Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2018. 06. 01- 2019. 02. 19Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
2018-06-01-tól 2019-02-19-ig
Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Taktaharkány közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.
(2) A rendelet azon magatartási szabályok megszegése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.
II. Fejezet
A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások
1. A köztisztasággal összefüggő szabályok megszegése
2. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
a) tulajdonosként az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,
b) a szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt használóként nem tartja tisztán, vagy a hulladékot nem távolítja el,
c) ingatlantulajdonosként belterületi ingatlanának rendben tartásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, fűnyírásáról, elgazosodásának megakadályozásáról nem gondoskodik, ingatlanán hulladékot raktároz, a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti
d) építési, bontási, tatarozási munkái, ezekhez kapcsolódó anyag- vagy hulladéktárolási, közműépítéssel kapcsolatos tevékenysége következtében elszennyezett közterület, vagy más ingatlan tisztán tartásáról nem gondoskodik,
e) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő ingatlanon a tevékenysége során keletkező hulladékot, göngyöleget nem a saját gyűjtőedényben helyezi el, annak elszállításáról nem gondoskodik,
f) nem akadályozza meg, hogy a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanáról a közterületre föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag ne kerülhessen ki,
g) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon tevékenységével másoknak zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy egyéb más zavaró hatást okoz.
2. A közterület használatával összefüggő szabályok megszegése
3. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
a) közterület-használati engedély nélkül
aa) közterületen építményt elhelyez, vendéglátó-ipari előkertet vagy teraszt kialakít,
ab) építő- vagy tüzelőanyagot, építési tevékenység végzéséhez szükséges eszközt öt napon túl közterületen tárol,
ac) kereskedelmi, egyéb szolgáltató, szórakoztató tevékenység céljára közterületet igénybe vesz,
ad) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel el nem látott gépjárművét közterületen tárolja,
ae) személy-, vagy áruszállítási tevékenységgel összefüggésben állomáshelyként közterületet használ,
af) hirdető berendezést, reklámhordozót kihelyez,
b) a közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál, személy-, vagy áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedélyének meglétét, díja befizetésének igazolását gépjárműve szélvédője mögött nem helyezi el és ezzel az ellenőrzést akadályozza,
c) közterületen másokat zavaró, zaklató módon árusít, osztogat vagy szolgáltatást nyújt,
d) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát, emléktáblát, szobrot, vagy emlékművet beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez vagy leszerel,
e) a közterületek elnevezése és a házszám-megállapítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott közterületnév-tábla elhelyezésére és az ezzel kapcsolatos munkálatok tűrésére, továbbá a telek házszámtáblával történő ellátására, annak folyamatos karbantartására, pótlására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,
f) a hatóság által kihelyezett és vagy minden más önkormányzati hirdetményt olvashatatlanná teszi, vagy leszakítja.
3. A zöldfelületekkel összefüggő szabályok megszegése
4. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületi zöldfelületen
a) növényeket engedély nélkül csonkít,
b) fák törzsét vagy ágait engedély nélkül hirdetés, transzparens, reklámhordozó, kötél vagy kábel rögzítésére használja,
c) közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti,
d) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról közterületre kihajló, vagy – a szomszédot zavaró módon – a szomszéd ingatlanára áthajló növények gallyazását nem végzi el.
4. Az avar és növényi hulladék nyílttéri égetésére vonatkozó szabályok megszegése
5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el, aki az avar és növényi hulladék nyílttéri égetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott égetési szabályokat megsérti.
5. Az állattartással összefüggő szabályok megszegése
6. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki
a) az eb tulajdonosaként az ebet belterület közterületén póráz nélkül vezeti,
b) nem gondoskodik arról, hogy az eb sem embert, sem más állatot harapással ne veszélyeztethessen,
c) állattartóként nem távolítja el az állat ürülékét a közterületről,
d) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,
e) ingatlantulajdonosként, ha ebet tart kerítéssel, vagy más alkalmas módon nem akadályozza meg az eb más tulajdonában lévő ingatlanra, vagy a közterületre való átjutását,
f) a gyepmestert feladatainak ellátásában akadályozza,
g) az ebösszeírást akadályozza, abban nem működik közre, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
h) ingatlantulajdonosként, ha harapós, vagy támadó természetű ebet tart és a lakóház, lakás, vagy egyéb terület bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló táblát nem helyezi el,
i) köznevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, sportlétesítmények területére, temetőbe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, vagy annak udvarába ebet – a vakvezető, terápiás és mozgáskorlátozottakat segítő eb, továbbá a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebe kivételével – bevisz,
j) vendéglátó üzletbe és szórakozóhelyre ebet az üzemeltető engedélye nélkül beviszi.
6. Vízgazdálkodással összefüggő szabályok megszegése
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közkifolyót nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsimosás, locsolás, medencefeltöltés) a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül veszi igénybe.
7. A lakcímbejelentésre vonatkozó szabályok megszegése
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el, aki a lakcímbejelentésre vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget.
III. Fejezet
Jogkövetkezmények
9. § (1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási bírság szabható ki.
(2) Helyszíni intézkedés során ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki.
(3) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazásának van helye, ha a szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(4) A figyelmeztetéssel a hatóság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabályszegés elkövetésétől.
(5) A II. Fejezetben meghatározott valamely magatartás elkövetőjével szemben
a) természetes személy esetében kétszázezer forintig,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig
terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
IV. Fejezet
Eljárási rendelkezések
10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének, idejének és körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben az eljárás az észleléstől számított 30 napon belül indítható meg.
11. § A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi körülményeit, vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait annyiban, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak, vagy azokat – a hatóság erre vonatkozó felhívására – önként igazolja.
12. § A kötelezett a közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, a helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 30 napon belül átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles megfizetni.
13. § (1) A 4. §-ban meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás gépjárművel történő elkövetése esetén a felelősség a gépjármű üzembentartóját terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha
a) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;
b) ha a gépjárművet más személy használatába adta, és ezt közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
14. § Felhatalmazást kap a jegyző a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás lefolytatására, a közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabására.
15. § (1) Ez a rendelet 2018. június 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 20/2014. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.
Taktaharkány, 2018. május 28.
Dr. Szemán Ákos Dr. Béni Gyula
polgármester jegyző