1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Szerencs Város Önkormányzata, 3900 Szerencs, Rákóczi u. 89. (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye: Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 3900 Szerencs, Rákóczi u. 89. (továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése, székhelye: Szerencsi Polgármesteri Hivatal, 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. (továbbiakban: Hivatal).

2. § (1) Szerencs város jelképei a címer és a zászló. A jelképek leírását és használatuk rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Szerencs Város Napja: április 20.

(3) A Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alapított elismerő címekről és kitüntetésekről önálló rendelet rendelkezik.

(4) Szerencs Város Önkormányzatának hivatalos lapja a Szerencsi Hírek elnevezésű közéleti lap, hivatalos televíziós műsorszolgáltatója a Szerencsi Városi Televízió (továbbiakban együtt helyi önkormányzati sajtó).

3. § Szerencs város közigazgatási határai Rátka, Monok, Bekecs, Taktaszada, Prügy, Mezőzombor, és Mád községek határvonalát érintik, a város összterülete: 3.669 ha.

4. § (1) A Képviselő-testület bélyegzője Szerencs Város Önkormányzata feliratú körbélyegző, közepén Magyarország címerével.

(2) A polgármester aláírását hitelesítő bélyegző: Szerencs Város Polgármestere feliratú körbélyegző, közepén Magyarország címerével.

(3) A jegyző aláírását hitelesítő bélyegző: Szerencs Város Jegyzője feliratú körbélyegző, közepén Magyarország címerével.

(4) A Hivatal által használt bélyegző: Szerencsi Polgármesteri Hivatal feliratú körbélyegző, közepén Magyarország címerével.

(5) A bélyegző-nyilvántartást a Hivatal vezeti.

5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenysége és önként vállalt feladatainak államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület 9 főből áll. A polgármester, az alpolgármesterek nevét, a települési önkormányzati képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

7. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melyet a polgármester terjeszt elő. A Képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 11 alkalommal tart rendes ülést. A munkatervben havonta egy alkalommal kell ülést tervezni, július hónap kivételével. Július hónapban a Képviselő-testület nem tart munkaterv szerinti ülést.

(2) A munkatervet a Képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig tárgyalja, és hagyja jóvá.

(3) A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:

8. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, indítványok írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre indokolt esetben – legkésőbb az ülés előtt egy órával jelezve annak szándékát – a polgármester javaslatára kerülhet sor. Rendeletalkotásról, intézményalapításról, megszüntetéséről, átszervezéséről, továbbá személyi ügyben csak írásbeli előterjesztés alapján hozható döntés. Az ilyen tárgyú előterjesztésekhez módosító javaslat kizárólag írásban nyújtható be, legkésőbb a testületi ülés tervezett időpontja előtt egy nappal.

(2) Az írásbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot (vagy alternatívákat), illetve azok rövid indokolását. A második rész a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot foglalja magában, az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehajtásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével. Deklaratív jellegű határozat esetén a felelős és a határidő megjelölése elmaradhat.

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztést a polgármester, a képviselők, a jegyző, a bizottságok elnökei, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá a szerencsi székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek nyújthatnak be.

(4) A bizottság az általa előzetesen tárgyalt előterjesztéshez írásban mellékelheti véleményét, illetve azt a képviselő-testületi ülésen az elnök, vagy az általa kijelölt bizottsági tag szóban ismerteti.

(5) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket – a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével – előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából.

9. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket elektronikusan kell kézbesíteni úgy, hogy azt a meghívottak legalább 3, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják. Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon, illetve testületi ülésen szóban) – akár aznapra – is össze lehet hívni.

(2) A Hivatal a Képviselő-testület elé terjesztést (a képviselő-testületi tagoknak történő megküldést) követően haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület nyilvános ülésének meghívója és előterjesztései – a személyes adatok védelmének biztosítása mellett – az önkormányzat honlapján közzétételre kerüljenek.

(3) A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésére meg kell hívni:

10. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot az alábbiak szerint kell értesíteni:

(2) A napirendeket és az ülések időpontját a meghívó kiküldésével egyidejűleg a városi honlapon meg kell jeleníteni.

(3) Valamennyi előterjesztést, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésen tárgyal, a városi honlapon közzé kell tenni (www.szerencs.hu) a 9. §-ban foglalt határidők figyelembevételével.

(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja.

(5) A képviselő-testület a levezető elnök javaslatára - vita nélkül - dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad. A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.

(6) A Képviselő-testület a nyilvánosság teljeskörű biztosítása érdekében gondoskodik a nyilvános testületi ülések élő adásban történő közvetítéséről, továbbá azok vágatlanul történő többszöri adásba szerkesztéséről, internetes letölthetőségéről.

(7) A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseiről nyilvános ülésen az ülés vezetője szóban tájékoztatást ad.

11. § (1)¹ Az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére, valamint a képviselők meghallgatását követően a napirendre, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A polgármester a napirendi pontok szerinti sorrendben megadja a szót az előterjesztőnek, aki az írásos előterjesztést legfeljebb 5 perc időtartamban összefoglalja, szükség esetén szóbeli kiegészítést tesz. Ezután a bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismerteti a bizottság álláspontját, majd a képviselő-testületi tagok jelentkezésük sorrendjében kérdéseket tehetnek fel, észrevételt tehetnek, módosító indítvánnyal élhetnek, személyenként legfeljebb 5 perc időtartamban. A kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő a napirendi pont lezárása előtt válaszol. Amennyiben a választ a kérdező nem találja elfogadhatónak, vagy az elhangzottak alapján ismételten véleményt kíván nyilvánítani, 3 perc áll rendelkezésére. A polgármester szükség esetén ismételten megadja a szót az előadónak, majd lezárja a vitát, összefoglalja az elhangzottakat, és elrendeli a szavazást.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamok túllépését indokolt esetben a polgármester engedélyezheti.

(4) Ha az előterjesztéshez módosító indítványt nyújtottak be, először annak elfogadásáról kell dönteni. Több módosító indítvány esetén azokról a polgármester által meghatározott sorrendben kell szavazni. A módosító indítványok elfogadásához olyan szavazási mód, és olyan szavazati arány szükséges, amilyen az előterjesztés elfogadásához kell. Ha a módosító indítvánnyal az előterjesztő egyetért, azt befogadja, vagy a módosító javaslatot maga az előterjesztő teszi, az indítványt úgy kell tekinteni, mintha az az előterjesztésnek eredetileg is részét képezte volna, ezért külön szavazni róla nem kell. Az ülésről távollévő képviselő az előterjesztéshez kérdést, véleményt, módosító javaslatot csak írásban tehet, melyet a polgármesterhez nyújthat be legalább az adott ülést megelőzően egy órával.

(5) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, a személyes érintettség bejelentését kivéve.

(6) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás során a szavazatot indokolni nem kell, és nem lehet. A szavazást követően a polgármester ismerteti annak eredményét és a döntést.

(7) Ha bármely képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy tévesen szavazott, a jegyzőkönyvben az ily módon javított szavazatát kell rögzíteni.

(8) A vita során bármikor, illetve a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni.

(9) Ügyrendi javaslattal a tárgyalás során bármikor lehet élni. Ügyrendi javaslatnak minősül minden, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő olyan javaslat, amely a tárgyalás folytatásának (1)-(3) bekezdésében meghatározott módjától való eltérésre, a szavazás általánostól eltérő formájára, technikájára vonatkozik. Az ügyrendi javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön alakszerű határozat meghozatala nélkül szavaz.

(10) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

12. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele, azaz legalább 5 fő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester 5 napon belüli új időpontra hívja össze a Képviselő-testület ülését, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal.

(3) A minősített többségű döntéshez 5 képviselő-testületi tag egybehangzó szavazata szükséges.

(4) Tájékoztató esetén a polgármester az előterjesztésben foglaltak tudomásulvételét kéri, határozathozatalra nem kerül sor.

(5) Jogszabály által előírt tájékoztató, beszámoló esetén a Képviselő-testület az általános szabályok szerint szavaz, és az elfogadásról határozatot hoz.

(6) A szavazás a szavazógép igénybevételével – amennyiben ez nem biztosított – kézfelemeléssel történik.

(7) Név szerint szavaz a Képviselő-testület:

(8) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazást rendelhet el.

(9) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét „ABC” sorrendben, akik „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól.

(10) A titkos szavazás lebonyolítása gépi úton történik. Amennyiben az nem biztosított a szavazás lebonyolítása borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és Urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolítása a jegyző és a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak közreműködésével történik.

13. § (1) A Képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről hangfelvétel, és annak alapján elkészített, a tanácskozás lényegét tartalmazó írott jegyzőkönyv készül, melyet archiválni kell. A hangfelvétel számítógépes rögzítés útján kerül archiválásra.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a Képviselő-testület által ülésenként e feladatra a testület tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyvnek Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

(4) Hangrögzítés esetén a visszahallgatás lehetőségét 5 évig biztosítani kell.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

(6) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit a városi honlapon közzé kell tenni az aláírásokat követő 15 napon belül.

(7) A képviselő-testület és a bizottságok ülésén készült jegyzőkönyvről és jegyzőkönyvből - az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolat készíthető.

14. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester illetményére, jutalmazására az alakuló ülésen a korelnök, egyéb esetekben a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(4) A polgármester felelős:

(5) A polgármester a testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséért, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

(6) A polgármester egyes feladatok elvégzésére - külön megállapodásban, szerződésben rögzített formában - tanácsadókat kérhet fel.

(7) A polgármester dönthet a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyekben, amelyek nem tartoznak a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe. Amennyiben a polgármester ezen döntési jogkörével él a képviselő-testületet erről a következő ülésen tájékoztatni köteles.

15. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármester választ saját tagjai közül. A polgármestert az általa kijelölt alpolgármester helyettesíti.

16. § (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

(3) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal osztályvezetője munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.

(4) A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.

(5) A képviselő a képviselő-testület ülésén, illetőleg a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(6) A polgármester és az önkormányzati képviselők, a bizottságok külső (nem települési önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Jogi és Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatalra kerülnek.

(7) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettséget nem jelenti be, úgy annak jogkövetkezményeiről a képviselő-testület a tudomásra jutást követően dönthet.

(8) A képviselő a képviselői munkájáért havi 30 ezer forint tiszteletdíjra jogosult. A bizottsági tagságáért, bizottsági elnöki tisztségéért többletjuttatásra nem jogosult. Nem jogosult tiszteletdíjra a bizottságok külső (nem települési önkormányzati képviselő) tagja.

(9) A Képviselő-testület tagja a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségének megtérítésére jogosult. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(10) Az alpolgármestereket havonta a tiszteletdíj 15%-ának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg.

(11) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 6 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatásait ugyanilyen időtartamra megvonhatja.

(12) A hiányzás igazolására a képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja a hiányzást követő 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

(13) A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testület tagjait, a tanácsnokokat és a bizottság elnökeit érintően a polgármester, a bizottság tagjai vonatkozásában a bizottság elnöke tesz javaslatot a képviselő-testület felé.

17. § (1) A Képviselő-testület 3 képviselőből és 2 külső tagból álló bizottságokat hoz létre, az alábbi elnevezéssel és feladatkörrel:

18. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében a polgármesternek vagy bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot választhat a képviselő-testület által meghatározott megnevezéssel, és feladatkörök ellátásának felügyeletével.

(2) A tanácsnok megbízatása határozott időre szól.

(3) A tanácsnok feladatkörének ellátása érdekében önálló előterjesztési jogot biztosít.

(4) A tanácsnok által felügyelt feladatkörökben a képviselő-testület elé előterjesztés csak az érintett tanácsnok ellenjegyzésével tehető.

(5) A tanácsnok köteles az általa felügyelt feladatkörben szükség szerint intézkedést kezdeményezni, tapasztalatairól a képviselő-testületet évente egy alkalommal tájékoztatni.

(6) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

(7) A tanácsnok munkájához szakértőt vehet igénybe.

(8) A tanácsnok munkájáért havi 50 ezer forint tiszteletdíjra jogosult.

(9) A tanácsnok neve mellett használhatja a feladatkörének megfelelő elnevezést.

(10) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást – amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával – visszavonhatja.

(11) A tanácsnoki megbízás megszűnik:

19. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző feladata továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint egyéb az önkormányzat működésével összefüggő jogszabályokban meghatározottakon túl:

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Humánpolitikai Osztályvezető látja el a jegyzői feladatokat.

20. § (1) A Képviselő-testület a Hivatal szervezeti felépítését az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) A Hivatal részletes működési szabályait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület határozattal hagy jóvá.

21. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás és a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3)² A Társulások alapítására, bármely Társulásba történő belépésre vagy onnét történő kiválásra bármely képviselő javaslatot tehet.

(4) A társulási megállapodásokat a jegyző készíti elő, illetve a jegyző véleményezi azokat.

(5) A Társulási Tanácsokban Szerencs Város Önkormányzatát a polgármester képviseli.

(6)³

(7) A társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

22. § (1) Szerencs városában két nemzetiségi önkormányzat működik:

23. § (2) A Képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében a nemzetiségi önkormányzatok:

24. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5)⁴ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a rendezvény előtt legalább 15 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatást kell adni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályairól szóló 10/2011. (V.26.) önkormányzati rendelete.

(3) A települési önkormányzati képviselők név szerinti felsorolása a rendelet 1. függelékét, az a bizottsági tagok felsorolása a rendelet 2. függelékét, a Képviselő-testület éves munkaterve a rendelet 3. sz. függelékét, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata a rendelet 4. sz. függelékét képezi.

(4) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 1. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2., a bizottságra átruházott hatásköröket a 3., míg a társulásra átruházott feladat-és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.