Tokaj Város Képviselő - testülete5/2013 (IV.19.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Hatályos: 2022. 02. 12- 2022. 07. 01

Tokaj Város Képviselő - testülete5/2013 (IV.19.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

2022.02.12.

Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) bekezdés b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazásra az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – Tokaj Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 5. pontjában biztosított – véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, az Ügyrendi és Jogi Bizottság, a Humánpolitikai Bizottság – véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

(a) Tokaj Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre,
(b) az Önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.

2. Az önkormányzati vagyon

2. §1 (1) Az Önkormányzat 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon vagyontárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, e vagyontárgyak közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(3) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Képviselő-testület. dönthet a vagyontárgy

a) forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b) forgalomképességének megváltoztatásáról.

(4) Az önkormányzat vagyonára vonatkozó nyilvántartást az (1) bek szerinti megbontásban az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza.

3. Vagyonnyilvántartás

3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.véi CLXXXIX. törvény 110. § - ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.

4. Rendelkezés a vagyonnal

4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy tulajdonosi hozzájárulást vagy használati jogot biztosítson önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig, amely az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti használatát nem befolyásolják.

(3) 500 ezer forint egyedi forgalmi értékig az üzleti vagyon felett a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(4) 500 ezer forint egyedi forgalmi érték feletti üzleti önkormányzati vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó.

(5) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat-és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

5. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

5. A vagyonkezelés szabályai

6. §2 (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontjában meghatározott vagyonkezelő az Önkormányzat vagyonkezelési feladatait a Képviselő-testület (továbbiakban: Kt.) tulajdonosi döntése alapján láthatja el.

(2) A Kt. határozatában megjelöli a vagyonkezelő személyét, amellyel vagyonkezelési szerződést köt, egyúttal meghatározza és jóváhagyja a vagyonkezelés feltételeit.

(3) Az Önkormányzat vagyonkezelő szervei (továbbiakban: vagyonkezelő):

a) a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal;

b) az önkormányzat költségvetési szervei;

c) az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok.

(4) A vagyonkezelő köteles az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(5) A vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyonnal kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele és tervezési, építési munka esetén a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályokat köteles alkalmazni.

(6) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízi közmű vagyon tekintetében, a vízi közmű- üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére a jelen rendeletben foglaltakat - a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezései szerinti elvek mentén, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit figyelembe véve - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben foglalt szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §(1) bekezdés 19.b) pontjának bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a saját közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 5%-a.

(2)3 A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19.b) pontjának ba) és bb) alpontjaiban, valamint c) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

6. Az önkormányzati vagyon átruházása

8. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 25 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

(2)4 Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

(3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy a képviselő-testület által arra felhatalmazott személy jogosult.

9. §5 A képviselő-testület az önkormányzati vagyon értékesítése esetén részletfizetési kedvezményt adhat, mely a költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adható. A részletfizetés a fizetendő összeg 75%-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálog bejegyzéssel kell biztosítani.

9/A. §6 (1) A 11 § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél a vagyon tulajdonjogát értékesíteni maximum 20 %-al alacsonyabb ellenértéken lehet:

a) amennyiben az átruházás a Magyar Állam, másik helyi önkormányzat, helyi önkormányzati alapfeladatot ellátó személy vagy szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet részére történik vagy

b) a vagyonügylet városgazdálkodási, intézménygazdálkodási közérdeket, közcélokat, önkormányzati támogatási feladatokat szolgál

c) egyéb, az a)-b) pontokban fel nem sorolt, az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben.

(2) Ingó és ingatlan értékesítése során a minimális értékesítési ár a 11 §-ban meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél – a 9/A. (1) bekezdésben vagy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve – alacsonyabb nem lehet.”

9/B. §7 (1) Amennyiben az ingó vagy ingatlan vagyontárgy értékesítésére kiírt második pályázat is eredménytelenül zárul,

a)a 4. § (3) bekezdésben meghatározott értékhatárig a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság;
b)a 4. § (4) bekezdésben meghatározott értékhatár esetén a képviselő-testület minősített többséggel;
mérlegelési jogkörében a 11. §-ban meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél – különösen a lefolytatott pályázati eljárások eredménytelenségi okainak értékelésével – legfeljebb 20%-kal csökkentett vételárat határozhat meg.
(2)Amennyiben az értékesítési eljárás során az eredménytelenül zárult második pályázatban benyújtásra került olyan ajánlat, mely az (1) bekezdés alapján csökkentett vételárra és a pályázati feltételekre figyelemmel egyébként érvényes ajánlatnak minősült volna, a pályázatot elbíráló szerv – a vételárcsökkentő döntést is ismertető – megkeresésére az ajánlattevő öt napon belül nyilatkozik, hogy a csökkentett vételár ismeretében ajánlatát fenntartja-e. Amennyiben az ajánlattevő a pályázati ajánlatát fenntartja, vele az értékesítésre vonatkozó szerződés a megerősített ajánlat szerinti vételáron megköthető.
(3)A (2) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő jogvesztő.
(4)Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt eredménytelen pályázati eljárásban
a)nem volt olyan ajánlat;
b)több olyan ajánlat is volt,
amely az (1) bekezdésben meghatározott árcsökkentés ellenére érvényes lenne, továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott megkeresés eredménytelen, ismételten pályázatot kell kiírni, ahol a pályázati alapár az (1) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett alapár.

9/C. §8

A képviselő-testület minősített többséggel mérlegelési jogkörében a 11. §-ban meghatározott vagyonértékelés által megjelölt értéknél legfeljebb 50%-kal csökkentett vételárat határozhat meg, ha az átruházás állami közfeladat ellátása érdekében, intézmény létesítése, működtetése céljából történik. Ebben az esetben nem kell lefolytatni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott versenyeztetési eljárást.

7. A felajánlott vagyon elfogadása

10. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat vagy valamely intézménye javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

11. § A képviselő-testület a vagyontárgyak értékesítése esetén a vagyontárgy értékét:

a) 2 millió Ft könyv szerint nyilvántartott bruttó érték fölött ingatlanvagyon és vagyoni étékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,

b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján állapítja meg.

c) ingó vagyon esetén is készüljön egyszerűsített értékbecslés (értéklap)

9. Eljárás a tulajdonos képviseletében

12. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzati jog képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

10. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 16/2012.(X.26.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi ingatlant az alábbi térmértékben az önkormányzati törzsvagyoni körből kivonja és az üzleti vagyoni körbe sorolja:

Sorszám

Helyrajzi szám

Megnevezés

Eredeti térmérték
(m2)

Kivonásra kerülő térmérték (m2)

1.

600/10

kivett közút

2439

926

2.

529/2

kivett közterület

524

524

2. melléklet

Tokaj Város Önkormányzatának Versenytárgyalási Szabályzata

I. Szabályzat célja:
- meghatározza a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat,
- szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
- juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Tokaj Város Önkormányzata

b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz

c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert

d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot

e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését

f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

g) lebonyolító: Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal

III. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására.

Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást a helyi médiában és Tokaj Város hivatalos honlapján kell meghirdetni.
A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
- a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
- lebonyolító megnevezését, székhelyét
- a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
- az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
- ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
- a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét
- az ajánlati kötöttség időtartamát
- a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
- a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
- ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
- a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
- kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

c) nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

- ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására,
- a bruttó ajánlati árat,
- amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
- annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
- annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz,
- igazolás köztartozásról,
- pénzintézeti igazolás a fedezet rendelkezésre állásáról,

b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - ha a kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

- név (cégnév),
- lakóhely (székhely),
- olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.

b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

- zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
- nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek
Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
- ajánlattevő(k) neve, cégneve,
- ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
- az ajánlati ár
A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
- azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
- az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
- ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által - a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
- ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal – szükség esetén szakértő bevonásával - végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 8 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll, vezetője a polgármester, akit távollétében az általa kijelölt személy helyettesít.

2. Tagjai: A Képviselő-testület által delegált személyek.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a polgármester (vezető) vagy az általa kijelölt személy és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Versenytárgyalási Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. Versenytárgyalási Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása9

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a Képviselő-testülete dönt.
A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal 15 munkanapon belül írásban értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b)pont).
1

Módosította a 9/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. május 2-től.

2

Módosította a 9/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. május 2-től.

3

A 7. § (2) bekezdése a Tokaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Módosította a 9/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. május 2-től.

5

Módosította a 15/2017. (IX. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. 09. 2-től.

6

Módosította a 9/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2015. május 2-től.

7

Módosította a 9/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2015. május 2-től.

8

Módosította a 2/2017. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. március 15-től.

9

Módosította a 9/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2015. május 2-től.