Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a közterület eltérő használatáról és a használat díjának meghatározásáról

Hatályos: 2011. 12. 01- 2011. 12. 31

Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a közterület eltérő használatáról és a használat díjának meghatározásáról

2011.12.01.

A Tiszalúc Nagyközség önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) és 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben a következőt rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Tiszalúc Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában álló - az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott - területre, valamint az egyéb olyan területre, amely szerződéssel - önkormányzati tulajdon esetén képviselőtestületi határozattal - közhasználat céljára került átadásra (a továbbiakban együtt: közterület),

b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, aki, illetve amely önkormányzati közterületet eltérő célra kíván használni.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a kijelölt vásár- és piacterületekre (piactér),

b) a gépjármű parkoló- érintett közterület- rendeltetésszerű használatra

(3) Közútkezelői hozzájárulások kiadásakor a vonatkozó jogszabályok előírásain túl, jelen rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

Hatásköri szabályok

2. § (1) Ezen rendeletben megfogalmazott önkormányzati (hatósági) feladatokat a polgármester látja el.

(2) A polgármester jogkörében hozott hatósági határozatok ellen (továbbiakban: közterület- használati engedély) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Fogalom meghatározások

3. §

(1) Közterület: az 1997. évi LXXVIII. tv 2. § (13) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Alkalmi árusítás: a kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint alkalomszerűen értékesítheti, ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki.

(3) Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.

(4) Mozgóbolt: önjáró, vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

(5) Mozgóárusítás: mozgóboltnak nem minősülő, az eladásra szánt áru szállítására alkalmas eszköz (pl. tricikli, kosár, fagylaltos kocsi, stb.) igénybevételével történő árusítás.

(6) Kiemelt terület: a 56-os tér, Hősök tere, Trianon tér, Petőfi tér, valamint e területhatároktól mért 50-50 méter mélységű sávokon belüli területek, közterület-csatlakozások.

(7) Jármű: a közúti közlekedés szabályázásáról szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1 függelékkének II. közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak a.) pontja szerint.

(8) Üzemképtelen jármű:

a) hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt.

b) baleset következtében károsult és elhagyott jármű.

c) az a jármű, amely műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, roncs vagy sérült

Az eltérő használat szabályai

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület használati engedély szükséges.

(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni és közterület használati díjat kell fizetni:

a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezése,

b) árusító- és egyéb fülke (élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohányárusításra szolgáló pavilon) elhelyezése,

c) építési munkával kapcsolatos eszközök és anyagok elhelyezésére,

d) közutak, járdák nem közlekedési igénybevételére, építési munkaterület céljára,

e) idényjellegű, alkalmi üzlettel nem rendelkező kereskedő közterületen a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott termékeket értékesítheti.

f) rögzített helyzetű reklámtábla elhelyezésére,

g) mozgatható reklámtábla elhelyezésére,

h) vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség céljára,

i) kiállítás, vásár, cégbemutató, sport, kulturális és közművelődési rendezvények megvalósítására, továbbá mutatványos tevékenység, utcai zenélés, képzőművészeti tevékenység végzésére,

j) közterület használatra még át nem adott közterületnek ideiglenes hasznosítására,

k) közterület más (pl. közlekedésbiztonsági) okból történő lezárása esetén,

(3) Közterület használati engedély szükséges, de nem kell a közterület használati díjat megfizetni:

a) a közút és tartozékainak építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos közterület elfoglalásához,

b) nyomvonal jellegű létesítmény esetében, ha elkészítésüket követően nem zavarják a közterület rendeltetésszerű használatát,

c) az önkormányzat és a vele megállapodást kötött szervezet közterületet igénylő rendezvényeihez,

(4) Nem kell közterület-használati engedélyt kérni és a közterület-használati díjat megfizetni

a) közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybe vétele után,

b) lakossági szemétgyűjtő konténer elhelyezésére,

c) tüzelő-, vagy egyéb anyag, tárgy közterületen való tárolásához, ha azzal a közlekedést nem akadályozzák, és a tárolás időtartama a 24 órát nem haladja meg,

d) magánszemélyek számára építőanyagok, építési szerkezetek 24 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez, illetve lerakáshoz, ha a forgalmat, közlekedést nem akadályozza,

e) üzlethomlokzaton, hirdető, cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 50 cm-en túl nem nyúlik be,

f) a kijelölt őstermelői árusítóhelyen való árusításhoz, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

f a) saját termesztésű zöldség, gyümölcs, virág árusítása történik,

f b)az elfoglalt terület 2 m²-nél nem nagyobb,

f c)az árusítás módja közegészségügyi és köztisztasági szabályoknak megfelel,

f d) tevékenység a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem zavarja.

(5) Nem adható közterület használati engedély:

a) más jogszabály által tiltott tevékenységre,

b) közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,

c) településképi követelményeket ki nem elégítő építmények, berendezések, elárusító helyek létesítésére,

d) közintézmények bejáratánál és azok közvetlen környezetében közterületen történő árusításra,

e) annak a magán-, illetve jogi személynek, akinek korábbi időszakról közterület használati díj hátraléka van,

f) mozgatható reklámtábla elhelyezésére közterületen lévő közlekedési csomópontokban, terelőszigeteken, közúti jelzések mellett,

g) göngyöleg tárolására,

h) kiemelt területen a mutatványosi tevékenységre,

i) családi rendezvényre,

(6) Közterületet rendeltetéstől eltérően csak úgy szabad használni, hogy a többi terület rendeltetésszerű használatát ne zavarja.

(7) Az eltérő használat során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lenni a környezetben lévő létesítményekkel. Megfelelő karbantartásukról a közterület használók folyamatosan kötelesek gondoskodni.

(8) Tilos 3500 kg legnagyobb össztömeget meghaladó súlyú üzemképes jármű, autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi és lakókocsi, valamint munkagép közterületen történő tárolása. Tárolásnak minősül, ha a jármű engedély nélkül egy óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen várakozik.

(9) A települési díszburkolatokra gépjárművel felhajtani tilos, kivéve a rendőrség, a mentők, a tűzoltók valamint a köztisztasági szolgáltatást ellátó vállalkozás e funkciót betöltő gépjárművei.

(10) A közterület használó köteles az igénybe vett területet és a környezetet folyamatosan tisztán tartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról gondoskodni.

Közterületen tartandó rendezvények rendezési rendje, rendezési

feltételek és követelmények

5. § (1) Közterületen rendezvény megtartására csak abban az esetben adható közterület használati engedély, ha a kérelemben megjelölésre kerül:

a) A főrendező személye, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik.

b) A résztvevők száma (minden 50 fő után 1 fő rendezőt kell biztosítani!).

c) A rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek kihelyezésének helye.

d) A rendezvény technikai jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolása, s azok biztosítási forrásának megjelölése.

(2) A rendezvény teljes ideje alatt és azt meghaladó egy órában a rendezők kötelesek biztosítani a rend betartását, és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást. A rendezőknek meg kell akadályozni a szándékos rongálásokat.

(3) A rendezvény területének folyamatos tisztán tartásáról a rendező köteles gondoskodni megfelelő számú szeméttároló kihelyezéseivel, azok állandó ürítésével. Az igénybe vett területeket és az elvonuló útvonalakat a rendezvényt követő nap 6⁰⁰ óráig a rendeltetésnek megfelelő állapotba kell visszaállítani. A kérelem benyújtásával egy időben a terület takarítását végző vállalkozóval kötött – az e bekezdésben leírtak elvégzésére vonatkozó - szerződést be kell mutatni.

(4) A rendezvény ideje alatt az illemhelyek üzemeltetését a rendezőnek kell biztosítania.

(5) Az elvonulás biztosítására, az útvonalak tisztántartására, rongálások megakadályozására vonatkozó szabályok a nem közterületen megtartott rendezvények szervezőire is vonatkoznak.

(6) A rendezvény megtartásához szükséges szakhatósági (rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ, útkezelő stb.) engedélyek vagy hozzájárulások beszerzése a rendező feladata. Közterület-használati engedély csak ezek megszerzése és bemutatása után adható ki.

(7) A rendezvény ideje alatt hangosító berendezések használatára a központi jogszabályban meghatározottak a mérvadók.

(8) Közterületi rendezvényt a (7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével maximum 22 óráig lehet tartani. Kivétel a hét utolsó munkanapja, az azt követő nap, és a hét első munkanapját megelőző nap.

(9) Amennyiben a rendezvény:

a) egész vagy több napos időtartamú,

b) út, vagy egyéb közterület lezárását teszi szükségessé,

c) járművek és/vagy gyalogosok forgalmát akadályozza,

a közterület-használati engedélyt minimum 15 nappal a rendezvény kezdetének időpontja előtt kell benyújtani.

Szakhatóságok közreműködése

6. § (1) A közút területét érintő közterület használatához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. előírásainak megfelelően.

(2) A forgalomkorlátozással járó rendezvény engedélyezéséhez a rendőrhatóság hozzájárulása szükséges.

Az engedély iránti kérelem

7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet a rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület elhelyezésére szükséges, az engedélyt az építési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az építtetőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

b) közterület használat célját és időtartamát

c) a közterület használat helyének módját, s mértékének pontos meghatározását

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (vállalkozói igazolvány, működési, telephely engedély) ismertetését.

(4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

Az engedély megadása, érvényessége

8. § (1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, településrendezési terveket, településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági szempontokat, a közreműködő szakhatóságok előírásait és egyéb jogszabályi előírásokat.

(2) Kereskedelmi, vendéglátó tevékenység, alkalmi és mozgóárusítás céljára közterület használat csak úgy engedélyezhető, ha a tevékenység a közegészségügyi, tűzvédelmi és esztétikai követelményeket kielégítő létesítményről, létesítményből történik.

(3) Egy évnél hosszabb időtartamra, maximum öt évre, csak építési engedély köteles létesítményekre adható közterület-használati engedély.

Az engedély tartalma

9. § (1) Az engedélynek (önkormányzati határozatnak) tartalmaznia kell

a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep-) helyének címét,

b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen

feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó, vagy ideiglenes jellegű,

c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását.

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok előírásait, illetve egyéb feltételek pontos meghatározását.

e) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetében az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait.

f.) közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékének és fizetésének módját, időpontját.

(2) Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell

a) a kérelmezővel

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatósággal

c).közterület használati díj beszedésével megbízott szervvel (Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya)

d) az ellenőrzéssel megbízott szervvel

(3) Az engedély meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig érvényes.

(4) A közterület használati engedélyt a díjbefizetést igazoló szelvénnyel együtt a helyszínen kell tartani és az ellenőrző szervnek felhívására be kell mutatni.

(5) Az engedély érvényessége az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal korábban benyújtott kérelemre meghosszabbítható.

(6) Az engedély más jogi-, vagy magánszemélyre nem ruházható át.

Közterület használati díj

10. § (1) Az engedélyes a közterült rendeltetéstől eltérő használatáért a rendelet 1. mellékletében megállapított díjat köteles megfizetni.

(2) A közterület használati díj mértékét a Képviselő-testület évente az éves infláció figyelembe vételével módosíthatja.

(3) Az engedélyező hatóság kulturális, közművelődési, jótékonysági, egyházi, tömegsport célú rendezvények esetén közterület használati díj megfizetése alól kérelemre részben, vagy egészben felmentést adhat. Az engedélyező hatóság közterületen történő politikai rendezvény esetén a közterület-használati díj megfizetése alól felmentést ad.

(4) A közterület használati díj kezelése, ellenőrzése és behajtása a polgármester feladata.

(5) Ellenőrzésre jogosult a Polgármester által megbízott személy és a Rendőrség.

Közterület használat megszüntetése

11. § (1) A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - máshol kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.

(2) Meg kell vonni a közterület használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségnek az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(3) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani.

(4) Ha az engedélyes az eredeti állapotot nem állítja helyre, a közterület kezelője a helyreállítást az engedélyes költségére elvégeztetheti.

(5) Ha a közterület használat a (2) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált, befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

Üzemképtelen járművekre vonatkozó rendelkezések

12. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.15) KPM-BM együttes rendelet 59. §. (3) bekezdése kivételével – erre vonatkozó határozat nélkül nem tárolható. Az üzemben tartó az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről eltávolítani.

(2) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági jelzéssel nem rendelkezik, az a település fő közlekedési útjain nem tárolható.

(3) A használat során üzemképtelenné vált, sérült, roncs járműveket azok tulajdonosa saját ingatlanán vagy bérleményén úgy köteles tárolni, hogy közterületről ne legyen látható és a település képet ne rontsa.

(4) Az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására vonatkozó határozat kiadását a jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója kérheti. A határozat csak határozott időre (legfeljebb 30 nap), rendkívül indokolt esetben és csak e §. (2) bekezdésében meghatározott területeken kívül eső mellékútvonalra adható. A tárolt üzemképtelen jármű a rendeltetésszerű jármű- és személyforgalmat nem akadályozhatja, a környezetet nem szennyezheti, balesetveszélyt nem okozhat.

A tiltott helyen várakozó és az üzemképtelen járművek elszállítása

13. §

(1) Az üzemképtelen jármű hatósági elszállítása előtt a polgármester írásban köteles felszólítani a tulajdonost (üzemben tartót) a járművének a közterületről 3 napon belül történő elszállítására.

(2) A szabálytalan elhelyezés miatt balesetveszélyt jelentő vagy a forgalmat nagy mértékben akadályozó, közterületen tárolt járműveket a polgármester az erre felhatalmazott vállalkozóval eltávolíttatja és az erre a célra kijelölt tároló helyre szállíttatja.

(3) Hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű esetén, ha a tulajdonos (üzemben tartó) kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható.

(4) A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg, erről jegyzőkönyvet és fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járművön talált tárgyak jegyzékét is.

(5) A tároló hely kijelöléséről, fenntartásáról a polgármester által kijelölt vállalkozó gondoskodik.

(6) A polgármester az elszállítás napjától számított 15 napon belül a tulajdonost (üzemben tartót) írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről szállíttassa el. Ismeretlen tulajdonos (üzemben tartó) esetén a felszólítás a helyi sajtó ill. hirdetőújság útján történik.

(7) A hatósági jelzéssel nem rendelkező, továbbá a tároló helyre szállítás napjától számított 30 nap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket a polgármester által megbízott vállalkozó értékesítheti, annak sikertelensége esetén megsemmisítheti.

(8) A járművek és azokon levő tárgyak felhasználására ill. értékesítésére a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó szabályai az irányadók.

(9) Az üzemben tartó vagy tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és az Önkormányzat ill. az elszállítással, tárolással és értékesítéssel megbízott vállalkozó költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényét érvényesíteni, amennyiben tulajdonosi (üzemben tartói) jogát igazolja.

A közterület-használat ellenőrzése

14. § (1) A Közterület-felügyeletet ellátó Polgármester által megbízott személy a közterület-használati engedély visszavonását és szabálysértési eljárást kezdeményez, ha felszólítása ellenére az általa megadott határidőre a közterület használója:

a) a közterületen elhelyezett árusító hely folyamatos tisztán tartásáról nem gondoskodik,

b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el,

c) az engedélyben szereplő környezetét nem tartja rendben, ott göngyöleget, árut tárol,

d) az engedélytől eltérő terméket árusít illetve helyez el,

e) a számára engedélyezett közterület használatát másnak átengedi,

f) a mobil mozgó árusítóhelyet nyitvatartási időn túl, közterületen tárolja.

Szabálysértés

15. §

(1) Aki jelen rendelet 5. §(2);(3),(6),(7),(8),(9),(10) bekezdésében, a 6. §(2),(3),(4),(5),(8) bekezdésében, a 10. §(4),(6) bekezdésében, a 15. §-ban valamint a 17. §-ban előírtakat megszegi szabálysértést követ el, és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Záró rendelkezések

16. §

(1) A közterületek használatának rendszeres ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos eljárásra az 1999. évi LXIII. törvény előírásai az irányadók. A közterület-használat közérdekből bármikor korlátozható és megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül, időarányos használati díj visszafizetése mellett.

(2) Ez a rendelet 2011. december 1-én lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a közterület eltérő használatáról és a használat díjának meghatározásáról szóló 5 /2011 (IV.26) önkormányzati rendelet

1. melléklet a 22/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A közterület használatáról és a használat díjának meghatározásáról szóló

22/2011.(XI.29.) önkormányzati rendelethez

Közterület használat célja		Díjtételek
1.	Árusító pavilon és fülke, idényjellegű árusítás - kiemelt területen - egyéb területen	400.- Ft/m²/hó 200.- Ft/m²/hó
2.	Alkalmai árusítás, vásár - kiemelt területen - egyéb területen	450.- Ft/m²/nap 150.- Ft/m²/nap
3.	Mozgó árusítás (egységesen)	150.- Ft/db/nap
4.	Mozgóbolt (egységesen)	274.-Ft/ nap
5.	Építési munkával kapcsolatos anyagok elhelyezése - lakásépítésnél - más építési munkánál	25.- Ft/m²/hó 50.- Ft/m²/hó
6.	Vendéglátó-ipari előkert - kiemelt területen - egyéb területen	500.- Ft/m²/hó 200.- Ft/m²/hó
7.	Rögzített helyzetű reklámtáblák és hirdető berendezések elhelyezése - kiemelt területen 1 m² nagyságig 1 m² fölött minden megkezdett m² - egyéb területen 1 m² nagyságig 1 m² fölött minden megkezdett m²	500.- Ft/db/hó 400.- Ft/db/hó 250.- Ft/db/hó 200.- Ft/db/hó
8.	Mozgatható reklámtáblák elhelyezése - kiemelt területen - egyéb területen	1.000.- Ft/db/hó 450.- Ft/db/hó
9.	Mutatványos tevékenység - egyéb területen	25- Ft/m²/nap
10.	Reklámcélú bemutató - kiemelt területen - egyéb területen	450- Ft/m²/nap 200.- Ft/m²/nap
11.	Kiállítás vásárral egybekötve (népműv., képzőművészeti, mg-i) - kiemelt területen - egyéb területen	175.- Ft/m²/nap 75.- Ft/m²/nap
14.	Üzemképtelen gépjármű tárolása - egyéb területen	500.- Ft/gk/hó
15.	Szilárd út- és járdaburkolat, díszburkolat bontása	50.- Ft/m²/nap
16.	Külterület ideiglenes használata	1,5.- Ft/m²/év
17.	Közterület más okból történő lezárása	50.- Ft/m²/hó