Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (2)–(3) bekezdésének és 62. § (6) bekezdésének 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § rendelkezéseinek megfelelően, a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) településképet rontó állapotú építmény: olyan építmény, vagy építményrészlet, mely megjelenésével, kialakításával, leromlott állapotával, reklámok esetében elhelyezkedésével zavarja a hagyományos településkép érvényesülését.

b) helyrehozatal: bármilyen tevékenység, amely az adott településkép hagyományos, kialakult településképét megőrzi, javítja, építészeti minőségét emeli, így helyrehozatalnak tekintendő különösen az állagmegóvás, a felújítás, javítás, átalakítás, a helyreállítás, a korszerűsítés. valamint a bontás és építés.

2. Helyrehozatali kötelezettség

2. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében településképet rontó állapotú építmények esetén, ha

a) az állagmegóvás hiánya miatt az építmény, településképi elem műszaki, építészeti részletek esztétikai állapota leromlott:

aa) a homlokzati elemek (különösen vakolat, díszítőelem, lábazat, oromzat) hiányosak, töredezettek,

ab) a színezés kopott, fakó, hiányos,

ac) a nyílászáró kopott, sérült,

ad) a tetőfedés hiányossága miatt a tető beázik,

ae) a tetőfedés alatt a lecezés deformálódása miatt a tetőzet sérült,

af) az ereszcsatornák hiányosak,

ag) a kerítés és kapu elemei hiányosak, sérültek, a festés lekopott,

ah) a kémények sérültek,

b) az építési tevékenység (felújítás, bontás) befejezetlen, vagy szakszerűtlen,

c) a telek és építmény használati módja nincs összhangban a védett érték eredeti rendeltetésével, vagy a védett értéket bármilyen módon veszélyezteti (különösen rontja a településképet, a használat veszélyezteti a védett homlokzati elemeket, kerítést),

d) az építmény, vagy részleteinek megjelenése, kialakítása, anyaghasználata, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja,

e) az építmény környezete a fenntartás hiánya miatt elhanyagolt, a jogszabály szerinti zöldfelület kialakítása, a hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

f) az építkezéssel érintett telek és környezete az átmeneti állapot ideje alatt nincs a jogszabályoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

g) bármilyen olyan tárgyat, berendezést (különösen közmű-becsatlakozás berendezései, műholdvevő, reklám) helyeztek el a védett épület homlokzatán, vagy a kerítésen, mely nincs összhangban a helyi építészeti örökség védelmével.

(2) Az (1) bekezdés alapján a helyrehozatali kötelezettségről szóló döntés kiterjedhet

a) az állagmegóvás hiánya miatt a településképet rontó, védett értéket zavaró építmények, építészeti részletek (különösen homlokzat, nyílászárók, tető, kémény, kerítés) átalakítására, felújítására, állagának javítására,

b) az építmények településképi megjelenését, védett értékek érvényesülését zavaró berendezések, tárgyak eltakarására, áthelyezésére, vagy elbontására,

c) a védett értéket veszélyeztető, településképet rontó használat részleges, vagy teljes megszüntetésére és az eredeti rendeletetés visszaállítására, vagy védett értéket nem veszélyeztető, jogszabályokkal összhangban lévő funkció elhelyezésére,

d) a telek zöldfelületének, növényzetének, előkertjének fenntartására, helyrehozatalára, a növényzet pótlására,

e) a szabálytalanul eltávolított védett építészeti részletek helyrehozatalára,

f) a védett épület tömegétől, homlokzati kialakításától idegen toldalékok, építmények elbontására, átalakítására,

g) az épület, építmény stílusától, jellegétől idegen, előírásoktól eltérő anyaghasználat (különösen tetőhéjalás, kerítés, támfal kialakítása) megváltoztatására,

h) a helyi építészeti hagyományoktól eltérően kialakított utcai homlokzati nyílászárók, idegen homlokzati díszítőelemek, kémények átépítésére,

i) a helyi védelem alatt álló területeken az adott terület jellemző beépítésétől, épületeitől épülettömegében, építménymagasságában, homlokzati kialakításában jelentősen eltérő, a hagyományos településkép érvényesülését jelentősen befolyásoló építmények, épületrészek átalakítására, elbontására is.

(3) Az építmények, részletek helyrehozatala során törekedni kell a védett értékkel (településképpel, építészeti örökséggel) összhangban lévő minél nagyobb fokú esztétikai érték és összkép elérésére, szükség szerint az érintett építészeti részletek teljes átalakításával, a zavaró részletek, toldalékok, építmények elbontásával, vagy átalakításával, a hiányzó építmények, hiányos részletek pótlásával, a zöldfelület felújításával. Ennek érdekében a helyrehozatal során – a védett építészeti részletek megtartása mellett – ügyelni kell különösen a helyi hagyományokon alapuló színezés, anyaghasználat, a hagyományos építészeti formák, díszítő elemek alkalmazására.

(4) Amennyiben olyan mértékű az állagmegóvás hiánya, hogy az érintett építmény felújításával sem érhető el teljes biztonsággal a településkép elvárható javulása, úgy a helyrehozatal a meglévő épület elbontásával és új épület építésével is végre hajtható.

(5) A kötelezettség teljesítése – a tulajdonos kérésére – ütemekre és szakaszokra bontva is elvégezhető.

(6) A polgármester önkormányzati hatósági döntése a következőket tartalmazza:

a) ingatlan címe, helyrajzi száma;

b) kötelezettség meghatározása és indoka;

c) helyrehozatal ütemezése, határideje;

d) tájékoztatás

da) a helyrehozatal megkezdésének legkésőbbi időpontjáról,

db) a helyrehozatal elmulasztása esetén annak jogkövetkezményeiről.

(7) A hatósági döntés tartalmazhat a helyrehozatallal összefüggő javaslatokat, ajánlásokat.

(8) A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel.

(9) A helyrehozatali kötelezettség teljesítését

a) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetén a kötelezettségről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni és a megkezdéstől számított 6 hónapon belül be kell fejezni.

b) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén a kötelezettségről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül igazolni kell az építési engedély benyújtását, majd az építési engedély jogerőssé válását követően 30 napon belül meg kell kezdeni és a megkezdéstől számított 1 éven belül be kell fejezni.

c) az ügyfél kérésére a kötelezettség teljesítésének határideje – különösen a (6) bekezdést figyelembe véve – legfeljebb egy alkalommal az a) pont esetén legfeljebb 3 hónappal, a b) pont esetén legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

(10) Felhatalmazást kap a polgármester, hogy

a) a helyrehozatali kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg megkeresse az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, valamint

b) a kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése

érdekében megkeresse az ingatlanügyi hatóságot.

3. Településképi kötelezés

3. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

a) településkép állapotát rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő,

ab) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

ac) nem illeszkedik a településképbe és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

ad) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

ae) bejelentés nélkül helyezték el,

af) kialakításuk, elhelyezésük nincs összhangban az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet szabályaival.

b) a helyi védelem alatt álló területek építményei és helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén, amennyiben a tulajdonos önkormányzati rendeletben, vagy önkormányzati hatósági döntésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintettnek. Előzetes tájékoztatásnak, felhívásnak kell tekinteni a 2. § szerinti helyrehozatali kötelezettségről szóló önkormányzati hatósági döntést is.

(3) A településképet rontó reklámokat, cégéreket a polgármester megszüntetésre vonatkozó határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül meg kell szüntetni.

4. § (1) A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 10.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki. A bírság ismételten is kiszabható.

4. Záró rendelkezések

5. § (1) Felhatalmazást kap a polgármester, hogy megkeresse az ingatlanügyi hatóságot

a) a helyrehozatali kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg megkeresse az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, valamint

b) a kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése

érdekében.

(2) Felhatalmazást kap a jegyző, hogy a 4. §-ban meghatározott bírság kiszabásáról döntsön.

(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Taktaharkány, 2016. április 15.

                       Dr. Szemán Ákos                                                Dr. Béni Gyula

                           polgármester                                                           jegyző