Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2011. (IV.22.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁKRÓL ÉS TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT A FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL

Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §, 26. §, 32. § (3), 35. § (2), 37/A. § (3), 47. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében – Tokaj Város Önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet személyi hatálya kiterjed

(1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 3. §.(1)-(3) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik Tokaj Városban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint a szociális törvény 4.§. (2)-(3) bekezdése szerinti hajléktalan személyekre, továbbá különös elbírálást igénylő esetekben (pl.: életveszély) a városban ideiglenesen tartózkodó személyekre.

(2) azon személyekre akik a Tokaj Környéki Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtási Társulás által fenntartott, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezeti keretei között biztosított – a rendelet 3. § (3) bekezdés ad) pontjában meghatározott –szociális alapszolgáltatást igénybe veszik.

2/A. §

A rendelet területi hatálya a Tokaj Környéki Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtási Társulás (3910 Tokaj, Rákóczi u. 54.) társult önkormányzatainak közigazgatási területére terjed ki a Társulási Megállapodás 11/A. 1. pontja alapján.

Az ellátások formái

3. §

(1) Pénzbeli támogatások:

a) időskorúak járadéka

b) aktív korúak ellátása

c) ápolási díj

d) normatív lakásfenntartási támogatás

e) átmeneti segély

f) temetési segély

(2) Természetbeni támogatások:

a) méltányossági közgyógyellátás

b) szemétszállítási díj átvállalása

c) köztemetés

d) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások:

a) Szociális alapszolgáltatások körében:

              aa) étkeztetés,

              ab) házi segítségnyújtás,

              ac) családsegítés,

              ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

              ae) nappali ellátás (idősek klubja)

                            af) fogyatékosok nappali ellátása

                            ag) támogató szolgáltatás

b) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül:

ápolást-gondozást nyújtó ellátás (idősek otthona)

Szociális alapszolgáltatást és szakosított ellátást végző intézmények

4. §

(1) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjának aa) és ae) alpontjában felsorolt ellátásokat a fenntartásában működős Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (3910 Tokaj, Rákóczi út 35.) útján látja el.

(2) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjának ab)-ad) alpontjában felsorolt ellátásokat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-ban foglaltak alapján intézményfenntartó társulás keretében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (3910 Tokaj, Rákóczi u. 35.) útján látja el.

(3) A 3. § (3) bekezdés a) pontjának af)-ag) alpontjában felsorolt ellátásokat a Máltai Szeretetszolgálat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

(4) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés b) pontjában felsorolt ellátást a fenntartásában működő Időskorúak Otthona útján (Tokaj, Bodrogkeresztúri út 52.) látja el.

Eljárási rendelkezések

5. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a szociális törvény alapján hatáskörébe tartozó ellátások megállapítását a Humánpolitikai Bizottságra ruházza át (normatív lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély).

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben, az egyes segélytípusokra rendszeresített nyomtatványokon kell indoklással ellátva benyújtani. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat –illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a polgármesteri hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokat igénylő személy és nagykorú – oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytató – családtagja munkanélküli, kérelméhez csatolnia kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, miszerint munkanélküli ellátásban nem részesül és számára megfelelő munkát nem tudnak felajánlani.

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő szociális, vagyoni körülményeinek valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(6) A kérelemben és a vagyon- illetve jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség szerint, az alábbiakkal ellenőrizhető:

a) környezettanulmány készítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,

b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt,

c) munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,

d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,

e) 18. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(7) E rendelet alkalmazásában a gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát

a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve

b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - a bírósági  döntést a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, ennek hiányában a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó nyilatkozatukat a gyermek(ek) elhelyezéséről és a tartásdíj  megállapításáról, amit a gyámhivatal jegyzőkönyvezett -, köteles bemutatni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget.

A (6) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. A (6) bekezdés b) pontjában nevesített megállapodásról szóló gyámhivatali jegyzőkönyv a felvételtől számított 1 évig fogadható el, ezt követően pedig a gyermekelhelyezés és a gyermektartásdíj tárgyában hozott bírósági döntést lehet csak figyelembe venni.

(8) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, akinek családja a szociális törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

(9) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a szociális törvény 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáját. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás megtérítésére kell kötelezni.

(11) Automatikusan megszűnik a rendszeres pénzbeli ellátás, ha a jogosult a támogatást két egymást követő hónapon át nem veszi fel, kivéve, ha ezen kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja (pl. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés).

(12) A szociális ellátások, támogatások iránti kérelmekhez segélytípusonként csatolandó – elbíráláshoz szükséges – bizonyítékok hiánypótlását 15 napon belül kell eljuttatni a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájába.

(13) A szociális ellátások, támogatások felülvizsgálatával kapcsolatosan kért, az elbíráláshoz szükséges bizonyítékokat 15 napon belül kell eljuttatni a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájába.

(14) A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája folyósítja a pénzbeli szociális támogatásokat minden hónap 5. napjáig, készpénzben, postai úton.

II. Fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

6. §

(1) Időskorúak járadékában kell részesíteni azt a személyt, aki a szociális törvényben szabályozott feltételeknek megfelel.

(2) Az időskorúak járadékának megállapítása, kétévente történő felülvizsgálata és megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozik.

Aktív korúak ellátása

7. §

(1.) Aktív korúak ellátása illeti meg azt a személyt, aki megfelel a szociális törvény 33. §-ában foglalt feltételeknek. A rendszeres szociális segély megállapítása és kétévenkénti felülvizsgálata a jegyző hatáskörébe tartozik.

Az aktív korúak ellátására jogosult személyt rendszeres szociális segély illeti meg, ha:

a.) egészségkárosodott,

  b.)55 életévét betöltötte,

  c.) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, feltéve, hogy a gyermek intézményi napközbeni ellátása nem biztosított

  d.) amennyiben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 %-ot.

  e.) várandós anya (szülész-nőgyógyász szakorvosi vélemény alapján)

  f.) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (szakorvosi vélemény alapján)

(2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a szociális törvényben meghatározottakon túl, - hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy, - az egészségkárosodott személyek kivételéve -, együttműködjön az önkormányzat által együttműködésre kijelölt Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő l5 napon belül a Családsegítő Szolgálatot személyesen felkeresni nyilvántartásba vétel céljából,

b) az első megjelenéstől számított 60 napon belül a Családsegítő Szolgálattal közösen kidolgozott, a szociális törvényben meghatározott, beilleszkedés segítő programról írásban megállapodást kötni,

c) a Családsegítő Szolgálat által megjelölt helyen kéthavonta személyesen megjelenni,

d) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat betartani.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályoztatott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban közölni a Családsegítő Szolgálattal.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás

c) egyéni képességet fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozás, munkavégzésre felkészítő program.

(6) Az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés eljárási szabályai:

a) A Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája (továbbiakban: hivatal) az aktív korúak rendszeres szociális segélyének megállapításáról, megszüntetéséről szóló jogerős határozat egy példányával értesíti az együttműködésre kijelölt szervet (Családsegítő Szolgálat),

b) az együttműködésre kijelölt szerv

ba) az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel közösen – korra, szociális helyzetre, mentális és egészségi állapotra tekintettet – a szociális törvényben meghatározott - egyénre szabott együttműködési, beilleszkedést segítő programot határoz meg írásos megállapodás keretében,

bb) a hivatal megkeresése alapján a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során nyilatkozik az ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítéséről,

bc) minden hónap 30. napjáig köteles értesíteni a hivatalt a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének megszegéséről,

bd) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot. A beilleszkedési program végrehajtásáról szóló éves értékelését a tárgyévet követő év február 28-ig megküldi a Szociális Irodának.

(7 ) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a nem foglalkoztatott személy számára felróható okból

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg,

b.) a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak nem tesz eleget,

c) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

d) a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem működik közre, a Családsegítő Szolgálat által elkészített együttműködési megállapodást nem írja alá,

e) a Családsegítő Szolgálattal vagy az általa meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, a megadott időpontban nem jelenik meg,

f) a Családsegítő Szolgálat vagy az általa meghatározott szervezetek révén szervezett programokban, képzésben való részvételt megtagadja vagy indokolatlanul megszakítja,

g) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (3) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül.

8. §

(1.) A rendszeres szociális segély - a szociális törvényben meghatározott mértékig- természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, amennyiben a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

(2.) A rendszeres szociális segély megállapítása, illetve felülvizsgálata esetén a külön jogszabályban előírt formanyomtatványon túl, a kérelmezőnek mellékelnie kell a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is. (4. számú melléklet)

(3.) A természetben nyújtott rendszeres szociális segélyt az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

a.) önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében a Városi Kincstár részére;

b.) a rendszeres szociális segélyezett hulladékszállítási díj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

c.) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

d.) villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;

e.) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(4.) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történt folyósításáról rendelkező határozat meghozatalától számítva, kérelmező hátralékának nagyságától függően meghatározott, de legfeljebb egy éves határidőn belül a segély természetben történő folyósítását felül kell vizsgálni. Amennyiben megállapítható, hogy a (3) bekezdésben felsorolt tartozása a kérelmezőnek nincs, a rendszeres szociális segély természetben történő folyósítását meg kell szüntetni.

Bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételei

9. §

(1.) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, a szociális törvény 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlannak, az ahhoz tartozó kertnek, udvarnak a rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán egy db szeméttároló edény rendeltetésszerű használata,

b) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert rendben tartása, különös tekintettel az ott található szemét és lom eltávolítására,

c) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert tisztántartására, kártevőktől való mentesítésére, gazmentesítésére, allergiát okozó növények terjedésének megakadályozására,

d) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozására, tisztán tartására, szemét- és gyommentesítésére, téli időszakban síkosság mentesítésére,

e) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan járványügyi szempontból veszélyes rovaroktól és rágcsálóktól való mentesítésére,

f) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan külső karbantartására, a szükséges állagmegóvási munkálatok elvégzésére,

g) a házban található helyiségek, udvaron található illemhely tisztán, emberi tartózkodásra alkalmas állapotban tartására, rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére.

(2.) Az (1) bekezdésben foglalt magatartási szabályok betartását a Szociális Iroda hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemle során vizsgálja.

(3) Amennyiben a bérpótló juttatást kérelmező, illetve bérpótló juttatásban részesülő személy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, legalább öt napos határidő tűzésével írásban felszólítja a kötelezettségének teljesítésére és egyben felhívja a figyelmét arra, hogy amennyiben kötelezettségét a megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy az aktív korúak ellátását nem lehet megállapítani, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni.

(4.) A Szociális Iroda a helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlását vagy szabálytalanság megszüntetését utóellenőrzés keretében vizsgálja.

(5.) A rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosításának ellenőrzése érdekében a Szociális Iroda negyedévente, illetve szükség szerint utóellenőrzést tart.

Ápolási díj

10. §

A szociális törvény 41. § és 43/A. §-ban meghatározott feltételek szerint jogosult, ápolást végző személy részére a jegyző ápolási díjat állapít meg, melyet 2 évente felülvizsgál.

Normatív lakásfenntartási támogatás

11. §

(1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki megfelel a szociális törvény 38. §-ában meghatározott feltételeknek.

(2 ) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a lakás nagyságáról szóló, hitelt érdemlő igazolást kell becsatolni. (bérleti szerződés, tervdokumentáció részét képező alaprajz, lakás esetén tulajdoni lap, az ügyfél nyilatkozata)

(3) A támogatás elsősorban természetben adható és az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

a.) önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében a Városi Kincstár részére;

b.) a hulladékszállítási díj hátralék mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

c.) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;

d.) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(4) A támogatás elsősorban természetben adható

a.) lakbér (bérbeadó részére történő átutalással)

b.) közüzemi díjak (villany, szemétszállítási díj, víz, csatornahasználati díjának a szolgáltató részére történő átutalással)

c.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete (pénzintézet részére történő átutalással) megfizetéséhez.

(5 ) A kérelmezőnek a kérelem formanyomtatványon túl mellékelnie kell a lakásfenntartási támogatás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is. (5. számú melléklet)

Szemétszállítási díj támogatás

11. §

Az önkormányzat átvállalja – annak az életvitelszerűen külön háztartásban egyedül élő 70. életévét betöltött  személynek, valamint azoknak a házaspároknak, élettársaknak akik mindketten betöltötték a 70. életévüket és életvitelszerűen külön háztartásban élnek – a szemétszállítási díjának kiegyenlítését a szolgáltató felé.

Átmeneti segély

12. §

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartós létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet

a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja;

b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;

c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett;

d) tűzkár, robbanás, rablás, lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás, elemi kár, amennyiben a kárt a biztosító nem téríti meg.

(3) Átmeneti segély annak állapítható meg, akinek saját, illetve családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150 %-át nem haladja meg.

(4) A kérelem benyújtásakor betegség esetén a háziorvosi, iskolai oktatásban résztvevő személy esetén az intézet látogatásáról szóló igazolást mellékelni kell.

(5) Nem állapítható meg az átmeneti segély, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása során megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai nem valósak, illetőleg a kérelmező vagyoni körülményeit és életvitelét tekintve anyagi veszélyeztetettsége nem állapítható meg.

(6) Az egyszeri átmeneti segély összege maximum 10.000 Ft-ig terjedhet.

(7) Az átmeneti segély – élethelyzettől függően – elsősorban természetben nyújtható.

(8) Természetben nyújtott ellátási formák különösen:

a.) tartós élelmiszer, ruhanemű, tüzelő, gyógyszer, fogyasztási cikkek,

b.) tanszer, tankönyv, térítési díjak

c.) közüzemi díjak kifizetése.

(9) Évente egyszer, vissza nem térítendő segély nyújtható iskolakezdési támogatásként, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgatónak.

(10) Évente egyszer tartós élelmiszer juttatásban részesülnek tárgyév december 31-ig a 60. életévüket betöltött, Tokaj városában életvitelszerűen lakó időskorúak.

Temetési segély

13. §

(1) Temetési segély annak állapítható meg, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(2) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 100.000 Ft.

(3) A temetési segély összege 15.000.- Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

14. §

(1) Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodnia az önkormányzatnak a szociális törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A közköltségen történő eltemettetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot kell választani.

Közgyógyellátás

15. §

(1) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek az 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításához a beteg háziorvosa a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon a beteg kérésére igazolást állít ki a havi rendszeres gyógyító ellátásokról, amely alapján az illetékes területi egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalást bocsát ki a rendszeres gyógyító ellátások havi térítési díjáról, és megállapítja az egyéni gyógyszerkeret összegét.

(3) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

16. §

(1.) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg a jegyző a szociális törvény 54. §-ban foglalt esetekben. A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások és szakosított ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

17. §

(1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást, illetve szakosított ellátást biztosító  intézmények vezetőinél lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha

a)az ellátás időtartamát az ellátott, vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,

b)az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik,

c)ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak

(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő személy, vagy törvényes képviselője között létrejött megállapodás az alábbiakat tartalmazza:

a) az ellátás kezdetének időpontját

b) az intézményi ellátás időtartamát,(határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését)

c) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

f) intézményi jogviszony megszűnésének módját,

g) panasztétel lehetőségét.

(4) A szociális alapellátás és a tartós elhelyezés körében sürgős, azonnali ellátás, soron kívüli elhelyezés biztosítható abban az esetben, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(5)Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

(6) Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a beutalás kérdéséről az önkormányzat képviselő-testületének Humánpolitikai Bizottsága határozattal dönt.

A személyes gondoskodás térítési díjára vonatkozó rendelkezések

18. §

(1) Az alap- és szakellátásokért fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg. Az 1993. évi III. tv. 114. §. /2/ bek. c./ pontjában rögzített tartásra köteles személyek részére megállapítandó térítési díj összegéről és felülvizsgálatáról a fenntartó képviseletében a Humánpolitikai Bizottság határozattal dönt.

(2) A személyi térítési díj az Időskorúak Otthonában elhelyezést nyert személyek esetében nem csökkenthető és nem engedhető el.

(3) A fenntartó képviseletében a Humánpolitikai Bizottság dönt a személyi térítési díjból származó behajthatatlan hátralék elengedéséről és törléséről.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díját negyedévente utólag, a negyedévet követő hó 10. napjáig kell megfizetni. A szolgáltatást igénybe vevő halála esetén, valamint abban az esetben, ha a szolgáltatást az ellátott már nem kívánja igénybe venni, a személyi térítési díjat a jogviszony megszűnését követően soron kívül kell megfizetni.

Az ellátás megszűnésének esetei

19. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének esetei a szociális törvény 100.§-ában meghatározottakon túl:

a) rászorultsági körülmény megváltozása

b) állandó lakóhely változása

c) házirendben meghatározott szabályok súlyos megsértése.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.

Étkeztetés

20. §

(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) 60 év feletti életkorúak,

b) hajléktalanok.

(2) Az intézmény vezetője az étkeztetés biztosításának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.

(3) Ebéd házhozszállítása esetén az étkeztetés térítési díja, a szállítási díj mindenkori önköltségével növekszik.

(4) Az étkezési térítési díj megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

(5) Az étkeztetés térítési díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

21. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell biztosítani. A gondozási szükséglet megállapítását az intézményvezető végzi el.

(3) Akinek ellátását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták – ideiglenesen - helyzetének rendezéséig lehet házi segítségnyújtásban részesíteni.

Idősek klubja

22. §

(1) Idősek Klubjába a szociális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes, idős személy vehető fel. Felvehető az a 18. életévét betöltő személy is, akinek felvételét megváltozott egészségi állapota indokolja.

(2) Az Idősek Klubjában az intézményi térítési díj külön kerül meghatározásra

a) a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre

b) napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre.

(3) Az Idősek Klubjában fizetendő intézményi térítési díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4 ) Az Idősek Klubjában fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 15%-t, ha csak a nappali ellátást veszi igénybe

b) 30%-t, ha a nappali ellátás mellett az étkeztetést is igénybe veszi.

(5) Az ellátás megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

V. Fejezet

Jogosultak érdekvédelme

23. §

(1) A tartós bentlakásos intézményben (Időskorúak Otthona) az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni.

(2) Az érdek-képviseleti fórum tagjai az Időskorúak Otthonában:

a) az intézményben ellátásban részesített személyek képviselője

b) az intézményben ellátásban részesített személyek hozzátartozóinak képviselője

c) az intézmény dolgozóinak képviselője

d) önkormányzat képviselője

(3) Az intézményben ellátásban részesülők, valamint képviselőik megválasztásához az intézményben ellátásban részesített személyek, vagy képviselőik több mint felének részvétele és a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges.

(4) Az intézmény dolgozóit képviselő személy megválasztásához az intézmény dolgozói több mint felének részvétele és a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges.

(5) Az érdekképviseleti fórum önkormányzatot képviselő tagja a Szociális Iroda vezetője.

(6) Az érdekképviseleti fórum eljárási rendjét az intézményvezető szabályozza, melyet az intézmény Házirendje tartalmaz.

(7) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) az intézményi jogviszony megszűnésével,

c) az intézményi foglalkoztatási jogviszony megszűnésével,

d) lemondással,

e) visszahívással.

(8) A visszahívásra a választás eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnése esetében 30 napon belül gondoskodni kell az új tag megválasztásáról.

(10) Az érdekképviseleti fórum tagjainak névsorát az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

Az érdekképviseleti fórum működése

24. §

(1) Az érdekképviseleti fórum tagjai maguk közül elnököt választanak, a fórumot az elnök hívja össze olyan időpontban, hogy a panasztevőt a panasz benyújtásától számított 15 napon belül értesíteni lehessen a panasz kivizsgálásának eredményéről.

(2) Az érdekképviseleti fórum akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van, a határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges.

Az érdekképviseleti fórum jogorvoslati lehetősége

25. §

(1) A panasztevő panaszával megkeresheti az ellátottjogi képviselőt, akinek elérhetőségét az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(2) A panasztevő a Humánpolitikai Bizottsághoz is fordulhat jogorvoslatért, ha az érdekképviseleti fórum

a) határidőben nem intézkedik,

b) intézkedésével nem ért egyet.

(3) A jogorvoslati határidő az (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határidő elteltétől számított, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az intézkedés közlésétől számított 8 nap.

VI. fejezet

Helyi szociálpolitikai kerekasztal

26. §

(1) Tokaj Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai Tokaj Város polgármestere, az önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeinek vezetői, a Humánpolitikai Bizottság elnöke, aki egyben a szociálpolitikai kerekasztal működéséért felelős.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 alkalommal ülést tart.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 9/1993. (VI.02.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátási formákról és támogatásokról szóló 17/2008. (X.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Dr. Bedics Andrea                                                                                      Májer János

            Jegyző                                                                                            Polgármester

Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2011. (IV.22.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁKRÓL ÉS TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT A FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL

Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §, 26. §, 32. § (3), 35. § (2), 37/A. § (3), 47. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociálisan rászorult személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében – Tokaj Város Önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.

A RENDELET HATÁLYA

2. §

A rendelet személyi hatálya kiterjed

(1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 3. §. (1)-(3) bekezdésében meghatározott azon személyekre, akik Tokaj Városban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, valamint a szociális törvény 4.§. (2)-(3) bekezdése szerinti hajléktalan személyekre, továbbá különös elbírálást igénylő esetekben (pl.: életveszély) a városban ideiglenesen tartózkodó személyekre.

(2) azon személyekre akik a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által biztosított – a rendelet 3. § (3) bekezdés aa) – ae) pontjában meghatározott –szociális alapszolgáltatást igénybe veszik.”

2/A. §

A rendelet területi hatálya a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás (3910 Tokaj, Rákóczi u. 54.) társult önkormányzatainak közigazgatási területére terjed ki a Társulási Megállapodás 8. pontja alapján.

Az ellátások formái

3. §

(1) Pénzbeli támogatások:

a) aktív korúak ellátása

b) normatív lakásfenntartási támogatás

c) önkormányzati segély

 (2) Természetbeni támogatások:

a) méltányossági közgyógyellátás

b) köztemetés

 (3) A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások:

a) Szociális alapszolgáltatások körében:

              aa) étkeztetés,

              ab) házi segítségnyújtás,

              ac) családsegítés,

              ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

              ae) nappali ellátás (idősek klubja)

                            af) fogyatékosok nappali ellátása

                            ag) támogató szolgáltatás

b) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül:

ápolást-gondozást nyújtó ellátás (idősek otthona)

Szociális alapszolgáltatást és szakosított ellátást végző intézmények

4. §

(1) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjának aa) - ae) alpontjában felsorolt ellátásokat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (3910 Tokaj, Rákóczi út 52.) útján látja el.

(2)

(3 ) A 3. § (3) bekezdés a) pontjának af)-ag) alpontjában felsorolt ellátásokat a Máltai Szeretetszolgálat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

(4) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés b) pontjában felsorolt ellátást a fenntartásában működő Időskorúak Otthona útján (Tokaj, Bodrogkeresztúri út 52.) látja el.

Eljárási rendelkezések

5. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a szociális törvény alapján hatáskörébe tartozó ellátások közül az önkormányzati segély megállapítását a Humánpolitikai Bizottságra, a méltányossági közgyógyellátás megállapítását a polgármesterre ruházza át.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben, az egyes segélytípusokra rendszeresített nyomtatványokon kell indoklással ellátva benyújtani. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat –illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokat igénylő személy és nagykorú – oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytató – családtagja munkanélküli, kérelméhez csatolnia kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, miszerint munkanélküli ellátásban nem részesül és számára megfelelő munkát nem tudnak felajánlani.

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő szociális, vagyoni körülményeinek valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(6) A kérelemben és a vagyon- illetve jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség szerint, az alábbiakkal ellenőrizhető:

a) környezettanulmány készítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,

b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt,

c) munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,

d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,

e)18. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(7) E rendelet alkalmazásában a gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát

a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve

b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - a bírósági  döntést a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, ennek hiányában a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó nyilatkozatukat a gyermek(ek) elhelyezéséről és a tartásdíj  megállapításáról, amit a gyámhivatal jegyzőkönyvezett -, köteles bemutatni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget.

A (6) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. A (6) bekezdés b) pontjában nevesített megállapodásról szóló gyámhivatali jegyzőkönyv a felvételtől számított 1 évig fogadható el, ezt követően pedig a gyermekelhelyezés és a gyermektartásdíj tárgyában hozott bírósági döntést lehet csak figyelembe venni.

(8) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, akinek családja a szociális törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

(9) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a szociális törvény 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodáját. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás megtérítésére kell kötelezni.

(11) Automatikusan megszűnik a rendszeres pénzbeli ellátás, ha a jogosult a támogatást két egymást követő hónapon át nem veszi fel, kivéve, ha ezen kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja (pl. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés).

(12) A szociális ellátások, támogatások iránti kérelmekhez segélytípusonként csatolandó – elbíráláshoz szükséges – bizonyítékok hiánypótlását 15 napon belül kell eljuttatni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodájába.

(13) A szociális ellátások, támogatások felülvizsgálatával kapcsolatosan kért, az elbíráláshoz szükséges bizonyítékokat 15 napon belül kell eljuttatni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodájába.

(14) A Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági Irodája folyósítja a pénzbeli szociális támogatásokat minden hónap 5. napjáig, készpénzben, postai úton.

II. Fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

6. §

(1)

(2)

Aktív korúak ellátása

7. §

(1) Aktív korúak ellátása illeti meg azt a személyt, aki megfelel a szociális törvény 33. §-ában foglalt feltételeknek. A rendszeres szociális segély megállapítása és kétévenkénti felülvizsgálata a jegyző hatáskörébe tartozik.

Az aktív korúak ellátására jogosult személyt rendszeres szociális segély illeti meg, ha:

a.) egészségkárosodott,

b.) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti,

c.)14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, feltéve, hogy a gyermek intézményi napközbeni ellátása nem biztosított

d.) amennyiben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 %-ot.

e.) várandós anya (szülész-nőgyógyász szakorvosi vélemény alapján)

f.) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (szakorvosi vélemény alapján)

(2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a szociális törvényben meghatározottakon túl, - hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy, - az egészségkárosodott személyek kivételéve -, együttműködjön az önkormányzat által együttműködésre kijelölt Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(3.) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő l5 napon belül a Családsegítő Szolgálatot személyesen felkeresni nyilvántartásba vétel céljából,

b) az első megjelenéstől számított 60 napon belül a Családsegítő Szolgálattal közösen kidolgozott, a szociális törvényben meghatározott, beilleszkedés segítő programról írásban megállapodást kötni,

c) a Családsegítő Szolgálat által megjelölt helyen kéthavonta személyesen megjelenni,

d) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat betartani.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályoztatott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban közölni a Családsegítő Szolgálattal.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás

c) egyéni képességet fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozás, munkavégzésre felkészítő program.

(6) Az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés eljárási szabályai:

a) A Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodája (továbbiakban: hivatal) az aktív korúak rendszeres szociális segélyének megállapításáról, megszüntetéséről szóló jogerős határozat egy példányával értesíti az együttműködésre kijelölt szervet (Családsegítő Szolgálat),

b) az együttműködésre kijelölt szerv

ba) az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel közösen – korra, szociális helyzetre, mentális és egészségi állapotra tekintettet – a szociális törvényben meghatározott - egyénre szabott együttműködési, beilleszkedést segítő programot határoz meg írásos megállapodás keretében,

bb) a hivatal megkeresése alapján a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során nyilatkozik az ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítéséről,

bc) minden hónap 30. napjáig köteles értesíteni a hivatalt a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének megszegéséről,

bd) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot. A beilleszkedési program végrehajtásáról szóló éves értékelését a tárgyévet követő év február 28-ig megküldi a Szociális Irodának

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a nem foglalkoztatott személy számára felróható okból

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg,

b ) a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak nem tesz eleget,

c) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,

d) a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem működik közre, a Családsegítő Szolgálat által elkészített együttműködési megállapodást nem írja alá,

e) a Családsegítő Szolgálattal vagy az általa meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, a megadott időpontban nem jelenik meg,

f) a Családsegítő Szolgálat vagy az általa meghatározott szervezetek révén szervezett programokban, képzésben való részvételt megtagadja vagy indokolatlanul megszakítja,

g) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (3) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül.

8. §

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható amennyiben a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A természetbeni szociális ellátás mértéke az ellátás megállapított összegének 50%-a.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély megállapítása, illetve felülvizsgálata esetén a külön jogszabályban előírt formanyomtatványon túl, a kérelmezőnek mellékelnie kell az ellátás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is. (4. számú melléklet).

(3) A természetben nyújtott rendszeres foglalkoztatást helyettesítő támogatást, szociális segélyt az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

a.) önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében a Városi Kincstár részére;

b.) a rendszeres szociális segélyezett hulladékszállítási díj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

c.) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;

d.) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(4)

Aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

9. §

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, a szociális törvény 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlannak, az ahhoz tartozó kertnek, udvarnak a rendben tartására az alábbiak szerint:

a.) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan udvarán egy db szeméttároló edény rendeltetésszerű használata,

b.) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert rendben tartása, különös tekintettel az ott található szemét és lom eltávolítására,

c.) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert tisztántartására, kártevőktől való mentesítésére, gazmentesítésére, allergiát okozó növények terjedésének megakadályozására,

d.) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozására, tisztán tartására, szemét- és gyommentesítésére, téli időszakban síkosság mentesítésére,

e.) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan járványügyi szempontból veszélyes rovaroktól és rágcsálóktól való mentesítésére,

f.) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan külső karbantartására, a szükséges állagmegóvási munkálatok elvégzésére,

g.)a házban található helyiségek, udvaron található illemhely tisztán, emberi tartózkodásra alkalmas állapotban tartására, rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt magatartási szabályok betartását a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodája  hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemle során vizsgálja.

(3) Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve aktív korúak ellátásában részesülő személy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, legalább öt napos határidő tűzésével írásban felszólítja a kötelezettségének teljesítésére és egyben felhívja a figyelmét arra, hogy amennyiben kötelezettségét a megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást nem lehet megállapítani, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni,   a rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetén pedig a segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.”

(4) A Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodája a helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlását vagy szabálytalanság megszüntetését utóellenőrzés keretében vizsgálja.

(5) A rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosításának ellenőrzése érdekében a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodája negyedévente, illetve szükség szerint utóellenőrzést tart.

ÁPOLÁSI DÍJ

10. §

Normatív lakásfenntartási támogatás

11. §

(1) A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki megfelel a szociális törvény 38. §-ában meghatározott feltételeknek.

(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a lakás nagyságáról szóló, hitelt érdemlő igazolást kell becsatolni. (bérleti szerződés, tervdokumentáció részét képező alaprajz, lakás esetén tulajdoni lap, az ügyfél nyilatkozata)

(3) A támogatás elsősorban természetben adható és az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

a.) önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbérhátralékának mérséklése érdekében a Városi Kincstár részére;

b.) a hulladékszállítási díj hátralék mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

c.) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;

d.) villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;

e.) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(4) A támogatás elsősorban természetben adható

a.) lakbér (bérbeadó részére történő átutalással)

b.) közüzemi díjak (villany, szemétszállítási díj, víz, csatornahasználati díjának a szolgáltató részére történő átutalással)

c.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete (pénzintézet részére történő átutalással) megfizetéséhez.

(5) A kérelmezőnek a kérelem formanyomtatványon túl mellékelnie kell a lakásfenntartási támogatás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is. (5. számú melléklet)

Szemétszállítási díj támogatás

11. §

 Önkormányzati segély

12. §

 (1) A Humánpolitikai Bizottság az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok részére, elsősorban a Sztv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet

a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja;

b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;

c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett;

d) tűzkár, robbanás, rablás, lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás, elemi kár, amennyiben a kárt a biztosító nem téríti meg.

(3) Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő, egyedülálló személy esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati segély mértéke alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.

(5) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, 30 napon túli tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, esetében kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 100.000 Ft-ig terjedhet.

(6) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(7) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély megállapításához csatolni kell a 5. § (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

 13. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 120.000 Ft.

(3) A temetési segély összege 40.000.- Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

14. §

(1) Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodnia az önkormányzatnak a szociális törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A közköltségen történő eltemettetésnél a helyben szokásos legolcsóbb temetési módot kell választani.

Közgyógyellátás

15. §

(1.) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek az 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításához a beteg háziorvosa a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon a beteg kérésére igazolást állít ki a havi rendszeres gyógyító ellátásokról, amely alapján az illetékes területi egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalást bocsát ki a rendszeres gyógyító ellátások havi térítési díjáról, és megállapítja az egyéni gyógyszerkeret összegét.

(3) 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

16. §

(1)

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások és szakosított ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

17. §

(1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást, illetve szakosított ellátást biztosító  intézmények vezetőinél lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(2 )Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha

a) az ellátás időtartamát az ellátott, vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik,

c) ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak

(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő személy, vagy törvényes képviselője között létrejött megállapodás az alábbiakat tartalmazza:

a) az ellátás kezdetének időpontját

b) az intézményi ellátás időtartamát,(határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését)

c) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát,

d) személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,

f) intézményi jogviszony megszűnésének módját,

g) panasztétel lehetőségét.

(4) A szociális alapellátás és a tartós elhelyezés körében sürgős, azonnali ellátás, soron kívüli elhelyezés biztosítható abban az esetben, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

(6) Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a beutalás kérdéséről az önkormányzat képviselő-testületének Humánpolitikai Bizottsága határozattal dönt.

A személyes gondoskodás térítési díjára vonatkozó rendelkezések

18. §

(1) Az alap- és szakellátásokért fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg. Az 1993. évi III. tv. 114. §. /2/ bek. c./ pontjában rögzített tartásra köteles személyek részére megállapítandó térítési díj összegéről és felülvizsgálatáról a fenntartó képviseletében a Humánpolitikai Bizottság határozattal dönt.

(2) A személyi térítési díj az Időskorúak Otthonában elhelyezést nyert személyek esetében nem csökkenthető és nem engedhető el.

(3) A fenntartó képviseletében a Humánpolitikai Bizottság dönt a személyi térítési díjból származó behajthatatlan hátralék elengedéséről és törléséről.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díját negyedévente utólag, a negyedévet követő hó 10. napjáig kell megfizetni. A szolgáltatást igénybe vevő halála esetén, valamint abban az esetben, ha a szolgáltatást az ellátott már nem kívánja igénybe venni, a személyi térítési díjat a jogviszony megszűnését követően soron kívül kell megfizetni.

Az ellátás megszűnésének esetei

19. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének esetei a szociális törvény 100.§-ában meghatározottakon túl:

a)    rászorultsági körülmény megváltozása

b)   állandó lakóhely változása

c)    házirendben meghatározott szabályok súlyos megsértése.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.

Étkeztetés

20. §

(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) 60 év feletti életkorúak,

b) hajléktalanok.

(2) Az intézmény vezetője az étkeztetés biztosításának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.

(3) Ebéd házhozszállítása esetén az étkeztetés térítési díja, a szállítási díj mindenkori önköltségével növekszik.

(4) Az étkezési térítési díj megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

(5 )Az étkeztetés térítési díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

21. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell biztosítani. A gondozási szükséglet megállapítását az intézményvezető végzi el.

(3) Akinek ellátását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták – ideiglenesen - helyzetének rendezéséig lehet házi segítségnyújtásban részesíteni.

Idősek klubja

22. §

(1) Idősek Klubjába a szociális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes, idős személy vehető fel. Felvehető az a 18. életévét betöltő személy is, akinek felvételét megváltozott egészségi állapota indokolja.

(2) Az Idősek Klubjában az intézményi térítési díj külön kerül meghatározásra

a) a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre

b) napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre.

(3) Az Idősek Klubjában fizetendő intézményi térítési díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az Idősek Klubjában fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

a) 15%-t, ha csak a nappali ellátást veszi igénybe

b) 30%-t, ha a nappali ellátás mellett az étkeztetést is igénybe veszi.

(5) Az ellátás megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

V. Fejezet

Jogosultak érdekvédelme

23. §

(1) A tartós bentlakásos intézményben (Időskorúak Otthona) az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni.

(2) Az érdek-képviseleti fórum tagjai az Időskorúak Otthonában:

a) az intézményben ellátásban részesített személyek képviselője

b) az intézményben ellátásban részesített személyek hozzátartozóinak képviselője

c) az intézmény dolgozóinak képviselője

d) önkormányzat képviselője

(3) Az intézményben ellátásban részesülők, valamint képviselőik megválasztásához az intézményben ellátásban részesített személyek, vagy képviselőik több mint felének részvétele és a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges.

(4) Az intézmény dolgozóit képviselő személy megválasztásához az intézmény dolgozói több mint felének részvétele és a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges.

(5) Az érdekképviseleti fórum önkormányzatot képviselő tagja a Szociális Iroda vezetője.

(6) Az érdekképviseleti fórum eljárási rendjét az intézményvezető szabályozza, melyet az intézmény Házirendje tartalmaz.

(7) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) az intézményi jogviszony megszűnésével,

c) az intézményi foglalkoztatási jogviszony megszűnésével,

d) lemondással,

e) visszahívással.

(8) A visszahívásra a választás eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnése esetében 30 napon belül gondoskodni kell az új tag megválasztásáról.

(10) Az érdekképviseleti fórum tagjainak névsorát az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

Az érdekképviseleti fórum működése

24. §

(1) Az érdekképviseleti fórum tagjai maguk közül elnököt választanak, a fórumot az elnök hívja össze olyan időpontban, hogy a panasztevőt a panasz benyújtásától számított 15 napon belül értesíteni lehessen a panasz kivizsgálásának eredményéről.

(2) Az érdekképviseleti fórum akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van, a határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges.

Az érdekképviseleti fórum jogorvoslati lehetősége

25. §

(1) A panasztevő panaszával megkeresheti az ellátottjogi képviselőt, akinek elérhetőségét az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(2) A panasztevő a Humánpolitikai Bizottsághoz is fordulhat jogorvoslatért, ha az érdekképviseleti fórum

a) határidőben nem intézkedik,

b) intézkedésével nem ért egyet.

(3) A jogorvoslati határidő az (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határidő elteltétől számított, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az intézkedés közlésétől számított 8 nap.

VI. fejezet

Helyi szociálpolitikai kerekasztal

26. §

(1) Tokaj Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai Tokaj Város polgármestere, az önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeinek vezetői, a Humánpolitikai Bizottság elnöke, aki egyben a szociálpolitikai kerekasztal működéséért felelős.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 alkalommal ülést tart.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 9/1993. (VI.02.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátási formákról és támogatásokról szóló 17/2008. (X.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Dr. Bedics Andrea                                                                                      Májer János

            Jegyző                                                                                                          Polgármest