1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Tokaj Város Önkormányzata ( a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3910 Tokaj, Rákóczi út. 54.

(3) A képviselő-testület hivatalos elnevezése: Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

• a) törzsszám: 726445
• b) adószám: 15726449-2-05
• c) KSH statisztikai számjel: 15726449-8411-321-05
• d) Költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla: 68500012-11053442

2. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt: 7 fő. A képviselők és bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 1. függelék tartalmazza

(2) Az önkormányzati feladatokat a városi képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottságok, a képviselő-testület hivatala, jegyző és a társulások látják el.

(3) A bizottságok elnevezését a rendelet 31. § (1) bekezdése tartalmazza.

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal)

3. § (1) Az önkormányzat önként vállalja a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Az önkormányzat kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) Önként vállalt helyi közügy megoldását az önkormányzat akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi, tárgyi feltételek biztosítottak.

(5) Az önkormányzat által alapított és működtetett költségvetési intézményeket a 2. függelék tartalmazza, azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyekben az önkormányzatnak tulajdonosi részesedése van a 3. függelék tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei a város címere és zászlaja.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Tokaj Város Önkormányzatának havonta egy alkalommal megjelenő kiadványa a „Tokaji Hírek”.

(3) Az önkormányzat és a város hírei a város hivatalos honlapján, www.tokaj.hu honlapcímen tekinthetők meg.

5. § (1) A városi ünnepségek időpontjai: minden év március 15., augusztus 20., október 23. , június 4. napja.

(2) A város napja minden év január 22. napja.

6. § (1) A képviselő- testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét a képviselő-testületi ülésen gyakorolja.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit féléves munkaterv szerint tartja. A rendes ülések száma évente legalább tíz alkalom. Január és július hónapban nem tart rendes ülést.

(4) A munkaterv szerinti rendes ülések időpontja, helye: a hónap utolsó csütörtöki napja, 13.00 óra, helye Tokaj, Rákóczi út 54. Az ülések legfeljebb 18.00 óráig tartanak. Kivételesen indokolt esetben a képviselő-testület – minősített többségű szavazattal – dönthet az ülés 18.00 óra utáni folytatásáról.

7. § (1) A féléves munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a decemberi és a júniusi ülésen. Előkészítéséhez javaslatot kér a képviselőktől és a bizottságoktól, valamint a jegyzőtől és aljegyzőtől.

(2) A képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítése során az előkészítőknek javaslatkérési kötelezettsége van, és meghatározza azt a kört is, ahonnan a napirend megalapozottabb tárgyalásához javaslatot kér.

(3) A munkatervvel szemben támasztott követelmények:

• a) Tartalmazza az ülés tervezett időpontját, helyét, napirendjeit, a napirendek előterjesztőinek és előadóinak nevét.
• b) A bizottságok közreműködését egy-egy napirend előkészítésénél.

8. § (1) A képviselő testület minden év április és november hónapjában közmeghallgatást tart helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megvitatása érdekében.

(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját a munkatervbe kell beépíteni.

(3) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni, melyről a polgármester gondoskodik.

9. § (1) A képviselő-testület a Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság részére az alábbi hatásköröket ruházza át:

• a) a Szociális ellátási formákról és támogatásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 4/2015. (II.13) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a települési támogatás, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézményi térítési díjjal kapcsolatos döntések.
• b) a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatra benyújtott pályázatok elbírásának jogát.

(2) A képviselő-testület a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságra az alábbi hatásköröket ruházza át:

• a)^[1]
• b) Az önkormányzat vagyonának, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 5/2013 (IV.19.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése alapján az 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékig az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlását

(3) A Képviselő- testület felhatalmazza a polgármestert, tulajdonosi hozzájárulást vagy használati jogot biztosítson önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig, amely az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti használatát nem befolyásolják.

(4) A képviselő-testület a jegyzőre az alábbi hatásköröket ruházza át:

• a) A közterület-használat rendjének szabályozásáról szóló 20/2015. (XII.11.) önkormányzati rendelet alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások vonatkozásában a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos döntést.
• b) a helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról szóló 6/2016 (IV.1.) önkormányzati rendelete alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások vonatkozásában a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos döntést.

(5)^[2] A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a közterület-használat rendjének szabályozásáról szóló 20/2015. (XII.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján a közterület-használati ügyekben történő döntés jogát.

10. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az itt rögzített sorrendben:

• a) az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság elnöke,
• b) a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület tagjainak és az ülésen tanácskozási joggal részt vevőknek öt nappal az ülést megelőzően kell kézbesíteni, vagy kérésének megfelelően e-mail címére megküldeni.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülés időpontja előtt 24 órával kell kézbesíteni, vagy kérésének megfelelően e-mail címére megküldeni. Halaszthatatlan döntési helyzetben az ülés - telefonon történő azonnali értesítés mellett - e-mailben is összehívható, s ekkor az írásos meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők részére az ülés megkezdése előtt kell kézbe adni. A bizottságok nem képviselői tagjai részére csak a bizottságok napirendje szerinti anyagot kell a fentiek szerint megküldeni.

(4) A tanácskozási joggal résztvevők részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, kivéve a napirendek tárgyára tekintettel tanácskozási joggal meghívottakat, akik részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(5) A rendkívüli ülést a kezdeményezők által megjelölt időpontban, de legkésőbb a kezdeményezés kézhezvételétől számított 10 napon belül kell összehívni.

(6) A képviselő-testület a rendes ülésének, a közmeghallgatásnak, a várospolitikai fórumnak a helyét, időpontját és tervezett napirendjét tartalmazó meghívót legkésőbb az ülést megelőző 5. napon közzéteszi a tokaj.hu honlapon és kifüggeszti a Hivatal hirdetőtáblájára. A rendkívüli ülés helyét, időpontját és tervezett napirendjét tartalmazó meghívót legkésőbb 10. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban közzéteszi a tokaj.hu honlapon és kifüggeszti Tokaj település közigazgatási határain belül található hirdetőtáblájára.

11. § A polgármester a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés előtt, illetve rendkívüli ülésnél indokolt esetben (amennyiben annak időpontja előtt min. 48 órával az ülés összehívásra kerül) kabinet ülést hív össze a tervezett napirendi pontok egyeztetése céljából. A kabinet tagjai: polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei. A kabinetüléseken, a kabinet tagokon kívüli képviselők is részt vehetnek. Az ülés előkészítése a jegyző feladata.

12. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Az együttes ülést annak a településnek a polgármestere vezeti, ahol az megtartásra kerül.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni. Valamennyi együttes ülésen részt vett testület esetében fel kell tüntetni a határozatot hozó önkormányzat teljes megjelölését, a határozat sorszámának illeszkednie kell az adott képviselő-testület által hozott határozatok sorrendjébe, a szavazás számszerű eredményének a testületek mindegyike tekintetében szerepelnie kell a jegyzőkönyvben.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.

(7) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

13. § (1) Az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

• a) az önkormányzat gazdasági vezetője,
• b) a napirendek előadói,
• c) a napirend tárgya szerinti illetékes szervek, szervezetek vezetői,
• d) a térség országgyűlési képviselője
• e) az, aki a képviselő-testület ülésén – jogszabály rendelkezése alapján – tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
• f) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, zárt ülésen az elnök kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor vehet részt,
• g) a város üzemeltetéséért felelős szervezet vezetője vagy helyettese és gazdasági vezetője,
• h) azok, akiket a polgármester ilyen joggal meghív.

(2) Meghívottként vesz részt a testületi üléseken a Tokaji Hírek szerkesztője.

14. § (1) A Képviselő-testület döntéseit írásos előterjesztés alapján hozza meg, mely csak az illetékes bizottság véleményével tűzhető napirendre. Kivételesen bizottsági vélemény nélkül is megtárgyalásra bocsátható az az előterjesztés, amely a 14. § (4) bekezdése alapján kerül kiosztásra, illetve előadásra, és az illetékes bizottság az idő rövidsége miatt véleményezésre nem volt összehívható.

(2) Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá akit a Képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, illetve akit jogszabály erre felhatalmaz.

(3) A képviselők, vagy a bizottságok az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban kezdeményezhetik az általuk kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A polgármester köteles napirendre tűzni az előterjesztést.

(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester – vagy a Képviselő-testület minősített többséggel - engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Kivételesen szóbeli előterjesztés is a Képviselő-testület elé terjeszthető, ezt utólag írásba kell foglalni.

(5) Az ülés meghívóján nem szereplő előterjesztések – sürgősségi indítványok – napirendre tűzéséhez a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.

(6) Az előterjesztéshez az előterjesztő legfeljebb öt perces szóbeli kiegészítést fűzhet. A polgármester engedélyezheti ennél hosszabb előterjesztés benyújtását is.

(7) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, a javasolt döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők pontos megnevezését, továbbá az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, ennek alternatíváit és a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, valamint a végrehajtás határidejét.

(8) Azokat az előterjesztéseket, vagy mellékleteiket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja, illetve lehetővé teszi és azt az előterjesztő a „Zárt ülésre javasolt!” minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. E rendelkezés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően – ha azt törvény nem zárja ki –, nyílt ülésen vitassa meg. A zárt ülésre szánt előterjesztéseket a zárt ülés résztvevői kötelesek bizalmasan kezelni, figyelemmel a személyes adatok és az üzleti titkok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályi előírásokra.

(9) A rendelettervezet bizottsági véleményezése során megfogalmazott módosító javaslatokat – a bizottsági ülés jegyzőkönyvének kivonatával – a testületi ülés napján legkésőbb 8 óráig lehet eljuttatni a polgármesterhez, melyről a jegyző gondoskodik. A módosító javaslatok az ülésen a bizottsági elnök által ismertetésre kerülnek. A rendelet-tervezet vitájában kizárólag olyan, képviselői módosító javaslatot lehet megvitatni és szavazásra bocsátani, amely kapcsolódik az előterjesztett tervezetben foglalt szabályozáshoz.

15. § (1) A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló előterjesztést a végrehajtásért felelősök jelentései alapján kell elkészíteni.

(2) A polgármester a határozatok végrehajtásáról negyedévente tesz előterjesztést a képviselő-testület felé.

16. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) Ezt követi a polgármester tájékoztatója a legutóbbi ülés óta a testület képviseletében tett intézkedéseikről, a fontosabb eseményekről, majd negyedévente a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentések, valamint az előző ülésen elhangzott interpellációkra adott válaszok.

(3) Ezek után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A Képviselő-testület megváltoztathatja a napirendi pontok sorrendjét, napirendi pontokat összevonhat, vagy külön napirendi pontként rendelheti el az egyes előterjesztések tárgyalását, egyes előterjesztéseket a napirendre fel-, vagy arról levehet, illetve meghatározza azokat a napirendi pontokat, melyeket – ha erre törvény lehetőséget ad –, zárt ülésen kíván tárgyalni. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(5) A vita megnyitása előtt először a bizottsági vélemények hangzanak el legfeljebb 5 percben, ezen felül a bizottság által ezzel megbízott képviselő 2 percben jogosult az esetleges kisebbségi vélemény ismertetésére. Ezt követően a képviselő-testület tagjai és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak, napirendenként egy alkalommal, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előadóhoz és az előterjesztőhöz, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(6) A vitában a polgármester, a képviselők a napirendhez kötődően, tömören, a lényegi kérdésekre szorítkozva, személyenként összesen 5 perc időtartamban tehetik meg hozzászólásaikat, észrevételeiket. A tanácskozási joggal meghívottak napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3-3 percben szólhatnak hozzá a vitához. A polgármester az időkorlátot túllépő képviselőt figyelmezteti, ennek eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, de a képviselő kérheti, hogy a képviselő-testület döntsön a szó újbóli megadásáról.

(7) A vita lezárására, továbbá a napirend tárgyalásának elnapolására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárására tett javaslatról, az elnapolt napirend újra tárgyalásának időpontjáról a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül határoz.

(8) A napirend feletti vita lezárása után a napirend előadója észrevételt tehet a hozzászólásokra.

(9) Amennyiben a jegyző a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, úgy a vita lezárása után, de még a döntés előtt szót kell adni neki.

(10) A polgármester a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb az írásban beadott, majd – sorrendjükben – a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, ezeket követően pedig az eredeti előterjesztésben szereplő rendelet-tervezetről, illetve határozati javaslatról szavazzon a testület.

(11) A Képviselő-testület tanácskozási rendjére vonatkozó – ügyrendi – kérdésben a képviselő soron kívül szólhat, legfeljebb két percben.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

18. § (1) A vitát a polgármester vezeti és zárja le.

(2) A vita lezárása után az előterjesztő vagy az előadó reagálhat a hozzászólásokra. A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.(továbbiakban: Mötv.) 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester a vita összefoglalása, lezárása után először – ha van - a vita során elhangzott módosító indítványokat és a határozati javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követően dönt a képviselő-testület az egységes szerkezetű határozati javaslatok, rendelet-tervezetek elfogadásáról.

(4) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést.

19. § (1) Amennyiben a képviselő-testület nem határozatképes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(2) Ha a képviselő-testület a polgármester (1) bekezdésbe foglalt intézkedése ellenére sem válik határozatképessé, a polgármester az ülést bezárja. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 5 napon belül köteles az eredeti napirenddel illetve a határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokkal újra összehívni.

(3) A képviselő-testület határozatait kivéve a 22. § (2) bekezdésben foglalt tárgyköröket egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazatával hozza. Ha a szükséges számú igen szavazat nincs meg, a határozati javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el, ezt elutasító határozatba kell foglalni.

20. § (1) A képviselő-testület döntéseit a névszerinti és a titkos szavazás kivételével nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület a képviselők ¼-nek indítványára névszerinti szavazást rendel el a Mötv.48. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, akik „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, majd a névsoron a szavazatokat összeszámlálja és az eredményt a polgármester kihirdeti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül határozhat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazás tartásáról.

(5) A titkos szavazást az ügyrendi és jogi bizottság legalább három tagja szavazólapon, urna igénybevételével bonyolítja le. Abban az esetben, ha az ülésen nincs jelen az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság legalább három tagja, a levezető elnök javaslatára a képviselő- testület szükséges számú póttagot választ. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság tagjainak nevét, tisztségét a szavazás tárgyát és a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményét az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság elnöke ismerteti.

(7) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kitüntetések, elismerő címek és díszpolgári cím adományozásáról döntő szavazás esetén, ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen, a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt a további eljárás módjáról.

21. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, megbízást megelőző eljárás során, ha több pályázó van, a pályázatokat a képviselő-testület illetékes bizottsága, esetlegesen egy kijelölt szakbizottság előzetes véleményének beszerzése után tárgyalja és terjeszti a képviselő-testület elé.

22. § (1) A képviselő-testület határozathozatal nélkül tudomásul veszi a döntést nem igénylő tájékoztatásokat, egyéb előterjesztéseket és ezt jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Minősített többségű – azaz legalább 4 igen – szavazat szükséges a következő esetekben:

• a) közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése, átadása illetve átvétele,
• b) helyi népszavazási kezdeményezés elutasítása, helyi népszavazás elrendelése, illetve a helyi népszavazás kezdeményezés napirendre tűzése,
• c) következő évi költségvetés terhére történő kötelezettség-vállalás,
• d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban való részvétel kérdésében történő döntés,
• e) sürgősségi indítványok napirendre tűzése, írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat ülésen történő kiosztása,
• f) vita lezárása, illetve az ülés elnapolása,
• g) az ülés 18.00 óra utáni folytatása,
• h) rendelet-tervezet két fordulóban tárgyalása,
• i) képviselő-testület hatáskörének átruházása,
• j) kitüntetés adományozása,
• k) az önkormányzati vagyon elidegenítése értékhatár nélkül, illetve egyéb anyagi kötelezettség-vállalás értékhatár nélkül,
• l) nyilvános ülésen jelen levő állampolgárok hozzászólásának engedélyezése,
• m) rendzavarás esetén az ülés határozott időre történő félbeszakítása,
• n) a válasz elfogadása, amennyiben az interpelláló azt nem fogadta el.

(3) Azt a javaslatot, mely nem kapta meg a megfelelő többségű „igen” szavazatot, ugyanazon ülésen csak kivételes esetben – a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján – lehet újból megszavaztatni.

(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a közzététel pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

23. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a) a polgármester,
• b) a képviselők,
• c) a képviselő-testület bizottságai,
• d) a jegyző.

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről.

(3) A rendelet-tervezetet valamennyi bizottság köteles megtárgyalni.

(4) Az önkormányzati határozatokról, rendeletekről a jegyző szám- és tárgymutatót köteles vezetni.

(5) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

24. § (1) A jegyzőkönyv hitelesítését a képviselő-testület ülésén megválasztott képviselő végzi, akiről a testület vita nélkül dönt.

(2) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és az előterjesztéseket a választópolgárok a Hivatalban és a Németi Ferenc könyvtárban tekinthetik meg.

(3) A képviselő-testület nyilvános üléseiről kép- és hangfelvétel készül, mely megtekinthető a Németi Ferenc könyvtárban. A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült kép- és hanganyag nem selejtezhető, a levéltári átadás határideje 15 év.

25. § (1) Távollétét a képviselő előzetesen a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének jelenti be.

(2) A képviselőket a polgármester, a jegyző, az aljegyző és a Hivatal dolgozói munkaidőben kötelesek – lehetőleg soron kívül – fogadni.

(3) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselheti az önkormányzat nevében.

(4) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő hozzátartozóinak nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végző bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

26. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki legkésőbb az ülés napján 8 óráig szóban vagy írásban távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

(3) A képviselő tiszteletdíját 50 százalékkal kell csökkenteni, ha két egymást követő rendes képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen, az állandó bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíját 50 százalékkal kell csökkenteni, ha két egymást követő bizottsági ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

(4) A képviselő, az állandó bizottság nem képviselő tagja akkor minősül igazolatlan távollevőnek, ha a képviselő-testületi illetve bizottsági ülésről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül marad távol.

(5) A tiszteletdíj csökkentésének időtartama egy hónap. A kötelezettségszegés minden további ismétlődése esetén a tiszteletdíj csökkentésének időtartama két hónap.

(6) A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testületnek a polgármester tesz javaslatot, a jogi és ügyrendi bizottság előzetes véleményének kikérése után.

27. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő 1 havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

28. § Az önkormányzati képviselők, az állandó bizottságok tagjai tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.

29. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Kérdés minden olyan tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik valamely képviselőtestületi napirendi pont témájához.

(3) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban, vagy írásban terjeszthetik elő.

(4) Az írásos előterjesztést az ülést megelőzően 3 munkanappal kell benyújtani a polgármesternél. Ez esetben a kérdésre és az interpellációra az ülésen választ kell adni.

(5) Amennyiben a kérdést vagy az interpellációt nem az ülést megelőzően három munkanappal nyújtották be, vagy a válaszadás bármely okból nem lehetséges, úgy a képviselőknek a választ 30 napon belül írásban kell megküldeni. Az írásban közölt választ a képviselő-testület következő ülésén be kell jelenteni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpellációt benyújtó nyilatkozik, ha azt nem fogadja el a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel, határozattal dönt.

(7) A képviselő-testület indokolt esetben az interpelláció alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet. Az elrendelt vizsgálatot a polgármester köteles lefolytatni és a vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni.

30. § Az önkormányzat szervei: bizottságok, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal, társulás.

31. § (1) A képviselő-testület feladatának eredményesebb ellátása érdekében állandó és – szükség szerint – ideiglenes (ad-hoc) bizottságokat hozhat létre.

32. § (1) Tokaj város polgármestere megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármester fogadó órája hétfőn 9.00 – 11.00 óráig tart hivatali irodájában.

(3) A polgármester jutalmazására a pénzügyi és településfejlesztési bizottság tesz javaslatot

(4) A polgármester feladatait a Mötv. 67. §-a határozza meg. A polgármester feladata még különösen:

• a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.
• b) részt vesz településfejlesztésben, a közszolgáltatások szervezésében, segíti, és összehangolja a képviselők, a bizottságok munkáját.
• c) együttműködik a településen működő társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

33. § Önkormányzati ügyekben hozható, halaszthatatlan polgármesteri döntések: a polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, alábbi önkormányzati ügyekben:

• a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatt intézkedést kell hoznia,
• b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben a hiánypótlási felhívás teljesítése,
• c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
• d) a központi államigazgatási szervek megkeresésére véleménynyilvánítás.

34. § (1) Tokaj város alpolgármestere társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) Az alpolgármester fogadó órája: minden hónap első kedden 9.00 – 11.00 óráig tart a hivatalban.

35. § (1) A jegyző minden héten, szerdán 8.00-16.00 óra között fogadóórát tart a hivatali irodájában.

(2) Az aljegyző minden héten, kedden 8.00-16.00 óra között fogadóórát tart a hivatali irodájában.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselője látja el. A közszolgálati tisztviselőt a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester bízza meg.

(4) A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

36. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésére való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. A hivatal, mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat éves költségvetése útján biztosítja.

(2) A hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg. A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a hivatal szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: hivatali SZMSZ) tartalmazza.

(3) A hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagozódik:

• a) hatósági és szociális iroda
• b) gazdasági iroda
• c) városfejlesztési iroda
• d) városüzemeltetési és műszaki iroda
• d) Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete
• e) kirendeltségek”

(4) A hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, működését valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó hivatali SZMSZ-t - az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A hivatali SZMSZ folyamatos - jogszabályokhoz igazodó - aktualizálása a jegyző feladata.

(6) A Hivatal munkarendje:

37. § (1) Az önkormányzat az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak a tagja:

• a) Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás
• b) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás
• c) Borsod Abaúj Zemplén Térség Ivóvíz - kezelési Önkormányzati Társulás

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

• a) házi segítségnyújtás,
• b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• c) Család- és gyermekjóléti Központ által ellátott család- és gyermekjóléti szolgáltatás.
• d) központi orvosi ügyelet.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

• a) a térség környezeti állapotának megőrzése,
• b) a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

38. § (1) Várospolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörbe, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.:

(2) A várospolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 5 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell. · A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit. A fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

39. § (1) Az önkormányzat együttműködési megállapodásokban fogalmazza meg azokat az alapelveket, célkitűzéseket, amelyekben valamely ország településével testvérvárosként kölcsönösen együttműködnek.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell a célt, illetőleg az együttműködési területeket, továbbá a megállapodás módosítását, és az együttműködés érvénybelépésének időpontját.

(3) Tokaj város önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart:

• a) Oestrich Winkel (kapcsolatfelvétel: 1988. év) Németország
• b) Cormons (kapcsolatfelvétel: 1993. év) Olaszország
• c) Dés (kapcsolatfelvétel 2001) Románia
• d) Binyamina (kapcsolatfelvétel: 2006. év) Izrael
• e) Crosno (kapcsolatfelvétel: 2006. év) Lengyelország
• f) Rust (kapcsolatfelvétel: 2006. év ) Ausztria
• g) Sonoma (kapcsolatfelvétel: 2013. év ) USA
• h) Iwonich Zdroj (kapcsolatfelvétel: 2013. év) Lengyelország
• i) Supetar (kapcsolatfelvétel: 2013. év) Horvátország városokkal.

40. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018.(IV. 26.) önkormányzati rendelet.