Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
Hatályos: 2025. 02. 01Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
[1] A rendelet célja, hogy a helyi szabályok megállapításával biztosítsa a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározza a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó eljárások rendjét.
[2] Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) a Szerencs város közigazgatási területén lévő közterületekre (a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény), továbbá
b) a közterületként használt belterületi földrészletekre (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) Jelen rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos - az 1988. évi I. tv-ben, valamint a 26/2021. (VI.28.) ITM rendeletben szabályozott – eljárásra (ezen esetekben a közút területét érintő használat iránti kérelmeket a közút kezelőjéhez kell benyújtani),
b) a piac- és vásárterekre,
c) az önkormányzat által szervezett rendezvényekre.
A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás
2. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(3) Gépjármű közterületen való parkolása a közterület olyan használatának minősül, amelynek egyes kérdéseiről külön jogszabály rendelkezik.
(4) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
3. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) - ide nem értve a 2. § (3) bekezdésében írt esetet - a tulajdonos hozzájárulása (továbbiakban: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.
(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:
a) közterületbe 25 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához,
b) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá mozgó árusításhoz,
c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás létesítéséhez, fennmaradásához,
d) művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához,
e) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer és tartozékai stb.), valamint építőanyagok és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,
f) alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez,
g) film-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, vagy ha elzárt területet igényel,
h) kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, cirkusz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, fennmaradásához,
i) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert), valamint nem közterületen lévő kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységből közterületre történő árusítás esetén,
j) kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységhez történő szállítás esetén, ha az áru és a göngyöleg - hely hiányában - csak közterületen rakodható, és azzal a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetik,
k) hangos hirdető berendezések üzemeltetéséhez, működtetéséhez
l) kerékpártárolók elhelyezéséhez, fennmaradásához.
(3) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:
a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos, az önkormányzat feladatkörében eljáró intézménye, gazdasági társasága általi igénybevételhez,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a közterületen elhelyezendő közművek létesítésére, valamint a hiba elhárítása érdekében történő igénybevételhez,
d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez.
4. § Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
a) tömegközlekedési járművek megállóiba - kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja, valamint az ott elhelyezett reklámfelületeket,
b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény - kivéve az építési állványzatot - a gyalogosok közlekedését veszélyeztetné, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
c) elárusító helyek, üzletek környékén áru és göngyöleg tárolására,
d) városképi, műemléki, környezeti követelményeket nem kielégítő közterület használatra,
e) zajforrást üzemeltető kereskedelmi, vendéglátó-ipari előkert használatára 22.00-tól 06.00 óráig,
f) a 15 férőhelyesnél nagyobb autóbuszok, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik, pótkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók, lassújárművek, erő- és munkagépek és azok adapterei, valamint a közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet) gépjárművek tárolására,
g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
h) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
i) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
j) jármű iparszerű javítására,
k) plakátok fák törzsére történő elhelyezésére,
l) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére.
Közterületek bontása, közút, járda nem közlekedési célú igénybevétele
5. § (1) Közterület igénybevételéhez, felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A közterület kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.
(2) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez – felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez – a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Útkezelői hozzájárulás nélkül közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az alatta lévő közmű halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybe vevő köteles a közút kezelőjének - a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg - elektronikus úton a titkarsag@szerencs.hu címre elektronikus üzenetet küldeni.
(4) A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.
(5) Közműhálózat építési és rekonstrukciós munkavégzés céljából - a lakossági leágazó vezeték létesítését is beleértve - a hozzájárulást a közmű üzemeltető is kérelmezheti.
(6) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjénél kell kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell:
a) az építményt engedélyező hatóság létesítési, építési engedélyét,
b) az igénybevételt bemutató helyszínrajzot, tervet, feltüntetve az igénybe vett terület nagyságát, igénybevétel időtartamát, forgalomtechnikai tervét.
(7) A nem közlekedési célú igénybevétellel okozott kárért az igénybe vevő felelős. A közterület bontásával összefüggésben okozott kárért a kérelemben nevesített engedélyes a felelős.
(8) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
Megbontott közterület helyreállítása
6. § (1) A közterület kezelője az előre tervezett, vagy meghibásodás miatt szükségessé vált közterület-bontások után a helyreállítás módját vagy műszaki tartalmát, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását meghatározza.
(2) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
(3) Az eltérő használat során megbontott közterület (burkolat, füves-, virágos-, stb. terület) helyreállítását az útkezelői hozzájárulásban nevesített engedélyesnek kell elvégeznie, melytől eltérni csak az útkezelő előzetes hozzájárulásával lehet.
(4) A helyreállítást az engedélyesnek a típustervek, vagy az útkezelő által jóváhagyott terv alapján az alábbiak szerint kell elvégeznie:
a) Útpálya (járművek által használt terület) esetén:
aa) Forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt, vagy süllyesztett szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
ab) Amennyiben a munkaárok szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50 %-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.
ac) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.
ad) ad) Földutaknál teljes szélességű úthelyreállítás, gyaluzás, murvázás, kőszórás szükséges.
ae) Díszkő-burkolat javítása esetén, ha van elválasztó sáv, akkor félpályás, ha nincs elválasztó sáv, akkor teljes szélességű burkolat-helyreállítás szükséges.
b) Járda, gyalogút (gyalogosok által használt terület) esetén a kopóréteget teljes szélességben fel kell szedni és új kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
c) Zöldterület esetén:
ca) A parkok területén lévő bontás esetén gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületet.
cb) A többi területen lévő bontás esetén 15 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a helyreállításnál, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen.
d) Fák és parki növényzet esetén a fás növényzetet védeni szükséges, fát kivágni csak külön engedély birtokában lehet.
(5) Közmű meghibásodás esetén felbontott közterület helyreállításáért a közmű tulajdonosa, viziközmű esetében az üzemeltetője a felelős.
(6) Ha a közterület helyreállítását nem, vagy nem szakszerűen végezték el, a jegyző 3 éven belül az igénybe vevőt kötelezheti a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására.
(7) A közműépítési javítási munkák befejezése után a munkálatokat végző köteles a területet átadni a közterület kezelőjének.
(8) A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni (1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése).
(9) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(10) Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak szakmailag felkészült szerv, vagy vállalkozó végezhet.
(11) A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az eltérő használati joggal rendelkező teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelő szerv át nem veszi.
Üzemképtelen vagy érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező gépjárművek tárolása
7. § (1) Az üzemképtelen vagy érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tárolhatók. A gépjármű üzemben tartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről.
(2) Üzemképtelen vagy érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig szabad tárolni.
(3) A közterület-használati hozzájárulást a gépjármű üzemben tartója a tárolás helye szerint illetékes önkormányzattól kérheti.
(4) A közterület-használati hozzájárulás főútvonalra és tömegközlekedés által járt útvonalra egyáltalán nem, mellékútvonalra csak határozott időre – legfeljebb 30 napra adható, mely indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(5) A gépjármű üzemben tartója üzemképtelen, vagy érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek esetében köteles a közterület-használati hozzájárulás számát a gépjármű első szélvédőjén, kívülről jól látható helyen és olvasható módon elhelyezni.
A járművek elszállítása, tárolása, értékesítése
8. § (1) A közterület-felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
(2) A közterület-felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel rendelkező üzemképtelen, vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, elszállíthatja a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó értesítés kézhezvételétől vagy elhelyezésétől számított 30. napot követően.
(3) A jármű elszállításának megkezdése előtt arról felvételt, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. Az intézkedés megkezdettnek tekintendő, ha a felügyelő rendelkezésére az elszállítást végző a helyszínre érkezett.
(4) Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani, vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz érkező tulajdonos (üzemben tartó) azt kéri, és az intézkedés 50 %-kal csökkentett költségét megtéríti, egyidejűleg a szabálytalan elhelyezést megszünteti.
(5) A közterület-felügyelő a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget, és az elszállított járművek forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a Szerencsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapján (www.szerencs.hu) közzéteszi.
(6) Az elszállításról az ismert tulajdonost (üzemben tartót) a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíteni kell, és fel kell szólítani, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse, valamint a járművet vegye át, továbbá tájékoztatni kell a jármű értékesítésének lehetőségéről. A felszólítást, az értesítést követő tizenöt napos határidő eredménytelen elteltét követő három napon belül meg kell ismételni.
(7) Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapításához a jármű egyedi azonosító jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítást követő munkanapon, jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.
(8) A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével felmerülő költségek térítésére a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendeletet kell alkalmazni.
(9) A költség megfizetésére a jármű átvételekor a tároló helyen is sor kerülhet. A befizetés tényét átutalási feladóvevénnyel, vagy banki átutalást igazoló okirattal lehet bizonyítani. A tulajdonos (üzemben tartó) a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja.
(10) A Hivatal az intézkedés költségeinek megfizetéséről nyugtát és kérésre számlát is kiállít.
9. § (1) Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított 6 hónapon belül nem veszi birtokba, a közterület-felügyelő dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről, vagy a jármű egyéb módon történő hasznosításáról. Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverésen el nem adott jármű értékesítés céljából használt-autó kereskedési tevékenység végzésére jogosult vállalkozás részére is átadható.
(2) A közterület-felügyelő jogosult az árverés útján történő értékesítés lefolytatására, de az árverésre kerülő gépjárművön ily módon tulajdonjogot sem ő, sem Ptk. szerinti közeli hozzátartozója nem szerezhet.
(3) Az árverési hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, és honlapján közzé kell tenni.
(4) A közterület-felügyelő a járművet döntésével az árverési vevő, vagy a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás által megnevezett vevő tulajdonába adja.
(5) A Hivatal szervezeti egysége a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi oly módon, hogy 5 évig visszamenőlegesen megállapítható legyen, melyik gépjármű értékesítéséből mekkora összeg folyt be.
(6) A jogosult – jogcímének hitelt érdemlő igazolása mellett – az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül, kamatok felszámítása nélkül, a felmerült költségekkel csökkentett összegben átveheti az értékesítésből befolyt összeget. Amennyiben a bevétel nem fedezi a költségeket, úgy a különbözet megtérítésére lehet kötelezni a tulajdonost, és a Hivatal jogosult a behajtás iránti intézkedéseket megtenni.
(7) Azt a járművet, amelyet nem lehet értékesíteni, vagy hulladékká vált (elhasználódott), regisztrált bontó-hulladékkezelő részére kell átadni, és a bontási igazolás birtokában kezdeményezni kell a jármű forgalomból történő végleges kivonását. A bontóból befolyt bevétellel a (6) bekezdésben foglaltak szerint el kell számolni.
A közterület használat időtartama és a közterület-használati hozzájárulás kérelmezése
10. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a tevékenység megkezdése előtt legalább 10 nappal a Hivatalhoz kell benyújtani az 1. melléklet szerint.
(2) Közterület-használati hozzájárulás:
a) meghatározott időre,
b) valamely feltétel bekövetkeztéig, maximum egy évig terjedő időtartamra adható.
(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(4) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati, valamint az egyéb képviseleti szervekbe történő választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 30. napig terjedő időszakra adható közterület-használati hozzájárulás.
(5) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, katasztrófavédelmi, rendészeti szakhatóságok engedélyeinek) beszerzését.
(6) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie.
(7) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást - ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján - igénybe veszi.
A közterület-használati hozzájárulás megadása
11. § (1) A közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a mindenkor hatályos településrendezési terveket, a helyi építésügyi szabályzatot, valamint városképi, műemlékvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és érvényesíteni kell a vonatkozó jogszabályok előírásait is.
(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.
(3) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.
(4) A közterület használati hozzájárulás elbírálásának hatáskörét – e rendelet keretei között – a tulajdonos önkormányzat a jegyzőre ruházza át. A közterület használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálására hatósági eljárásban kerül sor. Az eljárást a Hivatal közterület-felügyelője vagy ügyintézője folytatja le.
(5) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell megfelelően alkalmazni.
(6) Kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges közterület-használati hozzájárulás csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján adható ki.
12. § (1) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e) a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot - kártalanítási igény nélküli - helyreállításának kötelezettségét,
f) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét, kiszámításának és megfizetésének módját, és a megfizetés tényét,
g) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
h) a jogorvoslati eljárás lehetőségére és annak módjára vonatkozó tájékoztatást,
i) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,
j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán-tartási kötelezettség előírását,
k) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat ismertetését,
l) az esetleges szerzői jogdíj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítésére szóló felhívást.
(2) A közterület használati hozzájárulást meg kell küldeni:
a) a kérelmezőnek,
b) közterület-felügyelőnek,
c) az eljárásban érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,
d) a közterület használati díj beszedésével megbízott szervnek (a Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége, továbbiakban: Pénzügyi Iroda).
(3) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) a közterület-felügyelővel
c) a Pénzügyi Irodával.
13. § (1) Amennyiben a közterület használatért használati díjat kell fizetni, a közterületi hozzájárulás akkor adható meg, ha a közterület használati díjat a közterület használója megfizette, és azt igazolja. Amennyiben a kérelem elutasításra kerül, a befizetett használati díj visszajár. Annak visszafizetéséről az elutasító határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül a Pénzügyi Iroda gondoskodik.
(2) Nem kaphat újabb közterület használati engedélyt az, illetve a meglévő engedélyt vissza kell vonni attól, aki a közterület használati díjat a közterület használati engedélyben meghatározottak szerint elmulasztja megfizetni. Amennyiben a közterület használati díj, díjhátralék kiegyenlítésre kerül, az újabb engedély kiadható.
14. § (1) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát, a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek (22. §) felhívására felmutatni.
(2) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 8. § (6) bek. e) pontjában felsoroltak használhatják.
A közterület-használati hozzájárulás érvényességének megszűnése
15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás érvényessége megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,
b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, és
d) a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.
(2) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás érvényessége akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényessége megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.
(3) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás érvényessége a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével.
(4) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás érvényessége, ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület használatával - érdekkörében felmerült méltányolható okból - felhagy.
16. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani.
(2) Ez a kötelezettség a jogosultat építési engedély alapján végzett munka esetében csak akkor terheli, ha az eredeti állapot helyreállítását a hozzájárulás megadásának feltételeként előírták.
(3) A jegyző az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
A közterület-használati díj
17. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A közterület-használati díjat a rendelet 2. mellékletében szereplő fajlagos díjtételek alapján kell megállapítani.
(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó - az alapterületen túlnyúló - szerkezet - területének vetületét együttesen kell figyelembe venni. Alapterületen túlnyúló szerkezet lehet különösen ponyva, tető, vagy más egyéb szerkezet.
(4) Hirdetőtábla és hirdető-berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.
(5) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(6) A közterület-használati díjak éves, havi vagy napi díjak.
(7) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszerese állapítható meg.
A közterület-használati díj megfizetésének módja
18. § (1) A közterület használati díjat:
a) a közterület használati hozzájárulásról szóló határozat kiadását megelőzően a Hivatal pénztárába, vagy csekken, postai úton kell befizetni, illetőleg átutalással kell teljesíteni,
b) határozatlan időre szóló közterület használat esetén az éves közterület használati díjat évenként március 31-éig egy összegben csekken, postai úton kell megfizetni. A határozatlan idejű közterület használati díj megfizetésére részletfizetési kérelem nyújtható be a jegyzőhöz. A részletfizetés legfeljebb hat egyenlő részletre engedélyezhető.
(2) A közterület használati díj megfizetésére alkalmazni kell a 13. §-ban meghatározottakat is.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
19. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért,
b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért,
c) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért
d) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,
e) művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, kertépítészeti műtárgy, utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla elhelyezéséért,
f) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
g) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen,
h) civil szervezeteknek, pártoknak az általuk tartott rendezvényekért.
i) kereskedelmi üzlet, vendéglátóhely, más egyéb szórakozóhely előtt közterületen elhelyezett kerékpártárolóért.
(2) A közterület használati díj hátralék megfizetése alól a képviselő-testület kivételes méltányosságból mentességet adhat, amennyiben a díj megfizetése a használót gazdaságilag igazolt módon ellehetetlenítené.
A közterület-használat megszüntetése és a hozzájárulás megvonása
20. § (1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető.
(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten nem tesz eleget.
(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedélyezőnek írásban bejelenteni.
(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.
(5) Ha a közterület-használat a (2) vagy (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
A jogellenes közterület-használat következményei
21. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a tulajdonos vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(2) Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(3) Tilos az útburkolat koronaszélességétől 2 méteren belül a zöldterületre, útpadkára bármilyen torlaszt, akadályt, növényt elhelyezni az út tulajdonosának, fenntartójának engedélye nélkül, különös tekintetten a szűk (4 méter vagy annál keskenyebb) útburkolatok mentén.
(4) Tilos a közterületre, közútra, útpadkára építési törmeléket elhelyezni. Közterületre elhelyezett építési törmeléket a szennyezőanyag ismertté vált tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségen elszállítani.
22. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelő, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a Hivatal ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik. A közterületi használati engedélyben foglaltaktól eltérő, vagy közterület használati engedély nélküli használat esetén közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatni.
A közterületi szeszesital fogyasztásának korlátozása
23. § (1) Közterületen a szeszesital fogyasztása tilos.
(2) E rendelet alkalmazásában szeszes italnak minősül minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát, és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat.
(3) Nem esik a közterületen történő szeszesital fogyasztási tilalom alá:
a) a közterület-használati engedéllyel rendelkező kereskedelmi üzlet, vendéglátóhely, más egyéb szórakozóhely területe,
b) a jogszabályok szerint engedélyezett vásár, piac területe, továbbá
c) a december 31. napján 16 órától a következő év január 1. napján 8 óráig terjedő időszak,
d) a bejelentett zenés, táncos rendezvény területe,
e) önkormányzati rendezvények ideje és helyszíne, társadalmi szervezetek által tartott rendezvények, amennyiben a szervező arra érvényes közterület használati engedéllyel rendelkezik,
f) a d), e) pontokban meghatározott a rendezvény területétől számított legfeljebb 100 méter távolságon belüli közterület.
(4) A tilalom megszegőivel szemben helyszíni bírság szabható ki, melynek a mértéke ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet.
A közterületi térfigyelő kamerarendszer
24. § (1) Az önkormányzat a jogellenes magatartások megelőzése, kiszűrése, a közbiztonság növelése, a közterületi rend biztosítása, a lakosság biztonságérzetének növelése céljából Szerencs város területén közterületi térfigyelő kamera rendszert (a továbbiakban: térfigyelő rendszer) működtet.
(2) A térfigyelő rendszer azon műszaki eszközök összessége, amely biztosítja a közterületi képfelvétel jogszabályokban előírt módon történő rögzítését és továbbítását.
25. § (1) Az önkormányzat a térfigyelő rendszer kezelésével a Hivatalon belül működő közterület-felügyelőt bízza meg.
(2) A közterületi térfigyelő rendszerről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
A közterületen történő filmforgatás szabályai
26. § A képviselő-testület filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben (a továbbiakban: Mgtv.) meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a jegyzőre ruházza át.
27. § Amennyiben a közterületre vonatkozóan már közterület-használat iránt kérelmet nyújtottak be, a már benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.
28. § (1) Az Mgtv. szerinti hatósági szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
a) az eredeti állapot helyreállítását,
b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást,
d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról,
e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztató megjelentetését a helyi médiában, továbbá
f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is.
(2) Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában az adott közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat hatósági engedély szerinti jóváhagyását meg kell tagadni.
(3) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, akinek a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül az önkormányzattal szemben bármilyen kiegyenlítetlen tartozása volt.
29. § A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az önkormányzat az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül biztosítja újra a közterületet olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt.
30. § (1) A filmforgatási célú közterület-használatért fizetendő díj megegyezik az Mgtv. 3. mellékletében foglalt legmagasabb díjtételek mindenkori mértékével.
(2) A kérelmező a közterület-használati díj megfizetése alól abban az esetben mentesíthető, ha a filmalkotás közérdekű célt szolgál. A közérdekű célt a Hivatal igazolja. Közérdekű célnak minősül különösen az önkormányzat, az önkormányzat intézménye, az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint ezek tulajdonában lévő gazdasági társaság által vagy érdekében, továbbá oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztési célok érdekében végzett filmforgatás.
31. § (1) A filmforgatási célú közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb, parkolás) nem haladhatja meg a teljes közterület 80%-át. Ezen belül a technikai kiszolgálás, stáb, valamint parkoláscéljára történő közterület-használat nem haladhatja meg a teljes közterület-használat 40 %-át.
(2) A filmforgatási célú közterület-használat időtartama nem haladhatja meg a 15 napot.
(3) Ünnepnapra filmforgatási célú közterület-használat nem hagyható jóvá.
(4) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
A hirdetmények, plakátok kihelyezésének szabályai
32. § (1) Tilos hirdetményeket, plakátokat és molinókat, továbbá egyéb hirdetési felületeket és reklámhordozókat kihelyezni az alábbi helyszíneken, illetve felületeken:
a) Posta utca, Huszárvár utca, Deák utca, Kisvásártér (piactér), vasútállomás előtti tér, Geisenheim tér, Rákóczi út, Bekecsi út;
b) az a) pontban felsorolt területeken, továbbá a 37-es sz. fkl. út szerencsi átkelési szakaszán található közvilágítási lámpaoszlopokon és kandelábereken;
c) közterületen lévő valamennyi fa, bokor, egyéb dísznövényzet;
d) Rákóczi vár falazata;
e) közterületen lévő műtárgyak;
f) önkormányzati tulajdonban lévő intézmények, lakóházak, üzletek, irodaházak, autóbuszvárók falazata, homlokzata.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól kivételt az alábbi esetek/események képezhetnek: cirkuszi bemutatók szervezése esetén a szervező kérésére az (1) bekezdés a) pontjában tilalmazott utcákon, kandelábereken, villanyoszlopokon is elhelyezhető oly módon, hogy az sérülés mentesen eltávolítható legyen.
(3) Közérdekű rendezvényekhez, sporteseményekhez kapcsolódó hirdetmények, plakátok, molinók kihelyezése/kifüggesztése az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt helyeken is lehetséges.
(4) Választási kampányidőszakban választási plakátot kihelyezni az (1) bekezdésben tilalmazott helyeken önkormányzati tulajdonban álló létesítményeken kizárólag az önkormányzat által készíttetett, 3. mellékletben meghatározott helyszíneken kihelyezett, e célt szolgáló táblákon lehet.
(5) Szerencs város közigazgatási területén mobil plakátot elhelyezni kizárólag a Hivatal által erre a célra kihelyezett hirdetőtáblákon lehet.
(6) Mobil megállítótábla közterületen kizárólag engedéllyel, a Hivatal által kiadott regisztrációs számmal ellátva, közterület használati díj ellenében helyezhető el.
(7) Molinót elhelyezni az Önkormányzat engedélyével és a Magyar Közút Non-profit Zrt. külön hozzájárulásával kizárólag a 37. sz. fkl. út körforgalmi csomópontjánál a Jókai Mór út irányában, valamint a Rákóczi Ferenc út és Ondi út csatlakozásánál lévő forgalomirányító lámpás kereszteződésnél a Béke utca irányában lehet.
(8) A közerkölcsöt sértő, a lakosság megbotránkoztatására alkalmas plakátok és reklámhordozók elhelyezése tilos. Az ilyen tartalmú hirdetményeket a Hivatal, illetve a közterület-felügyelő a kihelyező költségére eltávolítja.
Záró rendelkezések
33. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.
34. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztasági tevékenységéről és a közterületek rendjéről szóló 14/2001. (V.24.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.