Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetére és működésének szabályairól az alábbi rendeletet (továbbiakban: R.) alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§    (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata.

         (2) Székhelye: 3565. Tiszalúc, Kossuth tér 3.

2.§ Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3.§ Az önkormányzat illetékessége Tiszalúc közigazgatási területére terjed ki.

4.§    (1) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata jelképei a címer, zászló és a pecsét.

         (2) Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

         (3) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Tiszalúci Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.

         (4) Az önkormányzat történelmi emléknapja augusztus 30. I. Rákóczi György Erdély fejedelmének 1642. augusztus 30.-án kelt, Gyaluban kiadott, Lúcra hajdúkat telepítő oklevelének alapján.

         (5) Az önkormányzat lapja: időszaki lapot bocsáthat ki, amely hitelesen tájékoztatja a polgárokat a képviselő- testület és a polgármester őket érintő fontosabb döntéseiről.

         (6) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a Tiszalúc történetét feldolgozó kutató munkáknak.

5.§ Tiszalúc. Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását és a szakfeladat rendet a rendelet 7. függeléke tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET

6.§ A Képviselőtestület tagjainak száma: 9. fő. ( 8 képviselő 1 polgármester) A Képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza.

A képviselőtestület feladata és hatásköre

7.§    (1) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a R. 1;2;3.  melléklete tartalmazza.

         (2) A hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

         (3) Az önkormányzati hatósági ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatairól a hatáskör gyakorlója minden félév végén beszámol.

         (4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

A képviselő-testület munkaterve

8.§    (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé. A munkaprogram a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. Tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, kiemelt feladatait.

         (2) A Képviselő-testület üléseit féléves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év május 31-ig és november 30-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

         (3) A munkaterv elkészítéshez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől

b) a bizottságoktól

c) a jegyzőtől

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől

e) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetőitől

         (4) A munkaterv második félévi tervezetének mellékletében szerepeltetni kell a fel nem vett javaslatokat.

9.§    (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirend tárgyát, előadóját, az előterjesztés elkészítésében, véleményezésében közreműködő személyt, szervezetet, a napirend tárgyalásához meghívandó személyt,

d) a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját.

         (2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hivatalos lapjában.

         (3) Az illetékes bizottság nyújtja be azokat az előterjesztéseket, melyek a feladat- és döntési hatáskörébe tartoznak.

         (4) Az illetékes bizottság állásfoglalásával nyújthatók be azok az előterjesztések, melyek érintik az adott bizottság feladat- és hatáskörét.

Képviselő-testület ülései

10.§ A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

11.§  (1) Rendes ülést a Képviselő-testület évi 6 alkalommal tart. Az ülést a hónap utolsó kedd munkanapjára 15 órai kezdettel kell összehívni.

         (2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.

         (3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 5 napon belüli, délutáni időpontra hívja össze.

A Képviselő-testület összehívásának rendje

12.§  (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

         (2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

         (3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

         (4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

13.§  (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

         (2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

         (3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján.

14.§ A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

a) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egysége vezetője

b) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja

c) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők

d) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője

e) járási hivatal vezetője

f) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

Határozatképesség

15.§ Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

A Képviselő-testület üléseinek vezetése

16.§  (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása

e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása

f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,

g) a vita összefoglalása

h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

         (2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

17.§  (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

         (2) A napirend sorrendje

a munkatervben szereplő napirendek

b) személyi kérdések

c) rendelet-tervezet

d) más napirendek

e) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

18.§  (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

         (2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

Előterjesztés

19.§  (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató, kérelem.

         (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

         (3) Az előterjesztés tartalmazza

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az ügyirat iktatószámát,

c) az előterjesztés tárgyát,

d) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,

e) a jogszabályi környezetet,

f) az előkészítésben résztvevők véleményét,

g) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

h) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

i) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét

j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,

k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.

20.§  (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, a lakosság véleményét, javaslatát.

         (2) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.

Sürgősségi indítvány

21.§  (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

         (2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

         (3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

         (4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság

d) a képviselő

e) a jegyző.

Kérdés, interpelláció

22.§  (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

         (2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

         (3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.

         (4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

         (5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

         (6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Vita

23.§  (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

         (2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

         (3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

         (4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

         (5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

         (6) A vita során a jegyzőnek mindig szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

         (7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

24.§  (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

         (2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

         (3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25.§ Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti.

A szavazás rendje

26.§  (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

         (2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselőtestület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

         (3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.

27.§  (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

         (2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

28.§  (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja..

         (2) A titkos szavazást a Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

         (3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

         (4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

         (5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

29.§  (1) Név szerinti szavazást kell tartani akkor, ha azt a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozza és azt a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

         (2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

         (3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

         (4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

Jegyzőkönyv

30.§  (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül jegyzőkönyv. A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.

         (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

         (3) A jegyzőkönyvet minden esetben megválasztott hitelesítőkkel hitelesíteni kell.

         (4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani, további egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a település könyvtárában kell elhelyezni.

         (5) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet a Település honlapján is közzé kell tenni.

A képviselő-testület döntései

31.§  (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

         (2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

d) a határozatról értesítendők körét.

         (3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

         (4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

         (5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

32.§  (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a településen működő kisebbségi önkormányzat

g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a település önszerveződő közössége.

         (2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

         (3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.

33.§  (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, melynek formája közvélemény-kutatás.

         (2) A képviselőtestület dönt a közmeghallgatás, a közvélemény kutatás szükségességéről.

         (3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.

34.§  (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

         (2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

         (3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

         (4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

         (5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

35.§  (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

         (2) Az önkormányzati rendeket kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a helyi honlapon is közzé kell tenni és szükség esetén hirdető autóval is tájékoztatni kell s választópolgárokat. A kihirdetett rendelet egy példányát a Település könyvtárában el kell helyezni.

Közmeghallgatás

36.§ (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és a hirdető autó útján a lakosságot tájékoztatni kell legalább öt nappal a rendezvény előtt.

        (2) A képviselő-testületnek a közmeghallgatáson határozatképesnek kell lennie.

        (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint.

        (4) A polgármester és a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű ügyekben vagy a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakosságú fórumot hívhat össze, amelyen a választópolgárok és a civil szervezetek a közérdekű kérdéseiket és javaslataikat elmondhatják.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

37.§  (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

         (2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

         (3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

         (4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.

         (5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a közgyűlés dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

         (6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

38.§  (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

         (2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

IV. FEJEZET

 A KÉPVISELŐ TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

39.§  (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.

         (2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

b) Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság

c) Szociális és Egészségügyi Bizottság.

         (3) Az állandó bizottságok képviselő tagjainak száma:

a) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság 5 fő

b) Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság 5 fő

c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fő

         (4) A bizottságok feladatait és hatásköreit a rendelet 1;2;3. melléklete tartalmazza.

         (5) A képviselő-testület bizottságai tagjainak nevét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

40.§  (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

         (2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

         (3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

41.§ A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

a) előkészíti a képviselő-testület döntését,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról

f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,

g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

A bizottsági működés főbb szabályai

42.§  (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azt az előterjesztést, amelyet bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

         (2) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti.

         (3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

         (4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

         (5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

         (6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt  a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

         (7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

         (8) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

         (9) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

         (10) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

V. FEJEZET

 A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS A HIVATAL

Polgármester

43.§ A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

44.§  (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

d) segíti a képviselők munkáját,

e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

         (2) A polgármester szükség szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat, és beszámoltatja a jegyzőt.

         (3) A polgármester havonta egy alkalommal vezetői értekezletet tart, melyen részt vesz az alpolgármester, a jegyző, az önálló intézmények vezetői, a Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója, és a kisebbségi önkormányzat elnöke. A vezetői értekezlet konzultációs jellegű, érdemi döntést nem hoz.

         (4) A polgármester fogadónapjáról a lakosságot tájékoztatni kell. A polgármester fogadónapját minden héten hétfőn 13.00-15-00 óráig tartja, melyről a lakosságot a hirdetőtáblán tájékoztatja

Alpolgármester

45.§     (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választ. Egyet a képviselő testület közül kell választani, további egy nem képviselő testületi tag is alpolgármesternek választható.

            (2) Az alpolgármesteri tisztségeket társadalmi megbízatásában látják el.

            (3) Az alpolgármesterek feladatkörét a polgármester határozza meg, erről a testületet tájékoztatja.

Jegyző

46.§  (1) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,

b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,

d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.

         (2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett.

         (3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.

Polgármesteri Hivatal

47.§  (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tiszalúci Polgármesteri Hivatala.

         (2) A Polgármesteri Hivatal székhelye:3565. Tiszalúc, Kossuth tér 3.

         (3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása az 5. függelék tartalmazza.

         (4) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadás rendje:

a) hétfő 13.00–16.00 óráig

b) szerda 8.00–12.00 óráig 13.00–16.00 óráig

c) péntek 8.00–12.00 óráig

VI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS VAGYONA

48.§  (1) A testület a tárgyévet megelőző év november 30.-ig foglal állást az önkormányzat gazdasági koncepciójáról, melyben iránymutató jelleggel határozza meg:

1. a központi költségvetés várható kihatásait,
2. a helyi költségvetési célokat és azok megvalósíthatóságának fontossági sorrendjét,
3. a bevételi forrásokat jogcímként és azok nagyságát, arányát,
4. a költségvetés általános tartalékának mértékét,
5. az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos változásokat.

            (2) Forráshiányos (deficites) költségvetési javaslat kizárólag a képviselő-testület minősített többséggel felhatalmazása alapján állítható össze, megjelölve egyben a hiány fedezetét.

3. A költségvetés általános tartalékaként megjelölt előirányzatának felhasználására egyedi testületi döntések alapján kerülhet sor.
4. A képviselő-testület az általa alapított egyszemélyes Nonprofit Kft-t érintően az alapítót megillető valamennyi döntési jogosultságot – az egyéb munkáltatói jogokat kivéve – magának tartja fenn. A Nonprofit Kft-t érintő egyéb munkáltatói jogok gyakorlását az önkormányzat polgármestere részére engedi át.
5. Az önkormányzat vagyonáról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

49.§  (1)Az önkormányzat tulajdonában lévő kötelező feladatellátást szolgáló vagyon az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen tárgyaihoz tartoznak.

            (2) A vagyontárgyak forgalomképtelenségét – egyedi mérlegelés alapján, a törvényi szabályozás keretei között – kizárólag a képviselő-testület oldhatja fel.

            (3)Az önkormányzat vállalkozási célra felhasználható vagyonát – nevesített és érték formában - az önkormányzat törzsvagyonától elkülönítve kell nyilvántartani, és az önkormányzat bármely formában történő felelősségvállalása a vállalkozási vagyon nyilvántartott értékét nem haladja meg.

50.§  (1) Az önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó szervezeti egységeinél – intézmények, hivatal – a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság tájékozódik a költségvetés alakulásáról, a gazdálkodás eredményeiről.

            (2) A Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság kezdeményezésére a képviselő-testület köteles napirendre tűzni külső ellenőrzést végző szakértő igénybevételének lehetőségét.

            (3) A hivatal által tervezett illetve a gazdálkodást érintő bármilyen ellenőrzésről a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságot tájékoztatni kell.

VII. FEJEZET

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSE

51.§  (1) A képviselő-testület hivatala a helyi kisebbségi önkormányzat munkáját a Nek. tv. 27.§.(1) bekezdésében foglaltakra tekintettel tárgyi, személyi és szervezési feltételek megteremtésével segíti.

            (2) Az Önkormányzat a tárgyi feltételek körében helyiséget biztosít a Kisebbségi Önkormányzat részére. A Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájába (Tiszalúc Táncsics utca 7.) biztosítja a Kisebbségi Önkormányzat képviselő testületi üléseinek megtartására.

            (3) Igény esetén a személyi feltételeket a polgármesteri hivatal ügyintézői útján biztosítja az alábbiak szerint:

1. a kisebbségi önkormányzat testületi üléseire kerülő napirendek előzetes szakmai – jogi véleményezését,
2. a kisebbségi önkormányzat által kialakított állásfoglalás szakmai, jogi szempontból való rögzítését.

            (4) Igény esetén a szervezési feltételek körében a (3) bekezdés szerinti közreműködéssel gondoskodik:

a.)az írásban kiadásra kerülő napirendek megfelelő számú sokszorosításáról,

b)az írásos anyagok, meghívók saját kézbesítő útján történő kézbesítéséről,

c)kisebbségi önkormányzati anyagok irattári anyagként való megőrzéséről.

VIII. FEJEZET

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52.§ (1) Jelen rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti Működési Szabályzatról szóló 17/2011.(IX.27.) önkormányzati rendelet valamint az Szervezeti Működési Szabályzat módosításáról 1/2012.(II.28) önkormányzati rendelet

Turóczi Hajnalka                                                                    Majdanics László

        Jegyző                                                                                    polgármester

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet Tiszalúc Nagyközségben 2013. május 2. napján kihirdetésre került.

                                                                                                         Turóczi Hajnalka         

                                                                                                            jegyző