SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 09. 11- 2014. 09. 11

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról1

2014.09.11.

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában foglaltakra tekintettel, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szerencs város közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyre.

(2) A szociális ellátás megállapítása iránti eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul. A kérelmet a polgármesteri hivatal szociális hatáskört gyakorló szervezeti egységénél vagy ügyfélszolgálatánál lehet előterjeszteni.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe utalt, e rendelet hatálya alá tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni.

(5) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, lakáscélú kölcsöntartozást, közüzemi vállalattal szemben fennálló díjhátralékot - köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a polgármesteri hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(6) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(7) A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem állapítható meg az önkormányzat által adható pénzbeli és természetbeni szociális ellátás, amennyiben

a) az ellátást igénylőről érvényes tartási szerződés alapján más személy köteles gondoskodni, kivéve, amennyiben tartási kötelezettségének nem tesz eleget, s a szerződés felbontása iránt bírósági eljárás van folyamatban, illetve

b) a kérelmező az adott naptári évben e rendelet alapján már kétfajta ellátásra jogosultságot szerzett.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

2. § (1) A támogatás kifizetése pénztári kifizetéssel vagy lakossági folyószámlára utalással, kivételes esetben postai úton történik.

(2) A cél meghatározásával biztosított támogatás felhasználására vonatkozóan elszámolási kötelezettség is előírható. Amennyiben kétségesnek látszik, hogy a megállapított támogatás a célnak megfelelően kerül felhasználásra, a támogatási összeg a jogosult helyett más személy – elsősorban családgondozó - részére is kifizethető, utólagos elszámolási kötelezettség előírása mellett.

(3) Az aktív korúak ellátására, valamint a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtójának, illetve az ellátás jogosultjának a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete rendezettségét biztosítania kell, melynek keretében köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlanon, lakásban keletkező hulladék elszállítására vonatkozóan szolgáltatási szerződést kötni, szeméttároló edényt elhelyezni és azt rendeltetésszerűen használni,

b) az ingatlant és udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani, a szemetet és gyomot eltávolítani, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítani, különös tekintettel az ott található szemét és lom, építési törmelék eltávolítására, rágcsálóktól és kártevőktől való mentesítésre,

c) a kert rendeltetésszerű használatára, művelésére,

d) az állattartásra vonatkozó szabályok betartására.

(4) A lakókörnyezet rendezettségét, az (3) bekezdésben foglaltak teljesítését az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményének munkatársa ellenőrzi.

Aktív korúak ellátása

3. § (1) Szerencs Város Önkormányzata a rendszeres szociális segélyre jogosult személyek számára együttműködésre az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményét jelöli ki.

(2) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy

a) az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményével nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, mely - az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva - kiterjedhet
- egyéni képességeket fejlesztő foglalkozáson,
- munkatanácsadáson, munkába állást elősegítő,
- élethelyzet javító, problémamegoldó programokon,
- önsegítő csoportfoglalkozáson,
- életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozáson,
- életvezetési tanácsadáson,
- a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő, különösen az általános iskolai végzettség, az első szakképesítés megszerzésére irányuló oktatásban, képzésben történő részvételre,
d) az együttműködésre kijelölt szervvel 3 havi rendszerességgel kapcsolatot tart.
(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézményének munkatársa - amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait, a szolgálatnál nem jelenik meg az előírt határidőre, nem teljesíti a beilleszkedést elősegítő programban foglaltakat - 3 napon belül megkeresi a jogosultat és megvizsgálja a mulasztás okát.
(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy amennyiben önhibáján kívül nem tesz eleget kötelezettségének, az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül azt igazolni köteles és az akadály elhárulását követően köteles megkezdeni, illetve folytatni az együttműködést.
(5) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy önhibájából nem tesz eleget kötelezettségének, 5 munkanapon belül az önkormányzat családsegítő feladatokat ellátó intézménye jelzi a jogosultságot megállapító szervnek az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.
(6) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten megszegi.

Ápolási díj

4. § (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, a városban lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy gondozását végzi és

a) jövedelemszerzéssel járó munkaviszonyt létesíteni az ápolási teendők miatt nem tud,

b) az ápolttal közös háztartásban élő, ápolási teendőket ellátni képes más hozzátartozó nincs és

c) az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150, egyedülálló esetén annak 200 %-át nem haladja meg, valamint

d) érvényes tartási szerződés alapján gondozásra, ápolásra ő, vagy más személy nem kötelezhető,

e) más jogcímen sem a munkaügyi központtól, sem az önkormányzattól rendszeres jövedelemre nem jogosult.

(2) Az ápolási díj mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(3) Az ápolási díj határozott, vagy határozatlan időre állapítható meg.

(4) A megállapított ápolási díjat meg kell szüntetni, ha

a) az ápoló, vagy az ápolt ezt kéri,

b) az ápoló kötelezettségét nem teljesíti.

(5) Az ápoló kötelezettségét nem teljesíti különösen akkor, ha

a) az ellenőrzés időpontjában legalább 2 egymást követő alkalommal indokolatlanul távol van,

b) az ápolt és környezete elhanyagolt,

c) az ápolt étkeztetése, gyógyszerezése, orvosi ellátása, felügyelete megoldatlan,

d) nem az ápolási díjban részesülő végzi az ápolási teendőket.

(6) Az ápolási kötelezettség teljesítését a házi segítségnyújtást végző gondozó az ellátást megállapító kezdeményezésére alkalmanként ellenőrzi, melynek tapasztalatairól beszámol.

Önkormányzati segély

5. § (1) Az e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére, amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg. Önkormányzati segély esetén a jogosultságot kizáró körülmények alól a szociális hatáskört gyakorló bizottság felmentést adhat, azzal a feltétellel, hogy az általa javasolt támogatás éves összege nem haladhatja meg kérelmezőnként a 10.000 Ft-ot.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

- bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
- nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).
(3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező
- egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy
- megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.
(4) Önkormányzati segély igényelhető:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.
(5) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, azonban nem haladhatja meg az 5.000 forintot. Átmeneti segély évente 4 alkalommal igényelhető. Az ilyen jogcímen nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg évente - elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély kivételével – a 20.000 forintot.
(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.
(7) Az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

6. § (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély elsősorban természetben adható.

7. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át;

b) 20 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

c) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át;

d) nem haladja meg.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege 120.000 forint.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Téli tüzelőanyag biztosításáról

8. § (1) A téli fűtésproblémák enyhítését célzó tüzelőanyag támogatásra jogosult az a vagyonnal nem rendelkező család, amelyben az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg, és az alábbiak közül legalább két feltétel egyidejűleg fennáll:

a) három vagy többgyermekes család,
b) gyermekét egyedül nevelő,
c) hetven éven felüli házaspár, élettárs,
d) aktív korú munkanélküli,
e) egyedülálló,
f) jövedelemmel nem rendelkezik,
g) aki a tárgyévben közfoglalkoztatásban vett,
vagy vesz részt.
(2) Támogatásra a hagyományos – vegyes – fűtési lehetőséggel rendelkező család jogosult.
(3) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4) A támogatás mértéke családonként egy erdei köbméter (1x1x1,75) tüzelőanyag.
(5) A támogatásra való jogosultság feltételei, a támogatás mértéke tekintetében – rendkívül indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján – a polgármester az önkormányzat szociális hatáskört gyakorló bizottsága javaslatát kérve dönt. A bizottság és a polgármester döntése a támogatási keret mértékéig terjedhet.
(6) A támogatás iránti igény a pénzügyi fedezet erejéig nyújtható be.

Köztemetés

9. § (1) A közköltségen történő eltemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnek megfelelő összeg. A szertartást – lehetőleg - az elhalt felekezeti hovatartozása figyelembevételével kell megrendelni.

(2) Költségcsökkentés érdekében köteles a Szerencsi Városgazda Non-profit Kft. a köztemetés lebonyolításával összefüggő feladatok elvégzésére - sírásás, temetés, stb. - közmunkásokat biztosítani.

(3) A polgármester egyedi esetekben az egyházak térítésmentes közreműködését kérheti a temetési szertartás lebonyolításában.

Közgyógyellátás

10. § Méltányosságból közgyógyellátásra szociálisan rászorult – a feltételek egyidejű fennállása esetén – az a személy, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 15%-át meghaladja.

Záró rendelkezések

11. § (1) Jelen rendelet – a 8. § kivételével - 2014. január 1 napjával lép hatályba.

(2) Jelen rendelet 8. §-a 2013. december 20-án lép hatályba.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1/1999. (I.29.) rendelet 2-18. §-a, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi ellátásról 4/2006. (III. 28.) rendelet.

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2014. szeptember 12. napjával.