Kazincbarcika Város Önkormányzatának
22/1992. (X. 30.) sz. rendelete
a városi címer és lobogó alkotásáról és használatáról,
valamint az épületek, közterületek fellobogózásáról

Kazincbarcika Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § c) pontja felhatalmazása alapján a városi címer és lobogó alkotásáról és használatáról, valamint az épületek, közterületek fellobogózásáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

​

/1/ A város címerének leírása:

Álló, háromszögletű arany katonai pajzs, amelynek közepén két kék színű keskeny, hullámos pólya fut keresztül. E pajzson három kisebb, a naggyal megegyező alakú kék színű címerpajzs látható, kettő a felső, egy pedig az alsó mezőben.

Ezek címeralakjai: az elsőé ezüst szívből kinövő növényi motívumok (Sajókazinc címere), a másodiké ezüst tölgyfaágak alatt lebegő ekevas (Barcika címere), a harmadiké szőlőfürtöt tartó, páncélos, ezüst férfikar, alatta és fölötte egy-egy csillaggal (Berente címere).

A pajzstartók: egyik oldalról barna oroszlán, a másik oldalról barna egyszarvú, ezek zöld színű növényi díszítményen állnak, s e díszítményről egy szalag függ alá Kazincbarcika felirattal.

/2/ A címer hiteles arány és alak szerinti ábrázolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. §

​

/1/ A város lobogójának leírása:

Hosszanti irányban felezett, balra kék, jobbra sárga.

A pajzs sárga alap, rajta kék alapon fehér kis címer, valamint kék pólya. További színek a címernek megfelelően.

/2/ A lobogó hiteles arány és alak szerint ábrázolását a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

3. §
A címer használatának köre és módja

​

/1/ A címer használható:

^[1]a) Magyarország nemzeti ünnepein

b)Városi ünnepségeken, rendezvényeken, valamint az ezekre kibocsátott

meghívókon

c) a város életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon,

d) nemzetközi kapcsolatokban, idegenforgalmi propagandában,

e) hazai településközi kapcsolatokban,

f) önkormányzati intézmények emblémájában,

g) a Képviselő-testület ünnepi ülésein,

h) a Polgármester, az Alpolgármester(ek) és a jegyző tevékenysége során,

i) a város által alapított kitüntetések díszoklevelein, kitüntető, vagy

emlékérmein, valamint az önkormányzat által kiadott emléklapokon,

j) díszpecsétként a címerpajzs a díszítésekkel együtt,

k) az önkormányzati képviselők, valamint a Polgármesteri Hivatal

köztisztviselői hivatalos névjegykártyáján.

/2/

a) A címer nem önkormányzati szervek általi előállítását és használatát a Polgármester engedélyezi.

b) Az engedély egyszeri alkalomra, meghatározott időpontig, vagy visszavonásig adható.

c) A címert védjegyként használni nem lehet.

^[2]/3/ Az állami és helyi címer együttes használata esetén az állami címernek- elhelyezésével, méretével- elsőbbséget kell biztosítani. A város címere nem helyettesítheti Magyarország címerét.

/4/ A címer hivatalos eljárás, hatósági tevékenység során nem alkalmazható.

/5/

a) A város címerét hiteles alakban, az ábrázolási hűségnek, méretarányoknak és színeknek betartásával szabad használni.

b) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy ne sértse a hiteles áb-rázolást.

c) A Polgármester egyes esetekben engedélyezheti, hogy a címert kizárólag a tárgy anyagának színeiben ábrázolják.

/6/ A címer elemei önállóan nem alkalmazhatók.

4. §
A lobogó használatának köre és módja

​

/1/A lobogó használható:

^[3]a) Magyarország nemzeti ünnepein

b) városi ünnepségeken, rendezvényeken,

c) nemzetközi kapcsolatokban, idegenforgalmi propagandában,

d) hazai településközi kapcsolatokban,

e) a Képviselő-testület ünnepi ülésein.

/2/

a) A lobogó nem önkormányzati szervek általi előállítását és használatát a Polgármester engedélyezi,

b) az engedély egyszeri alkalomra, meghatározott időpontig, vagy vissza-vonásig adható.

/3/Az állami és helyi lobogó együttes használata esetén az állami lobogóknak-elhelyezésével, méretével- elsőbbséget kell biztosítani. A város lobogója a Magyar Köztársaság lobogóját nem helyettesítheti.

/4/

a) A város lobogóját hiteles alakban a méretarányoknak és színeknek betartásával szabad használni.

b) A lobogót csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy ne sértse a hiteles ábrázolást.

5. §
A város fellobogózása

​

/1/ A fellobogózás és ünnepi feldíszítés időpontja:

a) a felsőbb szintű jogszabályok által nemzeti, vagy állami ünneppé nyilvánított napokon, azaz március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án, ezen kívül május 1-jén.

b) a Polgármester a fellobogózást más ünnepek esetén, vagy gyász alkalmával is elrendelheti és egyúttal meghatározhatja a fellobogózandó közterületeket.

/2/ Az /1/ bekezdés a) pontjában meghatározott napokon fellobogózandó intézmények és közterületek jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

/3/ Az önkormányzati, vagy állami tulajdonban álló épületeket a kezelőjük, az egyéb épületeket a tulajdonosuk köteles fellobogózni.

/4/ A kötelezettek az ünnepeket megelőző nap 12 óráig köteles eleget tenni az előírásoknak.

/5/ A fellobogózásra, illetve feldíszítésre igénybe vehető eszközök:

- nemzeti és városi lobogók, egyenlő arányban,

- gyászlobogó a Polgármester által meghatározott arányban.

^[4]/6/ Az európai zászlót a középületeken minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor a nemzeti zászló kitűzésére sor kerül, vonatkozik ez a rendelkezés az európai lobogó felvonására is.

6. §

A címer és lobogó használatának engedélyezése

/1/ A városi címer és lobogó használatára vonatkozó 3. § és 4. § megfelelő pontjában jelzett engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét és címét,

- a címer vagy lobogó előállításának, illetve felhasználásának célját, módját  és

mennyiségét,

- a terjesztés, a forgalomba hozatal módját,

- a címer vagy lobogó használatának időtartamát,

- a használatért vagy előállításért felelős személy vagy szervezte megnevezését.

/2/ A használatra, előállításra szóló engedélynek tartalmaznia kell:

- az engedélyes megnevezését és címét,

- a felhasználás, előállítás célját, idejét és az érvényesség időtartamát,

- a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára és a felhasználásra vonatkozó esetleges kikötéseket.

^[5],^[6]/3/ A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztálya nyilvántartást vezet.

^[7],^[8]7. §

Szankció

A jelen rendeletben foglaltakat megsértővel szemben a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott joghátrányok alkalmazhatóak.

8. §

Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kazincbarcika, 1992. október 30.

A kihirdetés napja: 1992. november 4.