Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének

20/2015. (XII.11.) önkormányzati rendelete

a közterület-használat rendjének szabályozásáról

TOKAJ Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában biztosított felhatalmazás alapján, a 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Ügyrendi és Jogi Bizottság, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság és a Humánpolitikai és Idegenforgalmi Bizottság véleményének figyelembe vételével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

Tokaj Város közigazgatási területén a rendelet (a továbbiakban: a Rendelet) hatálya kiterjed:

1. ^[1]A közhasználatra szolgáló, minden olyan Tokaj Város közigazgatási területén lévő közterületre, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként, vagy közparkolóként szolgáló részeit is. (Pl. közút, járda, tér, játszótér, zöldterület, kapualj, lépcső stb.).”
2. Építmények közterületről látható homlokzatára.
3. Mindazon ingatlanra, ingatlanrészre, amely a közhasználat céljára került átadásra (pl. épületek árkádjai alatti járdákra, aluljárók közhasználatra átadott részére).
4. Mindazon természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a közterületet igénybe veszik.

Hatáskör

2. §^[2]

A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy. Az első fokú eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.

A közterület-használati engedély

3. §

1. A közterületet rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély birtokában lehet (továbbiakban: közterület-használat).
2. Közterület-használati engedélyt kell kérni:

1. az üzletet magában foglaló építmény közterületről látható homlokzatának reklámcélú igénybevételéhez; a közterületbe 10 centimétert meghaladóan benyúló üzlethomlokzat (portál) kialakítása esetén; kirakatszekrény, cégér, címtábla, védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet (továbbiakban: előtető), bármilyen reklámhordozó, valamint megállító-tábla elhelyezésére; továbbá szórólap osztásához;
2. árusító- és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, hírlap, dohány árusítására szolgáló pavilon) elhelyezésére,
3. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshelyi indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, továbbá a Tisza és a Bodrog folyók partjain hajók és úszóműves kikötők kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,
4. köztisztasági szolgáltatással összefüggő gyűjtő edényzet, síkosság mentesítő anyagot tároló doboz, láda elhelyezésére, amennyiben nem az Önkormányzat megbízásából történik,
5. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó, valamint közhasználatú tárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, amennyiben nem az Önkormányzat megbízásából történik,
6. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, amennyiben az nem az Önkormányzat megrendeléséből történik,
7. alkalmi árusításra, egyéb mozgóbolt elhelyezésére, javító- szolgáltató tevékenységre,
8. kerthelyiség vagy vendéglátó terasz és berendezés kihelyezésére,
9. vendéglátást szolgáló berendezések kihelyezéséhez,
10. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvényekre, az azokhoz kapcsolódó vendéglátó, szórakoztató tevékenységekre és reklámhordozókra, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, fennmaradásához,
11. az üzletet magába foglaló építmény közterületről látható homlokzatának ajtószárnyán, ablakszárnyán és lépcsőjén történő árubemutatásra,
12. mutatványos, cirkuszi tevékenységre, utcai zenélésre, éneklésre, bűvészmutatványra, üzleti célú képzőművészeti tevékenység folytatására,
13. utcai árusító és egyéb automaták (pl. pénzváltó-, ital-, telefonkártya-automata, bármilyen bankautomata stb.) felállításához, fennmaradásához,
14. városnéző, lassú jármű (járműszerelvény), állati erővel hajtott jármű állomáshelyének létesítéséhez/kialakításához,
15. a közterületek fentiekben fel nem sorolt, rendeltetéstől eltérő használatára,
16. a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához.

(3)    Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:

1. a járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a járda területének 72 órai időtartamot meg nem haladó elfoglalásához,
2. az úttartozékok és közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
3. a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek előre nem tervezhető, halasztást nem tűrő üzemzavar- és hibaelhárítási munkáihoz,
4. magánszemélyek számára konténerek 24 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez, illetve lerakásához, ha a tevékenység a forgalmat, közlekedést nem akadályozza,
5. edényes élő-dísznövény elhelyezésére, ha annak elhelyezéséhez a Városi Főépítész előzetesen írásban hozzájárult,

 (4)      T ilos Tokaj Város Önkormányzata tulajdonában álló közterületeken

1. a közterület rendeltetésszerű használatát zavaró módon, vagy engedély nélkül különböző szolgáltatásokat nyújtani, árusítani, osztogatni (pl.: piros lámpánál történő autóablak-tisztítás, hírlapárusítás, szórólaposztás, ajándéktárgyak árusítása stb.)
2. műanyag- és PET-palackban forgalmazott bort árulni, ill. árubemutatás céljából kihelyezni.

A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás

4. §

(1) ^[3]     A közterület-használati engedély kiadására irányuló kérelmet a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalához kell benyújtani. Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)       Az engedély iránti kérelem formanyomtatványt a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3^[4])      A polgármester határozattal dönt a közterület-használat engedélyezéséről, a közterület-használat feltételeiről valamint Közterület-használat díjáról.

(4)       A közterület-használati engedélyt a jogosult köteles a közterület-használat során magánál tartani és a Hivatal vagy más, ellenőrzésre jogosult szervezet ellenőrzése során felmutatni.

A közterület-használati engedély kiadásának feltételei

5. §

(1)       A közterület-használati engedély iránt előterjesztett kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a városrendezési, műemlékvédelmi, városképi, esztétikai, közegészségügyi és közlekedésrendészeti, valamint közrendi, közbiztonsági, köznyugalmi szempontokat, illetőleg előírásokat.

(2)       A közterület-használati engedély jogosultja kizárólag az engedélyben meghatározott módon, az engedélyező határozatban meghatározott feltételek teljesítésével használhatja a közterületet.

(3)       A közterület használatára engedély csak az alábbi feltételekkel adható ki:

1. Építési munkánál az építtető vállalja építési és egyéb törmelék elszállítását, a „szóródó” anyagok kaloda közötti tárolását és szükség szerinti letakarását, az építési terület környékének állandó és folyamatos tisztántartását, valamint a belvárosban a közterületi burkolat fóliás takarását az építési munkálatok ideje alatt.
2. Árubemutatásra nem használhatók az épületek homlokzatai, a kerítés és annak elemei (ideértve a kaput, kapuszárnyat és kaputartó oszlopokat is), kivéve az ajtószárnyra helyezett kirakatszekrényt, és az építéshatósági engedély alapján létesített kirakatszekrényt.

(4)    Ajtószárnyon, ablakszárnyon, azokra szerelt zsalun, rácson, lépcsőn történő árubemutatás esetén az üzlet ajtónyílás(ai) és ablaknyílás(ai) összfelületét meg nem haladó területre; mozgatható állvány, regálé kihelyezése esetén legfeljebb 3 m²-es területre adható ki közterület-használati engedély.

(5)    Árubemutatásra és üzlet előtti kitelepülésre csak annak az üzemeltetőnek (bérlőnek, használónak) adható ki közterület-használati engedély, aki a kereskedelmi tevékenysége vonatkozásában a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabálynak megfelelő bejelentést megtette vagy érvényes működési engedéllyel rendelkezik az árubemutatásban, vagy kitelepülésben érintett üzlethelyiségre.

6. ^[5]A rendelet 3. § (2) h), i), k), n), p) pontjaiban meghatározott kérelmek vonatkozásában a polgármester döntése Tokaj Város Főépítészének előzetes írásbeli szakvéleményén alapul. Ha a kérelem tárgya településképi bejelentési eljárásnak már tárgya volt, akkor a bejelentés során adott főépítészi szakvéleményt kell figyelembe venni.

 (7)^[6]     A belvárosban megállító tábla elhelyezésére vonatkozó kérelem vonatkozásában a polgármester döntése Tokaj Város Főépítészének előzetes írásbeli szakvéleményén alapul.

(8)       A város területén kizárólagos joggal taxiállomás létesítésre közterület-használati engedély nem adható ki. A taxiállomásokat a taxisok alanyi jogon, érkezési sorrendben, a közúti közlekedés szabályainak (KRESZ) előírásait betartva használhatják.

(9)   Építési engedélyhez kötött közterület-használat esetében a közterület-használati engedély az építési engedélyben foglalt feltételekkel, legkorábban az építési engedély jogerőre emelkedésének napjától adható ki.

(10) Nem adható ki közterület-használati engedély:

1. parkosított zöldfelületre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,
2. a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,
3. zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve engedélyezett tűzijáték),
4. sátorgarázs létesítésére,
5. teher- és különleges gépjárművek (kamionok), valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
6. reklámhordozó céllal elhelyezett, vagy reklám közzététele céljából egyéb eszközzel felszerelt járművekre.

(11)     A belvárosban nem adható ki közterület-használati engedély a következő célokra:

1. áru- és göngyölegtárolásra, ömlesztett anyag tárolására;
2. gépjárműből és lakókocsiból történő árusításra, szolgáltatásra,
3. alkalmi árusításra, kivéve a városi rendezvények alkalmával,
4. idényjellegű helyfoglalásra (gyümölcs, zöldség, virág árusítása kivételével)
5. árusító pavilon felállítására – kivéve városi rendezvény tartása esetén;
6. a gazdasági reklámtevékenységről szóló külön törvényben meghatározott gazdasági reklámot – kivéve a saját logót – mutató védőtetőre, előtetőre és üzleti ernyőszerkezetre.

(12) Nem adható ki közterület-használati engedély annak, akinek Tokaj Város Önkormányzatával szemben lejárt határidejű tartozása van (közterület-használati díj, helyi adó, gépjármű adó, bérleti díj, bírság, lakbér stb.)

A közterület-használati engedély érvénye

6. §

(1)       A közterület-használati engedély érvényes:

1. meghatározott idő elteltéig, de maximum egy évig,
2. a közterület-használati engedély visszavonásáig.

(2)^[7]                 A közterület-használati engedélyt a polgármester visszavonja, ha

           a) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik,

            b) a közterület-használó a közterület-használati díjat határidőn belül nem fizeti meg.

(3)       A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, harmadik személynek tovább nem adható.

A közterület-használati díj

7. §

1. A kérelmező a közterület használatáért - e rendeletben szabályozottak szerinti eltérésekkel – közterület-használati díjat köteles fizetni.

2. A város területe díjfizetés szempontjából két kategóriára oszlik. (Meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza).

3. A közterület-használati díjak összegét az 1. melléklet tartalmazza. Bármely tarifa esetén a minimum fizetendő díj 1.000.-Ft.

4. Amennyiben a Kérelmező a közterület-használati engedélyt nem teljes hónapra kéri (vagy a közterület-használatot engedélyező határozat a közterület-használat abban meghatározott kezdő időpontját követően emelkedik jogerőre, és emiatt tört hónap alakul ki), és az 1. sz. melléklet havi díjat állapít meg, akkor a közterület-használat tört hónapjának díjaként a használat időtartamával arányosított díjösszeget kell alkalmazni.
5. A kérelmet az engedélyezni kért időtartam kezdő időpontját megelőző legalább 5 nappal korábban be kell nyújtani.
6. Kérelmező a közterület-használati díjat a közterület-használat engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül egy összegben köteles kiegyenlíteni. Kérelemre havi részletfizetés adható, amennyiben a közterület-használó legalább hat hónap időtartamra kér közterület-használati engedélyt.
7. A kérelmező a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatra tekintet nélkül köteles fizetni. A közterület-használati díj vagy annak időarányos része a ténylegesen nem használt időszakokra nézve nem jár vissza.
8. ^[8]A polgármester a közterület-használati díj mértékét csökkentheti vagy elengedheti egyedi mérlegelése alapján.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

8. §

1. Mentesek a közterület-használati díj fizetése alól:

1. A fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése.
2. A szobrok, emlékművek, dísz kutak, ivó kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése, amennyiben kihelyezésük az Önkormányzat megbízásából történik.
3. fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése, fennmaradása, edényes élődísznövény elhelyezése, abban az esetben is, ha nem az Önkormányzat megbízásából történik,
4. a városhoz kapcsolódó ünnepi és egyéb kulturális vagy sportprogramok rendezvényeivel összefüggő közterület-használat.
5. nemzetiségek, testvérvárosok kultúráját hirdető csoportok, illetve azok tagjai, a város kulturális életéhez illeszkedő programok esetén.
6.  Az szervezett lomtalanítás ideje alatt kihelyezett lomok.
7. A hatóság által elrendelt közvetlen életveszély elhárítási építési munkák.
8. ^[9]Elektromos töltőállomás biztosítása érdekében

(2)       Amennyiben rendezvényüket előzetesen a Közös Önkormányzati Hivatalnál bejelentették, és a rendezvény megtartásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek, nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. választási kampány idején a bejegyzett pártok és más társadalmi szervezetek helyi csoportjainak.
2. jótékonysági tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek.
3. egészségvédelmi, környezet-védelmi bemutatón és vallási ünnepen résztvevőknek.

A használat megszűnése, megszüntetése

9. §

1. ^[10]A polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonja, és a jogosultat a közterület-használat megszüntetésére kötelezi, amennyiben a közterület vagy annak műtárgyai, vagy az érintett területtel határos ingatlanon mások életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet elhárítása szükségessé teszi (közterület-használat közérdekből történő megszüntetése)

2. ^[11]A polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonhatja, és a jogosultat a közterület-használat megszüntetésére kötelezheti ha:

a)        a használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben engedélyezett célra és módon vagy a jelen rendeletben foglalt előírások megsértésével használja,

b)                    részletfizetés esetén a részletfizetési kötelezettségével késedelembe esik.

3. A használó a közterület-használati engedély bármely okból történt megszűnése vagy visszavonása esetén - eltérő megállapodás hiányában - köteles a közterületet minden kártérítési igény nélkül a hatóság által előírt módon helyreállítani. Ellenkező esetben a tulajdonos a közterület használójának terhére és veszélyére állítja helyre a közterületet.
4. Ha a közterület-használat a (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
5. ^[12]A kérelmező köteles az általa használt közterületet – tevékenységtől függően a környékét is – tisztántartani, a közterület-használati engedély megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – eredeti állapotában az arra jogosult rendelkezésére bocsátani, és az esetlegesen okozott kárt egy összegben megtéríteni. Az eltérő megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

Közterületek bontása, közút, járda nem közlekedési célú igénybevétele,

útcsatlakozás létesítése

10. §

1. Közterület igénybevételéhez, felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A közterület kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.
2. A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez – felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez – a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.
3. Kezelői hozzájárulás nélkül közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az alatta lévő közmű halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybevevő köteles a közút kezelőjének - a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – azt bejelenteni, az élet és vagyonbiztonság érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
4. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.
5. Közműhálózat építési és rekonstrukciós munkavégzés céljából a lakossági leágazó vezeték létesítését is beleértve a hozzájárulást a közmű üzemeltető is kérelmezheti.
6. A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjénél kell kérelmezni.

A kérelemhez mellékelni kell:           

a) az építményt engedélyező hatóság létesítési, építési engedélyét,

b) az igénybevételt bemutató helyszínrajzot, tervet feltüntetve az igénybe vett terület nagyságát, időtartamát,

c) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét,

d.) a közműveket is tartalmazó térképmásolatot,

7.  A közúthoz csatlakozást létesíteni a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet.
8.  A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője (kezelője) felelős. A közterület bontásával összefüggésben okozott kárért a kérelmező felelős.
9.  Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.

Megbontott közterület helyreállítása

11. §

1. A közterület kezelője az előre tervezett, illetőleg meghibásodás miatt szükségessé vált közterület-bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását meghatározza.

2. A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.

3. Az eltérő használat során megbontott közterület (burkolat, füves-, virágos-, stb. terület) helyreállítását a kérelmezőnek kell elvégeznie.

4. A helyreállítást a kérelmezőnek az alábbiak szerint kell elvégeznie:

1. Útpálya (járművek által használt terület) esetén:

aa) Forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

ab) Amennyiben a munkaárok szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50 %-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.

ac)  Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.

ad) Földutaknál teljes szélességű úthelyreállítás, gyaluzás, murvázás, kőszórás szükséges.

ae) Díszkő-burkolat javítása esetén, ha van elválasztó sáv, akkor félpályás, ha nincs elválasztó sáv, akkor teljes szélességű burkolat-helyreállítás szükséges.

2. Járda, gyalogút (gyalogosok által használt terület) esetén:

ba) A kopóréteget teljes szélességben fel kell szedni és új kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

3. Zöldterület esetén:

ca)  A gondozott zöldterületeken lévő bontás esetén gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületet.

cb)  A többi területeken lévő bontás esetén 15 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a helyreállításnál, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen.

4. Fák és parki növényzet esetén:

da)  A fás növényzetet a végsőkig védeni szükséges, fát kivágni csak külön engedély birtokában lehet.

5. Közmű meghibásodás esetén felbontott közterület helyreállításáért a közmű tulajdonosa a felelős.

9. Ha közterület helyreállítását nem, vagy nem szakszerűen végezték el, a jegyző 3 éven belül az igénybevevőt kötelezheti a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására.

7. A közműépítési javítási munkák befejezése után a munkálatokat végző köteles a területet átadni a közterület kezelőjének.
8. A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni (1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése).

9. Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

10. Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak szakmailag felkészült szerv, vagy vállalkozó végezhet.

11. A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az eltérő használattal rendelkező teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelő szerv át nem veszi.

Üzemképtelen és üzemen kívül helyezett járművek elszállítás, tárolása

12. §

1. Üzemképtelen jármű vagy munkagép közterületen nem tárolható. Az üzembentartó köteles az üzemképtelenné vált járművet a közterületről haladéktalanul eltávolítani.
2. Ha a jármű csupán azért üzemképtelen, mert hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, úgy azt mellékútvonalon vagy parkolóban legfeljebb 15 napig lehet tárolni.
3. A közterületen tárolt üzemképtelen jármű üzembentartóját az Önkormányzati Hivatal írásban köteles felszólítani, hogy járművét a helyszínről legkésőbb 15 napon belül távolítsa el.
4. Amennyiben az üzembentartó nem állapítható meg, úgy a jármű elszállítható, erről a rendőrhatóságot értesíteni kell. A jármű elszállítását és tárolását az Önkormányzati Hivatal végzi. A jármű elszállításakor az Önkormányzati Hivatal képviselője jelenlétében jegyzőkönyvet és fényképfelvételt kell készíteni, mely tartalmazza a jármű műszaki állapotát és a járműben talált felszereléseket és egyéb tárgyakat.
5. Az elszállítás és a tárolás költségei az üzembentartót, vagy üzemen kívül helyezett jármű esetén a tulajdonost terhelik. Az igazolt tulajdonosnak a jármű csak a felmerült költségek (szállítás, tárolás, szakértő stb.) megtérítését követően adható ki.

A jogellenes közterület-használat következményei

13. §

1. Aki e rendelet 3. § (1), (4) bekezdését; 4. § (4) bekezdését; 5. § (2) bekezdését; 10. § (1), (2) bekezdését; 11. § (3) bekezdését; 12. § (1) bekezdését megsérti, a közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és közigazgatási bírsággal sújtható.
2. A közösségi együttélés alapvető szabályait sérti meg és közigazgatási bírsággal sújtható az a közterület-használó is, aki a közterületet nem a közterület-használati engedélyben engedélyezett célra és módon vagy a jelen rendeletben foglalt előírások megsértésével használja.
3. A közigazgatási bírság felső határa a jelen rendeletben meghatározott valamennyi jogsértés esetén kétszázezer forint.
4. ^[13]A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetőivel szemben az Ákr. rendelkezésit kell alkalmazni
5. Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály, illetve a hatósági előírásban foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.
6. A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások vonatkozásában a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Jegyzőre ruházza át.

Értelmező rendelkezések

14. §

1. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
2.  Homlokzat: Az építménynek a terepcsatlakozás felől látható része
3. Kirakat: Üzletnek az áru bemutatására szolgáló, rendszerint az utcára néző része, vagy ablakmélyedése.
4. Mozgatható állvány, regálé: Olyan mozgatható, árubemutatásra szolgáló eszköz (vitrin, szabadpolc, próbababa, festőállvány stb.), melynek mérete a rá helyezett termékekkel együtt nem haladhatja meg a 100x100x180 cm-es nagyságot
5. Kerthelyiség: vendéglátó egységhez ideiglenes jelleggel tartozó elkerített fedett vagy fedetlen nyitott terület, kiszolgáló hely.
6. Vendéglátó terasz: vendéglátó egységnek a szabadban kijelölt vagy elhatárolt, alacsony emelvényen (dobogón) elhelyezett fedett vagy fedetlen kiszolgáló helye.
7. Pavilon: vendéglátó vagy kereskedelmi céltó szolgáló, ideiglenes, a talajhoz tartósan nem rögzített építmény.
8. Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.) jármű.
9. Főszezon: tárgyév április 1.-től október 31.-ig terjedő időszak, mely kizárólag a kerthelyiség valamint a vendéglátó terasz célra történő közterület-használat esetén alkalmazandó.
10. Megállító tábla: a két hirdetési oldalú, lábakon önállóan megálló, bármikor elmozdítható táblák

Záró rendelkezések

15. §

(1)       Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2)       Hatályát veszti a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 16/2003. (IX. 24.) önkormányzati rendelet.

Posta György sk.                                                Péterné Ferencz Zsuzsanna sk.

polgármester                                                                         jegyző