Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017. (III.1.) önkormányzati rendelete
Kazincbarcika Város Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről
Hatályos: 2017. 03. 01- 2018. 05. 28Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017. (III.1.) önkormányzati rendelete
Kazincbarcika Város Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről
2017-03-01-tól 2018-05-29-ig
Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének
3/2017. (III. 01.) önkormányzati rendelete
Kazincbarcika Város Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről
Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.
2. §
A költségvetés bevételei és kiadásai
- A képviselő-testület az önkormányzat 2017. évi költségvetését:
5.840.010.720 Ft | Költségvetési bevétellel |
7.399.911.482 Ft | Költségvetési kiadással |
1.559.900.762 Ft 411.128.762 Ft 1.148.772.000 Ft | Költségvetési hiánnyal - ebből működési hiány felhalmozási hiány |
állapítja meg.
- Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.
- A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.
- A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.
- A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év költségvetési maradványának igénybevételével történik.
3. §
A költségvetés részletezése
A Képviselő-testület az önkormányzat 2017. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
- Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.
- Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.
- Az Önkormányzat 2017. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.
- Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.
- Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.
- Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
- A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatal, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.-9.5 mellékletek szerint határozza meg.
(8) Az Önkormányzat a kiadások között 172.623.000 Ft általános, 378.089.000 Ft céltartalékot állapít meg.
4. §
A költségvetés végrehajtásának szabályai
- Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
- Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
- A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
- A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
- Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.
- A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
- Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
5. §
Az előirányzatok módosítása
- Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület dönt.
- A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(3) A Képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(5) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(6) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező költségvetési szerv köteles betartani.
6. §
A gazdálkodás szabályai
- A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
- A költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa a költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
- Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
- A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
(5) 2017. évben az előző évhez hasonlóan az illetménykiegészítés sem a felsőfokú, sem a középfokú végzettségű köztisztviselő esetében nincs megállapítva. A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében személyi illetményt állapíthat meg illetve az alapilletményt megemelheti a személyi juttatások előirányzat keretein belül.
A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére bruttó 200.000 Ft/fő/év cafetéria juttatás került betervezésre.
7. §
Tartalék felhasználása
- A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat költségvetésének 7. sz. mellékletében foglalt felújítási vis maior helyzetre képzett tartalék terhére maximálisan annak összege erejéig kötelezettséget vállaljon és azt teljesítse.
- A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat költségvetésének 11. sz. mellékletében foglalt céltartalék célonként meghatározott összegének erejéig kötelezettséget vállaljon és azt teljesítse.
- A Képviselő-testületet a felújítási kiadásokon belül meghatározott vis maior helyzetre képzett tartalék felhasználásáról tájékoztatni kell, és a szükséges költségvetési rendelet-módosításokat folyamatosan el kell végezni.
- Az önkormányzat költségvetésének 3.§ (3) bekezdésében meghatározott 11. sz. melléklet szerinti polgármesteri keretet az év során a polgármester nem használhatja fel lakossági önerő befizetés kiváltására és intézmény működtetésére. A polgármesteri keret felhasználásáról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(5) Az önkormányzat költségvetésének 3.§ (3) bekezdésében meghatározott 11. sz. melléklet szerinti „képviselői keret” kizárólag fejlesztésre használható. A képviselői keret felhasználásáról, választó körzetek közötti átcsoportosításáról a polgármester saját hatáskörben dönt.
8. §
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
- Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a 316/2006. (XII.15.) sz. Önk. határozat szerint Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás belső ellenőrzési egysége útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
9. §
Vegyes átmeneti rendelkezések
- Szakmai feladatok ellátása érdekében szellemi tevékenységre szolgáltatási szerződés köthető: ügyvéd, egyedi ügyekben speciális szakértők, szociális intézményeknél orvosi felügyelet ellátására.
- A költségvetésben jóváhagyott működési és felhalmozási kiadások finanszírozásának biztosítására a polgármester jogosult átmenetileg igénybe venni az elkülönített számlákon lévő pénzeszközöket a fedezet beérkezése utáni visszapótlási kötelezettséggel.
(3) A képviselő-testület hozzájárul a polgármester és az alpolgármester hivatali gépjárművek használatához feladataik ellátása érdekében. Amennyiben magán célra történik a gépjármű használata köteles annak költségét megtéríteni. A költségtérítés az útnyilvántartás szerint a magán célból megtett utak (km) alapján, az üzemanyagköltség címén a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzataként meghatározott összeg. A polgármester és az alpolgármester személyenként, magán célra évente összesen 36.000 km-ig használhatják a hivatali gépjárművet.
10. §
Záró és vegyes rendelkezések
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2017. január 1. napjától kell alkalmazni.
Kazincbarcika, 2017. március 1.
Szitka Péter Dr. Szuromi Krisztina
polgármester jegyző
A kihirdetés időpontja: 2017. március 1. 15.40 óra
Dr. Szuromi Krisztina
jegyző