Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete
Cím nélküli
Hatályos: 2018. 01. 04- 2018. 01. 04
Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete
2018.01.04.
a szervezeti felépítésének és működésének szabályairól
Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés
ében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a.) pontjában, valamint a 16. §
(1) és a 18. § (1) bekezdés
ében biztosított felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezeti felépítéséről, valamint a képviselő-testület és szervei működésének szabályaiérőól az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
Szerencs Város Önkormányzata.
(2) A Kképviselő-testület hivatalos elnevezése:
Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület).
(3) A kKépviselő-testület hivatalának elnevezése, székhelye:
Szerencs Város Polgármesteri Hivatala,
3900. Szerencs, Rákóczi út 89. (továbbiakban Hivatal).
2. § (1) Szerencs város jelképei a címer és a zászló.
A jelképek leírását és használatuk rendjét a 8/1991. (V. 29.)külön számú önkönkormányzati rendelet szabályozza.
(2) (3) Szerencs Város Napja: április 20.
(3) A Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alapított elismerő címekről és kitüntetésekről külön rendelet rendelkezik.
(4) Szerencs Város Önkormányzatának hivatalos lapja a Szerencsi Hírek elnevezésű közéleti lap, hivatalos televíziós műsorszolgáltatója a Szerencsi Városi Televízió (továbbiakban együtt helyi önkormányzati sajtó).
Az önkormányzat közigazgatási határai
3. § Szerencs város közigazgatási határai Rátka, Monok, Bekecs, Taktaszada, Prügy, Mezőzombor és Mád községek határvonalát érintik, a város összterülete: 3.669 ha.
Az önkormányzat szervei által használt bélyegzők leírása
4. § (1) A Kképviselő-testület bélyegzője, melyet elsősorban a jegyzőkönyvek és a, illetve rendeletek hitelesítésére kell használni: Szerencs Város KépviselőtestületeÖnkormányzata feliratú körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
(2) A polgármester aláírását hitelesítő bélyegző: Szerencs Város Polgármestere feliratú körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
(3) A jegyző aláírását hitelesítő bélyegző: Szerencs Város Jegyzője feliratú körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
(4) A polgármesteri hHivatal által használt bélyegző: Szerencs Város Polgármesteri Hivatala feliratú körbélyegző, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
(5) Egyéb, az önkormányzati feladatok ellátását elősegítő bélyegzők is használhatók, ezek engedélyezésére a jegyző jogosult.
(6) A bélyegző-nyilvántartást a vezetése a Polgármesteri Hivatal feladatavezeti.
III. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. A képviselő-testület, a polgármester és az alpolgármesterek
A képviselő-testület összetétele, hatásköre
5. §1 (1) Szerencs VárosA Képviselő-testület Képviselő-testülete 9 főből áll.
(2) A polgármester szabadságának kivételét a Képviselő-testületet engedélyezi az éves szabadságolási terv alapján, vagy attól eltérő időpontra a polgármester egyedi kérelme alapján. Tíz munkanapot meghaladó – szabadságolási tervtől eltérő időpontra eső - szabadsága kiadását a Képviselő-testülettől a szabadság megkezdése előtti testületi ülésen kérelmezi, tíz napot meg nem haladó szabadságának felhasználását a soron következő képviselő-testületi ülésen kell bejelentenie.
(3) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül. A polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármester(ek) együttesidejű távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A polgármester és az alpolgármesterek havonta egy alkalommal, 10 nappal előre - a helyben szokásos módon - meghirdetett időpontban tartanak fogadónapot.
A képviselő-testület feladat- és hatásköreit az Alkotmány, illetve az önkormányzati törvény (továbbiakban Ötv.) továbbá egyéb, a számára hatáskört megállapító jogszabályok alapján gyakorolja.
(5) A Kképviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi joghatásköröket:
a) a szociális törvényből igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényből eredően dönt a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások elbírálásáról, továbbáés gondoskodik a jogosultság feltételeinek felülvizsgálatáról;
b.) a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényből eredően közérdekű elhelyezés esetén kijelöli a bérlő személyét, és meghatározza a bérbeadás feltételeit;
b)
c) c.) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/1999. (IV. 28.) szám ú önkormányzati rendeletben megállapított körben
d) éven belüli, 20 millió forintot meg nem haladó hitelfelvételről történő
döntéshozatal,;
e) a gyermekvédelmi törvényből eredően 25.000 forintos értékhatárig dönt a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek ügyében.
2.
Az Ötv. 2. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreit e rendelet 22. §
-a tartalmazza. - A képviselő-testület hatásköréből - az Ötv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakon túl -
nem ruházható át:
- a bérhitelen kívül mindenfajta, húszmillió forintot meghaladó hitelfelvételről,
- a következő költségvetési évet érintő húszmillió forint feletti kötelezettségvállalásról,
- önkormányzati ingatlan2 eladásáról szóló döntés.
A polgármester két testületi ülés között, az ügy természete miatt halaszthatatlanul sürgős hitelfelvételre, illetve a következő költségvetési évet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntését a soron következő testületi ülésen utólagos jóváhagyás céljából elő kell terjeszteni.
A kKépviselő-testület működése
A testületi ülések előkészítése
6. § (1) A Kképviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melyet a polgármester terjeszt elő.
A munkaterv összeállítása során szem előtt kell tartani az Ötv. azon rendelkezését, miszerint a képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
munkatervben havonta egy alkalommal kell ülést tervezni, július hónap kivételével. Július hónapban a Képviselő-testület nem tart munkaterv szerinti ülést.
(2) A munkatervet a Kképviselő-testület általában az előző év utolsó ülésén tárgyalja, és hagyja jóvá.
(3) A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:
- a települési önkormányzatihelyi képviselőktől,
- az önkormányzat tisztségviselőkitől,
- a pártoktól, társadalmi szervezetektől,
- az önkormányzati intézmények vezetőitől,
- a kisebbségi önkormányzatoktól,
- a Polgármesteri Hivatal vezető munkatársaitólszervezeti egységeinek vezetőitől.
(54) A munkaterv tartalmazza:
- a tárgyév fő feladatait,
- az ülések időpontját és helyszínét,
- az előkészítésben résztvevők körét,
- a szükséges bizottsági részvételt, állásfoglalást, véleményezést,
- az adott évben tervezett közmeghallgatások (várospolitikai fórumok) időpontját, témáját,
helyszínét.
7. § (1) Év közben felmerülő sürgős feladat esetén, vagy rövid határidős pályázatok benyújtása megvalósítása érdekében aa polgármester a munkatervtől eltérő időpontra rendkívüli ülésre is összehívhatja a kKépviselő-testületet.
.
- 3A képviselők ¼-ének, illetve bármely bizottság indítványára rendkívüli ülést kell összehívni, az Ötv. 98. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt határidő figyelembe vételével.
(3) (2) Rendkívüli ülésen kizárólag az(ok) a napirendi pont(ok) tárgyalható(k), amely(ek)et a
polgármester meghívója, illetve az összehívásra vonatkozó indítvány tartalmazott.
8. § (1) A Kképviselő-testület Szerencsen és Ondon évente egy alkalommal, 3015 nappal előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a Polgármesteri Hivatal által működtetett önkormányzativáros honlapjáon (www.szerencs.hu)) 4 elhelyezett hirdetmény, valamint a helyi önkormányzati sajtó útján (a továbbiakban együtt: helyben szokásos módon), legalább 53 nappal a tervezett időpont előtt értesíteni kell a lakosságot.
9. § (1) A Kképviselő-testület elé kerülő előterjesztések, indítványok írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre indokolt esetben – leggalábkésőbb az ülés előtt egy órával jelezve annak szándékát -, -, a polgármester javaslatára kerülhet sor. Rendeletalkotásról, intézmény alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, továbbá személyi ügyben csak írásbeli előterjesztés alapján hozható döntés.
(2) Az írásosbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, a probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot (vagy alternatívákat), illetve azok rövid indoklását. A második rész a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot foglalja magában, az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehajtásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével. Deklaratív jellegű határozat esetén a felelős és a határidő megjelölése elmaradhat.
(3) A kKépviselő-testület elé írásos előterjesztést a polgármester, a képviselők, a jegyző, a bizottságok elnökei, a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá a szerencsi székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek tehetneknyújthatnak be., valamint, akit erre a polgármester felkér.
(4) A bizottság az általa előzetesen tárgyalt előterjesztéshez írásban mellékelheti véleményét, illetve azt a képviselő-testületi ülésen az elnök, vagy az általa kijelölt bizottsági tag szóban ismerteti. A jogszabály vagy testületi határozat alapján bizottsági tárgyalásra kiadott témában a bizottság köteles véleményt nyilvánítani, és azt a testülettel megismertetni.
(5) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket – a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével - minden esetben előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából.
a) (6) Az írásbeli előterjesztéshez módosító indítványt írásban a jegyzőhöz lehet benyújtani, az
előterjesztést megtárgyaló bizottság ülését megelőző munkanap déli 12.00 óráig.5
10. § A képviselő-testület indokolt esetben több alkalommal tárgyalja a következő témákban beterjesztett előterjesztéseket:
- átfogó gazdasági program,
- önkormányzati rendelet-tervezetek,
- hosszú távú településfejlesztési koncepció,
- általános rendezési terv,
- a fenntartható fejlődés programja (Agenda 21).
(1) A Képviselő-testület tagjait, és a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, az önkormányzati
intézmények és cégekkizárólag a szerencsi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok
vezetőit, a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, továbbá azon meghívottakat, akik e-mail
címüket e célból a Polgármesteri Hivatalnak bejelentik, elektronikus levélben kell az ülésre
meghívni.
(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a
meghívottak legalább 3, rendkívüli ülés (7. §) esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják.
Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon, illetve testületi
ülésen szóban) - , akár aznapra - is össze lehet hívni.
(3) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület elé terjesztést (a képviselő-testületi tagoknak történő megküldést)
követően haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a nyilvános Képviselő-testület nyilvánosi ülés ülésének
meghívója és előterjesztései – a személyes adatok védelmének biztosítása mellett – az
önkormányzat honlapján közzétételre kerüljenek.
(4) A Képviselő-testület rendes munkaterv szerinti ülésére meg kell hívni:
- a települési önkormányzati képviselőket,
- a jegyzőt,
- az aljegyzőt,
- a települési kisebbségi önkormányzatok elnökeit,
- a B-A-Z Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét,
- a városi bíróság elnökét,
- a városi ügyészség vezetőjét,
- a városi rendőrkapitányt,
- a kistérségi tisztifőorvost,
- a helyi önkormányzati – továbbá kiemelkedő jelentőségű téma tárgyalása esetén - a megyei, országos - sajtó tudósítóit,
- a polgármesteri Hhivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
- az önkormányzati intézmények és költségvetési szervek vezetőit,
- a kizárólag önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőit,
- a napirendi pontok előadóit,
- akiket a polgármester saját jogkörében, valamint a bizottságok javaslatáraa alapján indokoltnak tart.
(5) Rendkívüli ülésre a kKépviselő-testület tagjain, továbbá a jegyzőn (aljegyzőn), és a helyi
önkormányzati sajtó képviselőjén kívül az előterjesztés készítőjét, szakértőjét, és amennyiben
meghallgatása szükséges, érintettjét kell meghívni.
(6) A polgármester a Kképviselő-testület ülésére a szerencsi székhelyű társadalmi szervezetekaz önszerveződő közösségek vezetőit üléseire
vezetőit - az őket érintő kérdésben - tanácskozási joggal meghívja.
12. §6 A képviselő- testületi ülések menete
113. § (1) A napirendek tárgyalásának általános szabályai a következő(1) k:
- Az ülés megnyitását követően a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a
határozatképességet,
- javaslatot tesz
a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,
- javaslatot tesz a napirendre, melyről a Képviselő-testület egyszerű
szótöbbséggel határoz.
,
-(2) A polgármester a a napirendeki pontok szerinti sorrendben megadja a szót az előterjesztőknek
(előadónak), akik az írásos előterjesztéshezt
legfeljebb 5 perc időtartamúban összefoglalja, szükség
esetén szóbeli kiegészítést teszhetnek. ,
- eEzután a bizottság elnöke (megbízottja) legfeljebb 5 percben
ismerteti a bizottság álláspontját,
- majd a képviselő-testületi tagok jelentkezésük sorrendjében
kérdéseket tehetnek fel, észrevételt tehetnek, módosító indítvánnyal élhetnek, személyenként
legfeljebb 5 perc időtartamban. Aa kérdésekre, észrevételekre az
előterjesztő a napirendi pont
lezárása előtt válaszol.
- A napirendi pont feletti vita, illetve a testületi ülést záró „egyéb indítványok, javaslatok"
során a képviselők elmondják véleményüket, javaslatukat, módosító indítványt tehetnek,
melyre első alkalommal 5 perc, iAmennyiben a választ a kérdező nem találja elfogadhatónak, vagy az
elhangzottak alapján ismételten véleményt kíván nyilvánítani, hozzászólás esetén 23 perc áll rendelkezésére.. A
polgármester szükség esetén ismételten megadja a szót az előadónak, majd
- A vita lezálezárja a vitát, rását követően a polgármester szót ad az előterjesztőnek, majd
összefoglalja az elhangzottakat, és elrendeli a szavazást.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamok túllépését indokolt esetben a polgármester
engedélyezheti.
(4) Ha az előterjesztéshez módosító indítványt
nyújtottak be, először annak elfogadásáról kell
dönteni. Több módosító indítvány esetén azokról a polgármester által meghatározott sorrendben
kell szavazni. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, amilyen
az alapelőterjesztés elfogadásához kell. Ha a módosító indítvánnyal az előterjesztő egyetért, azt befogadja, vagy a módosító/kiegészítő javaslatot maga az előterjesztő teszi,
az indítványt úgy kell tekinteni, mintha az az előterjesztésnek eredetileg is részét képezte volna, ezért külön szavazni róla nem kell.7
-(5) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem
ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, a személyes érintettség bejelentését kivéve.
(6) - Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás során a szavazatot indokolni nem kell, és nem
lehet. A szavazást követően a polgármester ismerteti annak eredményét és a döntést.
(7) - Ha bármely képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy tévesen szavazottEredménytelen szavazás esetén, vagy ha a szavazás eredményét illetően kétség merül a fel, a
polgármester a szavazást egy alkalommal megismételtetheti., a
jegyzőkönyvben az ily módon javított szavazatát kell rögzíteni.
(8) - A vita során bármikor, illetve a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez
kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni.
(9) Negyedévente a Képviselő-testület napirendjére kell tűzni a lejárt határidejű határozatokról
szóló
jeJelentést.
, melyet a jegyző terjeszt elő.
(10) (2) Ügyrendi javaslattal a tárgyalás során bármikor lehet élni. Ügyrendi javaslatnak minősül
minden, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő olyan javaslat, amely a tárgyalás
folytatásának
(1)-(3) bekezdésében meghatározott módjától való eltérésre, a szavazás
általánostól eltérő formájára, technikájára (pl.(így különösen név szerinti szavazásra elrendelésére)
vonatkozik. Az ügyrendi javaslat elfogadásáról a kKépviselő-testület egyszerű szótöbbséggel,
(külön alakszerű határozat meghozatala nélkül) szavaz.
(11) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
- rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés munkáját zavarja,
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet túllépi, vagy másokat sértő megjegyzést tesz,
- ismételt sértő megjegyzés esetén megvonhatja a szót,
- a rendreutasítást követően kiutasíthatja az ülésteremből azt a személyt (ide nem értve a Képviselő-testület tagjait és a jegyzőt), aki a Képviselő-testület munkáját továbbra is zavarja,
- kezdeményezheti a széksértés megállapítását.
(12) Széksértést követ el az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetve a Képviselő-testületet meg nem követi.. A széksértés tényét a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, és az elkövetőt esetenként 5.000 forintos rendbírsággal sújtja, melyet a Polgármesteri Hivatal pénztárába kell az ülést követő három munkanapon belül befizetni.
(13) (4) Akit a képviselő-testületi ülésen megszólítottak, vagy általa méltatlannak tartott támadás érthozzászólás személyesen érint, a polgármester engedélyével legfeljebb 2 percben válaszolhat.
(14) A tárgyalás elhúzódására tekintettel, vagy technikai okokból a polgármester szünetet rendelhet el, melynek meghatározza időtartamát, azt követően a Képviselő-testület az eredetileg elfogadott napirendje szerint folytatja az ülést.
(15) Amennyiben a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az ülést a Képviselő-testület a polgármester javaslatára határozott időre félbeszakíthatja. Az ily módon félbeszakított ülés csak a polgármester összehívására folytatódhat.
(5) A polgármester rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés munkáját zavarja.
14. § - A képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal írásban, illetve az ülésen szóban interpellációt nyújthatnak be, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, vagy a jegyzőhöz.
- A megkérdezett az ülésen szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles az interpellációra, illetve a kérdésre válaszolni.
- Interpelláció esetén a válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
125. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselőktagjainak több mint fele, azaz legalább 5 fő 8 jelen van.
(2)9 Határozatképtelenség esetén a polgármester 5 napon belüli új időpontra hívja össze a Képviselő-testülete ülését, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal.
, a 11. § (1) bekezdésében foglalt kézbesítési határidőket is figyelembe véve.
(3) A döntéshozatal formáját az Ötv. 12. § (6) bekezdése, valamint
15. §-a alapján kell meghatározni.
(4) A minősített többségű döntéshez 5 képviselőképviselő-testületi tag 1 egybehangzó szavazata szükséges.
(5) 10 Azt a javaslatot, amely a szükséges többséget nem kapja meg, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni. Szavazategyenlőség esetén (ha az igen és a nem szavazatok száma megegyezik, vagy az igen szavazatok száma a nem és a tartózkodások számával megegyezik) úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztés nem került elfogadásra.
(6) Tájékoztató esetén a polgármester az előterjesztésben foglaltak tudomásulvételét kéri, szavazásra és határozathozatalra nem kerül sor.
(7) Jogszabály által előírt tájékoztató, beszámoló Beszámoló esetén a Kképviselő-testület az általános szabályok szerint szavaz, és az a beszámoló tartalmának elfoelfogadásáról határozatot hoz.
(8) A szavazás a Polgármesteria Hivatal nagytermében elsősorban szavazógép igénybevételével, más helyszíneken kézfelemeléssel történik.
(9) Név szerint szavaz a Képviselő-testület testület:
a) - önkormányzati ingatlan eladása,
b) - helyi adónemek mértékének meghatározása,
c) - hitelfelvétel esetén.
(10) A kKépviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazást rendelhet el.
(10) A titkos szavazás lebonyolítása – ha az nem gépi úton történik11 - a Jogi és Ügyrendi1 Bizottság, valamint a jegyző, a név szerinti szavazás lefolytatása a jegyző feladata.
A döntések nyilvánosság biztosítása
A Kképviselő-testület üléséről hangfelvétel, és annak alapján elkészített, a tanácskozás lényegét tartalmazó írott jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel számítógépes rögzítés útján kerül archiválásra.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, és a jegyző mellett, valamint a kijelölt Képviselő-testület által ülésenként e feladatra a testület tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(3) A Kképviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségébebann, hivatali ügyfélfogadási időben bárki megtekintheti, illetve elérhető az önkormányzat honlapján az Interneten keresztül a www.szerencs.hu honlapon12.
(4) Az önkormányzati rendeleteét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, ez önkormányzat honlapján történő közzététellel kell kihirdetni, emellett a lakosságot a helyi önkormányzati sajtó (Szerencsi Hírek, helyi televízió) útján és a város honlapján történő közzététellel13 is tájékoztatni kell.
(5) A Képviselő-testület a nyilvánosság teljeskörű biztosítása érdekében gondoskodik a nyilvános testületi ülések élő adásban történő közvetítéséről, továbbá azok vágatlanul történő többszöri adásba szerkesztéséről, internetes letölthetőségéről.
(6) Szerencs Város Önkormányzata a polgármesteri és a képviselő vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát a honlapján történő közzététellel biztosítja.
32. A települési képviselők
A képviselő-testület tagjainak jogai és kötelezettségei
174. § A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
A képviselői tevékenységgel összefüggő ügyben eljáró képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői, ügyintézői soron kívül fogadják.
18. §14 (1) (1) A Kképviselő-testület tagjait – beleértve az alpolgármestereket is - havonta a köztisztviselői illetményalappal azonos összegűmértékű költségtérítés illeti meg.
(2) . A költségtérítés igénybevételéhez a költségek felmerülését a képviselőnek számlával/számlákkal kell igazolnia. Költségtérítés igényelhető a képviselői tisztség ellátásával összefüggő kiadások kapcsán, így különösen: telefonköltség, internet-használat, üzemanyagköltség (saját gépkocsi-használat) megtérítésére.
(3) A költségtérítés kifizetése csak a hatályos jogszabályoknak megfelelően számlával igazolt, és a képviselői munkához szükséges költségek/kiadások esetében lehetséges. A tárgyhónapban felmerülő költségek elszámolására a tárgyhónapot követő hónap 1. napjától a hónap utolsó napjáig van lehetőség. Kivételesen indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a már eltelt időszakok tekintetében az összevont elszámolást és kifizetést. A tárgyévben felmerülő költségek megtérítésének igénylésére legfeljebb a tárgyévet követő év január 31. napjáig van lehetőség.
15. § A képviselő képviselői munkájáért tiszteletdíjra, bizottsági tagságáért, bizottság elnöki tisztségéért többletjuttatásra nem jogosult. Nem jogosult tiszteletdíjra a bizottságok külső (nem települési önkormányzati képviselő) tagja sem.
(2) 6 A képviselői munkájáért tiszteletdíjra, bizottsági tagságáért, bizottság elnöki tisztségéért többletjuttatásra nem jogosult. Nem jogosult tiszteletdíjra a bizottságok külső (nem települési önkormányzati képviselő) tagja sem. 6
(3) A költségtérítés pénzügyi fedezetéről az éves költségvetésben, az elszámolás és kifizetés részletes szabályairól külön szabályzatban kell rendelkezni.
169. § (1) A képviselő a bizottsági tagülésről való távolmaradását lehetőleg előre köteles jelezni aa bizottság elnökének, a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását a polgármesternek köteles írásban vagy szóban előre jelezni a képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradás esetén a polgármesternek, aki ezt a jelenléti íven „igazoltan távollévő” megjegyzéssel, saját aláírásával jelzi az érintett személy neve mellett.
(2) A bizottsági és képviselő-testületi jelenléti ívek őrzése a Polgármesteri Hivatal feladata. A Polgármesteri Hivatal jelzi a polgármesternek a sorozatos indokolatlan távolmaradásokat, aki kezdeményezi a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, illetve a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.15
3. A képviselő-testület bizottságai
217. §17 (1) A Képviselő-testület 3 képviselő-testületi tagból képviselőből és 2 külső szakértőbőltagból álló bizottságokat hoz létre, az alábbi elnevezéssel és feladatkörrel:2
Bizottság neve |
Feladatköre |
Jogi és Ügyrendi Bizottság |
- rendészeti, honvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófa-védelmi ügyekben való döntés előkészítése,
- intézményvezetői pályázatok, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó egyéb személyi ügyek előzetes véleményezése,
- intézmények létesítésének, átszervezésének, megszünte-tésének véleményezése |
Pénzügyi Bizottság
|
- költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés,
- költségvetési és azt módosító rendeletek, zárszámadás véleményezése,
- hitelfelvétel és minden egyéb pénzügyi, költségvetési vonatkozású előterjesztés véleményezése,
- ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, energiaellátás, idegenforgalom témájához kapcsolódó előterjesztések véleményezése,
- városrendezési, városüzemeltetési, városfejlesztési, környezet- és műemlékvédelmi, városmarketinget, vállalkozások fejlesztését, munkahelyteremtést elősegítő feladatok előkészítése, véleményezése,
- kistérségi, illetve városi projektek, benyújtandó pályázatok előzetes véleményezése,
- önkormányzati ingatlan eladása, használatba adása, ingatlan vásárlás véleményezése. |
a.) Jogi és Ügyrendi Bizottság
- rendészeti, honvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófa-védelmi ügyekben való döntés előkészítése,
- intézményvezetői pályázatok, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó egyéb személyi ügyek előzetes véleményezése,
- intézmények létesítésének, átszervezésének, megszüntetésének véleményezése,
- közoktatási ügyek előzetes véleményezése.
b.) Pénzügyi Bizottság
- költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés,
- költségvetési és azt módosító rendeletek, zárszámadás véleményezése,
- hitelfelvétel és minden egyéb pénzügyi, költségvetési vonatkozású előterjesztés véleményezése,
- ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, energiaellátás, idegenforgalom témájához kapcsolódó előterjesztések véleményezése,
- városrendezési, városüzemeltetési, városfejlesztési, környezet- és műemlékvédelmi, városmarketinget, vállalkozások fejlesztését, munkahelyteremtést elősegítő feladatok előkészítése, véleményezése,
- kistérségi, illetve városi projektek, benyújtandó pályázatok előzetes véleményezése,
- önkormányzati ingatlan eladása, használatba adása, ingatlan vásárlás véleményezése.
(2) Mindkét bizottság előzetesen véleményezi:
- az éves munkatervet, kivéve: annak nem átfogó, kizárólag az ülés időpontját, helyszínét, az egyes ülésnapokon tárgyalandó napirendi pontokat illető módosítását
- a költségvetés és módosításai, valamint a zárszámadás tervezetét,
- a helyi adórendelet-tervezetét,
- a Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-étzervezeti és Működési Szabályzatát, annak módosítását,
- a településrendezési tervet (TRT) és annak módosítását.
(3) A Képviselő-testület szükség esetén egy konkrét feladat ellátására, illetve egy adott ügy kivizsgálására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság létrehozására az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, működésére a létrehozó határozatban foglaltak irányadók.”
A bizottságokra átruházott hatáskörök
A Kképviselő-testület:
a.) a Jogi és Ügyrendi Bizottságra ruházza át az alábbi hatásköröket:
- nem gépi úton megvalósított titkos szavazás lebonyolítása, a jegyző közreműködésével
- a választási eljárásról szóló törvény szerinti szavazatszámláló bizottságok kiegészítése19
- a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok vizsgálata
- összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása
- polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslattétel
.
b.) a Pénzügyi Bizottságra átruházza a következő hatásköröket:
- indokolt esetben méltányosságból a 25.000 Ft-nál magasabb összegű 20rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás megállapítása,
- indokolt esetben felmentést adhat az első lakáshoz jutók támogatását érintő feltételek
fennállása alól,
- indokolt esetben felmentést adhat a szociális rászorultság kizáró feltételei alól, átmeneti
segély esetében,.
- megállapíthatja önkormányzati tulajdonú bérlakás elidegenítése esetén a vételi, illetve elővásárlási jog jogosultja részére a vételár előleget 10 %-nál alacsonyabb mértékben,
- hozzájárulhat - részletfizetés esetén - a fizetésre kötelezett személyében történő változáshoz,
- Szerencs Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjának felhasználására vonatkozó külön rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
- a közterületek fenntartásával kapcsolatos döntési jog gyakorlása a tisztántartási
kötelezettség megállapítása, állatok legeltetése, kutyák póráz nélküli sétáltatása
kapcsán felmerülő ügyekben.
A bizottságok működésének alapvető szabályai
(1) A bizottság üléseit a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva (rendes ülés), vagy az év közben felmerülő feladatok alapján tartja.
(2) A bizottság ülését az elnöke, vagy a polgármester hívja össze.
(3) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele, ezen belül elnöke vagy az elnök által megbízott tag, azaz legalább 3 fő jelen van.
(4)
(5) Döntéseit szótöbbséggel hozza.
(6) A bizottságok a Kképviselő-testület elé kerülő szakmai anyagokat előzetesen tárgyalják, és a bizottság /bizottságok/ véleményét az elnök, vagy általa megbízott bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testülettel.
(7) Közös bizottsági ülések esetén a kialakított véleményt, javaslatot a kijelölt bizottság elnöke, vagy a megbízott bizottsági tag ismerteti a testülettel.
(8) A bizottságok munkáját az aljegyző koordinálja, és biztosítja a tárgyaláshoz szükséges feltételeket, információkat.
(9) A bizottságok üléseiket saját munkaterveik szerint, illetve az aktuális feladatokhoz igazodva tartják, melynek összehívásáról a bizottságok elnöke gondoskodik.
(10) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a rendkívüli bizottsági vagy testületi ülések kivételével - legalább lehetőleg 2 nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, továbbá a napirendi pont előadójának, érintettjénekmeghívottaknak el kell juttatni, a testületi ülések összehívására irányadó szabályok szerint..
(11) A bizottság munkájához eseti szakértőt vehet igénybe, részére tanácskozási jogot biztosíthat.
(12) Az egyes bizottságok, valamint a kisebbségi önkormányzat munkájának segítésére a Polgármesteri Hivatal szakemberét a jegyző rendeli ki.
45. A Polgármesteri Hivatal
A hivatal tagozódása, feladatai
(1) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) egységes hivatal, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2)
(3) A Hivatal az
(1) bekezdésben meghatározott feladatait hat belső szervezeti egységben látja elfelépítését az alábbiak szerint állapítja meg:
a) Igazgatási és Jogi Osztály a szervezési, jogi, személyügyi, informatikai, polgári védelmi, az építéshatósági, gyámhivatali-gyámhatósági, egészségügyi, szociális-igazgatási, adóhatósági, okmányirodai feladatok ellátására.
b) Városgazdasági és Városfejlesztési Osztály a városfejlesztési, városüzemeltetési, vagyongazdálkodási, a pénzügyi, költségvetési-gazdálkodási feladatok ellátására.
c) Közművelődési Osztály az oktatási, közművelődési, ifjúsági és sport feladatok, valamint a városmarketing tevékenység ellátására.
- Építésügyi és Városfejlesztési Osztály (építési, műszaki-igazgatási, tervezési, városfejlesztési, városüzemeltetési, ingatlan-vagyon gazdálkodási feladatok ellátására)
- Közigazgatási Osztály (a gyámhivatali, gyámhatósági, egészségügyi, szociális-igazgatási, szabálysértési, hadigondozási, birtokvitás, hagyatéki, lakás- és egyéb igazgatási ügyek ellátására, központi iktatásra).
- Okmányiroda (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély, gépjármű ügyintézés, vállalkozói igazolvány készítésével, ipari és kereskedelmi, illetve mezőgazdasági igazgatással, valamint anyakönyvi és népességnyilvántartással, mozgáskorlátozottak parkolási engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárásokra, és a hozzájuk kapcsolódó eljárási díjak, illetékek beszedésére, elektronikus ügyintézést lehetővé tevő ügyfélkapu nyitására)
- Oktatási, Közművelődési és Városmarketing Osztály (művelődési, oktatási, ifjúsági és sport feladatok, valamint a város térségi és nemzetközi kapcsolatrendszerével összefüggő tevékenységek, illetve a kiemelt városi rendezvények menedzselésére és a városmarketing tevékenység ellátására)
- Szervezési és Jogi Osztály (a testületi, szervezési és jogi, titkársági, személyügyi, tűzoltósági, honvédelmi, választási, minőségbiztosítási, kisebbségi önkormányzat segítését szolgáló feladatok ellátására, belső ellenőrzési feladatok helyi és társulási szintű elvégzésére, kistérségi társulással kapcsolatos feladatok koordinációjára.)
- Városgazdasági Osztály (a pénzügyi, költségvetési-gazdálkodási, adóügyi feladatok ellátására.)
(4) A Polgármesteri Hivatal részletes működési szabályait a Szerencsi Polgármesteri Hivatal
(5) Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület határozattal hagy jóvá.21
IVII. Fejezet
VEGYES ÉS ZZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
251. § (1) Jelen rendelet22 kihirdetését követő - a 20. § kivételével - 2011. június 1. napjáon lép hatályba, egyidejűleg 32/2006. (XI. 02.), a 19/2007. (XI. 21.), 10/2007. (IV. 25.), 19/2007. (XI. 21.23), 3/2008. (II. 14.) valamint a 14/2008. (IX. 18.), az 5/2009. (II. 12.), a 6/2010. (X. 8.), valamint a 17/2010. (XI.18.) ör.nkormányzati rendeletek hatályukayát vesztik.
(2) A 20. § 2011. július 1. napján lép hatályba.
(3) A 13. § (6) bekezdésében foglaltakat a jelen rendelet hatályba lépését követően benyújtott vagyonnyilatkozatokra kell alkalmazni.
(4) Ahol valamely helyi önkormányzati rendelet Ügyrendi Bizottságot, vagy Oktatási és Közművelődési Bizottságot, Ifjúsági és Sport Bizottságot, vagy Ügyrendi és Oktatási Bizottságot említ, azon Jogi és Ügyrendi Bizottságot kell érteni, a jelen rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök figyelembevételével.
(5) (3) Ha valamely helyi rendelet Pénzügyi Bizottságot, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot, Gazdasági és Idegenforgalmi Bizottságot, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, Egészségügyi Bizottságot, vagy Szociális és Egészségügyi Bizottságot, továbbá ahol Szociális Bizottságot, vagy Szociális és Egészségügyi Bizottságot, illetve Európai Uniós és Vállalkozásfejlesztési Bizottságot említ, azon Pénzügyi Bizottságot kell érteni, a jelen rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörök figyelembevételével.
(6) Az önkormányzat szervezeti felépítésének ábrája jelen rendelet mellékletét képezi.
(7) A települési önkormányzati képviselők név szerinti felsorolása, bizottsági tagságuk, egyéb tisztségük feltüntetésével jelen rendelet 1. sz. függelékét, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolása jelen rendelet 2. sz. függelékét, a Képviselő-testület éves munkaterve jelen rendelet 3. sz. függelékét, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata jelen rendelet 4. sz. függelékét képezi.
Dátum, aláírások