Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2016. (IV. 29.) rendelete

a városi címer és lobogó alkotásáról, valamint Kazincbarcika város nevének, címerének, lobogójának használatáról

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.      §

/1/ A város címerének leírása:

Álló, háromszögletű arany katonai pajzs, amelynek közepén két kék színű keskeny, hullámos pólya fut keresztül. E pajzson három kisebb, a naggyal megegyező alakú kék színű címerpajzs látható, kettő a felső, egy pedig az alsó mezőben.

Ezek címeralakjai: az elsőé ezüst szívből kinövő növényi motívumok (Sajókazinc címere), a másodiké ezüst tölgyfaágak alatt lebegő ekevas (Barcika címere), a harmadiké szőlőfürtöt tartó, páncélos, ezüst férfikar, alatta és fölötte egy-egy csillaggal (Berente címere).

A pajzstartók: egyik oldalról barna oroszlán, a másik oldalról barna egyszarvú, ezek zöld színű növényi díszítményen állnak, s e díszítményről egy szalag függ alá Kazincbarcika felirattal.

/2/ A címer hiteles arány és alak szerinti ábrázolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2.      §

/1/ A város lobogójának leírása:

Hosszanti irányban felezett, balra kék, jobbra sárga.

A pajzs sárga alap, rajta kék alapon fehér kis címer, valamint kék pólya. További színek a címernek megfelelően.

/2/ A lobogó hiteles arány és alak szerint ábrázolását a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

3. §

A címer használatának köre és módja

/1/ A címer használható:

a) Magyarország nemzeti ünnepein

b)Városi ünnepségeken, rendezvényeken, valamint az ezekre kibocsátott

meghívókon

c) a város életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, emléktárgyakon,

d) nemzetközi kapcsolatokban, idegenforgalmi propagandában,

e) hazai településközi kapcsolatokban,

f) önkormányzati intézmények emblémájában,

g) a Képviselő-testület ünnepi ülésein,

h) a Polgármester, az Alpolgármester és a jegyző tevékenysége során,

i) a város által alapított kitüntetések díszoklevelein, kitüntető, vagy

emlékérmein, valamint az önkormányzat által kiadott emléklapokon,

j) díszpecsétként a címerpajzs a díszítésekkel együtt,

k) az önkormányzati képviselők, valamint a Polgármesteri Hivatal

köztisztviselői hivatalos névjegykártyáján.

/2/

a) A címer nem önkormányzati szervek általi előállítását és használatát a Polgármester engedélyezi.

b) Az engedély egyszeri alkalomra, meghatározott időpontig, vagy visszavonásig adható.

c) A címert védjegyként használni nem lehet.

/3/ Az állami és helyi címer együttes használata esetén az állami címernek- elhelyezésével, méretével- elsőbbséget kell biztosítani. A város címere nem helyettesítheti Magyarország címerét.

/4/ A címer hivatalos eljárás, hatósági tevékenység során nem alkalmazható.

/5/

a) A város címerét hiteles alakban, az ábrázolási hűségnek, méretarányoknak és színeknek betartásával szabad használni.

b) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy ne sértse a hiteles ábrázolást.

c) A Polgármester egyes esetekben engedélyezheti, hogy a címert kizárólag a tárgy anyagának színeiben ábrázolják.

/6/ A címer elemei önállóan nem alkalmazhatók.

4. §

A lobogó használatának köre és módja

/1/A lobogó használható:

a) Magyarország nemzeti ünnepein

b) városi ünnepségeken, rendezvényeken,

c) nemzetközi kapcsolatokban, idegenforgalmi propagandában,

d) hazai településközi kapcsolatokban,

e) a Képviselő-testület ünnepi ülésein.

/2/

a) A lobogó nem önkormányzati szervek általi előállítását és használatát a Polgármester engedélyezi,

b) az engedély egyszeri alkalomra, meghatározott időpontig, vagy visszavonásig adható.

/3/Az állami és helyi lobogó együttes használata esetén az állami lobogóknak-elhelyezésével, méretével- elsőbbséget kell biztosítani. A város lobogója nem helyettesítheti Magyarország lobogóját.

/4/

a) A város lobogóját hiteles alakban a méretarányoknak és színeknek betartásával szabad használni.

b) A lobogót csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy ne sértse a hiteles ábrázolást.

5. §

A város fellobogózása

/1/ A fellobogózás és ünnepi feldíszítés időpontja:

a) a felsőbb szintű jogszabályok által nemzeti, vagy állami ünneppé nyilvánított napokon, azaz március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án, ezen kívül május 1-jén.

b) a Polgármester a fellobogózást más ünnepek esetén, vagy gyász alkalmával is elrendelheti és egyúttal meghatározhatja a fellobogózandó közterületeket.

/2/ Az /1/ bekezdés a) pontjában meghatározott napokon fellobogózandó intézmények és közterületek jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

/3/ Az önkormányzati, vagy állami tulajdonban álló épületeket a kezelőjük, az egyéb épületeket a tulajdonosuk köteles fellobogózni.

/4/ A kötelezettek az ünnepeket megelőző nap 12 óráig kötelesek eleget tenni az előírásoknak.

/5/ A fellobogózásra, illetve feldíszítésre igénybe vehető eszközök:

- nemzeti és városi lobogók, egyenlő arányban,

- gyászlobogó a Polgármester által meghatározott arányban.

/6/ Az európai zászlót a középületeken minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor a nemzeti zászló kitűzésére sor kerül, vonatkozik ez a rendelkezés az európai lobogó felvonására is.

6. §

A címer és lobogó használatának engedélyezése

/1/ A városi címer és lobogó használatára vonatkozó 3. § és 4. § megfelelő pontjában jelzett engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét és címét,

- a címer vagy lobogó előállításának, illetve felhasználásának célját, módját  és

mennyiségét,

- a terjesztés, a forgalomba hozatal módját,

- a címer vagy lobogó használatának időtartamát,

- a használatért vagy előállításért felelős személy vagy szervezte megnevezését.

/2/ A használatra, előállításra szóló engedélynek tartalmaznia kell:

- az engedélyes megnevezését és címét,

- a felhasználás, előállítás célját, idejét és az érvényesség időtartamát,

- a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára és a felhasználásra vonatkozó esetleges kikötéseket.

/3/ A kiadott engedélyekről a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztálya nyilvántartást vezet.

7. §

A „Kazincbarcika” név használata

/1/ Kazincbarcika város nevét vagy ennek ragozott, rövidített (különös tekintettel a „Barcika” rövidítésre), toldalékos, vagy mozaikszóként felhasznált alakját bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a) megnevezésében, vagy

b) tevékenysége során, vagy működésével összefüggésben, emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz-vagy emléktárgyon, üzleti nyomtatványon és egyéb terméken, így különösen rendezvényei elnevezésében, termék megjelölésén a megjelenés formájától függetlenül csak előzetes engedély alapján használhatja.

/2/ Az /1/ bekezdésben megfogalmazottak nem vonatkoznak az Önkormányzat saját gazdasági társaságaira, intézményeire és az alapításában vagy részvételével megalakult cégekre, és ezek rendezvényeire.

8. §

A „Kazincbarcika” név használatának engedélyezése

/1/ A „Kazincbarcika” név használatára irányuló kérelmet illetékmentesen írásban lehet benyújtani Kazincbarcika város polgármesteréhez.

/2/ A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a városnév tervezett használatával kiegészített megnevezést, a névhasználat célját, idejét, esetleges időleges alkalmát.

/3/ A névhasználatról szóló engedélynek tartalmaznia kell az engedélyes megnevezését és címét, az engedélyezett névhasználat pontos szövegét, idejét, esetleges más feltételeit.

/4/ Az engedély megadása, elutasítása, feltételhez kötése, az ideiglenes vagy valamely alkalomhoz történő engedélyezése, felfüggesztése, illetve érdemtelenség megállapítása és emiatt az engedély megvonása a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik.

/5/ Az engedély szólhat:

a.) határozott időre

b.) meghatározott alkalomra

c.) határozatlan időre (legfeljebb a kérelmező működési idejére).

/6/ Jogosulatlan névhasználatnak minősül, ha valaki Kazincbarcika város nevét vagy ennek ragozott, rövidített (különös tekintettel a „Barcika” rövidítésre), toldalékos vagy mozaikszóként felhasznált alakját:

a) névhasználatról szóló engedély megszerzése nélkül,

b) névhasználatról szóló engedély hatályát, visszavonását követően, vagy

c) olyan módon használja, amely nem felel meg a támasztott követelményeknek.

/7/ Jogosulatlan névhasználat esetén a peres eljárás megindítására a polgármester jogosult.

/8/ A „Kazincbarcika” név használatával kapcsolatos ügyviteli teendőket a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztálya végzi, mely nyilvántartást vezet az engedélyekről, az engedélyezett névhasználat módjáról és idejéről.

^[1]8/A. §

Értelmező rendelkezés

(1) „Kolor-védjegy: a „Kolorcity” imázshoz kapcsolódó, Kazincbarcika Város Önkormányzata által lefolytatott védjegybejelentési eljárások eredményeként, védjegyoltalomban részesülő szellemi alkotások. Kolor-védjegynek minősül:

a)      Kolorcity – A színes város (jelmondat)

b)     Kolorfesztivál (szó)

c)      Kolorcity (szó)

d)     Kolorcity Kazincbarcika /Unikornis Ábrás/ (színes ábrás)

e)      Kolorcountry Kazincbarcika és a színes térség (színes ábrás).

(2) A színes ábrás védjegyeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.”

^[2]9. §

A Kolor-védjegy használata

/1/ A Kolor-védjegy használata Kazincbarcika Város Önkormányzata, mint védjegy jogosult engedélye alapján lehetséges, amelynek ellenértékeként a védjegy jogosult ún. védjegyhasználati díjat állapíthat meg.

/2/ Az /1/ bekezdésben megfogalmazottak nem vonatkoznak az Önkormányzat saját gazdasági társaságaira, intézményeire és az alapításában vagy részvételével megalakult cégekre, és ezek rendezvényeire.

^[3]10. §

A Kolor-védjegy használatának engedélyezése

/1/ A Kolor-védjegy használatára irányuló kérelmet illetékmentesen írásban lehet benyújtani Kazincbarcika város polgármesteréhez.

/2/ A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező megnevezését és címét, valamint a Kolor-védjegy tervezett használatával kiegészített megnevezést, a védjegy használat célját, idejét, esetleges időleges alkalmát.

/3/ A védjegy használatának engedélyezése ingyenes felhasználás esetében engedélyben, míg a védjegyhasználati díj ellenében való használatának biztosítása védjegyhasználati megállapodás megkötése útján történik.

/4/ A védjegy használatról szóló engedélynek és védjegyhasználati megállapodásnak tartalmaznia kell az engedélyes megnevezését, és címét, az engedélyezett névhasználat pontos szövegét, idejét, esetleges más feltételeit. A védjegyhasználati megállapodásban rögzíteni kell az előzőeken túlmenően a védjegy használatának ellenértékét, a védjegyhasználati díj mértékét is.

/5/ Az engedély megadása, elutasítása, feltételhez kötése, az ideiglenes vagy valamely alkalomhoz történő engedélyezése, felfüggesztése, illetve érdemtelenség megállapítása és emiatt az engedély megvonása, valamint a védjegyhasználati megállapodás megkötése a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik.

/6/ Az engedély szólhat:

a.) határozott időre

b.) meghatározott alkalomra

c.) határozatlan időre (legfeljebb a kérelmező működési idejére).

/7/ Jogosulatlan védjegyhasználatnak minősül, ha valaki a védjegyet:

a) jogosultság megszerzése nélkül,

b) védjegyhasználati megállapodás megkötése nélkül,

c) a védjegyhasználati jog visszavonását követően, vagy

d) olyan módon használja, amely nem felel meg a támasztott követelményeknek.

/8/ Jogosulatlan védjegyhasználat esetén a peres eljárás megindítására a polgármester jogosult.

/9/ A Kolor-védjegy használatával kapcsolatos ügyviteli teendőket a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodája végzi, mely nyilvántartást vezet az engedélyekről, az engedélyezett védjegyhasználat módjáról és idejéről, továbbá a védjegyhasználati díj mértékéről.”

11. §

Szankció

A jelen rendeletben foglaltakat megsértővel szemben a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott joghátrányok alkalmazhatóak.

12. §

Záró rendelkezések

Ezen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kazincbarcika Város Önkormányzatának a városi címer és lobogó alkotásáról és használatáról, valamint az épületek, közterületek fellobogózásáról szóló 22/1992. (X. 30.) sz. rendelete hatályát veszti.

Kazincbarcika, 2016. április 29.

Szitka Péter                                                                                               Dr. Szuromi Krisztina

polgármester                                                                                             jegyző

A kihirdetés napja: 2016. április 29.

                                                                                                          Dr. Szuromi Krisztina

                                                                                                                       jegyző