1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel, de szem előtt tartva az Önkormányzat teherbíró képességét – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. § (1) Ezen rendelet hatálya Tokaj Város Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) – (3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (4) bekezdése szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed azon személyekre akik a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által biztosított – a rendelet 3. § (3) bekezdés aa) – ae) pontjában meghatározott –szociális alapszolgáltatást igénybe veszik.

(3) A rendelet területi hatálya

• a) házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás esetén:
  • aa) Tokaj,
  • ab) Bodrogkeresztúr,
  • ac) Bodrogkisfalud,
  • ad) Csobaj,
  • ae) Szegi,
  • af) Szegilong,
  • ag) Tiszaladány,
  • ah) Tiszatardos településre,
• b) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatás esetén:
  • ba) Tokaj,
  • bb) Bodrogkeresztúr,
  • bc) bc) Bodrogkisfalud,
  • bd) Csobaj,
  • be) Erdőbénye,
  • bf) Szegi,
  • bg) Szegilong,
  • bh) Taktabáj,
  • bi) Tarcal,
  • bj) Tiszaladány,
  • bk) Tiszatardos településre,
• c) Családsegítés szociális alapszolgáltatás esetén:
  • ca) Tokaj,
  • cb) Bodrogkeresztúr,
  • cc) Bodrogkisfalud,
  • cd) Erdőbénye,
  • ce) Csobaj,
  • cf) Szegi,
  • cg) Szegilong,
  • ch) Taktabáj,
  • ci) Tiszaladány településre

  terjed ki.

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek

• a) települési támogatást
  • aa) lakhatási támogatást
  • ab) gyógyszertámogatást
• b) rendkívüli települési támogatást
  • ba) eseti támogatást
  • bb) téli tüzelőanyag biztosítását
  • bc) temetési támogatást
  • bd) karácsonyi segélyt (élelmiszercsomag),
  • be) beiskolázási támogatás
• c) köztemetést

(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások:

• a) Szociális alapszolgáltatások körében:
  • aa) étkeztetés,
  • ab) házi segítségnyújtás,
  • ac) családsegítés,
  • ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  • ae) nappali ellátás (idősek klubja)
  • af) fogyatékosok nappali ellátása
  • ag) támogató szolgáltatás
• b) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások közül:

ápolást-gondozást nyújtó ellátás (idősek otthona)

4. § (1) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés a) pontjának aa) - ae) alpontjában felsorolt ellátásokat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (3910 Tokaj, Rákóczi út 52.) útján látja el.

(2) A 3. § (3) bekezdés a) pontjának af)-ag) alpontjában felsorolt ellátásokat a Máltai Szeretetszolgálat a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

(3) Tokaj Város Önkormányzata a 3. § (3) bekezdés b) pontjában felsorolt ellátást a fenntartásában működő Időskorúak Otthona útján (Tokaj, Bodrogkeresztúri út 52.) látja el.

5. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a szociális törvény alapján hatáskörébe tartozó ellátások közül a települési támogatást az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság, a köztemetés megállapítását pedig a Polgármester hatáskörébe ruházza át.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben, formanyomtatványon kell indoklással ellátva benyújtani. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó 2. melléklet szerinti nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat, valamint a lakásfenntartási támogatás természetben történő folyósításához a 3. melléklet szerinti nyilatkozatot –illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylő szociális, vagyoni körülményeinek valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmező és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetők. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(5) A kérelemben és a vagyon- illetve jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség szerint, az alábbiakkal ellenőrizhető:

• a) környezettanulmány készítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,
• b) az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, Nemzeti Adó és Vámhivatalt,
• c) munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,
• d) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,
• e) 18. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(6) E rendelet alkalmazásában a gyermekét egyedül nevelő szülő egyedülállóságát

• a) amennyiben a gyermek (gyermekek) házasságból született (születtek), a válást és a gyermek elhelyezését bizonyító jogerős bírósági ítélet bemutatásával köteles igazolni, illetve
• b) amennyiben a szülők házasságban, de külön háztartásban vagy élettársi kapcsolatban éltek, de az már megszakadt - a bírósági döntést a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, ennek hiányában a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó nyilatkozatukat a gyermek(ek) elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításáról, amit a gyámhivatal jegyzőkönyvezett -, köteles bemutatni, hogy a gyermek(ek) szülői felügyeletét kettejük közül ki gyakorolja, illetve a másik fél milyen összegű gyermektartásdíj megfizetésére vállal kötelezettséget.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól a különélő házastárs/élettárs agresszív, családot veszélyeztető magatartása esetén a családgondozó írásbeli javaslata alapján, kivételesen el lehet tekinteni. A (6) bekezdés b) pontjában nevesített megállapodásról szóló gyámhivatali jegyzőkönyv a felvételtől számított 1 évig fogadható el, ezt követően pedig a gyermekelhelyezés és a gyermektartásdíj tárgyában hozott bírósági döntést lehet csak figyelembe venni.

(8) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, akinek családja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

(9) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a szociális törvény 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági és Szociális Irodáját. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett támogatás megtérítésére kell kötelezni.

(11) Automatikusan megszűnik a rendszeres pénzbeli ellátás, ha a jogosult a támogatást két egymást követő hónapon át nem veszi fel, kivéve, ha ezen kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja (pl. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés).

(12) A szociális ellátások, támogatások iránti kérelmekhez segélytípusonként csatolandó – elbíráláshoz szükséges – bizonyítékok hiánypótlását 15 napon belül kell eljuttatni a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatalnál Szociális Irodájába.

(13) A pénzbeli szociális támogatásokat a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági Irodája folyósítja minden hónap 5. napjáig, készpénzben vagy postai úton.

6. § (1) Az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: Lakhatási támogatás) települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 15%-át eléri.

(3) A lakhatási támogatás összege

• a) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a támogatás mértéke havi 4.500.-Ft,
• b) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, a támogatás mértéke havi 3.500.-Ft,
• c) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, a támogatás mértéke havi 2.500.-Ft,

(4) A Lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és a lakás négyzetméterére jutó helyben elismert költség szorzata.

• a) Az elismert lakásnagyság mértéke:
  • aa) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
  • ab) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
  • ac) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
  • ad) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
  • ae) négynél több személy esetén a d.) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
• b) A lakásfenntartás 1 m2-re jutó helyben elismert havi költsége 450.-Ft.

(5) Lakásfenntartási kiadásként és költségként, az igazolt lakbért, albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, közös költséget, szemétszállítási költséget, víz- és csatornahasználati díjat, villanyáram és gázfogyasztás költségét, tüzelőanyag költségét kell figyelembe venni.

(6) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra került megállapításra.

(7) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek jövedelemigazolásait (a benyújtást megelőző 1 hónapra jutó havi jövedelem),
• b) a lakás tulajdonjogát, valamint a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát, mely különösen: adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, tartási-, életjáradéki szerződés, hagyatékátadó végzés, lakásbérleti szerződés, tulajdoni lap
• c) a lakás után fizetendő közüzemi díjakról szóló 1-1 darab utolsó havi számlát, valamint a (5) bekezdésben szereplő költségek igazolására szolgáló számlákat, iratokat.

(8) A támogatás elsősorban természetben adható és az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:

• a) önkormányzati bérlakásban élő család esetében a kérelmező lakbér hátralékának mérséklése érdekében a Tokaji Városüzemeltető Szervezet részére;
• b) a hulladékszállítási díj hátralék mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
• c) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
• d) villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;
• e) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.

(9) A kérelmezőnek a kérelem formanyomtatványon túl mellékelnie kell a lakásfenntartási támogatás természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatot is.

(10) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

7. § (1) Az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) A gyógyszertámogatásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek az 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,
• b) a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül krónikus betegség kapcsán legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000.- Ft.

(6) A gyógyszertámogatás mértéke egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(7) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.

(8) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányossági közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

8. § (1) Az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság az e rendeletben meghatározottak szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok részére, elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben rendkívüli támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet

• a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja;
• b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;
• c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség vagy egyéb, előre nem látható esemény miatt saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett;
• d) elemi kár (tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés ) rablás , lakásban , családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés , tetőbeomlás- amennyiben a kárt a biztosító nem téríti meg.

9. § (1) Az eseti támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő, egyedülálló személy esetén annak 150%-át nem haladja meg.

(2) Az eseti támogatás mértéke alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, 30 napon túli tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, esetében kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal is megállapítható az eseti támogatás. Ebben az esetben a támogatás összege maximum 100.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Az eseti támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(5) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt rendkívüli települési támogatás megállapításához csatolni kell a 5. § (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(6) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

10. § (1) A téli fűtésproblémák enyhítését célzó tüzelőanyag támogatásra jogosult az a család, amely a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik, és az egy főre jutó havi nettó jövedelme. az öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg

(2) Támogatásra a hagyományos – vegyes – fűtési lehetőséggel rendelkező család jogosult.

(3) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A támogatás mértéke családonként 5 q tüzelőanyag.

(5) A támogatás iránti igény a pénzügyi fedezet erejéig nyújtható be.

11. § (1) Temetés költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

• a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
• b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A temetési támogatás összege 40.000.- Ft.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást.

12. § (1) Beiskolázási támogatásban részesülhet

• a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
• b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig vagy
• c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg.

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege 5 000,- Ft/tanuló.

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 15. napjától szeptember 15-ig terjedő időszak. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási segély iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

13. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

• a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
• b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható,amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy
• c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

14. § (1) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatást, illetve szakosított ellátást biztosító intézmények vezetőinél lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha

• a) az ellátás időtartamát az ellátott, vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,
• b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik,
• c) ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak

(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő személy, vagy törvényes képviselője között létrejött megállapodás az alábbiakat tartalmazza:

• a) az ellátás kezdetének időpontját
• b) az intézményi ellátás időtartamát,(határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését)
• c) az intézmény által nyújtott szolgáltatások tartalmát,
• d) személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
• e) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
• f) intézményi jogviszony megszűnésének módját,
• g) panasztétel lehetőségét.

(4) A szociális alapellátás és a tartós elhelyezés körében sürgős, azonnali ellátás, soron kívüli elhelyezés biztosítható abban az esetben, ha az ellátás hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

(6) Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a beutalás kérdéséről az önkormányzat képviselő-testületének Az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottsága határozattal dönt.

15. § (1) Az alap- és szakellátásokért fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg. Az 1993. évi III. tv. 114. §. /2/ bek. c./ pontjában rögzített tartásra köteles személyek részére megállapítandó térítési díj összegéről és felülvizsgálatáról a fenntartó képviseletében az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság határozattal dönt.

(2) A személyi térítési díj az Időskorúak Otthonában elhelyezést nyert személyek esetében nem csökkenthető és nem engedhető el.

(3) A fenntartó képviseletében az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság dönt a személyi térítési díjból származó behajthatatlan hátralék elengedéséről és törléséről.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díját negyedévente utólag, a negyedévet követő hó 10. napjáig kell megfizetni. A szolgáltatást igénybe vevő halála esetén, valamint abban az esetben, ha a szolgáltatást az ellátott már nem kívánja igénybe venni, a személyi térítési díjat a jogviszony megszűnését követően soron kívül kell megfizetni.

16. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének esetei a szociális törvény 100. §-ában meghatározottakon túl:

• a) rászorultsági körülmény megváltozása
• b) állandó lakóhely változása
• c) házirendben meghatározott szabályok súlyos megsértése.

(2) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.

17. § (1) A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az intézmény vezetője az étkeztetés biztosításának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét.

(3) Ebéd házhozszállítása esetén az étkeztetés térítési díja, a szállítási díj mindenkori önköltségével növekszik.

(4) Az étkezési térítési díj megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

(5) Az étkeztetés térítési díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

18. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell biztosítani. A gondozási szükséglet megállapítását az intézményvezető végzi el.

(3) Akinek ellátását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták – ideiglenesen - helyzetének rendezéséig lehet házi segítségnyújtásban részesíteni.

19. § (1) Idősek Klubjába a szociális támogatásra szoruló, önmaga ellátására részben képes, idős személy vehető fel. Felvehető az a 18. életévét betöltő személy is, akinek felvételét megváltozott egészségi állapota indokolja.

(2) Az Idősek Klubjában az intézményi térítési díj külön kerül meghatározásra

• a) a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre
• b) napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre.

(3) Az Idősek Klubjában fizetendő intézményi térítési díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az Idősek Klubjában fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

• a) 15%-t, ha csak a nappali ellátást veszi igénybe
• b) 30%-t, ha a nappali ellátás mellett az étkeztetést is igénybe veszi.

(5) Az ellátás megállapításáról és felülvizsgálatáról az intézmény vezetője dönt.

20. § (1) A tartós bentlakásos intézményben (Időskorúak Otthona) az igénybevevők érdekvédelmét szolgáló fórumot kell létrehozni.

(2) Az érdek-képviseleti fórum tagjai az Időskorúak Otthonában:

• a) az intézményben ellátásban részesített személyek képviselője
• b) az intézményben ellátásban részesített személyek hozzátartozóinak képviselője
• c) az intézmény dolgozóinak képviselője
• d) önkormányzat képviselője

(3) Az intézményben ellátásban részesülők, valamint képviselőik megválasztásához az intézményben ellátásban részesített személyek, vagy képviselőik több mint felének részvétele és a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges.

(4) Az intézmény dolgozóit képviselő személy megválasztásához az intézmény dolgozói több mint felének részvétele és a jelenlévők több mint felének szavazata szükséges.

(5) Az érdekképviseleti fórum önkormányzatot képviselő tagja a Szociális Iroda vezetője.

(6) Az érdekképviseleti fórum eljárási rendjét az intézményvezető szabályozza, melyet az intézmény Házirendje tartalmaz.

(7) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnik:

• a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• b) az intézményi jogviszony megszűnésével,
• c) az intézményi foglalkoztatási jogviszony megszűnésével,
• d) lemondással,
• e) visszahívással.

(8) A visszahívásra a választás eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9) Az érdekképviseleti fórumban való tagság megszűnése esetében 30 napon belül gondoskodni kell az új tag megválasztásáról.

(10) Az érdekképviseleti fórum tagjainak névsorát az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

21. § (1) Az érdekképviseleti fórum tagjai maguk közül elnököt választanak, a fórumot az elnök hívja össze olyan időpontban, hogy a panasztevőt a panasz benyújtásától számított 15 napon belül értesíteni lehessen a panasz kivizsgálásának eredményéről.

(2) Az érdekképviseleti fórum akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van, a határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges.

22. § (1) A panasztevő panaszával megkeresheti az ellátottjogi képviselőt, akinek elérhetőségét az intézményben mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(2) A panasztevő az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottsághoz is fordulhat jogorvoslatért, ha az érdekképviseleti fórum

• a) határidőben nem intézkedik,
• b) intézkedésével nem ért egyet.

(3) A jogorvoslati határidő az (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határidő elteltétől számított, a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az intézkedés közlésétől számított 8 nap.

23. § (1) Tokaj Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai Tokaj Város polgármestere, az önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményeinek vezetői, az Ügyrendi, Jogi és Humánpolitikai Bizottság elnöke, aki egyben a szociálpolitikai kerekasztal működéséért felelős.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 alkalommal ülést tart.

25. § Ez a rendelet 2021. augusztus 20-án lép hatályba.