Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről
Hatályos: 2026. 02. 15- 2026. 02. 15Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről
[1] Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a távhőszolgáltatás díjtételeinek meghatározása, a díjfizetés szabályainak megállapítása céljából alkotja meg rendeletét.
[2] Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében, és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, biztosított véleményezési jogkörében eljáró fogyasztóvédelmi hatóság és felhasználói érdekképviseletek véleményének, továbbá Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2024.(X.2.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 1.3.1. pont e) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága, a 2.4.8 pontjának g) alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Társadalompolitikai és Városfejlesztési Bizottsága, és a 3.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Kazincbarcika Város Közigazgatási területén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kibocsátott Távhőszolgáltatási Engedélyben meghatározott engedélyesre (a továbbiakban: szolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából
a) Ellátó épület: az a lakossági, vagy egyéb felhasználó tulajdonában, vagyonkezelésében lévő épület, amelyben elhelyezett szolgáltatói hőközpont üzemeltetése útján a szolgáltató más épület felhasználóját is ellátja a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mennyiségű távhővel.
b) Ellátott épület: az az épület, amelynek felhasználóit a szolgáltató az a) pont szerinti épületben elhelyezett szolgáltatói hőközpont üzemeltetése útján látja el a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mennyiségű távhővel.
c) A távhő szolgáltatója a Barcika Szolg Kft.
d) Egyéb üzemi felhasználó: az az egyéb felhasználó, akinek felhasználói hőközpontja a saját tulajdonában van, azt maga üzemelteti és a szolgáltatóval hőteljesítmény lekötésére szerződik.
e) Egyéb nem üzemi felhasználó: az az egyéb felhasználó, akinek hőellátása a szolgáltató tulajdonában lévő hőközpontról történik.
f) Mérőhely: a felhasználói vagy szolgáltatói hőközpontnak, a hőfogadó állomásnak, illetve a felhasználói vezetékhálózatnak szolgáltató üzletszabályzatában előírtak szerint létesített azon része, ahol a vételezett távhő mérése és fogyasztónak való átadása történik.
g) Elszámoló mérő: a mérőhelyen elhelyezett, hitelesített
ga) a hőközponti vagy hőfogadó állomási mérőhelyen elhelyezett hőmennyiségmérő,
gb) az épületrész hőfelhasználását mérő hőmennyiségmérő,
gc) az épületrészekben (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek) a vételezett használati melegvíz mérésére szolgáló mellékmérő(k).
h) A távhőszolgáltatással azonos komfortértékű hőellátás: olyan központi fűtés, amely a távhőellátásból kivált épület, vagy épületrész fűtöttségét – az időjárási viszonyokhoz igazodva – automatikusan a mindenkori előírásoknak (MSZ 04-140/2. szabvány) megfelelő értéken képes tartani, és az adott hely környezetében szennyezőanyag kibocsátása a távhőellátásnál nem okoz nagyobb környezeti terhelést.
i) Átlagos léghőmérséklet: az egyes fűtött helyiségek léghőmérsékletének a fűtött légtérfogattal súlyozott közepes értéke.
j) Méretlen időszak: az az időszak, amikor az elszámoló mérő bármely okból alkalmatlan a vételezett mennyiség mérésére.
k) Engedély nélküli vételezés: ha a felhasználó előzetes bejelentés és/vagy a szolgáltató hozzájárulása nélkül méretlenül távhőt vételez.
l) Csatlakozási díj: az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa által a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre a szolgáltató részére fizetendő díj.
DÍJALKALMAZÁS, DÍJFIZETÉS
3. Elszámolás, teljesítés helye
3. § (1) A szolgáltatás elszámolása történhet
a) hőmennyiségmérés, vagy
b) hőmennyiségmérés és vízmennyiség mérés alapján.
(2) A szolgáltatás teljesítésének helye az elszámoló mérő, illetve a csatlakozási pont, kivéve, ha a szolgáltató és a felhasználó ettől eltérő módon állapodik meg.
4. A díjalkalmazás általános szabályai
4. § (1) A szolgáltató köteles a tulajdonát képező hőközpontban és hőfogadó állomáson a fűtési, hőközpontban a vízfelmelegítési célú hőt mérni és aszerint elszámolni.
(2) Hőközponti hőmennyiségmérés esetén primer hőmennyiség alapján kell elszámolni. Hőfogadó állomásonkénti elszámolás esetén – az egy hőközponthoz tartozó összes felhasználó egybehangzó döntése alapján – elszámoló mérő az egy primer mérőhöz tartozó összes hőfogadó állomáson elhelyezett hiteles szekunder hőmennyiségmérő. Ez esetben a szekunder mérőkkel megmért hőmennyiség és az erre kialakított ár alapján kell elszámolni. Egyedi hőmennyiségmérés esetén a beépített egyedi hőmennyiségmérők az elszámoló mérő költségmegosztói.
(3) Az elszámolási alapot adó, szolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő javítása, hitelesítése, a szolgáltató feladata.
(4) Az elszámoló mérő meghibásodása, vagy hitelesítésre történő kiszerelés időtartamára az adott fogyasztási időszakra eső, műszaki számítással meghatározott fogyasztást kell elszámolni a rendelet 1. melléklete szerint.
(5) A hőfogadó állomáson elhelyezett szekunder hőmennyiségmérő meghibásodása, vagy hitelesítésre történő kiszerelése esetén a rendelet 1. melléklet 2.1. vagy 2.2. pontja szerint kell elszámolni.
(6) A felhasználó köteles a tulajdonát képező elszámoló mérő üzemeltetéséről, javításáról, hitelesítéséről saját költségén gondoskodni.
(7) Két hitelesítési időszak között a felhasználó és a szolgáltató egyaránt kezdeményezheti az elszámoló mérő(k) ellenőrzését, illetve újrahitelesítését. Amennyiben a felhasználó kezdeményezi a mérő felülvizsgálatát, annak költségét a felhasználó köteles előre megfizetni. Ha az ellenőrzés, újrahitelesítés során megállapítást nyer, hogy a mérő a felhasználónak fel nem róható ok miatt alkalmatlan a hiteles mérésre, jelen rendelet 1. melléklete szerint kell a felhasználóval elszámolni.
(8) A (7) bekezdés szerinti ellenőrzés, szabálytalan vételezésre utaló körülmény kivizsgálása, illetve távhő, vízfelmelegítési szolgáltatás indokolt felfüggesztése érdekében a felhasználó, díjfizető köteles a szolgáltató alkalmazottja számára a felhasználói helyre való bejutást lehetővé tenni. Amennyiben a díjfizető a szolgáltató alkalmazottját a felhasználási helyre való bejutásban megakadályozza, a felhasználó köteles a felhasználási helyen kívül a szükséges beavatkozást lehetővé tenni a szolgáltató számára úgy, hogy az a vétlen díjfizetőket nem sújthatja. Ebben az esetben a beavatkozás folytán felmerülő költség és kár az ellenőrzést megakadályozó díjfizetőt terheli.
5. § A fizetendő díj elemei:
a) Az alapdíj a távhőszolgáltatás igénybevételéért és folyamatos igénybevételének lehetőségéért fizetendő, 1 MW-ra (megawattra) megállapított éves díj.
b) A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.
c) Lakossági távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni lakossági felhasználók – épületrészenkénti számlázást kérő közösségek esetén díjfizetők – részére.
d) Egyéb felhasználói távhőszolgáltatási díjakat kell alkalmazni egyéb felhasználók részére.
e) Külön kezelt intézményi díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tsz.) 3. § 15. pontjában meghatározott felhasználók esetében.
5. Távhőszolgáltatási díj
6. § (1) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a szolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén – a nyilatkozat megtételét követő mérőleolvasás időpontjáig – a szolgáltató jogosult az egyéb felhasználókra vonatkozó távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni.
(2) A díjakat a szolgáltató által kiállított számlán feltüntetett, a számla kézhezvételétől számított 15 naptári napnál nem rövidebb fizetési határidő lejártáig kell megfizetni.
(3) A díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe.
(4) Ha a felhasználó év közben köt általános közszolgáltatási szerződést, a szerződéskötés évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.
(5) A felhasználó a közszolgáltatási szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a szolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a szolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.
(6) Az (1) bekezdés szerinti díjszétosztás esetén az épületrészre vonatkozóan a felhasználó képviselője által megadott, ennek hiányában a megállapított díjszétosztási arányt, illetve arányokat a szolgáltató köteles a számlán feltüntetni.
(7) A közszolgáltatási szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni. A díjfizető kérésére a szolgáltató ügyfélszolgálata köteles a közszolgáltatási szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.
(8) Amennyiben a felhasználó, illetve a díjfizető tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak, díjfizetőnek az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat akkor is meg kell fizetnie.
6. A hődíj elszámolása és fizetése épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén
7. § (1) A fűtési hődíjat az egyes épületrészekben felszerelt hiteles hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után a (2) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó, a felhasználókat ellátó hőközpontban, illetve hőfogadó állomáson mért hőmennyiség és az egyes épületrészekben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet után a tulajdonosi közösség a /3/ bekezdésben foglaltak szerint fizeti.
(2) A hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla kiállítására évente egy alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a szolgáltató részszámlákat állít ki.
(3) A hőközpontban, illetve hőfogadó állomásokon mért hőmennyiség és az épületrészekben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet hődíját szolgáltató az épületrészekben mért hőmennyiségek arányában a díjfizetők részére felosztva számlázza, ilyen megállapodás hiányában a (2) bekezdés szerinti elszámoló számlákkal egyidejűleg kibocsátott számla alapján, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban Tszt. Vhr.) 3. mellékletének (Távhő Közszolgáltatási Szabályzat a továbbiakban: TKSz.) 20.2. pontjában foglaltaknak megfelelően az épület tulajdonosának, illetve a tulajdonosi közösségnek kell megfizetnie.
(4) Az elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a szolgáltató a hőfelhasználást és annak díját a számlán időarányosan megosztja.
(5) Felhasználó-, illetve díjfizetőváltozás esetén a korábbi és az új felhasználó, díjfizető a mérőállást és a változás időpontját közösen írásban rögzíti és a változást követő 15 napon belül a szolgáltató rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a szolgáltató elszámoló számlát készít a korábbi felhasználó, díjfizető részére, legkésőbb a bejelentést követő második hónapban.
(6) Ha az épületrészben elhelyezett hőmennyiségmérő adatainak leolvasása a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a szolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget a TKSz. 23.1. pontja szerint meghatározni.
7. 7 A távhőszolgáltatási díjak megállapítása
8. § (1) A lakossági, valamint külön kezelt intézményi kategóriába tartozó felhasználók távhőszolgáltatási díjtételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján az árképzésért felelős miniszter határozza meg az 50/2011. (IX. 30.) NFM rendeletben és annak mindenkori módosításaiban. Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó egyéb felhasználó kategóriában a távhőszolgáltatási díjtételek árképzésére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Az egyéb felhasználók távhőszolgáltatási díjainak megállapítására a szolgáltató tesz javaslatot a rendelet 3. mellékletében meghatározott díjképzési előírásoknak megfelelően. Módosítási igény esetén a javaslatot a szolgáltató az érvényes árképzési előírások szerint előkészíti és a Képviselő-testülethez döntés céljából beterjeszti. A munkalapok kitöltési előírásait a 4. melléklet tartalmazza.
8. A távhőszolgáltatás díjtételei
9. § (1) A mérés alapján elszámolt egyéb üzemi felhasználók díjtételei:
a) a felhasználó legnagyobb lekötött hőteljesítménye után fizetendő alapdíj Ft/MW/év;
b) a hőközponti hőmennyiségmérőn (elszámoló mérőn) mért hőfelhasználás után fizetendő egyéb célú hődíj Ft/GJ.
(2) A mérés alapján elszámolt lakossági felhasználók díjtételei:
a) a lekötött fűtési célú hőteljesítmény után fizetendő alapdíj (Ft/MW/év)
b) a lekötött vízfelmelegítési célú hőteljesítmény után fizetendő alapdíj (Ft/MW/év)
c) a hőközpontban mért, fűtési célú hőfelhasználás után fizetendő hődíj (Ft/GJ)
d) a hőközpontban mért, vízfelmelegítési célú hőfelhasználás után fizetendő hődíj (Ft/GJ)
(3) A mérés alapján elszámolt egyéb nem üzemi felhasználók díjtételei:
a) a lekötött fűtési célú hőteljesítmény után fizetendő alapdíj (Ft/MW/év)
b) a lekötött vízfelmelegítési célú hőteljesítmény után fizetendő alapdíj (Ft/MW/év)
c) a hőközpontban mért, fűtési célú hőfelhasználás után fizetendő hődíj (Ft/GJ)
d) a hőközpontban mért, vízfelmelegítési célú hőfelhasználás után fizetendő hődíj (Ft/GJ)
e) A távhőszolgáltatási díjak tartalma
10. § (1) Alapdíj:
a) a szolgáltató által a hőtermelőnél lekötött hőteljesítmény lekötési díjból,
b) a szolgáltató tulajdonában lévő távhővezetékeknek és azok tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségeiből,
c) a szolgáltató tulajdonában lévő hőközpontoknak, üzemi és egyéb épületeinek üzemeltetési, fenntartási költségeiből,
d) a szolgáltató üzemeltetésében lévő tárgyi eszközök bruttó kronologikus értékének 2%-os nyereségéből,
e) a felhasználók tulajdonában lévő elszámoló mérők leolvasásából, az adatok feldolgozásával kapcsolatos költségekből tevődik össze.
(2) Hődíj:
a) a szolgáltató által a hőtermelőtől vásárolt hőenergia díjából,
b) a primer hőmennyiségmérők alapján történő elszámolás esetén a szolgáltató berendezésein számítással, illetve méréssel meghatározott hálózati hőveszteség hődíjából,
c) a szekunder hőmennyiségmérők alapján történő elszámolás esetén a szolgáltató berendezésein számítással, illetve méréssel meghatározott primer hálózati hőveszteség és a szekunder hálózati hőveszteség hődíjából áll.
d) Felhasználó, díjfizető díjfizetési kötelezettsége
11. § (1) Egyéb üzemi és külön kezelt intézményi felhasználók, díjfizetők:
a) az éves alapdíjat 12 egyenlő részletben a tárgyhónapban kiállított számla alapján,
b) hődíjat a szolgáltatás hónapját követő hónapban, az elszámoló mérők hóvégi leolvasását követően megküldött számlán feltüntetett fizetési határidőig kell, hogy megfizessék.
(2) Lakossági felhasználók, díjfizetők:
a) az éves alapdíjat 12 egyenlő részletben a tárgyhónapban kiállított számla alapján kell megfizetni,
b) a fűtési hődíj elszámolása havi hőfelhasználás alapján tényleges fizetés esetén: a fűtési hődíjat a szolgáltatás hónapját követő hónapban, az elszámoló mérők hóvégi leolvasását követően megküldött részszámla alapján fizetik meg. Az elszámolási időszakot követően elszámoló számla kerül kiállításra.
(3) Lakossági felhasználók, díjfizetők esetén a fűtési hődíj elszámolása átalány fizetés alkalmazásakor:
a) A nem korszerűsített épületek esetében: az éves fűtési hődíj 1/12 részét minden tárgyhóban előlegként, az adott épület által az előző három év alatt felhasznált hőmennyiség átlagában, az elszámoló mérő leolvasása utáni különbözetet az elszámolási időszakot követően megküldött elszámoló számla alapján fizetik meg.
b) Az energetikai felújítással érintett épületek esetében:
ba) Csak fűtés korszerűsítést megvalósított épületeknél: az éves fűtési hődíj 1/12 részét minden tárgyhóban előlegként, az adott épület által a korszerűsítés évét megelőző három év alatt felhasznált hőmennyiség átlagának 80%-ában, az elszámoló mérő leolvasása utáni különbözetet az elszámolási időszakot követően megküldött elszámoló számla alapján fizetik meg. Az így megállapított havi hőmennyiségeket a korszerűsítést követő második elszámolási időszak végéig kell alkalmazni. Ezt követően a tárgyévet megelőző három év alatt felhasznált hőmennyiség éves átlagának 1/12-ed részét kell alkalmazni az előleg megállapítása során.
bb) Fűtéskorszerűsítést, nyílászárócserét és homlokzatszigetelést együttesen megvalósított épületeknél: az éves fűtési hődíj 1/12 részét minden tárgyhóban előlegként, az adott épület által a korszerűsítés évét megelőző három év alatt felhasznált hőmennyiség átlagának 70%-ában, az elszámoló mérő leolvasása utáni különbözetet az elszámolási időszakot követően megküldött számla alapján fizetik meg. Az így megállapított havi hőmennyiségeket a korszerűsítést követő második elszámolási időszak végéig kell alkalmazni. Ezt követően a tárgyévet megelőző három év alatt felhasznált hőmennyiség éves átlagának 1/12-ed részét kell alkalmazni az előleg megállapítása során.
(4) E paragrafus (3) bekezdés b) pontjában rögzített hődíjelőlegek legkorábban a beruházás közös képviselő által igazolt befejezését követő fűtési időszaktól kezdődően alkalmazhatóak.
a) A tárgyhónapban a szolgáltató jogosult a fűtési hőmennyiségről részszámlát kibocsátani, a fűtési hődíj részfizetés mértékét az adott épületrész fűtött légtérfogata (lm3) alapján kiszámlázni.
b) Az elszámolási és a költségosztó hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára a felhasznált hőmennyiséget számítással kell meghatározni, melynek módját a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A szolgáltató tulajdonában lévő meghibásodott mérőeszközt a meghibásodás észlelésétől számított 30 napon belül a szolgáltató köteles kicserélni.
c) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása a szolgáltató feladata.
d) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen is történhet. A felhasználó erre vonatkozó nyilatkozata alapján a szolgáltató a távhőszolgáltatás díjait havonta egy számlában számlázza ki.
e) Vízfelmelegítési célú hődíj elszámolása: az előző elszámolási időszak átlagából számolva megfelelő havi összegben, a különbözet pedig a hőközponti hőmennyiségmérők és a melegvíz mellékmérők adatai alapján az elszámolási időszakot követő 60 napon belül kiállított elszámoló számlán, a vízfelhasználás arányában történik.
A felhasználó, díjfizető az év során bármikor kezdeményezheti a szolgáltatónál a havonta kiszámlázott vízfelmelegítési célú hődíj a 1 m3 melegvízre vonatkozó módosítását.
(5) Egyéb, nem üzemi felhasználók, díjfizetők:
a) Az éves alapdíjat 12 egyenlő részletben, a tárgy hónapban benyújtott számla alapján kell megfizetni.
b) Fűtés esetén a szolgáltató a fűtési hődíj vonatkozásában a tárgyhó végén olvassa le az elszámoló mérőket és a leolvasást követő hónapban számol el a felhasználókkal, illetve a díjfizetőkkel.
c) Az elszámolási és a költségosztó hőmennyiség mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára a felhasznált hőmennyiség számítással kell meghatározni, melynek módját a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A szolgáltató tulajdonában lévő meghibásodott mérőeszközt a meghibásodás észlelésétől számított 30 napon belül a szolgáltató köteles kicserélni.
d) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a szolgáltató feladata.
e) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen is történhet. A felhasználó erre vonatkozó nyilatkozata alapján a szolgáltató a távhőszolgáltatás díjait egy összegben számlázza ki.
f) Vízfelmelegítés szolgáltatás hődíjának elszámolása az előző leolvasási időszak átlagának megfelelő havi összegben, a különbözet pedig a hőközponti hőmennyiségmérő és a melegvíz mellékmérők leolvasását követő hónapban megküldött számla alapján történik.
(6) A felhasználók alapdíj elszámolása szempontjából a fűtési és vízfelmelegítési szolgáltatással ellátott épületen belül a helyiségek (lakás, lépcsőház, zárt folyosó, zárt előtér, szárító helyiség, üzlet, műhely, iroda, stb.) között ellátottsági különbség nem vehető figyelembe. A fűtéssel és melegvízzel ellátott mért felhasználók részére a fűtésre és vízfelmelegítésre jóváhagyott együttes alapdíjat kell elszámolni.
(7) A lakossági díjfizetőknek minden év április 15. és május 15. napja között van lehetősége a fűtési hődíj havi hőfelhasználás alapján történő elszámolás és az átalányfizetés közötti váltásra.
12. § (1) Szolgáltató a hőközponti főmérőket és a hőfogadó állomásokon elhelyezett mérőket meghatározott időnként az elszámolás műszaki és számviteli követelményeit figyelembe véve olvassa le.
(2) Felhasználó a leolvasást tevékeny közreműködésével köteles biztosítani. Az elszámoló mérőkről leolvasott adatokat az érintett felhasználó, díjfizető képviselője jogosult ellenőrizni.
(3) Szolgáltató jogosult rendkívüli, részleges vagy teljes körű leolvasást elrendelni.
(4) Az elszámoláshoz a hőközponti főmérők és a hőfogadó állomásokon elhelyezett mérők ütemezett leolvasásának időpontja minden év május hó vége.
(5) Szolgáltató a melegvíz mellékmérőket a vízfelmelegítési szolgáltatás során felhasznált hőmennyiség pontos elszámolásának érdekében minden év május hónapban olvassa le, illetve kér a felhasználóktól, díjfizetőktől adatszolgáltatást, az elszámolás műszaki és számviteli követelményeit figyelembe véve.
13. § (1) Amennyiben a díj kiegyenlítésére a tulajdonosok között nem jön létre megállapodás, annak hiányában a szolgáltató ezen rendelet alapján köteles szétosztani az épületben lévő lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjfizetői között az alapdíjakat és fűtési hődíjat a fűtött légtérfogat (lm3) arányában.
(2) Amennyiben a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti felosztását kéri, a hőközpontban, illetve hőfogadó állomáson mért fogyasztás hődíját a felhasználó (képviselője) és a szolgáltató közötti megállapodásban foglalt felosztási arányoknak megfelelően, a díjfizetők egymás közötti megállapodása alapján kell a díjfizetőknek megfizetni. Ezen megállapodást a fűtési idényt megelőző 30 nappal a szolgáltató felé be kell jelenteni, melyet a szolgáltató a felhasználónak visszaigazol. Megállapodás hiányában a mért fogyasztás hődíját az épületben lévő épületrészek légtérfogata arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.
(3) Szolgáltató a hőközpontban mért, elszámolási időszakra eső vízfelmelegítési célú hőfelhasználást a melegvíz mellékmérőkön mért mennyiségek arányában osztja fel és számlázza ki.
(4) A vízfelmelegítés hődíja csak mérés alapján számlázható, így azon felhasználók, díjfizetők, akik vízmérővel nem rendelkeznek, illetve a vízmérő nem hiteles, a vezetékes ivóvíz szolgáltatója által megadott vízmennyiségek után kötelesek a vízfelmelegítés hődíját megfizetni.
14. § (1) A vízfelmelegítési szolgáltatás esetében a használati melegvíz előállításához szükséges ivóvíz mennyiséget a szolgáltató számára a felhasználó bocsátja rendelkezésre.
(2) A felhasználó az ivóvíz szolgáltatójától vásárolja meg a használati melegvíz előállításához szükséges ivóvizet vízdíj, csatornahasználati díj és környezetterhelési díj értékével együtt.
(3) Szolgáltató a rendelkezésre bocsátott ivóvíz mennyiség felmelegítésére felhasznált hőmennyiséget megállapodás hiányában a felhasználó felé (épülettulajdonos, lakóközösség) számlázza egy összegben.
(4) Szolgáltató tulajdonában lévő hőközponton belül, amennyiben a tásasház közös képviselője a használati melegvíz rendszerről igényli a tulajdonukat képező fűtési rendszer vízveszteségéből adódó fel-, illetve utántöltést, úgy az a felszerelt mellékmérőn keresztül történik. Ennek hőmennyisége a felhasználók vízfogyasztásának arányában kerül kiszámlázásra.
(5) Amennyiben a felhasználó további, a becsatlakozási pontra telepített mellékmérőket kíván létesíteni, önálló melegvíz és cirkulációs vezetékkel ellátott épület esetében azt saját költségére, egyeztetést követően engedély alapján elvégezheti.
15. § (1) Jelen rendelet szerinti elszámoláson kívül szolgáltató köteles – ellenszolgáltatás nélkül – elkészíteni az elszámolást a következő esetekben:
a) felhasználó, díjfizető személyében történő változás bejelentése,
b) a szolgáltató hibájából eredő téves leolvasás,
c) a szolgáltató hibájából eredő adatrögzítési hiba.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő egyéb esetekben készített elszámolás költségeit felhasználónak, díjfizetőnek meg kell fizetnie.[LS1]
16. § Mérsékelt díjat kell a felhasználónak fizetnie fűtési szolgáltatásszüneteltetése esetén. A mérsékelt díj mértéke a mindenkori fűtési hődíj 40%-a. A szüneteltetés időtartama alatt az alapdíjat a felhasználó, díjfizető köteles megfizetni.
9. A díjfizetés általános szabályai
17. § A távhőszolgáltatási díjak megfizetésére kötelezettek:
a) egyéb és külön kezelt intézményi felhasználó egyedi közszolgáltatási szerződés alapján,
b) lakossági felhasználó általános közszolgáltatási szerződés alapján.
18. § (1) Szolgáltatót számlaadási, felhasználót díjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Felhasználó, díjfizető köteles a távhőszolgáltatás számláit a számlán szereplő fizetési határidőre kiegyenlíteni.
(3) Felhasználó, díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet:
a) a szolgáltató ügyfélszolgálatán történő bankkártyás befizetéssel,
b) szolgáltató bankszámlájára történő egyedi átutalással,
c) csoportos beszedési megbízással,
d) postai csekkes befizetéssel,
e) a postai csekken található QR-kód segítségével az erre alkalmas felületeken,
f) szolgáltató online ügyfélszolgálati felületén keresztül online bankkártyás befizetéssel vagy qvik fizetéssel,
g) egyéb befizetéssel.
(4) A felhasználó, díjfizető abban az esetben sem mentesül a késedelmes fizetés következményei alól, ha tartozását részletekben törleszti, kivéve, ha erről a szolgáltatóval másként állapodik meg.
(5) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, a mért fogyasztás hődíját egy összegben fizeti.
(6) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, a mért fogyasztás hődíját a felhasználó (képviselője) és a szolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészek fűtött légtérfogata (lm3) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.
(7) A (6) bekezdés esetén a felhasználó (képviselője) kezdeményezheti a szolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a szolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő elszámolási időszaktól kezdődően teljesíti.
(8) A felhasználó, díjfizető a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségére nincsen halasztó hatálya.
(9) A felhasználó, díjfizető személyében történt változást a régi és új felhasználó, díjfizető együttesen írásban vagy adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján köteles a szolgáltatónak a bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni. A változás a határidőben érkezett bejelentés esetén a változás dátumával, míg a határidőn túl benyújtott kérelemnél a szolgáltató által meghatározott időponttal, de legkorábban a bejelentés beérkezése időpontjától kerül rögzítésre.
(10) A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért a régi és az új felhasználó, díjfizető egyetemlegesen felel. Fennálló tartozás behajtásánál a szolgáltató a változás dátumát veszi alapul.
10. A szerződésszegés következményei, díjvisszafizetés, pótdíj
19. § A szerződésszegésre és annak következményeire a Tszt. 49.-51. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
20. § Felhasználó a saját tulajdonát képező berendezések üzemkész állapotát folyamatosan köteles biztosítani, rendellenesség vagy műszaki ok miatti szolgáltatás csökkenés esetén díjcsökkentésre nem tarthat igényt.
21. § (1) Abban az esetben, ha a felhasználó, díjfizető a távhőszolgáltatás díját a számlán szereplő határidőn belül nem egyenlíti ki, valamint azt ismételt felszólítás ellenére sem fizeti meg, a szolgáltató jogosult az alábbiak szerint eljárni:
a) üzemi felhasználót távhőszolgáltatásból – minden jogkövetkezményének felhasználóra történő hárításával – kikapcsolni,
b) lakossági felhasználó és egyéb felhasználó esetén a szolgáltatást a teljesítés helyétől függetlenül korlátozni, vagy szüneteltetni a teljes díjhátralék és járulékos költségeinek megfizetéséig.
(2) A korlátozás fokozatai a következők:
a) lakóépületeknél:
aa) vízfelmelegítési szolgáltatás szüneteltetése,
ab) fűtéscsökkentés +16 °C belső hőmérsékletig,
b) nem lakóépületeknél:
ba) a távhőszolgáltatás szüneteltetése,
bb) a vízfelmelegítés szüneteltetése.
(3) Felhasználó a szolgáltató (1) bekezdésben foglalt eljárását tűrni köteles.
(4) A szolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a /2/ bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek használói követik el.
(5) Szolgáltató szolgáltatási kötelezettségének csökkentése nem sújthatja azokat a felhasználókat, díjfizetőket, akik kötelezettségüknek eleget tesznek.
22. § (1) Ha a felhasználó, díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban rögzített szerződésszegést vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni.
(2) A pótdíj mértéke:
a) Fűtési célú távhőszolgáltatás esetén a mérés szerinti elszámolás feltételeinek helyreállításáig az elszámolási időszak teljes időtartamára a felhasználóra, díjfizetőre vonatkozó szerződésszegést megelőző 12 hónap legmagasabb havi hőfelhasználás kétszerese és a közszolgáltatási szerződés szerinti fűtési alapdíj kétszerese,
b) Vízfelmelegítési célú távhőszolgáltatás esetén a mérés szerinti elszámolás feltételeinek helyreállításáig az elszámolási időszak teljes időtartamára a rendelet 1. melléklet 3. pontjában meghatározott átalány vízmennyiséghez tartozó hőmennyiség kétszerese, valamint a közszolgáltatási szerződés szerinti vízfelmelegítés alapdíj kétszerese.
23. § Szolgáltató jogosult a felhasználási helyen a szerződés felmondása esetén a vételezési lehetőséget megszüntetni, melynek érdekében a felhasználó, díjfizető köteles a felhasználói helyre való bejutást lehetővé tenni.
24. § Ha az elszámoló mérő leolvasása a felhasználó, díjfizető hibájából egymást követő két elszámolási időszak során meghiúsul, szolgáltató a második elszámolási időszakot követő hónaptól a rendelet 1. melléklete szerint számláz a következő leolvasásig.
25. § (1) Felhasználó hibájából történő szerződésszegés esetén a felhasználót terhelik:
a) a mérés szerinti elszámolás és/vagy szolgáltatási feltételek helyreállításának költségei,
b) a felfüggesztés, szüneteltetés kivitelezésének költségei.
(2) A pótdíj és a helyreállítás költségeinek megfizetése, továbbá a távhőszolgáltatás felfüggesztése nem mentesíti a felhasználót, díjfizetőt a szerződésszegés egyéb következményei alól. Ezen túl köteles megtéríteni az általa okozott kárt is.
11. Csatlakozási díj
26. § (1) A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket.
(2) A csatlakozási díjon felül a szolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhőt igénylőtől annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.
(3) A szolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetve annak összegét mérsékelheti.
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a szolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (a továbbiakban együtt: fejlesztés) befejezésének határidejét.
(5) A csatlakozási díj mértékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A csatlakozási díj megváltoztatását szolgáltató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál kezdeményezheti.
27. § (1) Ha a csatlakozási díjjal fedezett igény szerinti távhőteljesítményre az igénybejelentőnek vagy a felhasználónak a fejlesztés befejezésekor nincs teljes mértékben szüksége, a számára feleslegesnek mutatkozó távhőteljesítményt, illetve távhő mennyiséget a szolgáltató más felhasználó (igénylő) részére szolgáltathatja, feltéve, ha az új felhasználó (új igénylő) a csatlakozási díj arányos részét a szolgáltató útján az eredeti igénybejelentő részére megfizeti. Ellenkező esetben a befizetett csatlakozási díj nem követelhető vissza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett felhasználó a csatlakozási díj megfizetése alól abban az esetben mentesülhet, ha új szolgáltatói berendezés létesítésére, vagy meglévő bővítésére nincs szükség a kedvezményezett felhasználó többlet, vagy új teljesítmény igényének kielégítéséhez.
28. § (1) Ha a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, vagy ha az általa fenntartott teljesítményről lemond és a szerződés felmondási, valamint a fenntartott teljesítmény lemondási időpontjában arra más felhasználó nem tart igényt, felhasználót a csatlakozási díj visszatérítése nem illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználónak a távhőellátás ismételt igénybevétele, illetve a lemondott teljesítmény mértékéig való teljesítménynövelés után csak akkor nem kell ismételten csatlakozási díjat fizetnie, ha az ismételt igénybevételre, valamint a bővítésre a lemondást követő 5 éven belül kerül sor, a lemondott teljesítményre más felhasználó nem tart igényt, valamint, ha a csatlakozásnak műszakilag nincs akadálya.
29. § A felhasználó távhőrendszerre való csatlakozására, vagy többlet hőigényének biztosítására csak a csatlakozási díj megfizetése után kerülhet sor.
12. Egyéb Rendelkezések
30. § (1) A közszolgáltatási szerződés megkötésekor, valamint a szolgáltató erre irányuló kérésére a felhasználó köteles a díjfizetők személyét közölni a szolgáltatóval.
(2) A szolgáltató jogosult e rendeletben meghatározott áralkalmazási feltételeket és a 9. § szerinti díjakat a rendelet hatályba lépésekor fennálló közszolgáltatási szerződések végrehajtása során is alkalmazni.
31. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 13/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet.
32. § Ez a rendelet 2026. február 15-én lép hatályba.
1. melléklet a 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
|
Teljes fűtött alapterület (m2) |
Átalány vízmennyiség (3) |
|
- 28 4 |
4 |
|
28,1 - 35 |
6 |
|
35,1 - 44 |
7 |
|
44,1 - 53 |
9 |
|
53,1 - 62 |
11 |
|
62,1 - 70 |
13 |
|
70,1 - 85 |
15 |
|
85,1 |
18 |
2. melléklet a 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
1. bekötővezeték létesítéséhez 150.000.- Ft/ nyomvonal fm*
2. szolgáltatói tulajdonú egyéb berendezések létesítéséhez, bővítéséhez:
25.000.- Ft/kW*
3. melléklet a 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzati rendeletben felsorolt díjtételek megállapítására vonatkozó javaslatot szolgáltatónak a csatolt nyomtatványon hatósági ármódosítás esetén, a rendeletben és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.
2. A javaslathoz a következő munkalapokat kell csatolni:
3. sz. munkalap „Kalkulációs séma” a mért távhő egyéb célú hődíjának megállapítására
4. sz. munkalap „Tervezési alapadatok”
5. Év közben a szolgáltató az önkormányzati rendelet szerint soron kívül is kezdeményezheti az új díjtételek megállapítását.
6. Az évközi módosításnál a jóváhagyott díjak kerülnek a hatósági vagy egyéb okból bekövetkező árváltozás mértékének megfelelően módosításra, illetve az önkormányzat felé beterjesztésre.
7. Díjképzésnél a szolgáltatónál mért és normatív költség gyűjtésen alapuló kalkulációt kell alkalmazni.
8. Az oszthatóság és a kerekítés szabályai az egyes díjak tekintetében a következők:
8.1. Az éves alapdíjnak 12-vel oszthatónak kell lennie.
8.1.1. egyéb üzemi felhasználó alapdíja egész szám,
8.1.2. egyéb nem üzemi felhasználó alapdíja egész szám.
8.2. A hődíj egész szám
4. melléklet a 4/2026. (II. 12.) önkormányzati rendelethez
2. sz. munkalap szerint.