Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2026. 01. 02Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
[1] A rendelet célja, hogy meghatározza Kazincbarcika Város Önkormányzata vagyonát, a rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon védelmére.
[2] Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörébe eljárva, továbbá Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2024.(X. 2.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 1.3.1 pontjának f) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kazincbarcika Város Önkormányzata Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága, 2.1.5. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Társadalompolitikai és Városfejlesztési Bizottsága, 3.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed :
a) Kazincbarcika Város Önkormányzatára, a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalra, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervekre, az Önkormányzat közvetlen és közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre, valamint az önkormányzati vagyont jogszabály, illetve megállapodás alapján üzemeltető jogi személyekre, vagyonkezelőkre.
b) mindazokra a vagyontárgyakra, amelyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlanokra és ingó dolgokra, vagyonértékű jogokra, az önkormányzat közvetlen és közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekben az Önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon)
(2) Ezen rendelet szabályait:
a) a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésének szabályairól szóló 10/2019. (III.21) önkormányzati rendeletében,
b) a Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól szóló 14/2022. (V.26) önkormányzati rendeletben,
c) a Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 22/2019. (IX.19.) önkormányzati rendeletben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések:
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom
b) vagyonkezelő: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott fogalom
Az önkormányzat vagyona
3. A települési önkormányzat vagyona
3. § Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
4. § (1) A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja az alábbiak szerint:
a) forgalomképtelen önkormányzati vagyon:
aa) amit az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
ab) amit törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartandó vagyonelemnek minősít.
b) korlátozottan forgalomképesek
ba) a közművek,
bb) intézmények (a művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények) ingatlanjai és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,
bc) a Képviselő-testület hivatala elhelyezését szolgáló épület,
bd) azon vagyonelemek, amelyekre az önkormányzat kötelezettséget vállalt.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyet a Képviselő-testület annak minősít.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – nem terhelhető meg, osztott tulajdon nem létesíthető rajta.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon csak a Képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át, idegeníthető el és terhelhető meg, abban az esetben, amennyiben ezen vagyonelemek már nem szolgálják közvetlenül az Önkormányzat feladat és hatáskör ellátását.
5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgál, valamint többletbevétel elérését szolgálja.
(2) Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozik mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 4. § alapján minősített vagyontárgyak közé, és mindaz, amit a Képviselő-testület a Nvtv. alapján üzleti vagyonnak minősíthet.
(3) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból és forgalomképes vagyoni értékű jogokból áll.
(4) Forgalomképes ingatlanok az önkormányzat tulajdonát képező:
a) lakóházak, társasházi lakásingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek, kivéve, amelyekre az önkormányzat kötelezettséget vállalt
b) földingatlanok
c) és minden más ingatlan, amit a Képviselő-testület az Nvtv. alapján forgalomképesnek minősíthet.
(5) Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok az önkormányzat tulajdonában álló:
a) bankbetét, kötvény, társasági részesedés, kivéve amely az Nvtv. 5. §. (5) bekezdése alapján korlátozottan forgalomképesnek minősül,
b) a feladat és hatáskör ellátáshoz szükségtelenné vált ingóságok, amennyiben azt a Képviselő-testület forgalomképesnek minősíti,
c) pénzeszközök, követelések,
d) használati- és haszonélvezeti jog,
e) szolgalmi jog.
4. A vagyontárgyak minősítése
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában vagy résztulajdonában lévő vagyontárgyak minősítéséről – amennyiben az Nvtv. erre lehetőséget biztosít, – a Képviselő-testület dönt.
(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
5. Általános szabályok
7. § (1) Az Önkormányzat vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket, illetve az ezekből adódó feladatokat és hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja. E jogát a Képviselő-testület a polgármesterre és bizottságaira átruházhatja.
(2) Az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáról, üzemeltetéséről, vagyonkezelői jog létesítéséről, koncesszióba adásáról, állagának megóvásáról a Képviselő-testület, a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal, valamint intézményei, illetve gazdálkodó szervezetei (továbbiakban együttesen: tulajdonosi jogok gyakorlói) útján gondoskodik, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik.
(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonosi jogának gyakorlói a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, kezelni, gyarapítani. Kötelesek a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével, védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni, valamint kötelesek a számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik.
6. A forgalomképtelen vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlása
8. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be nem vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak más módon való hasznosítása (pl. bérbe adás, közterület használati díj ellenében történő átengedés) engedélyezhető.
(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján a koncessziós jog gyakorlása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület feladata a koncessziós pályázat kiírása és elbírálása, önkormányzati véleményalkotás az állam nevében kiírásra kerülő –önkormányzatot érintő- pályázatok esetében.
7. A korlátozottan forgalomképes vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlása
9. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona meghatározó részének a tulajdonosi jogok gyakorlói részére történő rendelkezésre bocsátásával biztosítja a feladataik ellátásához és működésükhöz szükséges feltételeket, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik. A tulajdonosi jogok gyakorlói részére rendelkezésére bocsátott vagyont, annak változásait a mindenkori éves költségvetési beszámoló melléklete tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület visszavonhatja a rendelkezésre bocsátott vagyoni eszközökkel való rendelkezési jogot a tulajdonosi jogok gyakorlóitól, amennyiben az az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja és nem veszélyezteti a feladatok elvégzését, valamint, ha törvény így rendelkezik.
8. Az üzleti vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás
10. § (1) A üzleti vagyon hasznosítása során az Önkormányzat Képviselő-testületének döntésével
a) gazdasági társaságot, non-profit gazdasági társaságot alapíthat,
b) alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
c) biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
d) az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlását átengedheti, vagy ezen vagyontárgyak tulajdonjogát másra átruházhatja
(2) Az üzleti vagyonnal való gazdálkodás célja az Önkormányzat önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása, az önkormányzati vagyon gyarapítása.
(3) A helyi Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságnak vagy alapítványnak lehet a tagja, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
9. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének, bérbeadásának és megterhelésének szabályai
11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át. Ingyenes átruházásra csak törvényben meghatározott esetekben és módon van lehetőség.
(2) A tulajdonjog ingyenes átengedése vagy a vagyon térítésmentes használatba adása tárgyában a Képviselő-testület dönt.
12. § Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan értékesítése nem sértheti a környezet, a közegészség, a közérdek védelme érdekében tett korlátozásokat, valamint a városi és regionális tervezéssel összefüggő előírásokat.
13. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhető meg.
(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának szerződés keretében történő átengedése, arra pályázat kiírása, elbírálása.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről a Képviselő-testület rendelkezik, kivéve a vízi-közmű vagyont.
14. § (1) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzati nyilvántartásban üzleti vagyonként szereplő, az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó értékű vagyon esetében elidegenítési, vételi, vagy bérleti szándék jelenik meg, az értékesítés vagy bérbe adás – a Képviselő -testület vagy a polgármester döntése szerint –licittárgyalás, vagy a polgármester egyedi döntése alapján történhet.
(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzati nyilvántartásban üzleti vagyonként szereplő, az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó értékű vagyon esetében elidegenítési, vételi, vagy bérleti szándék jelenik meg, az értékesítés vagy bérbe adás kizárólag versenytárgyalás útján történhet. Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont a (3) bekezdés kivételével - csak értékbecsléssel – ingatlan esetében hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel - alátámasztva lehet értékesíteni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyont rendkívül indokolt esetben a Képviselő-testület egyedi döntése alapján bekerülési értéken, utókalkuláció alapján is lehet értékesíteni.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan bérbeadására a bérleti szerződésnek az Nvtv. 11. § (11) bekezdésében foglaltakat tartalmaznia kell.
10. Versenytárgyalás
15. § (1) Az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak nyilvános – rendkívül indokolt esetben zártkörű - versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon használatát, hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános – rendkívül indokolt esetben zártkörű - versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, kivéve, ha a használat illetve hasznosítási jog átengedése önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
(3) A versenytárgyalás lefolytatására és a versenytárgyalás eredményének vagy eredménytelenségére vonatkozó döntések meghozatalára vonatkozó hatásköri rendelkezéseket a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza,
(4) A versenytárgyalás lefolytatásának részletes szabályait – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó versenytárgyalás esetén - a rendelet 1. mellékletét képező „Versenytárgyalási Szabályzat”, - a Polgármester Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozó versenytárgyalás esetén – a 2. mellékletét képező, „Versenytárgyalási Szabályzat” tartalmazza.
11. Licittárgyalás
16. § (1) Amennyiben az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, bérbeadása licittárgyalás útján történik, az értékesítés vagy a bérbeadás a legmagasabb ellenértéket ajánló részére történik.
(2) Licittárgyalás útján történő értékesítés, illetve bérbeadás szabályait a rendelet 3. mellékletét képező „Licittárgyalási Szabályzat” tartalmazza.
12. Az elfekvő készletek értékesítésére, a vagyontárgyak selejtezésére vonatkozó szabályok
17. § Az elfekvő készletek értékesítésére és selejtezésére vonatkozó hatásköri szabályokat a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
13. Behajthatatlan követelések nyilvántartásból történő kivezetése
18. § Az Önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervek valamint a önkormányzat közvetlen és közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, évente egyszer a tárgyévet követő mérlegkészítés napjáig kezdeményezhetik a behajthatatlan követelések nyilvántartásból való törlését.
14. Vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, ellenőrzése
19. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyait – közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelési szerződéssel – az Nvtv-ben meghatározott személyekre és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott módon bízhatja. A Vagyonkezelő a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit. Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozóan pályázat kiírásáról dönt a Képviselő-testület, a pályázati eljárására vonatkozó szabályokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik.
(3) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(4) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés önkormányzati társulással, költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel kerül megkötésre az önkormányzati vagyon – kivéve a vízi-közművek – vagyonkezelésbe adása ingyenesen történik a nyilvántartási érték rögzítése mellett, egyéb esetekben az önkormányzat a vagyonkezelésbe adás előtt köteles vagyonértékelést végeztetni.
20. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
(2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat.
(3) A vagyonkezelő viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket, illetve mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeken túl köteles
a) külön megállapodás hiányában a rábízott vagyon biztosítására,
b) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,
c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni,
d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
(4) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.
(5) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésben foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével – látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(6) A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jognál, amennyiben a vagyonkezelőnek a közfeladat ellátása után bevételének több, mint a fele az államháztartás alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat elengedi – bevételekben meg nem térülő – az elszámolt értékcsökkenés 30 %-ának megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét.
21. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét és célszerűségét a Polgármester a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hatáskörében gyakorolja.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv, az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Intézmények gazdálkodása
15. Az intézmények kezelésében lévő vagyon hasznosítása
22. § (1) Az intézmények jogosultak a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, az alapfeladat ellátásában nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.
(2) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozói tevékenység keretén belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – az intézmény rendelkezésére bocsátott előirányzata erejéig, önállóan dönthet az intézmény részére rendelkezésre bocsátott
a) ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról
b) ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról, vagy
c) az őt megillető vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról
(3) Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott jogok a Polgármesteri Hivatal vagyonát érintően a jegyzőt illetik meg.
(4) Az intézmények joga a rendelkezésre bocsátott ingatlanok, ingók ésszerű hasznosításával vállalkozói tevékenységet folytatni az alapító okiratban foglalt körben és mértékben, de csak akkor, ha a vagyonra az Önkormányzat más intézményének alapfeladatai ellátásához nincs szüksége, illetve, ha törvény másképp nem rendelkezik.
(5) Az alapító okiratban fel nem sorolt és jóvá nem hagyott vállalkozási tevékenység csak a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.
(6) Az intézmény vállalkozási tevékenységet csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás, vagy társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökből tudja biztosítani. A vállalkozás eredményéből származó bevételt szabadon felhasználhatja.
16. Intézmény részvétele különböző gazdasági társaságokban
23. § (1) Az intézmény a Képviselő-testület engedélyével szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban, vagy non-profit gazdasági társaságban.
(2) Az intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) Az intézmények gazdasági társaságban lévő részesedésük értékesítésére kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával jogosultak.
(4) Intézmény alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.
(5) Az intézmények
a) hitelt nem vehetnek fel, költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a Képviselő-testület, vagy a polgármester előzetes hozzájárulásával vállalhatnak, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hatásköri rendelkezések figyelembevételével
b) kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.
Vagyonnyilvántartás
24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 06.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő ingatlanvagyon kataszter tartalmazza.
(2) A vagyont használó gazdálkodó szervek kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, minősíteni az eszközök és források értékelésének szabályzata alapján, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni és megküldeni.
(3) Az önkormányzat
a) ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, esetenként értékbecslés alapján becsült értéken,
aa) ami az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanoknál a forgalmi értéket,
ab) a törzsvagyon körébe tartozó ingatlanoknál a költségalapú becsült értéket jelent
b) ingó vagyonát nyilvántartási értéken vagy mennyiségben tartja nyilván.
c) portfolió vagyonát névértéken, illetve a mérleg készítésekor érvényes piaci megítélésnek megfelelő értéken szerepelteti.
d) részvényeit, részesedéseit, és vagyoni értékű jogként nyilvántartott védjegyeit bekerülési értéken tartja nyilván.
(4) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
Vagyonleltár
25. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31. napján) meglévő aktuális állapotát mutatja. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – a tulajdonosi jogokat gyakorlók közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint üzleti vagyon bontásban tartalmazza. Az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket /piaci értéket/ is, feltüntetve a vagyonértékelés időpontját is.)
b) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
c) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban, tulajdonosi jogokat gyakorlókként összesített mérleg szerinti értékben tartalmazza.
26. §1
27. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 34/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Jelen Szabályzat célja:
1.1. szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
1.2. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
2. E szabályzat alkalmazásában:
2.1. kiíró (ajánlat kérő): Kazincbarcika Város Önkormányzata
2.2. ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
2.3. nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
2.4. zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – kizárólag közvetlenül – versenytárgyalási felhívás megküldésével - hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
2.5. egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
2.6. többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
2.7. lebonyolító: a Képviselő-testület által megbízott szervezet
3. A versenytárgyalás típusa
3.1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
3.2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen – rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) – kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon – a versenytárgyalási felhívás megküldésével – legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik- a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.3. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az előző forduló(k) eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
4. A versenytárgyalás meghirdetése
5. A versenytárgyalási felhívás tartalma
5.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
5.2. lebonyolító megnevezését, székhelyét,
5.3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,
5.4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,
5.5. a kiíró által meghatározott értékelési szempontokat,
5.6. ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,
5.7. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
5.8. az ajánlati kötöttség időtartamát,
5.9. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,
5.10. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
5.11. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
5.12. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
5.13. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon,
5.14. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést,
5.15. ingatlan értékesítése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és a versenytárgyalás nyertesével kötendő adásvételi szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni,
5.16. ingatlan hasznosítása esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdésében foglaltakat.
6. A versenytárgyalási felhívás visszavonása
7. Az ajánlati biztosíték
7.1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
7.2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén illetve, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
7.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
7.4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
7.5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
8. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
8.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
8.1.1. ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
8.1.2. a bruttó ajánlati árat,
8.1.3. szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
8.1.4. amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi hitelesített cégkivonat másolatát, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
8.1.5. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
8.1.6. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
8.1.7. annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
8.2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárást megindító felhívásban közölt, eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
8.3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
8.4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – ha a kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8.5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
8.6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
8.6.1. név (cégnév)
8.6.2. lakóhely (székhely)
8.6.3. olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.
9. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje
10. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
10.1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
10.2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
10.2.1. Zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
10.2.2. Nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek
10.3. Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
10.3.1. az ajánlattevő(k) neve, cégneve,
10.3.2. ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
10.3.3. az ajánlat értékelési szempontként figyelembe vett elemei
10.4. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
10.5. Érvénytelen az ajánlat, ha:
10.5.1. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
10.5.2. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
10.6. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
10.7. Eredménytelen a versenytárgyalás:
10.7.1. ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által – a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot,
10.7.2. ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.
11. A versenytárgyalás lebonyolítása
11.1. A versenytárgyalás lebonyolítását – szükség esetén a Polgármesteri Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a Képviselő-testület által megbízott szerv végzi.
11.2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
11.3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a lebonyolító feladata.
11.4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
12. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése
12.1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll.
12.2. A Versenytárgyalási Bizottság vezetője Kazincbarcika Város Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít
12.3. A versenytárgyalási bizottság tagjai:
12.3.1. a Barcika Centrum Kft. ügyvezetője
12.3.2. a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság mindenkori elnöke,
12.3.3. az Ügyrendi, Jogi, és Közbiztonsági Bizottság mindenkori elnöke,
12.3.4. valamint egy a Képviselő-testület által megválasztott képviselő
12.4. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy távollétében az alpolgármester és a Bizottság legalább 3 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
12.5. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
12.6. A Versenytárgyalási Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.
13. Az ajánlatok elbírálása
13.1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
13.2. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
13.3. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
13.4. A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a lebonyolító egyidejűleg, írásban 3 munkanapon belül értesíti.
14. Összeférhetetlenségi szabály
2. melléklet a 34/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Jelen Szabályzat célja:
1.1. meghatározza az Nvtv. alapján külön törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó forgalomképes önkormányzati vagyon (üzleti vagyon) értékesítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
1.2. szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
1.3. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
2. E szabályzat alkalmazásában:
2.1. kiíró (ajánlat kérő): Kazincbarcika Város Polgármestere
2.2. ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
2.3. nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
2.4. zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – kizárólag közvetlenül – versenytárgyalási felhívás megküldésével - hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
2.5. egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
2.6. többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására
2.7. lebonyolító: a Polgármester által megbízott szervezet
3. A versenytárgyalás típusa
3.1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
3.2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen – rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) – kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon – a versenytárgyalási felhívás megküldésével – legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik- a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.3. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az előző forduló(k) eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.
4. A versenytárgyalás meghirdetése
5. A versenytárgyalási felhívás tartalma
5.1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
5.2. lebonyolító megnevezését, székhelyét,
5.3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,
5.4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,
5.5. a kiíró által meghatározott értékelési szempontokat,
5.6. ingatlan esetén az értékesítendő forgalomképes, vagy forgalomképessé nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,
5.7. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
5.8. az ajánlati kötöttség időtartamát,
5.9. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,
5.10. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
5.11. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
5.12. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
5.13. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon,
5.14. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést,
5.15. ingatlan értékesítése esetén az arról szóló tájékoztatást, hogy az ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és a versenytárgyalás nyertesével kötendő adásvételi szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni,
5.16. ingatlan hasznosítása esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdésében foglaltakat.
6. A versenytárgyalási felhívás visszavonása
7. Az ajánlati biztosíték
7.1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
7.2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén illetve, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
7.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
7.4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.
7.5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.
8. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség
8.1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
8.1.1. ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
8.1.2. a bruttó ajánlati árat,
8.1.3. szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
8.1.4. amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi hitelesített cégkivonat másolatát, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
8.1.5. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
8.1.6. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
8.1.7. annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
8.2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárást megindító felhívásban közölt, eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
8.3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
8.4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – ha a kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8.5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
8.6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
8.6.1. név (cégnév)
8.6.2. lakóhely (székhely)
8.6.3. olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.
9. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje
10. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése
10.1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
10.2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
10.2.1. Zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
10.2.2. Nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek
10.3. Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
10.3.1. az ajánlattevő(k) neve, cégneve,
10.3.2. ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
10.3.3. az ajánlat értékelési szempontként figyelembe vett elemei
10.4. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
10.5. Érvénytelen az ajánlat, ha:
10.5.1. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
10.5.2. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
10.6. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
10.7. Eredménytelen a versenytárgyalás:
10.7.1. ha egyik ajánlattevő sem tesz a Polgármester által – a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot,
10.7.2. ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.
11. A versenytárgyalás lebonyolítása
11.1. A versenytárgyalás lebonyolítását – szükség esetén a Polgármesteri Hivatal érintett szakértőinek bevonásával – a Polgármester által megbízott szerv végzi.
11.2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
11.3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a lebonyolító feladata.
11.4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.
12. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése
12.1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 4 tagból áll.
12.2. A Versenytárgyalási Bizottság vezetője Kazincbarcika Város Alpolgármestere, akit távollétében az önkormányzati főtanácsadó helyettesít
12.3. A versenytárgyalási bizottság tagjai:
12.3.1. a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság mindenkori elnöke
12.3.2. az Ügyrendi, Jogi, és Közbiztonsági Bizottság mindenkori elnöke
12.3.3. a Társadalompolitikai és Városfejlesztési Bizottság mindenkori elnöke,
12.3.4. valamint egy a Polgármester által kijelölt képviselő
12.4. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető vagy távollétében az önkormányzati főtanácsadó és a Bizottság legalább 3 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
12.5. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
12.6. A Versenytárgyalási Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Polgármester felé.
13. Az ajánlatok elbírálása
13.1. Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
13.2. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a Polgármester az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
13.3. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Polgármestere dönt.
13.4. A Polgármester döntéséről az ajánlattevőket a lebonyolító egyidejűleg, írásban 3 munkanapon belül értesíti.
14. Összeférhetetlenségi szabály
3. melléklet a 34/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
1. Jelen szabályzat célja
1.1. meghatározza az önkormányzat üzleti vagyonának licittárgyalás útján történő értékesítési, hasznosítási módját,
1.2. szabályozza a licittárgyalás útján történő értékesítés, hasznosítás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
1.3. biztosítsa a pályázók számára a licittárgyalás során az azonos feltételeket,
1.4. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
2. A pályázati hirdetmény és annak tartalma
2.1. Az értékesre vagy a bérbeadásra vonatkozó feltételeket tartalmazó pályázati hirdetménynek valamely megyei, vagy helyi lapban legalább egy alkalommal történő közzétételéért a tulajdonos Képviselő-testület felhatalmazása alapján a lebonyolító a felelős.
2.2. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
2.2.1. a pályázat célját, tájékoztatást az értékesítendő, hasznosítandó vagyontárgyról
2.2.2. az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati ingatlan vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, illetve az ingatlanhoz kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lényegesebb jogokat és tényeket, egyéb vagyontárgy esetén az azonosításra alkalmas adatokat,
2.2.3. az ingatlan forgalmi értékét, közműellátottságát, egyéb vagyontárgy esetén piaci értékét,
2.2.4. az induló licitárat, a licit léptéket,
2.2.5. az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
2.2.6. a licittárgyaláson való részvétel feltételét, a licittárgyalás időpontját, helyét
2.2.7. a licittárgyalást lebonyolító nevét, elérhetőségét
2.2.8. a pályázati biztosíték mértékét és befizetésének módját, helyét és idejét,
2.2.9. a licittárgyalás eredménytelenségének feltételeit
2.2.10. az arról szóló tájékoztatást, hogy az ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és a licitálás nyertesével kötendő adásvételi szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha az állam az elővásárlási jogával nem kíván élni,
2.2.11. bérbeadás esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdésében foglaltakat.
2.3. Lebonyolító: a Képviselő-testület által kijelölt szerv.
3. A pályázati biztosíték
3.1. A pályázati hirdetményben előírtak szerint a licittárgyaláson való részvételt a pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege esetenként meghatározott érték, mely nem lehet kevesebb, mint a nettó forgalmi érték 1,5 %-a, de nem lehet több a nettó forgalmi érték 10%-ánál.
3.2. A pályázati biztosíték megfizetését a licittárgyalás megkezdését megelőzően igazolni kell.
3.3. A pályázati biztosíték foglalóként funkcionál, mely a nyertes résztvevőnél a vételárba beszámít, a többi résztvevőnek a licittárgyalás lebonyolítása után azonnal visszafizetésre kerül.
3.4. Amennyiben a licittárgyalás nyertese a szerződés megkötésétől eláll, vagy a szerződés létrejötte neki felróható egyéb okból hiúsul meg, a pályázati biztosítékot elveszti, és a licittárgyalás eredménye szerinti következő ajánlattevővel köthető meg a szerződés.
4. A licittárgyalás lebonyolítása
4.1. A licittárgyalás lefolytatása a lebonyolító feladata. A licittárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a licittárgyalás lebonyolításában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetben tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1. §. 1.pont).
4.2. A licittárgyalás vezetője a jogi képviselővel közösen ellenőrzi és jegyzőkönyvben rögzíti a licittárgyaláson résztvevő természetes személyek esetében a személyazonosság igazolását, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében a képviselő képviseleti jogosultságát, illetve meghatalmazottak esetében ezen túlmenően a meghatalmazás jogszerűségét. Gazdasági társaságok esetében be kell mutatni a 30 napnál nem régebbi cégkivonat másolati példányát is.
4.3. A licittárgyalás vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a pályázati biztosíték befizetésének tényét.
4.4. A licittárgyalás vezetője ismerteti a résztvevőknek a licittárgyalás tárgyát képező vagyontárgy pályázati hirdetményben szereplő adatait és a pályázati feltételeket, kiegészítve a tájékoztatást jelen szabályzatnak a pályázati biztosítékra és a licittárgyalás lebonyolítására vonatkozó fontosabb előírásaival. Szükség esetén, illetve a résztvevők felmerülő kérdéseire a lebonyolító képviselője és a jogi képviselője ad további tájékoztatást. A licitálás megkezdése előtt a pályázóknak írásban nyilatkozniuk kell, hogy az elhangzottakat tudomásul veszik és elfogadják
4.5. A licit induló mértéke a pályázati hirdetményben megjelölt összeg, amely egyben a licit tárgyát képező vagyontárgyra a tulajdonos Képviselő-testület által meghatározott minimális eladási ár, mely a licittárgyalás során az aktuális licitlépcsőnek megfelelően emelkedik.
4.6. A licitlépcső teljes vételárra történő licitálás esetén legalább a nettó forgalmi érték 1 %-a, de legfeljebb 5 %-a. A nettó fajlagos árra (Ft/m2) történő licitálás esetén a fajlagos nettó ár legalább 1%-a, de legfeljebb 5%-a.
4.7. A licitálás menete a licitlépcső szerinti táblázatos formában kerül rögzítésre, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
4.8. A licitálás nyertese az a résztvevő, aki a legmagasabb ajánlatot adja. Az eredményhirdetésre közvetlenül a licitálás befejezését követően kerül sor.
4.9. A nyertes ajánlattevővel a szerződés a licittárgyalást követően 30 napon belül kerül megkötésre, kivéve, ha a Polgármester ettől eltérő időpontot állapít meg.
4.10. A licittárgyalás során készült jegyzőkönyvet a licittárgyaláson résztvevő jogi képviselő hitelesíti.
4. melléklet a 34/2025. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
1. A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA
1.1. A pályázat - tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli - nyilvános eljárás, amelyet legalább egy országos és egy helyi lapban, valamint szükség esetén a közfeladatot érintő ágazati közlönyben kell meghirdetni, amelyben meg kell jelölni a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsájtásának helyét, időszakát és egyéb feltételeit, továbbá az elektronikusan megküldhető dokumentumok körét, valamint a rendelkezésre bocsátásának esetleges pénzügyi ellenértékét és annak pénzügyi feltételeit. A pályázat kiírója: Kazincbarcika Város Önkormányzata
1.2. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) A pályázatot kiíró szervezet nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (email)
b) Az átadandó közfeladat leírását
c) Az átadandó közfeladat ellátásának helyét
d) A pályázó, közös pályázók és az alvállalkozók személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos alkalmassági feltételeket és azok igazolási módját
e) A pályázati dokumentáció átvételének helyét, módját és feltételeit
f) A pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét
g) A pályázatok bontásának helyét, időpontját és a bontás nyilvánosságára történő utalást
h) A pályázatok elbírálásának módját
i) A Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa vagy pályázati felhívását - az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig - jogkövetkezmények nélkül visszavonja, vagy tartalmát módosítsa
j) A pályázattal kapcsolatban tájékoztatást nyújtó személy nevét és telefonszámát
k) Az Nvtv.3. § (1) bekezdés 19. b) pontjára való hivatkozást a pályázni jogosultak személyére vonatkozóan.
2. PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK
2.1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető.
2.2. A biztosítékot vissza kell fizetni:
2.3. A pályázók részére a pályázati felhívás visszavonását, a pályázatok érvénytelenségének vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítását követő 10 napon belül. A nyertes pályázó, valamint a második legkedvezőbb pályázatot tevő részére, a szerződéskötést követő 10 napon belül, a többi pályázó részére az eredményhirdetést követő 10 napon belül.
2.4. Nem jár vissza a biztosíték, ha:
a) A pályázati felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellék-kötelezettséggé alakul át.
b) A pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta.
c) A szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
3. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ HATÁRIDŐ, KIEGÉSZÍTÕ TÁJÉKOZTATÁS
3.1. A pályázatok benyújtására a hirdetmény első megjelenésétől számított legalább 20 naptári nap álljon rendelkezésre.
3.2. A pályázó részére a megalapozott pályázat benyújtása érdekében a pályázó kezdeményezésére a Kiíró kiegészítő felvilágosítást nyújt. Ennek formája lehet: írásbeli, helyszíni bejárás és konzultáció. Ennek során az esélyegyenlőséget a Kiírónak biztosítani kell.
4. A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS AZ AJÁNLAT VISSZAVONÁSA, MÓDOSÍTÁSA
4.1. Ha a Kiíró a pályázati kiírásban fenntartotta a pályázat tartalmának módosítására vonatkozó jogát, és azzal él, akkor az ajánlattételi határidőt legalább 10 naptári nappal meg kell hosszabbítani.
4.2. A Kiíró jogosult a pályázati felhívást a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig jogkövetkezmények nélkül visszavonni.
4.3. A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig a pályázatát bármikor visszavonhatja.
5. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA, BONTÁSA
5.1. A pályázat összeállításának költségei a pályázót terhelik, postázási késedelem vagy egyéb a pályázón kívüli okból eredő késedelem kockázatát a pályázó viseli.
5.2. A pályázatok bontása nyilvános, a pályázók és meghatalmazottjaik részvételének biztosításával.
5.3. A pályázó a pályázatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A pályázó azonban nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
a) név (cégnév),
b) lakóhely (székhely),
c) olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.
d) A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes pályázónak.
6. A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE, ELBÍRÁLÁSA
6.1. A pályázat érvénytelenné nyilvánításának esetei:
a) A részletes pályázati kiírásban meghatározott pályázat benyújtási határidejének lejárta után benyújtott pályázat.
b) A pályázati biztosíték nem vagy nem az előírtaknak megfelelő teljesítése.
c) A pályázó, a közös pályázók, alvállalkozó az előírt alkalmassági feltételeknek nem felel meg.
d) A pályázat a pályázati felhívásban, a pályázati dokumentációban vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem felel meg.
e) A pályázaton való részvétel kizáró okainak teljesülése.
f) Az eljárás időtartamának indokolatlan elnyújtása, nem egyértelmű ajánlatok megadása, nem rendeltetésszerű joggyakorlás.
6.2. A benyújtott pályázatokat a Kiíró által felkért Bíráló Bizottság véleményezi és köteles a Kiírónak döntési javaslatot tenni. A Bíráló Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
6.3. A Bíráló Bizottság tagja, illetve közeli hozzátartozója nem lehet:
a) A pályázó
b) A pályázó alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja
c) A pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy, gazdasági társaság, valamint a polgári jog szabályai szerint egyéb jogalanyisággal rendelkező szervezet
d) Az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.
6.4. Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett haladéktalanul köteles a Kiíró felé jelezni.
6.5. A Bíráló Bizottság a pályázatok értékelése során, felvilágosítást kérhet a pályázóktól a nem egyértelmű pályázati kijelentések tisztázása érdekében, a többi pályázó egyidejű értesítése mellett. Ez nem eredményezheti a pályázat tartalmi elemeinek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
6.6. Érvényes az a pályázat, amely mind formai, mind pedig tartalmi szempontból megfelel a pályázati felhívásban és a pályázati dokumentációban foglalt feltételeknek, alkalmassági előírásoknak.
6.7. A benyújtott pályázatok közül a pályázati dokumentációban foglalt elbírálási részszempontok alapján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót kell az eljárás nyertesének kihirdetni.
6.8. A pályázatok elbírálásáról, a pályázati eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
6.9. Az eljárás eredményéről való döntésről a Kiíró valamennyi pályázót köteles értesíteni a döntést követő 15 napon belül.
A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.