egy konkrét feladat ellátására, illetve egy adott ügy kivizsgálására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság létrehozására az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, működésére a létrehozó határozatban foglaltak irányadók.
   

A bizottságokra átruházott hatáskörök

18. §

A Képviselő-testület:

1. ^[37], ^[38]a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át az alábbi hatásköröket:

- nem gépi úton megvalósított titkos szavazás lebonyolítása,

- a jegyző közreműködésével a választási eljárásról szóló törvény szerinti szavazatszámláló bizottságok kiegészítése,

- a polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése és vizsgálata,

- összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása,

- polgármester illetményének emelésére, jutalmazására vonatkozó javaslattétel.

2. ^[39]a Pénzügyi Bizottságra átruházza a következő hatásköröket: ^[40]

• megállapítja az önkormányzati tulajdonú bérlakás elidegenítése esetén a vételi, illetve  elővásárlási jog jogosultja részére a vételár előleg 10%-nál alacsonyabb mértékben,

• hozzájárulhat – részletfizetés esetén – a fizetésre kötelezett személyében történő változáshoz,
• Szerencs Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának felhasználására vonatkozó külön rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
• Kisvállalkozók támogatási kérelmének elbírálása.

A bizottságok működésének alapvető szabályai

19. §

1. A bizottság üléseit a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva (rendes ülés), vagy az év közben felmerülő feladatok alapján tartja.

2. A bizottság ülését az elnöke, a bizottság elnöke által erre a feladatra kijelölt bizottsági tag vagy a polgármester hívja össze.^[41]

3. A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele, azaz legalább 3 fő jelen van.

4. A bizottságok a Képviselő-testület elé kerülő szakmai anyagokat előzetesen tárgyalják, és a bizottság véleményét az elnök, vagy általa megbízott bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testülettel.

5. A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a rendkívüli bizottsági vagy testületi ülések kivételével – lehetőleg 2 nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, továbbá a napirendi pont előadójának, érintettjének el kell juttatni, a testületi ülések összehívására irányadó szabályok szerint.

6. A bizottság munkájához szakértőt vehet igénybe, részére tanácskozási jogot biztosíthat.

7. A bizottság üléséről készülő jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által kijelölt bizottsági tag, valamint a bizottság által előzetesen megválasztott további egy tag ír alá. ^[42]

19/A. §^[43]

A tanácsnok

(1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében a polgármesternek vagy bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat a képviselő-testület által meghatározott megnevezéssel, és feladatkörök ellátásának felügyeletével.

(2) A tanácsnok megbízatása határozott időre szól.

(3) A tanácsnok feladatkörének ellátása érdekében önálló előterjesztési jogot biztosít.

(4) A tanácsnok által felügyelt feladatkörökben a képviselő-testület elé előterjesztés csak az érintett tanácsnok ellenjegyzésével tehető.

(5) A tanácsnok köteles az általa felügyelt feladatkörben szükség szerint intézkedést kezdeményezni, tapasztalatairól a képviselő-testületet évente egy alkalommal tájékoztatni.

(6) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

(7) A tanácsnok munkájához szakértőt vehet igénybe.

(8) A tanácsnok munkájáért havi 50 ezer forint tiszteletdíjra jogosult. ^[44]

(9) A tanácsnok neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő elnevezést.

(10) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást – amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával – visszavonhatja.

(11) A tanácsnoki megbízás megszűnik:

a) határozott idő leteltével,

b) lemondással,

c) a képviselői mandátum megszűnésével,

d) visszavonással,

e) a képviselő halálával.

5. A Polgármesteri Hivatal

A hivatal tagozódása, feladatai

20. §

1. A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az alábbiak szerint állapítja meg:

1. Igazgatási és Hatósági Osztály szervezési, jogi, hatósági, szociális, egészségügyi, hagyatéki, anyakönyvi, titkársági, sport^[45] feladatok ellátására.

2. Adóügyi Osztály adóhatósági feladatok, kereskedelmi és telephely-engedélyezési ügyek, önkormányzati cégekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

3. Városfejlesztési Osztály városfejlesztési, városüzemeltetési, építéshatósági, közterület-felügyeleti feladatok ellátására.

4. Pénzügyi Osztály vagyongazdálkodási, pénzügyi, költségvetés-gazdálkodási, sport^[46] feladatok ellátására.

5. Humánpolitikai Osztály személyügyi, intézményellátó, foglalkoztatási feladatok ellátására.

6. Informatikai és Kommunikációs Osztály informatikai, telekommunikációs, közművelődési, oktatási, ifjúsági és sport, közbiztonsági, iktatási feladatok, városmarketing tevékenység ellátására.^[47]

2. A Polgármesteri Hivatal részletes működési szabályait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület határozattal hagy jóvá.

IV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §

1. Jelen rendelet – a 20. § kivételével – 2011. június 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 32/2006. (XI. 02.), a 19/2007. (XI. 21.), a 10/2007. (IV. 25.), a 19/2007. (XI. 21.), a 3/2008. (II. 14.), valamint a 14/2008. (IX. 18.), az 5/2009.(II. 12.), a 6/2010. (X. 08.), valamint a 17/2010. (XI. 18.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
   

2. A 20. § 2011. július 1. napján lép hatályba.

3. A 13. § (6) bekezdésében foglaltakat a jelen rendelet hatályba lépését követően benyújtott vagyonnyilatkozatokra kell alkalmazni.

4. Ahol valamely helyi önkormányzati rendelet Ügyrendi Bizottságot, Oktatási és Közművelődési Bizottságot, Ifjúsági és Sport Bizottságot, vagy Ügyrendi és Oktatási Bizottságot említ, azon Jogi és Ügyrendi Bizottságot kell érteni, a jelen rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök figyelembevételével.

5. Ha valamely helyi rendelet Pénzügyi Bizottságot, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot, Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottságot, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, Egészségügyi Bizottságot, vagy Szociális és Egészségügyi Bizottságot, továbbá ahol Szociális Bizottságot, vagy Szociális és Egészségügyi Bizottságot, illetve Európai Uniós és Vállalkozásfejlesztési Bizottság említ, azon Pénzügyi Bizottságot kell érteni, a jelen rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök figyelembevételével.

6. ^[48]

7. A települési önkormányzati képviselők név szerinti felsorolása, bizottsági tagságuk, egyéb tisztségük feltüntetésével jelen rendelet 1. sz. függelékét, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolása jelen rendelet 2. sz. függelékét, a Képviselő-testület éves munkaterve jelen rendelet 3. sz. függelékét, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata jelen rendelet 4. sz. függelékét képezi.

Szerencs, 2011. május 26.

Dr. Ináncsi Tünde sk.                                                         Koncz Ferenc sk.

          jegyző                                                                           polgármester