Taktaharkány Nagyközség Képviselő-testületének 15/2015 (V.19..) rendelete

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 06. 01- 2015. 10. 04

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2015. (V.19.) önkormányzati rendelete

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3922 Taktaharkány, Gépállomás u. 4.

(3) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

2. Az Önkormányzat feladatai és hatáskörei

2. § (1) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében az Önkormányzat alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol a 3. melléklet tartalmazza.


3. A Képviselő-testület ülései

3. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja

a) a Helyi Választási Bizottság választásról szóló tájékoztatója,

b) a képviselők és a polgármester eskütétele,

c) az alpolgármesterek és a bizottságok tagjainak megválasztása.

(2) Az alakuló ülésen állapítja meg a Képviselő-testület a polgármester illetményét, az alpolgármesterek és a képviselők tiszteletdíját.

(3) A polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére a Pénzügyi Bizottság elnöke, a Pénzügyi Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége, vagy akadályoztatása esetén a Szociális Bizottság elnöke jogosult.

(4) A Képviselő-testület üléseit – az ünnepi ülést és a közmeghallgatást kivéve – a Községháza tanácstermében tartja, melytől indokolt esetben el lehet térni.

(5) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről videofelvétel készül, amelyet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az ülés helyszínének befogadóképessége erejéig az ülésen a választópolgárok részt vehetnek.

(6) A Képviselő-testület évente legalább tíz ülést tart.

(7) A Képviselő-testület munkaterv szerinti rendes üléseit – lehetőség szerint – minden hónap második hétfőjén 15.00 órai kezdettel tartja.

(8) A Képviselő-testület ülésének meghívója tartalmazza:

a) az ülés helyét, kezdetének időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok tárgyalásának módját,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) rendkívüli ülés meghívója esetén az ülés összehívásának indokolását.

(9) Az ülés meghívójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére mellékelni – vagy az ülés előtt legalább két nappal kézbesíteni – kell az írásos előterjesztéseket.

(10) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. A meghívót – megküldésével egyidejűleg – a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(11) A polgármester törvényben meghatározott esetekben rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni.

(12) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha úgy ítéli meg, hogy a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a munkaterv szerint soron következő ülésig nem halasztható képviselő-testületi döntésre van szükség. Ilyen esetben a (10) bekezdéstől eltérően is összehívható az ülés, de törekedni kell arra, hogy az időpont a képviselők többségének megfelelő legyen.


4. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

c) a Taktaharkányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) elnökét,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

f) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

g) a járási hivatalvezetőt,

h) a nem képviselő bizottsági tagokat,

i) az önkormányzati és a Taktaharkányban működő állami intézmények vezetőit,

j) a taktaharkányi székhellyel működő civil szervezetek vezetőit,

k) azon személyeket, akik jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

4. A képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai

5. § (1) A polgármester, vagy az ülést vezető alpolgármester, vagy az ülést vezető bizottsági elnök (az 5–6. §-ok tekintetében a továbbiakban: polgármester) a képviselő-testületi ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét, ismerteti az igazoltan, valamint az előzetes bejelentés nélkül távol maradt képviselők névsorát. Javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére, majd előterjeszti az ülés napirendjét, amelyhez a képviselők módosító javaslatot terjeszthetnek elő, majd a Képviselő-testület határoz a napirend módosításáról szóló javaslatról, végül a napirend elfogadásáról.

(2) A polgármester az ülés vezetése során:

a) folyamatosan köteles vizsgálni a határozatképességet, határozatképtelenség esetén – egy alkalommal legfeljebb 30 perc időtartamú szünetet rendelhet el, ismételt határozatképtelenség esetén – 8 napon belüli időpontra összehívja a megismételt képviselő-testületi ülést,

b) tájékoztatást ad a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, tárgyalások eredményéről, az előző üléseken hozott határozatok végrehajtásáról,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és – szükség esetén – összefoglalja a vitát,

d) a jelentkezés sorrendjének figyelembe vételével megállapítja a hozzászólások sorrendjét,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat.

(3) A vitát megelőzően minden napirendi pont esetében a véleményező bizottság elnöke – vagy megbízottja – ismerteti az érintett bizottság véleményét, amennyiben azt az előterjesztés, vagy annak kiegészítése nem tartalmazza. A napirendi pont előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre a vita előtt kell választ adni.

(4) A polgármester a szót a jelentkezés sorrendjében adja meg a következők figyelembe vételével: elsőként a képviselőknek, azt követően a törvény szerint tanácskozási joggal részt vevőknek, majd e rendelet szerint tanácskozási joggal részt vevőknek. A polgármester végül szót adhat a tanácskozási joggal nem rendelkező megjelent választópolgároknak.

(5) A vita során a vita lezárására vagy folytatására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A vita során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni és azt írásban kiosztani, vagy a Képviselő-testülettel szó szerint ismertetni.

(7) A polgármester óránként legfeljebb egy alkalommal legfeljebb 20 perc tárgyalási szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása során.

(8) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja és erről vita nélkül határoz.

(9) A vita során és a határozathozatal előtt a jegyzőnek elsőként kell szót adni, ha jogszabálysértésre vonatkozó észrevételt kíván tenni.

(10) A szavazás közben és azt követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.

(11) Az előterjesztés napirendről történő levételét – a szavazás elrendelése előtt – bármely képviselő és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

6. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáért a polgármester a felelős. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ; ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,

b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, vagy a tanácskozás rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel – határozott időre félbeszakíthatja az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. Nem kötelezhetőek a terem elhagyására a képviselők és a 5. § (1) bekezdés a)c) pontjában foglalt tanácskozási joggal részt vevők.

5. Az előterjesztés

7. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző által benyújtott rendelettervezet, határozati javaslat, vagy beszámoló, amely képviselő-testületi döntést igényel.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását, vagy szóban történő ismertetését. Kizárólag írásban nyújtható be az előterjesztés a következő esetekben:

a) önkormányzati rendelet alkotása,

b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

c) helyi népszavazás kiírása.

6. Önkormányzati döntés

8. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az ezek figyelembevételével kialakított egységes javaslatról.

(2) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) rendszerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A szavazás eredményét a polgármester kihirdeti. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és azt valamelyik képviselő kéri, a polgármester a szavazást megismételtetheti.

9. § (1) Titkos szavazás szavazólapok használatával történik, melyet a jegyző készít el és ad át a képviselőknek. A képviselők a szavazataik leadását követően a szavazólapokat az urnába dobják. Az urnában összegyűjtött szavazólapokat a jegyző egyesével mutatja fel a Képviselő-testületnek, végül a szavazás eredményét a polgármester összesíti és kihirdeti.

(2) A titkos szavazás bármely képviselő javaslatára – a Képviselő-testület döntése alapján – történhet külön helyiségben, háromtagú szavazatszámláló bizottság választásával. A szavazatszámláló bizottság tagjává képviselő, vagy a Képviselő-testület bizottságának tagja választható. A szavazatszámláló bizottság elnöke és tagjainak többsége képviselő.

10. § (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ábécé sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester összesíti és kihirdeti.


7. Rendeletalkotás, határozathozatal

11. § (1) Önkormányzati rendelet-tervezetet, önkormányzati határozati javaslatot terjeszthet elő:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a képviselő,

e) a jegyző,

f) a Nemzetiségi Önkormányzat.

(2) Az előterjesztést a polgármesternél kell benyújtani, aki az előterjesztést – amennyiben nem felel meg a jogalkotásról szóló törvényben, a jogszabály-szerkesztésről szóló miniszteri rendeletben és e rendeletben foglaltaknak – átadja a jegyző részére, hogy segítse az előterjesztőt az előterjesztés szabályos benyújtásában.

(3) Amennyiben az előterjesztés nem szerepel a munkatervben, a rendelettervezet, határozati javaslat benyújtását követő 60 napon belül a Képviselő-testület dönt annak napirendre vételéről.

(4) Önkormányzati rendelet alkotását, önkormányzati határozat hozatalát kezdeményezheti az önkormányzati megbízott és a taktaharkányi székhellyel működő civil szervezet is. Az előterjesztésre javasolt tervezetet a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a saját nevében előterjesztheti. A polgármester előterjesztésén fel kell tüntetni a kezdeményező önkormányzati megbízott, vagy civil szervezet nevét.

(5) A rendelettervezetet, határozati javaslatot – ha nem a bizottság az előterjesztő – a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.

(6) A rendeletek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a Hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

8. A jegyzőkönyv

12. § (1) A képviselő-testületi üléséről és a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyveiből egy eredeti példányt a mellékleteivel együtt évente kötetbe kell szedni, és el kell helyezni a Hivatal titkárságán, ahol a választópolgárok ügyfélfogadási időben megtekinthetik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem megválaszolása önkormányzati ügyben a polgármester, közigazgatási ügyben a jegyző feladata.

(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és videofelvételt az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4) A jegyzőkönyv a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza távolmaradt képviselők névsorát és – ha jelezte – a távolmaradás okát.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a tárgyalt írásos előterjesztések,

d) az elfogadott rendeletek,

e) az írásban benyújtott hozzászólások.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett jegyzőkönyv-hitelesítőként egy, az ülés kezdetén erre megválasztott képviselő is aláírja.


9. Gazdasági program, munkaterv

13. § (1) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztésére – az önkormányzati ciklus utolsó évének végéig terjedő időtartamra – gazdasági programot fogad el, mely illeszkedik a polgármester és a képviselők választási programjához.

(2) A Képviselő-testület működésének alapja – a gazdasági program végrehajtását is célzó – munkaterv, mely egy évre készül. A Képviselő-testület munkatervében – július és augusztus hónapok kivételével – minden hónapra ülést kell tervezni.

(3) A munkatervet a polgármester előterjesztésére a tárgyévet megelőző év decemberében fogadja el a Képviselő-testület

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendi javaslatai,

b) a napirendi pontok előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése.

(5) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

c) a Nemzetiségi Önkormányzattól,

d) a taktaharkányi székhelyű civil szervezetektől,

e) az önkormányzati és a Taktaharkányban működő állami intézmények vezetőitől,

f) az önkormányzati megbízottaktól.

10. A Képviselő-testület bizottságai

14. § (1) A Képviselő-testület állandó és szükség esetén ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) Ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek elkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirendi pont előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására, vagy más képviselő-testületi hatáskörbe tartozó feladat ellátására hozható létre.

(3) Az eseti bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság,

b) Szociális Bizottság.

(5) A Pénzügyi Bizottság három tagból (két képviselő és egy nem képviselő) áll, feladatai:

a) előzetesen megtárgyalja a Képviselő-testület napirendjére kerülő pénzügyi, gazdálkodási, valamint önkormányzati vagyonnal kapcsolatos előterjesztéseket,

b) nyilvántartja és ellenőrzi, kezeli és őrzi a vagyonnyilatkozatokat,

c) ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.

(6) A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az Önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról, valamint azok módosításáról szóló rendelettervezetek, továbbá a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.

(7) A Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát követő ülésen, a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet a vizsgálat eredményéről.

(8) A Szociális Bizottság négy tagból (három képviselő és egy nem képviselő) áll, feladatai:

a) előzetesen megtárgyalja a Képviselő-testület napirendjére kerülő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokkal és ellátásokkal kapcsolatos előterjesztéseket,

b) ellátja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló rendeletben meghatározott feladatokat.

(9) A Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról és azok módosításáról szóló rendelettervezet.

(10) A bizottságok a feladatkörükbe tartozó ügyekben rendelettervezetet, határozati javaslatot és beszámolót nyújthatnak be a Képviselő-testületnek.

15. § (1) A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottság ülését össze kell hívni bármely tagja, vagy a Képviselő-testületnek az okot és a célt megjelölő írásbeli indítványára.

(2) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Ha a bizottság elnöke az ülésen nem vesz részt, az ülést az általa megbízott képviselő bizottsági tag, megbízás hiányában a legidősebb képviselő bizottsági tag vezeti.

(4) A bizottsági ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal korábban kell megküldeni. Indokolt esetben az ülés szóban is összehívható.

(5) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a polgármestert,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pont előadóját,

e) azon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

(6) Az ülésről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.


11. A kötelezettségeit megszegő képviselővel szembeni megatartás

16. § (1) A képviselő részére a Képviselő-testület az alakuló ülésén rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület a tudomásszerzést követő ülésén egy hónapra megvonja, amennyiben a képviselő eskütételét követően három hónapon belül nem vesz részt a Kormányhivatal által szervezett képzésen.

(3) A képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület a felére csökkenti a tudomásszerzést követő ülésen arra a hónapra, amelyikben

a) a Képviselő-testület vagy a tagságával működő bizottság ülésén nem jelent meg – és hiányzását előzetesen nem jelezte –, vagy megjelent, de az ülés szavazásainak több, mint a felén nem vett részt,

b) a Képviselő-testület ülésén személyes érintettségét nem jelentette be,

c) a közmeghallgatáson nem jelent meg és hiányzását előre nem jelezte.

12. A polgármester

17. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – minden ügyben döntést hozhat.

(3) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi önkormányzati ügyben.

(4) A polgármester a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időpontban tart fogadónapot.

(5) A polgármester a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsában, a Taktaparti Önkormányzatok Központi Orvosi Ügyeleti Társulása Tanácsában és az Észak-Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tanácsában képviseli az Önkormányzatot.


13. Az alpolgármesterek

18. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert, valamint a Képviselő-testület tagjain kívül további egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.


14. A jegyző helyettesítése

19. § (1) A jegyzőt – a jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatalnak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítéssel és gyakorlattal rendelkező köztisztviselője helyettesíti.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező köztisztviselő, a jegyző helyettesítését az a köztisztviselő látja el, aki – tekintet nélkül a közigazgatási gyakorlatára – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a jegyzői tisztség betöltetlenségének, vagy tartós akadályoztatása első napjától számított két éven belül befejezi.

15. Közmeghallgatás

20. § (1) A Képviselő-testület évente két – a munkatervben meghatározott – alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és tervezett napirendjéről a választópolgárokat a közmeghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásra egyebekben a Képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. Az önkormányzati megbízottak

21. § (1) A lakosság közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását önkormányzati megbízottak segítik. Az önkormányzati megbízottak továbbítják a lakosok véleményét, javaslatait a Képviselő-testületnek.

(2) Az önkormányzati megbízottakat a választópolgárok véleményének figyelembe vételével, a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja egy évre, de legfeljebb megbízatásának idejére, amennyiben a jelölt a megbízatást elfogadja.

(3) Az önkormányzati megbízott megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) az önkormányzati megbízott halálával,

c) a Képviselő-testület megbízatása megszűnése esetén,

d) amennyiben a Képviselő-testület az önkormányzati megbízott megbízatását visszavonja.

(4) Az önkormányzati megbízottak számát a Képviselő-testület az önkormányzati megbízottakat megválasztó határozatában szabályozza úgy, hogy az (1) bekezdésben meghatározott cél elérhető legyen.

(5) Az önkormányzati megbízottak munkájuk eredményét évente legalább egy alkalommal önkormányzati megbízotti értekezleten vitatják meg, melyet a polgármester hív össze és vezet. Az önkormányzati megbízotti értekezletre az önkormányzati megbízottakon kívül a képviselőket meg kell hívni.

17. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2015. június 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (VII. 4.) önkormányzati rendelet.

Taktaharkány, 2015. május 18.

                       Dr. Szemán Ákos                                                Dr. Béni Gyula

                            polgármester                                                            jegyző



Mellékletek