Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

Kazincbarcika Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről

Hatályos: 2024. 01. 01

Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

2024.01.01.
Kazincbarcika Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározottak figyelembevételével került elkészítésre az Önkormányzat 2024. évi költségvetése.
Az Áht. 23. § (2) bekezdése rögzíti a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmára vonatkozó előírásokat.
Az Áht. fent hivatkozott rendelkezéseinek végrehajtási szabályait az Ávr. 24. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza, amelyben meghatározásra került, hogy mely bevételeket és kiadásokat kell a helyi önkormányzat, illetve melyeket az önkormányzati hivatal költségvetési bevételei és kiadásai között megtervezni. Kiemelendő, hogy a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.
Az Áht. 26. § (1) bekezdése és az Ávr. 29. § (1) bekezdése alapján elkülönül a helyi önkormányzat költségvetésétől a helyi nemzetiségi önkormányzatok, valamint a társulás költségvetése is.
Külön-külön elemi költségvetés készül a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szervek részére is. Az Áht. 26. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok, a társulás és az általuk irányított költségvetési szervek esetén nem költségvetési rendelet, hanem költségvetési határozat készül, a (1) bekezdés b) pontja alapján pedig a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja. A leírtak következtében a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzatok, társulási tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek (ideértve az önkormányzati hivatalt is) gazdálkodásáról önálló könyveket kell vezetni és önálló beszámolót kell készíteni. A helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulás esetén a jegyző végzi el a költségvetés előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
A hivatkozott jogszabályok alapján a helyi önkormányzat költségvetése az alábbiakat tartalmazza:
a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek tervezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét, működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,
e) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.) 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
f) a Stabilitási tv 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit és
g) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni:
a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adóbevételeket, a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen
ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,
bb) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultság jellegű ellátásokat,
bc) az általános és céltartalékot és
bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek tervezett létszáma a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként bemutatásra kerül.
Az Áht. 102. § (3) bekezdése kimondja, hogy a bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, amelyek tartalmazzák a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait.
A költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell szöveges indoklással együtt bemutatni:
a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervet,
b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) a közvetett támogatásokat – adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást,
d) a költségvetési évet követő három év tervezett bevételei előirányzatainak és kiadásainak keretszámait főbb csoportokban.
A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetette, annak eredménye írásban rögzítésre került. A rendelettervezetet a polgármester elsőként a Képviselő-testület bizottságai elé terjeszti, majd a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, legalább a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A Képviselő-testület ennek alapján alkotja meg a költségvetési rendeletét.