Tokaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
a Tokaj Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 9/2017 (V.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 10. 26Tokaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.10.26.
a Tokaj Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 9/2017 (V.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére, valamint ezek elidegenítésére vonatkozó önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban írt BO/13/05827-1/2023. iktatószámú információkérésére adott jegyzői tájékoztatás és az ehhez csatolt dokumentumok figyelembevételével végzett törvényességi felülvizsgálat során az alábbi jogszabálysértéseket állapította meg:
Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Tokaj Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 9/2017. (V.26.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) bevezető része nem felel meg a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14. ) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) alábbi előírásainak: - A Jszr. 54. § (1) bekezdése alapján, a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják. A felhatalmazó rendelkezések a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) különböző §-aiban elszórtan találhatók, de azokat az Ltv. 2. számú melléklete összefoglalja. A bevezető rész olyan felhatalmazó rendelkezést jelöl meg (27. § (2) bekezdés), amelyre nézve az Ör. nem tartalmaz szabályozást. Felhívom a figyelmet arra, hogy a hivatkozott mellékletben felsorolt pontokat az Ör. bevezető részében attól függően kell megjelölni, ahogy azoknak a szabályozása ténylegesen megtörténik-e. 2 - A Jszr. 55. § (1) bekezdése szerint a bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják. Az Ör. bevezető része feladatkört megállapító rendelkezésként az Mötv. 13. § (1) bekezdés 9. pontját nem tartalmazza. - A Jszr. 52. § (3) bekezdésének, amely értelmében a bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg. A Jegyző tájékoztatása szerint, a rendelet-tervezet tekintetében nem került sor a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezeteitől származó vélemény kikérésére, mert a településen nincs ilyen szervezet. Az Ltv. 79. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére. Indifferens az, hogy a településen nem működik bérlők és bérbeadók érdekképviseleti szerve. Az önkormányzat akkor tesz eleget az Ltv. 79. § (1) bekezdés első fordulatában foglalt kötelezésnek, amikor a második fordulatban írtak szerint a rendelettervezetet a helyben szokásos módon közzéteszi. Az Ör. bevezető része azonban nem utal a vélemény kikérésére. A képviselő-testület csak azokban a kérdésekben alkothat jogszabályt, amelyekre nézve az Ltv. felhatalmazást ad. A képviselő-testület nem írhat elő rendeletében olyan szerződési biztosítékot, nyilatkozattételi kötelezettséget, melyre nem rendelkezik felhatalmazással. Erre való tekintettel jogszabálysértő az Ör. 6. § (1) bekezdésének rendelkezése, amely a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalását és a közjegyzői díj megfizetését írja elő a bérlő részére, ugyanezen indok miatt az Ör. 15. § (1) bekezdése is. Az Ltv. 3. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit. Az Önkormányzat nem jogosult arra, hogy az Ltv.-ben nem szereplő követelmény teljesítéséhez kösse a lakásbérleti szerződés megkötését. Jogszabálysértő a 13. § (4) bekezdésben és az Ör. további szakaszaiban meghatározott foglaló megfizetésének előírása a pályázó részére. Az Ltv. 3. § (1) bekezdés második fordulata alapján az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor 3 fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. E körben felhívom a figyelmet, arra, hogy az Alkotmánybíróság a 20/2000.(VI.16.) AB határozatában kimondta, hogy a képviselőtestület nem jogosult arra, hogy rendeletében az önkormányzati lakások szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján történő bérbeadását – a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeken túl – további, a szociális helyzettel összefüggésben nem álló előírásokhoz kösse. Jogszabálysértő az Ör. 8. § (1) bekezdés d) pontja, amely feltételként olyan körülményeket jelöl meg, amelyek nem alkalmasak az igénylő szociális, illetve vagyoni helyzetének megítélésére, a felhatalmazás keretein túlmutató, nem rászorultsági szempontokat határoznak meg. Az Alkotmánybíróság többek között a 47/1996. (X.22.) határozatában is rámutatott arra, hogy a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén kizárólag olyan körülményeket lehet vizsgálni, amelyekből a bérbeadó képes az igénylő szociális rászorultságát megítélni. Az Ltv. 34. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati lakások lakbérének mértékét szociális helyzet alapján, vagy költségelven, vagy piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével önkormányzati rendelet állapítja meg. Ezek alapján jogszabálysértő az Ör. 14. § (3)-(6) bekezdése, amely a költségelvű lakások bérbeadását licitáláshoz köti. Ez a szabályozás sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét és nem felel meg az Ltv. 34. §-ában foglalt, az önkormányzati lakások lakbérének mértékére vonatkozó rendelkezéseinek, melynek értelmében a lakbért a bérbeadás jellegének figyelembevételével konkrétan kell meghatározni az önkormányzati rendeletben, nem képezheti versenyeztetés alapját, nem lehet szabad megállapodás tárgya. Az Ör. 31. § (15) bekezdése sérti a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményét, olyan jogszabályra hivatkozik, amely már hatályát vesztette 2018. január 1-jétől.
A Kormányhivatal által fent meghatározott jogszabálysértések kerültek az Ör-ben módosításra.