Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény /továbbiakban Ltv./ felhatalmazása alapján a lakások bérletére és elidegenítésére az alábbi rendeletet alkotja:

 

Általános rendelkezések

A rendelet célja

 

1. § A rendelet célja, hogy a Ltv. szabályozásával összhangban - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva - megteremtse az Önkormányzat tulajdonában és rendelkezésében lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit, segítse az önerőből távlatokban sem képes családok lakáshoz jutását.

 

A rendelet hatálya

 

2. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra, kivéve az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő, általuk hasznosított lakásokat.

 

Lakások hasznosítása

 

3. § [1] /1/ Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosításáról az Ltv. és e rendelet rendelkezései alapján – a 6. § /7/ bekezdésében és a 11. § /2/ bekezdésében szabályozott esetet kivéve – a tulajdonosi jog gyakorlója dönt.

[2]/2/ A lakások hasznosítása történhet:

-                     bérbeadás útján,

-                     elidegenítéssel,

-                     vagyonkezelővel (intézményi, társasági).

/3/ Megüresedő lakás esetén a megüresedéstől számított 30 napon belül a tulajdonosi jog gyakorlója – továbbiakban: tulajdonos – dönt a lakás további hasznosításáról.

 

ELSŐ RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

 

I. FEJEZET

A lakások bérbeadásának jogcímei

[3]4. § A lakásokat:

a/ költségelven szolgálati jelleggel,

b/ szociális helyzet alapján szociális feltételekkel,

c/ piaci alapon nem szociális jelleggel,

d/ lakásbérleti jog folytatása címen

e/lakáscsere jogcímén lehet bérbe adni.

 

A lakások bérbeadásának általános feltételei

 

5. § /1/ [4]A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja az Ltv. és e rendelet keretei között.

/2/ Lakás csak lakás céljára adható bérbe.

/3/ A bérleti szerződés határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló, de mindkét esetben maximum 5 évre szóló szerződés lehet.

/4/ A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást a Levételi Szabályzatban (1. sz. melléklet) meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

[5]/5/ A lakásbérlet feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a szerződésben kerüljön rögzítésre azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

[6]/6/ A lakás bérbeadásának érvényességéhez, a szerződés írásba foglalása szükséges.

[7]/7/ A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést eltűrni.

 

II. FEJEZET

Lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

 

6. § /1/ Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:

a/ [8] a Tiszaújvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával köztisztviselői jogviszonyban áll, vagy

b/ a Tiszaújvárosi Önkormányzat intézményeinél, társaságainál van közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, vagy

c/ a város érdekeit szolgáló munkavégzést folytat.

[9]/2/ Lakás szolgálati jelleggel 5 évre adható bérbe, melyről kérelem alapján – a munkáltató véleményének figyelembevételével – a Képviselő-testület dönt. A bérleti időszak 5 évente történő meghosszabbításáról a szolgálati jogviszony fennállása esetén – a munkáltató támogató nyilatkozata birtokában – változatlan bérleti feltételekkel a polgármester dönt. A polgármester a bérleti időszak meghosszabbításáról a Képviselő-testületet utólag tájékoztatni köteles.

/3/ Az 6. § /2/ bekezdésben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást a Levételi Szabályzatban meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, és a továbbiakban elhelyezéséről saját maga gondoskodni.

/4/ A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

/5/ A szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba a bérlő házastársán (élettársán), gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt nem fogadhat be, és a lakást albérletbe nem adhatja.

/6/ A lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkáltató véleményével ellátva - kivéve az 6. § /1/ c/ pontját - a Polgármesterhez kell benyújtani.

/7/[10]

 

III. FEJEZET

Lakások bérbeadása szociális helyzet alapján

 

7. § /1/ [11] Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása igénylés alapján történik. Az igénylések, illetve a 9. § alapján összeállított névjegyzék alapján a tulajdonos dönt az üres lakás kiutalásáról.

Szociális bérlakásra az jogosult:

a/ aki legalább 5 éves tiszaújvárosi folyamatos állandó lakcímmel rendelkezik,

b/ akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzá-tartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakása,

c/ mind a család, mind az együtt költöző közeli hozzá-tartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbért,

d/ akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzá-tartozójának tulajdonában nincs és 3 éven belül sem volt a minimálbér ötvenszeresét elérő vagy azt meghaladó értékű lakó- vagy egyéb ingatlan,

e/ akinek életvitele nem zárja ki az ilyen címen történő lakáshasználatot.

/2/ Az igénylő részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a méltányolható lakásigény mérté-két nem haladja meg.

/3/ Méltányolható lakásigény mértéke - együttlakó és költöző személyek számától függően:

                Egy fő                  1   - 1,5 szoba

                Két fő                   1   - 2   szoba

                Három fő             1,5 - 2,5 szoba

                Négy fő                2   - 3   szoba

                Öt fő és a felett    2,5 - 3   szoba

8. § /1/ Szociális alapon bérlakás iránti igényt csak a 7. §-ban meghatározott személyek, illetve család nyújthat be.

/2/ Az igényeket meghatározott forma-nyomtatványon kell a bérbeadóhoz benyújtani. Az igényléshez csatolni kell mind a család mind az együtt költöző közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.

/3/ A házasság, illetve az élettársi közösség megszűnésével a folyamatos igényjogosultság mindkét fél részéről megszűnik.

/4/ Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás áll be, azt az igénylő 8 napon belül köteles bejelenteni.

/5/ Az igénylő igényének nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha a 7. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, illetve ha az igénylő a valóságnak nem megfelelő adatot közöl.

/6/ Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely alapján nem jogosult szociális alapon bérlakásra, úgy azt köteles 8 napon belül bejelenteni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó hivatalból törli az igényt.

9. § [12]/1/ Az önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése alapján a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készít. Az önkormányzat a névjegyzék készítéséről hozott döntés esetén a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján – az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig -kezeli.

/2/ A névjegyzék a bérbeadó által vezetett nyilván-tartásban szereplő igénylők köréből áll össze.

/3/ A névjegyzék összeállítása előtt valamennyi nyilvántartásba vett igénylőnél a Szociális és Egészség-ügyi Bizottság közreműködésével a helyszínen környezettanulmányt kell készíteni.

10. § /1/ A szociális helyzet alapján kötött lakás-bérleti szerződés határozott időre - max. 5 év - köthető.

/2/ A bérleti szerződés többször meghosszabbítható illetve új szerződés köthető - max.  5 évre - amennyiben a bérlő igazolja a 7. § - ban foglalt feltételek fennállását.

 

IV. FEJEZET

[13]Lakások bérbeadása nem szociális jelleggel

 

[14] 11. § /1/ lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadása történhet bérlőkijelöléssel, bérlőkivá-lasztással, illetve árverés útján.

/2/ a bérlőkijelölésre és a bérlőkiválasztása az Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján jogosult. A döntés meghozatalánál figyelembe vett szempontokat esetenként egyedileg határozza meg.

/3/ a./ Az árverés alapján történő bérbeadás legfeljebb 5 évre szólhat.

b./ A tulajdonos döntésének megfelelő jelentkezés felhívást és az árverés szabályait a Pályáztatási Szabályzat (2. sz. melléklet) alapján kell meghirdetni. Amennyiben a második árverés is eredménytelen marad, úgy a tulajdonos 30 napon belül dönt a lakás más irányú hasznosításáról.

 

Kaució

 

12. § /1/ Az árverésen való részvétel feltétele a tárgyalás megkezdéséig kaució letétbe helyezése.

/2/ A kaució mértéke az éves bérleti díj 15 %-a.

/3/ A nyertes által letétbe helyezett kaució a bérleti díjba beszámításra kerül, az árverés többi tagja által letétbe helyezett kaució pedig visszajár.

/4/ Amennyiben a nyertes a árveréstől számított 15 napon belül a szerződéskötéstől eláll, a letétbe helyezett kaució az Önkormányzatot illeti meg.

 

V. FEJEZET

Lakások bérbeadása elhelyezési kötelezettség jogcímén

 

13. § [15]

 

VI. FEJEZET

Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás

 

14. § /1/ [16] Lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető. A lakáscseréhez minden esetben a tulajdonos jóváhagyó határozata szükséges.

/2/ A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

a/ az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

b/ a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

c/ a csere családvédelmi érdeket sért,

d/ a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka van, annak kiegyenlítéséig

e/ a lakás feletti rendelkezési jog hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig,

f/ ha a lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá.

[17]g/ Amennyiben a /2/ bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, akkor a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél

-          egészségügyi ok,

-          munkahely megváltozása,

-          lényeges személyi körülmények, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása miatt cseréli el a lakást.

/3/ A bérbeadó az e rendeletben szabályozott eseteken kívül a lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

/4/ Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

/5/ A csereszerződést írásba kell foglalni és a bérbeadó a hozzájárulást is írásban köteles megadni.

/6/ A bérbeadó a lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével  -ha a lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

 

VII. FEJEZET

A felek jogai és kötelezettségei

 

15. § /1/ A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

/2/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.

/3/ A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.

/4/ A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti- a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.  Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.

16. § /1/ A bérlő köteles gondoskodni

- a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

- az elektromos vezetékeknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről,

- a bérlőnek, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett károk meg-szüntetéséről, illetőleg a kár megtérítéséről,

- a lakás tisztántartásáról.

/2/ Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

/3/ A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

/4/ Az esetleges bérbeszámítást a bérbeadó állapítja meg.  A bérbeszámításra az e rendelet 15.  § /4/ bekezdésében foglaltak az irányadók.

[18]/5/ Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok illetve azok költsége a bérlőt terhelik.

 

Lakbér, lakáshasználati díj

 

17. § [19] /1/ [20]

[21]a./ A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

Összkomfortos:    - liftes:         157,-Ft/m²/hó

                      - nem liftes:        143,-Ft/m²/hó

Komfortos:                               129,-Ft/m²/hó

[22]b./ különszolgáltatások díja:

-          víz-, csatornaszolgáltatás a mindenkori hatályos ivóvíz- és csatorna szolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról szóló 26/1993. (XII. 23.) számú önkormányzati rendelet szerint,

-          távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) a mindenkori hatályos távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról szóló 24/1992. (XII. 23.) számú önkormányzati rendelet szerint.

-          a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő kötelezettségek – továbbiakban: közös költség - .

[23]c./ a lakások utáni víz-, csatornaszolgáltatás, valamint fűtés és használati melegvíz különszolgáltatások díját a bérlő a közműszolgáltató felé, míg a közös költség összegét a tulajdonos részére köteles megfizetni.

[24]d./ egyedi fűtésrendszerű lakás után a fűtésdíjat a bérlő köteles megfizetni a társasház felé.

[25]/2/ Költségelven, Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

Összkomfortos:    - liftes:         198,-Ft/m2/hó

                      - nem liftes:        181,-Ft/m2/hó

Komfortos:                               161,-Ft/m2/hó

A különszolgáltatások megfizetésére a 17. § /1/ bekezdésében meghatározott eljárás az irányadó.

/3/ a nem szociális jelleggel /bérlőkijelölés vagy árverés útján/ bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja a szociális jelleggel bérbe adott lakások bérleti díjának 200 %-a, mely árverés esetén licit alapárnak minősül.

[26]/4/ A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

[27]18. § /1/ Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban alaplakbér) azonos összegű lakáshasználati díjat (a továbbiakban: díj), ezt követően a 6. hónapig az alaplakbér kétszeresének megfelelő összegű díjat, a 6. hónapot követően az alaplakbér háromszorosának megfelelő összegű díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő díj ezen túlmenően nem emelkedik.

[28]/2/ Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együttlakóra tekintettel - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan-vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet.  A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.

/3/ A bérbeadó a /1/ bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

 

VIII. FEJEZET

A bérlőtársi szerződés, társbérlet[29]  

 

19. § /1/ Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

/2/ Bérlőtársi szerződést kell kötni a bérlő és a vele együttlakó házastársa, nagykorú gyermeke /örökbe-fogadott, mostoha, nevelt/, valamint szülője közös kérelmére. Az élettárs esetében a szerződéskötés csak akkor kötelező, ha legalább 5 éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, máshol beköltözhető lakása nincs. Szociális alapon bérelt lakás esetén vizsgálni kell a jogosultságot is.

[30]/3/ Tiszaújváros Önkormányzata társbérlet kialakításához nem járul hozzá.

 

IX. FEJEZET

Az albérletbe adás szabályai

 

20. § /1/ Lakást - a bérbeadó hozzájárulásával is - csak kivételesen lehet albérletbe adni.

/2/ A bérbeadó a hozzájárulást csak az 1 szobásnál nagyobb lakás esetén, legfeljebb 3 évre adhatja meg feltéve, hogy az albérletbe adó a lakásban lakik és a lakásban lakó személyekre jutó alapterület a 10 nm-t eléri.  Albérlet az egész lakásra nem létesíthető.

/3/ Szociális alapon bérbe adott bérlakás esetében hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha az albérlő egyébként szociális bérlakásra jogosult.

/4/ A hozzájárulást meg kell tagadni illetve vissza kell vonni, ha a bérlő lakbér hátralékkal rendelkezik.

/5/ Ha a bérlő a lakást hozzájárulás nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően albérletbe adja, a bérleti szerződést fel kell mondani.

/6/ A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt volt albérlő elhelyezése kizárólag a volt bérlőt terheli.

/7/ A lakás fizetővendéglátás céljából történő hasznosítására az albérletre vonatkozó előírások az irányadók.

[31]/8/ A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges

 

X. FEJEZET

Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

 

21. § [32]/1/ A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa), gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

[33]/2/ Bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével –a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

/3/ A bérleti szerződés megszűnését követően a /2/ bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.

 

XI. FEJEZET

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

 

22. § /1/ A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

/2/ A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzá-járulást köteles megtagadni ha

a/ az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,

b/ az eltartó a 14. élet évét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja,

c/ az eltartó vagy a házastársa másik beköltözhető lakással rendelkezik,

d/az eltartó egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes /leszázalékolt, rokkant nyugdíjas, stb./,

e/ a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,

f/ a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

 

XII. FEJEZET

A lakásbérlet megszűnése

 

23. § /1/ A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetés-szerű használatra alkalmas állapotban, a Levételi Szabályzat szerint köteles a bérbeadónak átadni.

/2/ A szociális alapon bérelt lakások esetében a korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a leadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.

/3/ Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem jelen rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

/4/ A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás leadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás a Levételi Szabályzat szerinti állapotáról.  Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

/5/ Az 1993. december 31-ig kiutalt lakásnál a korábban befizetett lakás használatbavételi díj a lakás leadását követő 8 napon belül visszajár, amennyiben a bérlő a lakást az /1/ bekezdés szerinti állapotban adja át a bérbeadónak. Amennyiben a lakás állapota nem megfelelő úgy a bérbeadó a lakás használatbavételi díjat visszatartja.

[34]/6/ A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a helyi rendelet 21. §-a értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli  hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

[35]/7/ A Bérbeadó 3 havi lakbértartozással érintett ingatlanok esetében a bérleti szerződést felmondja. A felmondással érintett ingatlanok esetében a lakástörvény 25. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

 

A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel

 

24. § /1/ A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon bérbe adott lakásra kötött szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet.

/2/ A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.

/3/ Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy

a/ 1994.  január 1-ét megelőzően kötött bérleti szerződés esetében a két lakás éves lakbére közötti különbség háromszorosára jogosult, mely nem lehet kevesebb a két lakás korábbi jogszabályok alapján megállapított lakás használatbavételi díjának különbségénél,

b/ 1994. január 1-től kötött bérleti szerződés esetében a két lakás éves lakbére közötti különbség három-szorosára jogosult.

[36]/4/ Pénzbeli térítés bérleti jogviszonyról történő lemondás esetén csak az 1994. december 1. előtt keletkezett, határozatlan időre szóló bérletről való lemondáskor, továbbá abban az esetben adható, ha a Tiszaújvárosban vásárolt, épített vagy az egyéb megoldással szerzett lakás szobaszámában és komfort-fokozatában eléri a bérlakás ilyen paramétereit, vagy forgalmi értéke eléri a bérlakás után megállapított térítés összegét.

/5/ A pénzbeli térítés mértéke - melybe beleszámít a 23. § /5/  bekezdésben meghatározott lakáshasználatba-vételi díj, így annál nem lehet kevesebb - a mindenkori éves lakbér

- tízszerese lakásépítés esetén

- nyolcszorosa lakásvásárlás esetén

- hatszorosa minden egyéb lakásmegoldás esetén.

[37]/6/ Az éves lakbér hatszorosának megfelelő térítést a bérlőnek a lakás Levételi Szabályzat szerinti állapotában történő leadást követő 8 napon belül köteles a bérbeadó megfizetni, kivéve a lakás /8/ bekezdés szerinti tovább használata esetén. Amennyiben az éves lakbér hatszorosánál nagyobb összegű térítési díjra tarthat a volt bérlő igényt, úgy a különbözetet a lakásvásárlás vagy lakásépítésről szóló igazolás bemutatásától számított 8 napon belül köteles a bérbeadó kifizetni.

/7/ A lakás nem megfelelő állapotban történő átadása esetén a térítési díjat csökkenteni kell az elvégzendő munkák értékével.

/8/ Lakásvásárlásnál 6 hónapig, lakásépítés esetén legfeljebb 2 évig jogosult a volt bérlő a lakás külön megállapodás alapján történő használatára. Ebben az esetben a térítés 60 %-át a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül, 40 %-át a lakás Levételi Szabályzat szerinti állapotában történő leadást követő 8 napon belül köteles a bérbeadó megfizetni.

[38]/9/ A határozatlan időre szóló szerződés felmondása esetében a lakástörvény 26. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

 

MÁSODIK RÉSZ

A LAKÁS ELIDEGENÍTÉS SZABÁLYAI

 

XIII. FEJEZET

A lakások értékesítésének jogcímei

 

25. § /1/ [39] Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat:

a./ a bérlő részére elővásárlási jog alapján,

b./ a bérlőn kívüli harmadik személy részére,

c./ üres lakást árverés útján lehet elidegeníteni,

d./ elővásárlási joggal nem érintett lakásokat árverés útján

/2/ a rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a tulajdonos dönt a lakás értékesítésének feltételeiről.

25/A. § [40] /1/ a lakás vételára – az Ltv. 52. §-a figyelembe vételével – az értékesítéssel megbízott szerv javaslata alapján megállapított helyi forgalmi érték.

 

XIV. FEJEZET

[41]Elővásárlási jog alapján történő értékesítés

 

26. § /1/ [42] Az önkormányzat az Ltv. 49. §-ban biztosított elővásárlási jog jogosultjainak, valamint a szolgálati jelleggel bérelt lakások bérlőinek – a Tiszaújváros, Rózsa út 2. szám alatti lakások kivételével - kérelme alapján, vagy a tulajdonos kezdeményezésére az e rendeletben foglaltak szerint értékesíti a lakást, amennyiben adott lakásra érvényes bérleti szerződés van kötve.

[43]/2/ A tulajdonos, illetve az elidegenítéssel megbízott szerv a határidőre benyújtott vételi nyilatkozatok beérkezésétől számított 60 napon belül megküldi a jogosultaknak az adás-vételre vonatkozó szerződéses nyilatkozatot.

/3/ A szerződéses nyilatkozatnak tartalmaznia kell:  - az ingatlan, a lakás legfontosabb ingatlan nyilvántartási és más jellemző adatait /cím, hrsz, alapterület, komfortfokozat, stb./

- az épület, a lakás tényleges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

- a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításnál figyelembe vett tényezőket,

- a fizetési feltételeket,

- egyéb feltételeket.

/4/ Ha az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatot elfogadja, az adás-vételi szerződést a /3/ pontban körülírt nyilatkozattételtől számított 60 napon belül vele meg kell kötni.  Az eladó a szerződéses nyilatkozathoz 60 napig van kötve.

/5/ [44] Valamennyi elővásárlási jogra jogosult bérlő részére, aki az önkormányzat felé a bérlemény után lakbér, víz- és fűtésdíj kintlévőséggel nem rendelkezik, biztosított az ingatlan vétele.

[45]/6/ A tulajdonos, illetve az elidegenítéssel megbízott szerv az érdekelt kérelmére – indokolt esetben – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

 

Vételár

 

27. § [46]

[47]/1/ Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakás vételárának meghatározására e rendelet 25/A § az irányadó.

 

Fizetési feltételek

 

28. § A lakások elidegenítése a vételárnak egy összegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében történhet.

 

Részletben történő fizetés

 

29. § [48] /1/ Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, kérelmére 25 év részletfizetési kedvezményt kell adni.

/2/ Részletfizetés esetén a vételár 10 %-át a szerződés megkötésekor, a vételár hátralékot pedig 25 év alatt, havonta egyenlő részletekben, 8 % kamatfizetés mellett kell megfizetni.

/3/ Amennyiben a vevő a törlesztés időtartama alatt többletbefizetést teljesít, a többlet befizetése után 10 % engedmény illeti meg.

/4/ A vételár hátralék és járulékai erejéig a részletfizetés időtartamára a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, mely az elidegenítéssel megbízott szerv feladata. az ingatlan további megterhelése csak lakásfelújítási hitel esetében lehetséges, melynek a Polgármesteri Hivatal hozzájárulása szükséges.

/5/ Az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakás tulajdonjogát másra átruházni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

/6/ Öröklési, tartási, életjáradéki szerződés és volt házastársak, valamint testvérek közös tulajdonának megszüntetése esetén amennyiben a jogügylet folytán a fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a tartozás összege a meglévő szerződés szerinti feltételekkel és a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával átvállalható.

 

Egyösszegű fizetés

 

30. § [49]A vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt 20 %-os kedvezmény illeti meg.

 

XV. FEJEZET

Bérlőn kívüli harmadik személy részére történő elidegenítés

 

31. § [50] /1/ Szociális jelleggel határozatlan időre bérbe adott önkormányzati tulajdonban lévő lakás elidegenítése a tulajdonos döntése alapján árverés útján bérlőn kívüli harmadik személy részére is lehetséges.

/2/ Kizárólag azt a lakást lehet ilyen módon elidegeníteni, mely:

-          bérlőjének legalább 3 havi lakbértartozása van és

-          az értékesítésről a tulajdonos egyedi döntést hozott.

Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

/3/ a lakás alapárát az értékesítéssel megbízott szerv javaslata alapján a tulajdonos állapítja meg, figyelembe véve a lakás lakott jellegét.

/4/ Az árverés lebonyolítását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

[51]/5/ A lakás esetében a licit induló ára a megállapított helyi forgalmi érték legyen. A bérlő tartozása az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 5/1998. (IV.10.) rendelet 9/B. §-ban foglaltak szerint kerüljön leírásra.

Üresen álló lakás elidegenítése 

 

31/A. § [52]/1/ Megüresedett önkormányzati tulajdonban álló lakást a tulajdonos döntését követően árverés útján lehet értékesíteni.

/2/ a lakás alapárát az értékesítéssel megbízott szerv javaslata alapján a tulajdonos állapítja meg.

/3/ Az árverés lebonyolítását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

[53]/4/ A lakás esetében a licit induló ára a megállapított helyi forgalmi érték legyen. A bérlő tartozása az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 5/1998. (IV.10.) rendelet 9/B. §-ban foglaltak szerint kerüljön leírásra.

 

[54]Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

[55]31/B. § Elővásárlási joggal nem érintett lakás vételárának meghatározására a rendelet 25/A. §-a  az irányadó. A vevő részére kedvezmény, vagy engedmény nem adható, a vételár teljesítésére az eladó tulajdonjogának fenntartása mellett legfeljebb 30 nap határidő biztosított. A vevő kérésére, amennyiben arról nyilatkozik, hogy a vásárláshoz pénzintézeti hitelt vesz igénybe, legfeljebb 60 nap határidő biztosítható, mely indokolt esetben meghosszabbítható.

 

XVI. FEJEZET

Korábban történt szociális alapú lakásvásárlás

32. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően szociális alapon kiutalt bérlakás részletre történt megvásárlása esetén a többletbefizetésre, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom alóli felmentésre e rendelet 29.  § - ában előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

XVII. FEJEZET

Kárpótlási jegy felhasználása elővásárlási jog alapján

 

33. § /1/ Az elővásárlási jog jogosultja, valamint házastársa a saját jogon szerzett kárpótlási jegyét névértéken a kárpótlási jegy kézhezvételét követően 1996. december 31-ig felhasználhatja a vételár kiegyenlítésére vagy törlesztésére.  Ezen időpontot követően csak a törvény által kötelezően előírt elfogadáskor használható fel kárpótlási jegy.

/2/ Amennyiben a vételár egyösszegű megfizetése készpénzben és kárpótlási jegyben történik, a 10 %-t meghaladó készpénzben befizetett részre 40 % engedmény illeti meg a vevőt.

/3/ A vételár részletben történő megfizetése esetén amennyiben a lakás megvásárlásához kárpótlási jegy kerül felhasználásra, úgy az e rendelet 30.  § /4/ bekezdésben foglalt kedvezmény csak a többletbefizetés készpénzben teljesített részére illeti meg a vevőt.

 

Árverés útján

 

34. § Nem szociális jelleggel, árverés útján értéke-sített lakások értékesítése esetén a vevő saját jogon szerzett kárpótlási jegyét csak a törvény által kötelezően előírt esetekben használhatja fel.

 

Korábban történt szociális alapú vásárlás

 

35. §  Az e rendelet hatálybalépését megelőzően szociális alapon kiutalt bérlakás részletre történt megvásárlása esetén a tulajdonos - volt bérlő és egyenes ági rokona, valamint házastársa - saját jogon szerzett kárpótlási jegyét a vételár hátralék megfizetéséhez felhasználhatja. Ebben az e rendelet 29. § /4/ bekezdésben foglalt kedvezmény csak a többletbefizetés készpénzben teljesített részére illeti meg a vevőt.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

36. § /1/ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről szóló 28/1993. /XII. 23./ rendelet 1-3. § lakásokra vonatkozó része, 4-19.§-a, 25-28. § lakásokra vonatkozó része, 29-30. §-a, valamint az e rendeletet módosító 29/1995. /XII. 08./, 16/1995. /VII. 07./, 23/1994. /XI.18./ rendeletek, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 15/1994. /VI. 15./ rendelet 1.§ lakásokra vonatkozó része, 2-9. §-a, 15.§ /1/, /3/ bekezdése, 1.sz. melléklete, valamint az e rendeletet módosító 33/1995. /XII. 22./ rendelet, 29/1994. /XII. 01./ 1-6. § -a, és az 5 /1996. /III. 08./ rendelet.

 

 

1. sz. melléklet

 

Levételi szabályzat a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás célú helyiségekre

 

[56] Hivatkozva Tiszaújváros Önkormányzatának a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 20/1996. (VII.11.) számú, illetve a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 23/1998. (VII.15.) számú rendeleteinek a bérlő és bérbeadó kötelezettségeire vonatkozó szakaszaira, a lakás-illetve helyiség-gazdálkodással megbízott szerv – továbbiakban bérbeadó – az alábbiak szerint köteles eljárni a megüresedett bérlemények levétele során:

1./ A bérlő a lakást, illetve a nem lakás célú helyiséget és azok tartozékait, valamint berendezéseit a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

2./ A bérlemény tartozékai:

- burkolatok (fal- és padlóburkolatok)

- nyílászárók és tartozékaik

3./ A bérlemény berendezési tárgyai:

- főzőkészülék (gáztűzhely, főzőlap a hozzájuk tartozó szerelvényekkel és tartozékokkal)

- fűtőberendezés (egyedi konvektor, elektromos kályha, radiátor a hozzájuk tartozó szerelvényekkel)

- melegvíz ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, gáz-, villanybojler a hozzájuk tartozó szerelvényekkel)

- egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdő-kád, zuhanyozó, mosdó, WC tartály, WC csésze a hozzájuk tartozó szerelvényekkel és tartozékokkal)

- szellőző berendezés

- beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény, egyéb átadáskor meglévő szekrények és tartozékaik)

- karnis, redőny, vászonroló, napvédő függöny,

- csengő, kaputelefon lakásban lévő készüléke

- a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók, csatlakozóaljak

- kábel tv csatlakozóalj, illetve kábel

- víz-, szennyvíz-, gáz-, elektromos vezetékek, szellőző-cső lakásban lévő szakaszai

- vízórák

- fürdőszobai tükör

- postaláda és tartozéka

- az átadáskor külön felvett jegyzőkönyv szerinti egyéb berendezések

4./ A szabályzat szerint a rendeltetésszerű használatra alkalmasság feltételei: Minden esetben a tartozékok és berendezési tárgyak hiánytalan megléte.

Állapota:

Burkolatok:

- parketta: összesen 2 ncm -nél nagyobb hiba /égés, kopás, stb./ nincs, hézagmentes, szegély lécek megvannak, nem penészes, nem vizes, egyenletes felületű, 1 évnél régebbi bérlet esetén csiszolás, lakkozás szükséges

- szőnyegpadló: összesen 2 ncm -nél nagyobb hiba nincs, tiszta, szennyeződés menetes, minden esetben gépi tisztítás szükséges

- PVC: összesen 2 ncm -nél nagyobb hiba nincs, tiszta, kopásmentes

- falak: egybefüggő, új hatású minden helyiségben, tapéta nem színeltérő, tiszta

- szoba: mésztől magasabb értékű festék vagy tapéta

- előszoba: mésztől magasabb értékű festék vagy tapéta

- konyha: meszelés vagy mésztől magasabb értékű festék

- fürdőszoba, WC: meszelés

- mennyezet: egybefüggő, új hatású minden helyiségben, tiszta, meszelve vagy festve

Nyílászárók:

- ablakok: jól zárható, festés egybefüggő, tiszta, új hatású

- ajtó: jól zárható, festés egybefüggő, tiszta, új hatású, kulcsok megvannak

Főzőkészülék: működőképes, tartozékai megvannak /rács, tepsi/

Fűtőberendezés: működőképes, radiátor festése újszerű

Melegvíz ellátó berendezés: működőképes

Egészségügyi berendezések: működőképes, zománchiba nincs repedés mentes, tiszta, vizes szerelvények nem csöpögnek, jól tömítettek (csaptelep, szifon)

Szellőző berendezés: működőképes, tiszta

Beépített bútor: tiszta, festés újszerű, egybefüggő, jól zárható, kulcs megvan, polcok megvannak

Függöny: szakadásmentes

Csengő, kaputelefon: működőképes

Kapcsolók, csatlakozóaljak: működőképes, törésmentes

Kábel tv csatlakozóalj, kábel: működőképes, törésmentes

Vezetékek, csövek: festés újszerű, tiszta, szakszerűen szerelt, működőképes

Vízórák: hitelesített, működőképes

Fürdőszobai tükör: törésmentes

Postaláda: zárható, kulcs megvan

5./ A bérleményben lévő gázkészülékeket a bérlő köteles a leadás előtt a TIGÁZ-al kiköttetni.

6./ Amennyiben a bérlemény átadásakor felvett jegyzőkönyvben rögzítve volt a lakás, illetve helyiség állapota, abban az esetben levételkor ezt az állapotot kell figyelembe venni.

7./ Bérbeszámítás keretében történt felújítás esetén a felújított állapotban köteles a bérlő leadni a bérleményt.

8./ A bérbeadó átvételkor tételesen köteles ellenőrizni a helyiség állapotát, tartozékait, berendezéseit, arról jegyzőkönyvet köteles készíteni.

9./ Hiányosság esetén annak kijavításáig a lakás, illetve helyiség nem vehető le, a bérlő ebben az esetben a rendelet szerinti használati díjat köteles fizetni a bérlemény leadásáig.

Ezen szabályzat mellékletét képezi Tiszaújváros Önkormányzatának a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 20/1996. /VII.11/ számú, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 21/1996.  /VII.11./ számú rendeleteknek.

 

2. sz. melléklet

Pályáztatási Szabályzat

 

[57] Hivatkozva Tiszaújváros Önkormányzatának a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 20/1996. (VII.11.) számú, a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésről szóló 23/1998. (VII.15.) számú, továbbá a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás céljára kijelölt telekingatlanok hasznosításáról szóló 22/1998. (VII.15.) számú rendeletek lakás, helyiség, telekingatlan – továbbiakban ingatlan – pályáztatásra vonatkozó szakaszaira, a versenyeztetések során az alábbiak szerint köteles eljárni az ezzel megbízott szervezet.

 

Első fejezet

Árverés

I. Hirdetmény kiírása

 

1./ A hirdetménynek tartalmaznia kell:

- az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át,

- az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)

- hasznosítás módját (bérbeadás, értékesítés, egyéb)

- a hasznosítás részletes feltételeit

- az árverésen való részvétel feltételeit

- az ingatlan megtekintési lehetőségét

- a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét, határ-idejét

- árverés helyét, idejét

2./ A hirdetmény kiírásának helye, ideje A hirdetési felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, valamint egy helyi lapban vagy a helyi kábel TV képújságában kell közzé tenni egy alkalommal. A hirdetmény kiírásának ideje minimum 15 nap.

 

II. Árverés lefolytatása

 

1./ Az árverés levezetésével megbízott személyt - továbbiakban levezető elnök - a jegyző jelöli ki.

2./ A levezető elnök ellenőrzi az árverésen megjelentek körét, illetve a részvétel jogosultságát. Az árverésen csak az érvényes jelentkezést benyújtott személyek vagy azok megbízottjai vehetnek részt.

3./ A levezető elnök átveszi a meghatározott összegű kauciót készpénzben, átvételi elismervény ellenében.

4./ A levezető elnök ismerteti az árverés szabályait, illetve a kikiáltott ingatlan fontosabb adatait.

5./ A levezető elnök közli az árverés megkezdését, illetve a kikiáltási árat.

6./ Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.

7./ Az árverés nyertese az aki, a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg.

8./ A levezető elnök kihirdeti az árverés vég-eredményét.

9./ A sikertelen résztvevőknek a befizetett kaució összege visszafizetésre kerül.  10./ Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyv-vezető, a pályázat nyertese, valamint a két legmagasabb ajánlatot tevő aláír.

 

III. Szerződéskötés

 

1./ A nyertes ajánlattevő az árveréstől számított 15 napon belül köteles az ingatlanra vonatkozó szerződést megkötni. Értékesítés esetén a szerződéskötést követő 30 napon belül a vételárat a vevőnek meg kell fizetni.

2./ Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertes hibájából nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételárat a vevő 30 napon belül nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően. Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, az árverést meg kell ismételni.

 

Második fejezet

Versenytárgyalás

I. Pályázati felhívás kiírása

 

1./ A felhívásnak tartalmaznia kell:

- az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át,

- az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, műszaki állapot, közművesítettség, stb.)

- hasznosítás módját /bérbeadás, értékesítés, egyéb/

- a hasznosítás részletes feltételeit

- az elbírálásra vonatkozó szempontokat

- a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit

- az ingatlan megtekintési lehetőségét

- a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét

- a pályázatok felbontásának helyét, idejét

- a versenytárgyalás helyét, idejét

2./ A pályázati kiírás helye, ideje A pályázati felhívást  minimálisan a Polgármesteri  Hivatal hirdető tábláján,  valamint egy  helyi lapban  vagy a helyi kábel TV képújságában kell közzé tenni két alkalommal. A hirdetmény kiírásának ideje minimum 30 nap.

 

II. Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás lefolytatása

 

1./ [58] A pályázatok felbontására a Gazdasági, Vagyonkezelési és Beruházási Bizottság elnökének jelenlétében a Polgármesteri Hivatal illetékes szakembere(i) jogosult(ak).

2./ A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

3./ A pályázó köteles a megfelelő összegű kaució befizetésére a meghirdetett pályázat bontás napjáig, melyet igazolni kell. A befizetés csekken vagy átutalással történhet. Az eredménytelenül pályázóknak a befizetett kauciót 8 napon belül vissza kell utalni.

4./ A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek.

5./ Érvénytelen a pályázat ha:

- olyan pályázó nyújtotta be aki nem volt jogosult pályázni,

- azt a beadási határidő után adták be,

- az nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek,

- a megfelelő összegű kaució nem lett befizetve Az érvénytelenül pályázók a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

6./ [59] Az ajánlatok elbírálását a Városi Önkormányzat Gazdasági, Vagyonkezelési és Beruházási Bizottsága végzi.

7./ Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges a pályázótól felvilágosítást lehet kérni. A benyújtott pályázatok azonban nem módosíthatók.

8./ A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni.  A kihirdetésen jelen nem lévő pályázókat a döntésről haladéktalanul értesíteni kell.

9./ A nyertes pályázóval az ajánlatában foglaltaknak megfelelően a kihirdetéstől számított 15 napon belül a szerződést meg kell kötni.

[60] Ezen szabályzat mellékletét képezi Tiszaújváros Önkormányzatának a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 20/1996.(VII.11.) számú, a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletéről valamint elidegenítéséről szóló 23/1998. (VII.15.) számú, továbbá a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás céljára kijelölt telekingatlanok hasznosításáról szóló 22/1998. (VII.15) számú rendeleteknek.

 

Dr. Molnár Tamás sk.                                                      Bráz György sk.

                 jegyző                                                                polgármester