Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01- 2020. 05. 04

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2018.01.01.

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)–h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § A rendelet célja Taktaharkány nagyközség épített környezetének megőrzése érdekében a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

b) Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor.

c) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

d) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

e) Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

f) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

g) Településképet rontó állapotú építmény: olyan építmény, vagy építményrészlet, mely megjelenésével, kialakításával, leromlott állapotával, reklámok esetében elhelyezkedésével zavarja a hagyományos településkép érvényesülését.

h) Helyrehozatal: bármilyen tevékenység, amely az adott településkép hagyományos, kialakult településképét megőrzi, javítja, építészeti minőségét emeli, így helyrehozatalnak tekintendő különösen az állagmegóvás, a felújítás, javítás, átalakítás, a helyreállítás, a korszerűsítés, valamint a bontás és építés.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

4. § (1) A helyi védelem célja Taktaharkány nagyközség képe és történeti szempontjából meghatározó – a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett – épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és karbantartottságuk biztosítása, valamint a természeti emlékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, továbbá a fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.

(2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, valamint a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.

4. A helyi védelem fajtái

5. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, valamint hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata helyi védelem alá helyezte (évszám)”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes (évszám)” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca, házszám),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,

i) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

j) a helyreállítási javaslatot,

k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész, amennyiben az Önkormányzat által nincs alkalmazásban főépítész, akkor a jegyző gondoskodik.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését,

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

10. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében településképet rontó állapotú építmények esetén, ha:

a) az állagmegóvás hiánya miatt az építmény, településképi elem műszaki, építészeti részletek esztétikai állapota leromlott:

aa) a homlokzati elemek (különösen vakolat, díszítőelem, lábazat, oromzat) hiányosak, töredezettek,

ab) a színezés kopott, fakó, hiányos,

ac) a nyílászáró kopott, sérült,

ad) a tetőfedés hiányossága miatt a tető beázik,

ae) a tetőfedés alatt a lécezés deformálódása miatt a tetőzet sérült,

af) az ereszcsatornák hiányosak, valamint a csapadékvíz-elvezetés szabálytalanul történik,

ag) a kerítés és kapu elemei hiányosak, sérültek, a festés lekopott,

ah) a kémények sérültek,

b) az építési tevékenység (felújítás, bontás) befejezetlen, vagy szakszerűtlen,

c) a telek és építmény használati módja nincs összhangban a védett érték eredeti rendeltetésével, vagy a védett értéket bármilyen módon veszélyezteti (különösen rontja a településképet, a használat veszélyezteti a védett homlokzati elemeket, kerítést),

d) az építmény, vagy részleteinek megjelenése, kialakítása, anyaghasználata, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja,

e) az építmény környezete a fenntartás hiánya miatt elhanyagolt, a jogszabály szerinti zöldfelület kialakítása, a hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

f) az építkezéssel érintett telek és környezete az átmeneti állapot ideje alatt nincs a jogszabályoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

g) bármilyen olyan tárgyat, berendezést (különösen közmű-becsatlakozás berendezései, műholdvevő, reklám) helyeztek el a védett épület homlokzatán, vagy a kerítésen, mely nincs összhangban a helyi építészeti örökség védelmével.

(2) Az (1) bekezdés alapján a helyrehozatali kötelezettségről szóló döntés kiterjedhet

a) az állagmegóvás hiánya miatt a településképet rontó, védett értéket zavaró építmények, építészeti részletek (különösen homlokzat, nyílászárók, tető, kémény, kerítés) átalakítására, felújítására, állagának javítására,

b) az építmények településképi megjelenését, védett értékek érvényesülését zavaró berendezések, tárgyak eltakarására, áthelyezésére, vagy elbontására,

c) a védett értéket veszélyeztető, településképet rontó használat részleges, vagy teljes megszüntetésére és az eredeti rendeltetés visszaállítására, vagy védett értéket nem veszélyeztető, jogszabályokkal összhangban lévő funkció elhelyezésére,

d) a telek zöldfelületének, növényzetének, előkertjének fenntartására, helyrehozatalára, a növényzet pótlására,

e) a szabálytalanul eltávolított védett építészeti részletek helyrehozatalára,

f) a védett épület tömegétől, homlokzati kialakításától idegen toldalékok, építmények elbontására, átalakítására,

g) az épület, építmény stílusától, jellegétől idegen, előírásoktól eltérő anyaghasználat (különösen tetőhéjalás, kerítés, támfal kialakítása) megváltoztatására,

h) a helyi építészeti hagyományoktól eltérően kialakított utcai homlokzati nyílászárók, idegen homlokzati díszítőelemek, kémények átépítésére,

i) a helyi védelem alatt álló területeken az adott terület jellemző beépítésétől, épületeitől épülettömegében, építménymagasságában, homlokzati kialakításában jelentősen eltérő, a hagyományos településkép érvényesülését jelentősen befolyásoló építmények, épületrészek átalakítására, elbontására.

(3) Az építmények, részletek helyrehozatala során törekedni kell a védett értékkel (településképpel, építészeti örökséggel) összhangban lévő minél nagyobb fokú esztétikai érték és összkép elérésére, szükség szerint az érintett építészeti részletek teljes átalakításával, a zavaró részletek, toldalékok, építmények elbontásával, vagy átalakításával, a hiányzó építmények, hiányos részletek pótlásával, a zöldfelület felújításával. Ennek érdekében a helyrehozatal során – a védett építészeti részletek megtartása mellett – ügyelni kell különösen a helyi hagyományokon alapuló színezés, anyaghasználat, a hagyományos építészeti formák, díszítő elemek alkalmazására.

(4) Amennyiben olyan mértékű az állagmegóvás hiánya, hogy az érintett építmény felújításával sem érhető el teljes biztonsággal a településkép elvárható javulása, úgy a helyrehozatal a meglévő épület elbontásával és új épület építésével is végre hajtható.

(5) A kötelezettség teljesítése – a tulajdonos kérésére – ütemekre és szakaszokra bontva is elvégezhető.

11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat támogatást adhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

c) a tényleges munka szabályszerűen, megfelelő mennyiségben és minőségben kerül elvégzésre.

III. Fejezet

A településképi követelmények

9. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

12. § Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki az 1. melléklet szerint: Taktaharkány nagyközség teljes közigazgatási területét.

a) a település belterülete: településképet meghatározó területe,

b) a település külterülete: településképet meghatározó terület.

13. § (1) Az 1. melléklet a) pontjában lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészén a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:

a) Utcafronti kerítés a következők szerint alakítandó ki:

aa) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mért legfeljebb 1,80 m magassággal alakítandó ki.

ab) A telek határain épített kerítésnek saroktelkek esetében a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

ac) A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók.

ad) Az utcai kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, valamint bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (gömb, kocka, gúla stb.), továbbá történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.

b) A közlekedési célú közterületek a következők szerint alakítandók ki:

ba) A közlekedési célú közterületen, ha a közterület szélessége 12,0 m vagy annál nagyobb, legalább egyik oldalán fasor telepítésére helyet kell biztosítani.

bb) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni, jellemzően a 3. melléklete szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával, az 1. függelékben szereplő növényfajok kizárásával.

bc) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek legalább 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.

bd) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

c) A település belterületén fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – a tájban honos, jellemzően a 3. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók, az 1. függelékben szereplő növényfajok kizárásával.

d) Közterületi zöldfelületeken

da) minden 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű nem gyümölcsfa kivágása a teljes közigazgatási területen engedélyköteles.

db) a fasorok helyeit sem magas, sem mélyépítési létesítményekkel elépíteni, sem megszüntetni nem lehet.

dc) magas és mélyépítési munkák során a meglévő növényzetet adottságként kell kezelni és az érvényben lévő védőtávolságokat be kell tartani. Fakivágás csak indokolt esetben, és fapótlási kötelezettséggel történhet.

dd) a szükséges fapótlás mértéke a kivágott fa törzskörméretével egyező famennyiség eltelepítése, legalább 8/10 törzskörméretű csemetékkel.

10. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Az 1. melléklet a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység a következő szabályok szerint végezhető:

a) Lakóépület esetén a tetőidom magas tetős 25-45 fok közötti hajlásszögű kialakítású lehet, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án, valamint főépítészi szakmai konzultáció keretében lehet.

b) Gazdasági és ipari rendeltetés alatt álló területeken:

ca) az előkertbe építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet). Tevékenységükhöz szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

cb) a közterületek felé kötelező a látványtakaró fásítás, amely háromszintes növényzettel (I. sövény, II. alacsonynövésű lombfa, III. magastörzsű lombosfa) telepíthető.

d) A település közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók. Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok használhatók, amelyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.

e) Az épületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül), mesterséges rikító színű bitumenes zsindely, a tetőfedő anyagok színe – a lapostetős épületek kivételével – csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet.

f) A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el, kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt.

g) A homlokzat-felújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.

h) A homlokzatok burkolóanyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém-, műanyag hullám- és trapézlemez burkolat nem lehet.

i) Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.

j) Az épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre levezető ereszcsatorna nem helyezhető el.

k) A közterületi telekhatárra épített épületek ereszcsatornái a közterületi homlokzaton csak akkor helyezhetők el, amennyiben az bekötésre kerül terepszint alatt az utcai csapadékvíz-elvezető hálózatba.

l) Csapadékvíz a közterületre csak akkor vezethető ki, amennyiben annak csatornája bekötésre kerül terepszint alatt az utcai csapadékvíz-elvezető hálózatba.

m) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

n) A település területén fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtái alkalmazandók, jellemzően a 3.melléklet szerinti fa- és cserjefajok.

o) Az ipari gazdasági és kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet telkén a nem ipari gazdasági vagy kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezettel határos telekhatár mentén a tájban honos előnevelt, legalább kétszer iskolázott egyedeiből fa- és cserjesor ültetendő ki.

p) A településképi szempontból meghatározó területen az 1. függelékben szereplő növényfajok a nem alkalmazhatók.

15. § (1) Az 1. melléklete b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység a következő szabályok szerint végezhető:

a) A település külterületén az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

b) A homlokzatok burkolóanyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.

c) Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető.

d) Az épületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül), mesterséges pala, bitumenes zsindely.

e) Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a település jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.

f) A létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

g) Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

h) A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően csak a 2. mellékletben szereplő településen honos fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók, az 1. függelékben mellékletben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával.

IV. Fejezet

Egyéb műszaki berendezésekre és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

11. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét, színét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. Amennyiben műszakilag megoldható, a berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, valamint a kerítésbe kell beépíteni a közmű-üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló területen légvezeték vagy aszfaltburkolatú út nem helyezhető el.

(3) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, valamint országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, valamint közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(6) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

(7) A gázhálózat-rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.

(8) A középnyomású gázhálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat a gázszolgáltató előírásait figyelembe véve kell telepíteni. Lehetőség szerint ezen berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezendők el, valamint az épületek homlokzatán takartan az épülettel szerves egységet képező módon, kivéve, ha műszaki okból nem lehetséges.

(9) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(10) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket, valamint tartozékait közterületre kell áthelyezni.

(11) Műholdvevő, valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

(12) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

(13) Távközlési torony elhelyezésének helyi szabályai:

a) Meglévő építményen belül bárhol építhető.

b) Meglévő építmény legfeljebb 6,0 méter magas felépítményeként a természeti területek kivételével bárhol létesíthető.

c) Önálló építményként belterületen nem, külterületen a természeti területek és 500 méteres körzetük kivételével bárhol elhelyezhető.

(14) Természeti védelem alatt álló területeken és azok 200 m-es körzetében széltorony, szélerőmű és hírközlő torony nem helyezhető el.

17. § Az országosan védett természeti területeken, a Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

12. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) A település beépítésre szánt területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint az Önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen, vagy az épület közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetések szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.

(3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Az épületek tetőzetén reklám- és hirdetőtábla, hirdetési berendezések, építmény, fényreklám, fényfelirat nem helyezhető el.

(5) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

(6) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, valamint fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(7) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

19. § (1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó reklámhordozó szerkezet, hirdető-berendezés, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(2) Magánterületről – homlokzatról, kerítésről – közterület fölé beálló csak az ingatlanon lévő létesítmény cégére, lógója lehet legfeljebb A1-es ívméretben (840x597 mm).

(3) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:

a) a csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b) nem alakíthatók ki villogó effektussal,

c) a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(4) A0-ás (841x1189 mm), valamint ezt meghaladó ívméretű óriásreklám nem helyezhető el.

(5) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(6) Reklámcélú védőháló, valamint ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára. Ennek elhelyezését az Önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti.

(7) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

(8) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, valamint kulturális rendezvényt hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

20. § Helyi rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, valamint magánterületen elhelyezhetők.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

13. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

21. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni az Önkormányzattól, ha:

a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b) minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:

ba) a beépítés telepítési módját,

bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,

bc) az építmény tömegformálását,

bd) az építmény homlokzat kialakítását.

be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.

c) A rendelet 2.melléklete szerinti védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén,

d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

e) Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.

f) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

g) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ga) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

gb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,

(2) Az Önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.

(3) A rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.

14. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

22. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat, illetve amennyiben a javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, akkor a tervezett megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,

g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

15. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

23. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni:

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást

megelőzően.

24. § A polgármester a véleményét a 29. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

16. A településképi véleményezés szempontjai

25. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, kilátását,

c) teljesíti-e a műemléki és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,

i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

17. A településképi véleményezési eljárás szabályai

26. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

18. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

27. § A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

28. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, valamint lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

29. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

19. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

30. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat,

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, valamint településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:

a) nem felel meg e rendeletben előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, valamint hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint, ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, továbbá nem korlátozza.

20. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

31. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot a 6. melléklet tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

VIII. Fejezet

A településképi kötelezés

21. A településképi kötelezési eljárás általános szabályai

32. § (1) A polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le az alábbi esetekben:

a) a településképi rendelet előírásainak be nem tartása,

b) a 26-36. §-ban felsorolt településkép-érvényesítési eszközök

ba) elmulasztása,

bb) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

bc) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

c) településkép állapotát rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, ha:

ca) műszaki állapota nem megfelelő,

cb) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

cc) nem illeszkedik a településképbe és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

cd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

ce) bejelentés nélkül helyezték el,

cf) kialakításuk, elhelyezésük nincs összhangban az e rendelet szabályaival.

d) a helyi védelem alatt álló területek építményei és helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén, amennyiben a tulajdonos az e rendeletben meghatározott kötelezettséget nem teljesíti.

33. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul:

a) bejelentés, vagy

b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése

alapján.

(2) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(3) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

22. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei

34. § A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege:

a) a 26-36. §-ban felsorolt településkép-érvényesítési eszközök:

aa) elmulasztása esetén 100.000–500.000 Ft,

ab) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása esetén 100.000–500.000 Ft,

ac) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén 100.000–500.000 Ft,

b) a véleményezési, valamint a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000–1.000.000 Ft,

c) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000– 1.000.000 Ft,

d) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás 100.000–1.000.000 Ft,

g) a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt, a főépítészi szakmai konzultáció keretében felvett emlékeztetőben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000–1.000.000 Ft,

h) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 100.000–500.000 Ft.

(2) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

23. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

35. § A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

24. Hatályba léptető rendelkezések

36. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

25. Hatályon kívül helyező rendelkezések

37. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyrehozatali kötelezettség és a településképi kötelezés helyi szabályairól szóló 14/2016. (IV.19.) rendelete.

Dr. Szemán Ákos Dr. Béni Gyula polgármester jegyző

1. melléklet a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

A településkép, tájkép - meghatározó terület lehatárolása
null

2. melléklet a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke, ültetési távolsága

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak
** 500 m felett javasolható a telepítése
Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.
Épülettől, valamint a szomszéd által beépíthető telekhatártól:

a) Gyep, virág, szamóca, hagyma stb. 0,50 m

b) 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor 1,50 m

c) Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa 2,00 m

d) 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa 2,50 m

e) 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa 3,50 m

f) Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa 5,00 m

g) Cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz 7,00 m

h) Dió- és gesztenyefa 8,00 m

3. melléklet a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálatának részletes tartalmi követelményei

Az értékvizsgálat tartalma:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezése,

b) a helyi védelemre javasolt érték adatai (pontos cím, helyrajzi szám, építtető, tervező, megvalósulás éve)

c) a jelenlegi tulajdonos, kezelő, (bérlő) neve, címe,

d) helyszínrajz a védelemre javasolt érték helyének feltüntetésével,

e) a rendeltetés és használati mód megnevezése,

f) rövid (építés)történet és az eredeti tervdokumentáció másolata – ha ez rendelkezésre áll,

g) a védelemre javasolt érték felmérési tervei – amennyiben ezek beszerezhetők, valamint előállíthatók,

h) fotódokumentáció a védelemre javasolt értékről, részleteiről és környezetéről, utcaképpel

i) a védelemre javasolt érték történeti bemutatása, részletes leírása (épület esetén: beépítési mód, alaprajz, szerkezet, homlokzat, emeletszám, tető stb.)

j) a védelemre javasolt érték jelenlegi műszaki állapotának bemutatása

k) értékelés a védendő értékek, (épület)részek felsorolásával

l) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben indokolt.

m) rövid indoklás a helyi védelem alá helyezés javaslatának okáról, javaslat a védelem fokozatára, a védelemre javasolt értékkel kapcsolatos változtatási javaslat,

n) egyéb megjegyzés.

4. melléklet a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Településképi véleményezés - Kérelem

TAKTAHARKÁNY NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE
TAKTAHARKÁNY

KÉRELEM

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………..

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

Taktaharkány.................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

.......................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A tele k t erülete: …………………………..
A telek HÉSZ szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

……………………………….……………………..…………….

6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

………………………………………………………………………………………………….

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

…………………………………………………………………………………………………...

8. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld.
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld.
egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………
Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

.................................................................

aláírás (kérelmező)

5. melléklet a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Településképi bejelentés - Kérelem
TAKTAHARKÁNY NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE
TAKTAHARKÁNY

KÉRELEM

1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………..

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

Taktaharkány.................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

.......................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSZ szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):

………………………………………………………………………………………………….

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

………………………………………………………………..………………………………

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld.
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld.
egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

.................................................................

aláírás (kérelmező)

1. függelék a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez a 44/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Növénytiltó listák

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának

és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
A listában szereplő növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

Vízijácint

Eichhornia crassipes

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).