Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének

31/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 46/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a településkép védelméről szóló 46/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének módosítása kapcsán az alábbiakat rendeli el:

1. §
   

Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 46/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

2. §

A Rendelet 5. § 8. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § A rendelet alkalmazásában]

„8. helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épület, épületegyüttes, épületbelső: e rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, épületegyüttes, belsőépítészeti kialakítás,”

3. §

A Rendelet 5. § 11. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § A rendelet alkalmazásában]

„11. településképi illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében, tömegképzésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a környezetéhez igazodik, a település építészeti karakterét megőrzi, a megfelelő formakultúrát megtartja, léptékhelyes épülettömeget eredményez, és a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.”

4. §

A Rendelet 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben a helyi védettség megszüntetésére hivatalból kerül sor, a 124. § (8) bekezdésben foglalt 15 éves megszüntetési tilalom mellőzhető.”

5. §

A Rendelet

a) 118. § (2) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi bírság” szöveg,

b) 119. § (1) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi bírság” szöveg,

c) 119. § (2) bekezdésében a „bírságot” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi bírságot” szöveg, a „bírságról” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi bírságról” szöveg

lép.

6. §

A Rendelet 125. § b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

[125. § Nem adható támogatás]

„b) a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz, vagy”

7. §

1. A Rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba és az ezt követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a Rendelet 5. § 1. és 12. pontja, 16. § (3) bekezdése, 19. §-a, 23-25. §-ai, 26. § (3) bekezdése, 32. § (1) bekezdése, 59. §-a, 67-71. §-ai, 73. § (5) bekezdése és a 121. § (2) bekezdés b) pontja.

Kazincbarcika, 2019. december 19.

A kihirdetés időpontja: 2019. december 19.

dr. Szuromi Krisztina

                                                                                                           jegyző