1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Szerencs Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), 3900 Szerencs, Rákóczi út 89.

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye: Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület), 3900 Szerencs, Rákóczi út 89.

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése, székhelye: Szerencsi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal), 3900 Szerencs, Rákóczi út 89.

2. § (1) Szerencs város jelképei a címer és a zászló. A jelképek leírását és használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.

(2) Szerencs Város Napja: április 20.

(3) A Képviselő-testület által alapított elismerő címekről és kitüntetésekről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. § Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § A Képviselő-testületi ülések típusai:

5. § Az alakuló ülés napirendi pontjai különösen:

6. § (1) A Képviselő-testület a város életében jelentős események alkalmából ünnepi ülést tarthat, munkatervben előretervezetten vagy azon kívüli alkalomból is.

(2) Az ünnepi ülés vezetése, lefolytatása eltér a rendes ülésre vonatkozó szabályoktól, napirendjén ünnepi megemlékezésen kívüli előterjesztésnek, az előterjesztéshez történő hozzászólásnak, vitának helye nincs, azon a Képviselő-testület – a jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása és napirend elfogadása kivételével - döntést nem hoz.

7. § (1) A Képviselő-testület külön munkatervében meghatározottak szerint, havonta egy alkalommal ülésezik.

(2) A nyári szabadságolásokra tekintettel a munkatervben egy nyári hónapban a rendes ülés tervezése mellőzhető.

(3) A munkatervet a Képviselő-testület legkésőbb a tárgyévet megelőző év decemberében fogadja el.

(4) A munkaterv tervezetét a jegyző a jogszabály szerint kötelezően tárgyalandó témakörök figyelembevételével állítja össze, amelynek során javaslatot kér:

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

8. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben a munkatervben foglaltakon kívüli, testületi döntést igénylő témában a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag azok a napirendi pontok tárgyalhatók, melyeket az összehívásra vonatkozó indítvány és a (annak alapján elkészített) meghívó tartalmaz.

9. § (1) A képviselő-testület ülését az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok címét és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóban jelezni kell a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget vagy előterjesztői, összehívói javaslatot. A tárgyalandó napirendi pontok előterjesztései a meghívó mellékletét képezik.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket elektronikusan kell kézbesíteni úgy, hogy azt a meghívottak legalább 3, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják.

(4) Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon, illetve testületi ülésen szóban) – akár aznapra – is össze lehet hívni.

(5) A Hivatal a Képviselő-testület elé terjesztést (a képviselő-testületi tagoknak történő megküldést) követően haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület nyilvános ülésének meghívója és előterjesztései – a személyes adatok védelmének biztosítása mellett – az önkormányzat hivatalos honlapján (www.szerencs.hu) közzétételre kerüljenek.

(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(7) A polgármester a Képviselő-testület ülésére a szerencsi székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit – az őket érintő kérdésben – tanácskozási joggal meghívja.

10. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főszabály szerint írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre – legkésőbb az ülés előtt egy órával jelezve annak szándékát – indokolt esetben kerülhet sor.

(2) Rendeletalkotásról, intézményalapításról, megszüntetéséről, átszervezéséről, továbbá személyi ügyben csak írásbeli előterjesztés alapján hozható döntés. Az ilyen tárgyú előterjesztésekhez módosító javaslat is kizárólag írásban nyújtható be, legkésőbb a testületi ülés tervezett időpontja előtt egy nappal.

(3) Az írásbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot vagy döntési lehetőségeket, azok várható hatásának leírását, továbbá indokolását. A második rész tartalmazza a konkrét döntés-tervezetet, szükség szerint az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehajtásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével.

(4) A Képviselő-testület elé előterjesztést a polgármester, a képviselők, a jegyző, a képviselő-testületi bizottságai és azok elnökei, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati intézmények és a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá a szerencsi székhelyű társadalmi szervezetek nyújthatnak be.

(5) A bizottság az általa előzetesen tárgyalt előterjesztéshez írásban mellékelheti véleményét, ennek hiányában azt a képviselő-testületi ülésen az elnök, vagy az általa kijelölt bizottsági tag szóban ismerteti.

(6) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket – a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével – előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyző az előterjesztésen aláírásával jelzi az előzetes törvényességi ellenőrzés elvégzését, továbbá az ülésen a tárgyalás során bármikor jelezheti a Képviselő-testületnek, ha a döntéshozatal során, vagy a meghozott döntésben jogszabálysértés észlel. Észrevételét a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot a város hivatalos honlapján történő közzététellel kell értesíteni.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság résztvevője az ülést zavarja, az ülés vezetője felszólítást követő rendbontó magatartás miatt a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja, szükség esetén gondoskodhat eltávolításukról.

(3) A hallgatóság körében megjelent, témában érintett személynek, szervezet képviselőjének indokolt esetben a polgármester szót adhat, meghatározza a felszólalás időtartamát, továbbá megvonhatja a szót.

(4) A Képviselő-testület a nyilvánosság teljeskörű biztosítása érdekében gondoskodik a nyilvános testületi ülések élő adásban történő közvetítéséről, továbbá azok utólagos internetes letölthetőségéről.

(5) A sajtó tudósítói az ülésteremben az e célra kijelölt helyről készíthetnek felvételt, vágóképeket, az ülés menetének zavarása nélkül.

12. § (1) A helyben szokásos közzétételi kötelezettségnek az Önkormányzat és szervei a város honlapján való megjelentetéssel tesznek eleget.

(2) Az önkormányzati rendelet és határozat kihirdetése napjának a város honlapjára történő feltöltés napja minősül.

13. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelen, vagy a tárgyalás során bármikor azzá válik, a polgármester szünetet rendelhet el, melynek során kísérletet tesz a határozatképesség biztosítására, helyreállítására.

(3) Ha a testületi ülés a helyreállítási kísérlet ellenére is határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülés rövid úton, a testületi ülésen szóban is összehívható, a testületi tagok többségének megfelelő, 5 napon belüli új időpontra, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal. Amennyiben az ülés megtartására csak a munkaterv szerint soron következő ülésnapon, vagy egyébként is megtartásra kerülő rendkívüli ülésen kerül sor, azon előbb a határozatképesség hiánya miatt elmaradt napirendi pontokat kell megtárgyalni.

14. § (1) A határozatképesség megállapítását és testületi ülés megnyitását követően a polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőjének személyére, a képviselők névsor szerinti rendjében. Amennyiben a névsorban következő képviselő az adott ülésen nincs jelen, vagy jelzi, hogy az ülésről távoznia kell, továbbá, ha valamely témában érintettsége merül fel, a sorban következőre kell javaslatot tenni. A Képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítőjéről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ezt követően a polgármester ismerteti a napirend tervezetét, melynek során ő maga, vagy a képviselő-testületi tagok kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, felvételét, vagy a meghívóban közölt sorrend megváltoztatását. Ilyen módosító indítvány esetén először a módosított napirendről kell szavazni. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester, vagy előterjesztő indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet az ülésen kiosztásra, sem szóbeli előterjesztésre:

15. § (1) A polgármester a napirendi pontok szerinti sorrendben megadja a szót az előterjesztőnek, aki az írásos előterjesztést legfeljebb 5 perc időtartamban összefoglalja, szükség esetén szóbeli kiegészítést tesz. Ezután a bizottság elnöke (vagy távollétében az általa megbízott bizottsági tag) legfeljebb 5 percben ismerteti a bizottság álláspontját. Ezt követően a képviselő-testületi tagok jelentkezésük sorrendjében kérdéseket tehetnek fel, kifejthetik véleményüket, észrevételt tehetnek, módosító indítvánnyal élhetnek, személyenként legfeljebb 5 perc időtartamban. A kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő, szükség esetén a polgármester, vagy a jegyző - a napirendi pont lezárása előtt – válaszol.

(2) Az előterjesztő – a polgármester engedélyével - a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, az előterjesztésben érintett vagy annak készítésében közreműködő személyek, szakértők segítségét is.

(3) Az ülésen megjelent meghívottaknak a polgármester, a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(4) Amennyiben a választ a kérdező nem találja elfogadhatónak, vagy az elhangzottak alapján ismételten véleményt kíván nyilvánítani, 3 perc áll rendelkezésére. A polgármester szükség esetén ismételten megadja a szót az előterjesztőnek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok túllépését indokolt esetben a polgármester engedélyezheti. Az időkeret engedély nélküli túllépésekor, a vita elfajulásakor, vagy sértő, személyeskedő hangnem esetében a polgármester megvonhatja a szót.

16. § (1) Ha az előterjesztéshez módosító indítványt nyújtottak be, először annak elfogadásáról kell dönteni.

(2) A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(3) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(4) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon 16.00 óráig terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

(5) Ha a módosító indítvánnyal az előterjesztő, a polgármester egyetért, és a jegyzőnek sincs törvényességi aggálya, vagy a módosító javaslatot maga az előterjesztő teszi, az indítványt úgy kell tekinteni, mintha az az előterjesztésnek eredetileg is részét képezte volna, ezért külön szavazni róla nem kell.

(6) Az ülésről távollévő képviselő az előterjesztéshez kérdést, véleményt, módosító javaslatot csak írásban tehet, melyet a polgármesterhez nyújthat be legkésőbb az adott ülést megelőzően egy órával. A benyújtott javaslatot, véleményt, kérdést az ülésen ismertetni kell.

17. § (1) A vita során bármikor, illetve a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni. Véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A vita lezárását megelőzően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok elfogadásáról.

(3) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen ismerteti.

(4) Ügyrendi javaslattal a tárgyalás során, a vita lezárásáig bármikor lehet élni. Ügyrendi javaslatnak minősül minden, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő olyan javaslat, amely a tárgyalás folytatásának általános rendjétől, formájától való eltérésre, a szavazás általánostól eltérő formájára, technikájára, vagy a vita lezárására, továbbá a napirendi pont levételére, elhalasztására vonatkozik. Az ügyrendi javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön alakszerű határozat meghozatala nélkül szavaz.

18. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik, vagy a hozzászólási lehetőségét minden képviselő kimerítette, és az észrevételek, felvetések mindegyike megválaszolásra került.

(2) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, a személyes érintettség bejelentését kivéve.

(3) Több módosító indítvány esetén azokról a polgármester által meghatározott sorrendben kell szavazni. A módosító indítványok elfogadásához olyan elfogadási mód, és olyan szavazati arány szükséges, amilyen az előterjesztés szerinti döntés elfogadásához kell.

19. § (1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

(2) Széksértést követ el az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Képviselő-testület tagjait, az előadókat, előterjesztőket, meghívott vendégeket, szakértőket sértő kifejezésekkel illeti, ha bántó kijelentéseit rögtön, vagy felszólítás ellenére nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetve a Képviselő-testületet meg nem követi. A széksértés tényét a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, és az elkövetőt esetenként 5.000 forintos rendbírsággal sújtja, melyet a Hivatal pénztárába kell az ülést követő három munkanapon belül befizetni. Önkéntes teljesítés hiányában a képviselő-testületi tiszteletdíjból kerül levonásra.

(3) Akit a képviselő-testületi ülésen megszólítottak, vagy általa méltatlannak tartott hozzászólás személyesen érint, a polgármester engedélyével legfeljebb 2 percben válaszolhat.

20. § (1) A munkatervben szereplő napirendi pontokon kívül a meghívó lehetőséget adhat más témák, közügyek megtárgyalására – Egyebek, továbbá Különfélék címszó alatt.

(2) Az Egyebek napirendi pont alatt döntést igénylő további előterjesztések, felvetések, javaslatok terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

(3) Az előterjesztett napirendhez nem kapcsolódó felszólalásokra – így különösen a közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásokra, közérdekű felvetésekre - a Különfélék körében van lehetőség. A Különfélék között elhangzó, beterjesztett javaslatokról a Képviselő-testület döntéshozatal nélkül tárgyalhat.

21. § (1) A tárgyalás elhúzódására tekintettel, illetve az előterjesztő vagy bármely testületi tag kérésére, továbbá ha technikai okokból szükséges, a polgármester szünetet rendelhet el, melynek meghatározza időtartamát. Azt követően a Képviselő-testület az eredetileg elfogadott napirendje szerint folytatja az ülést.

(2) Amennyiben a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az ülést a Képviselő-testület a polgármester javaslatára határozott időre félbeszakíthatja. Az ily módon félbeszakított ülés csak a polgármester összehívására folytatódhat.

22. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén az érintettség és annak kapcsán fennálló képviselői mulasztás kivizsgálására – ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálatot rendeli el, melynek lefolytatása a Jogi és Ügyrendi bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság a vizsgálat eredményét, következmény érvényesítésre vonatkozó javaslatát a Képviselő-testület soron következő ülésén, az elfogadott napirendi pontok tárgyalását követően, az egyebek napirendi pontok között ismerteti.

(6) A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintettségét nem jelző képviselő 1 havi tiszteletdíjának legfeljebb 50%-kal történő csökkentéséről, továbbá az esetlegesen részvételével meghozott határozat érvényben tartásáról.

23. § (1) A polgármester, illetve a polgármester érintettsége esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi és Ügyrendi Bizottságának adja át kivizsgálásra.

(2) A Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület terjeszti.

24. § (1) A Képviselő-testület döntéseit a testületi működésnek helyt adó, Polgármesteri Hivatalban található tanácsteremben gépi szavazással hozza. Amennyiben gépi szavazásra nincs lehetőség, vagy más helyszínen történő tanácskozás során kézfelemeléssel kell szavazni. Ez esetben a polgármester a jegyző közreműködésével számolja össze a szavazatokat.

(2) A döntési javaslatról „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal lehet szavazni.

(3) Szavazni csak személyesen, jelenlét útján lehet. A szavazat indoklására nincs lehetőség.

25. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy döntés hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy az igennel vagy nemmel megválaszolható legyen.

(2) A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni –, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(4) Ha bármely képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy tévesen szavazott, a jegyzőkönyvben a helyesbített szavazatot kell rögzíteni, vagy a polgármester megismételtetheti a szavazást.

26. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő (ügyrendi) javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) Név szerint szavaz a Képviselő-testület:

27. § A titkos szavazás lebonyolítása gépi úton, amennyiben ez nem lehetséges, szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Jogi és Ügyrendi Bizottság a jegyző közreműködésével látja el.

28. § Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

29. § (1) Több ugyanazon döntéshez kapcsolódó módosító javaslat közül – ha egynél több is megkapta az elfogadásához szükséges igen szavazatot –, azt kell elfogadottnak tekinteni, amelyre a legtöbb „igen” szavazatot adták le.

(2) Amennyiben több változatra is azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

30. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester ismerteti a javaslat mellett, az ellene szavazók, a tartózkodók, és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, megállapítja a szavazás eredményét, és amennyiben a szavazás eredménye alapján elfogadásra került, kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő indokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

31. § (1) Tájékoztató jellegű napirendi pont esetén a polgármester – a hozzászólásokat, az előterjesztő a válaszát és az elhangzottak szükség szerinti összefoglalását, a vita lezárását követően - az előterjesztésben foglaltak tudomásulvételét kéri, döntéshozatalra nem kerül sor.

(2) Jogszabály által előírt beszámoló, tájékoztató esetén a Képviselő-testület az általános szabályok szerint szavaz, és az elfogadásról alakszerű döntést (határozatot) hoz.

32. § (1) A Képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről hangfelvétel, és annak alapján elkészített, a tanácskozás lényegét tartalmazó írott jegyzőkönyv készül, melyet archiválni kell. A hangfelvétel számítógépes rögzítés útján kerül archiválásra. A visszahallgatás lehetőségét 5 évig biztosítani kell.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és jegyzőn kívül a Képviselő-testület által ülésenként e feladatra a testület tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A jegyzőkönyv és a hangfelvétel elkészítéséről, őrzéséről, továbbá a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvének a város hivatalos honlapján történő közzétételéről, az aláírást követő 15 napon belül, a jegyző gondoskodik.

33. § (1) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre, melyet csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatnak meg.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni - a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával –, melyet elkülönítetten kell kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

34. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt fejthetik ki álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére vonatkozó szabályokat az közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni, azzal, hogy a lakossági fórum nem testületi ülés, arról elegendő a résztvevő önkormányzati tisztviselők nevét, a tárgyalt témakört, a felszólalók nevét és az elhangzó felszólalások lényegét tartalmazó feljegyzést készíteni, melyet a polgármester, a jegyző és a feljegyzés készítője ír alá.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről annak időpontja előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatást kell adni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melynek során gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményére, juttatásaira a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot.

36. § (1) A polgármester az Mötv-ben meghatározottakon túl felelős:

(2) A polgármester a testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséért, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

37. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköröket:

(2) A polgármester elrendelheti az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és költségvetési szervek, gazdasági társaságok átvilágítását, működésének ellenőrzését, továbbá az önkormányzat által benyújtott pályázatok felülvizsgálatát, ellenőrzését, a Képviselő-testület tájékoztatása mellett. Itt felsorolt és egyéb, általa ellátandó feladatok szakszerű elvégzése érdekében - külön megállapodás alapján – tanácsadókat, szakértőket kérhet fel évi bruttó 10 millió forintos összeghatárig. Ennek fedezetét a Képviselő-testület az éves költségvetésben biztosítja.

(3) A polgármester dönthet a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyekben, amelyek nem tartoznak a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe. Ezen döntéseiről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást adni köteles.

38. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester javadalmazására, juttatásaira a polgármester tesz javaslatot.

39. § (1) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

(2) A képviselőt önkormányzati ügyben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal osztályvezetői munkaidőben kötelesek fogadni, és a képviselői munkája ellátásához szükséges segítséget, tájékoztatást megadni.

(3) A képviselői munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti. Ennek keretében jogosult a Hivatal helyiségeit, eszközeit térítésmentesen igénybe venni.

40. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselőt a képviselői munkájáért havi 100.000 forint tiszteletdíj illeti meg.

(3) A Képviselő-testület az éves költségvetésében minden képviselő részére havi 50.000 forint összegű keretet különít el „Képviselői Alap” címszó alatt, melyet a képviselő által javasolt, és képviselő-testület által elfogadott közérdekű, jótékony célra, így különösen valamely nem politikai tevékenységet folytató városi szervezet, testület, egyesület, alapítvány, vagy rendezvény céljára lehet fordítani. A felajánlás történhet havonta, vagy több hónapra összevontan is, azzal hogy legkésőbb a tárgyév utolsó hónapjában valamennyi részletről dönteni kell, az a következő évre nem vihető át.

(4) A képviselő a bizottsági tagságért, bizottsági elnöki tisztségért többletjuttatásban nem részesül.

(5) Az Mötv-ben foglalt szabályoknak megfelelő képviselői költségek megtérítését - a jogi és pénzügyi ellenőrzés megtörténtét követően - a polgármester engedélyezi.

41. § (1) A képviselő írásban vagy szóban, az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a Képviselő-testület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.

(2) Amennyiben a képviselő 12 hónap átlagában a Képviselő-testület vagy a Bizottság üléseinek legalább felén nem jelenik meg – ide nem értve a rendkívüli üléseket –, a Képviselő-testület a tiszteletdíját a döntést követő hónaptól számítva 6 havi időtartamra 20%-kal csökkentheti.

(3) A tiszteletdíj csökkentésére a Képviselő-testület tagjait és a Bizottság elnökét érintően a polgármester, a bizottság tagok vonatkozásában a Bizottság elnöke tesz javaslatot a Képviselő-testület felé.

(4) A hiányzás igazolására a képviselő, a Bizottság elnöke és a Bizottság tagja a hiányzást követő 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a Bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a Bizottság tagja tekintetében a Bizottság elnöke dönt.

42. § (1) A Képviselő-testület három állandó bizottságot hoz létre, az alábbi elnevezéssel:

(2) Mindhárom Bizottság 5 tagból: 3 települési képviselőből és 2 képviselő-testületen kívüli személyből (továbbiakban: külső bizottsági tag) áll.

(3) A bizottságok elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A külső bizottsági tag munkájáért havi 20 ezer forintos mértékű tiszteletdíjra jogosult.

(5) A bizottságok tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

43. § (1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat- és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva ellátja:

(2) A Pénzügyi Bizottság feladat- és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva ellátja:

(3) A Városfejlesztési Bizottság feladat- és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva ellátja:

(4) Mindhárom Bizottság előzetesen véleményezi:

44. § (1) A Képviselő-testület szükség esetén, meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására, egy adott ügy kivizsgálására bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára, a polgármester személyi előterjesztése alapján eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát, elnökét a Képviselő-testület a Bizottság felállításakor határozza meg. Az eseti bizottság létrehozására, működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy létszáma 5 fő alatti is lehet.

(3) A Bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

45. § (1) A Bizottság üléseit a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva (rendes ülés), vagy az év közben felmerülő feladatok alapján tartja.

(2) A Bizottság ülését az elnöke, vagy az általa erre a feladatra kijelölt bizottsági tag hívja össze.

(3) A Bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele, azaz az állandó bizottságok esetén legalább 3 fő jelen van.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az annak mellékletét képező előterjesztéseket – a rendkívüli bizottsági vagy testületi ülések kivételével – lehetőleg 2 nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, továbbá a napirendi pont előadójának, érintettjének el kell juttatni, a testületi ülések összehívására irányadó szabályok szerint.

(5) A Bizottság munkájához szakértőt vehet igénybe, részére tanácskozási jogot biztosíthat. Ellenérték fejében nyújtott szakértői vélemény a Képviselő-testület döntése és költségvetési fedezet biztosítása alapján kérhető. A polgármester által jelen rendelet felhatalmazása alapján igénybe vett tanácsadó, szakértő tárgykörbe tartozó előterjesztés tárgyalásához a Bizottság ülésére meghívható, szakvéleményéről részletesen meghallgatható.

(6) A Bizottság üléséről készülő jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által kijelölt bizottsági tag és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerül továbbá a jegyzőkönyv készítőjének neve.

(7) A Bizottság működési szabályait a maga által elfogadott ügyrendben állapíthatja meg, melyet az elfogadást követő 15 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni.

(8) A Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben, vagy átruházott hatáskörben meghozott döntését határozati formában alkotja meg. A határozatok nyilvántartását a Hivatal vezeti.

(9) A Bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.

(10) A Képviselő-testület bizottságai – több bizottság által is tárgyalandó témák esetén - együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésre a Bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy

46. § (1) A Bizottság elnöke:

(2) A Bizottság tagja:

(3) A Bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

(4) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.

47. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti és működteti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a települési és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselők és önkormányzati tisztségviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) A jegyző feladata az Mötv-ben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározottakon túl:

(3) A jegyző Mötv. szerinti belső ellenőrzési feladatait a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társuláson belül működtetett belső ellenőrzési szervezeti egység útján látja el.

(4) A jegyzőt az aljegyző, az aljegyző akadályoztatása, illetve aljegyzői tisztség hiányában, vagy betöltetlensége esetén a Hivatal - jegyző által a Polgármesteri Hivatal SzMSz-ében - kijelölt osztályvezetője helyettesíti.

48. § (1) A Képviselő-testület és Bizottságai, a polgármester, jegyző és önkormányzati tisztségviselők feladat- és hatásköreinek ellátását a Polgármesteri Hivatal segíti.

(2) A Hivatal a jegyző vezetésével ellátja (1) bekezdésben felsoroltak feladatellátásához kapcsolódó igazgatási (előkészítési, tervezési, szervezési, végrehajtási, ellenőrzési) és ügyviteli feladatokat.

(3) A Hivatalt a jegyző képviseli.

(4) A Hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz), létszámát az éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

49. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

(2) A Társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás és a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Társulások alapítására, bármely Társulásba történő belépésre vagy onnét történő kiválásra a polgármester, alpolgármester, továbbá bármely képviselő vagy Bizottság elnöke, tagja, illetve maga a Bizottság javaslatot tehet. A képviselő-testületi döntést megelőzően ki kell kérni a hatáskörében érintett Bizottság véleményét.

(4) A társulási megállapodásokat a jegyző készíti elő, illetve törvényességi szempontból ellenőrzi.

(5) A Társulási Tanácsokban Szerencs Város Önkormányzatát a polgármester képviseli.

50. § (1) A Képviselő-testület a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza az alábbi feladat- és hatásköröket:

(2) A Képviselő-testület az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásra ruházza át az alábbi hatáskört: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-34. §-aiban meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása.

51. § (1) Szerencs városában két nemzetiségi önkormányzat működik:

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

52. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles fogadni.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

53. § Ez a rendelet 2024. október 4-én 15 óra 22 perckor lép hatályba.

54. § Hatályát veszti Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályairól szóló 8/2018. (III. 29.) önkormányzati rendelete.