Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A rendelet hatálya

1. §

 

(1) A rendelet hatálya kiterjed – ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – a Tiszaújváros közigazgatási területén lakcímmel rendelkező:

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt, Tiszaújváros közigazgatási területén élő személyekre.

 

2. Eljárási rendelkezések

2. §

 

(1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni.

(2)[1] A rendeletben foglalt szociális támogatások kezdeményezésére a szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézmények vezetői, valamint a Nemzetiségi Önkormányzatok testületei is jogosultak.

(3) A benyújtott támogatási kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a kérelmező milyen egyéb szociális ellátásra vagy mentális gondozásra szorul, és szükség esetén kezdeményezni kell az ellátási formák kiterjesztését.

 

3. §

 

(1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához felhívhatja az ügyfelet arra, hogy a maga, valamint a vele egy családban, illetve a vele egy háztartásban élő személyek azonosításához szükséges adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, és az adatokra vonatkozó igazolásokat – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. §-ában foglaltak kivételével – csatolja.

(2)[2] A havi egy főre, illetve az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításához az alábbi igazolások szükségesek:

a) havi rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a munkáltató által kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről kiállított munkáltatói igazolás,

b) társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló irat,

c)[3] nyugellátás, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás és korhatár előtti ellátás folyósítása esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által év elején kiadott, az ellátás összegét tartalmazó irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap jövedelmét igazoló irat,

d)[4] járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátás esetén az azt megállapító jogerős határozat,

e)[5] társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagának kiszámításához: adóbevallással már lezárt időszakról jövedelemigazolás, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, még nem lezárt adóévi jövedelemről nyilatkozat,

f) gyermektartásdíj esetén a jogerős bírósági határozat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó havi átvételét bizonyító bankszámla kivonat vagy postai feladóvevény, ezek hiányában a törvényes képviselő által tett nyilatkozat,

g) egyéb, havi rendszerességgel nem mérhető jövedelem esetén nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó átlagjövedelméről.

h) felsőoktatási intézményben tanulók esetén az intézmény igazolása a kérelem benyújtását megelőző havi ösztöndíjról.

(3) Az egy főre, illetve az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem számításánál az Szt. 10. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) E rendelet alapján szociális ellátásban részesülők a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények, jövedelmi adatok megváltozásáról 15 napon belül kötelesek értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(5) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága a 12. melléklet szerinti környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

(6) A tényállás tisztázása érdekében a döntést előkészítő szervnek az alábbi esetekben indokolt környezettanulmányt készítenie:

a)                méltányosságból nyújtott támogatások elbírálásához,

b)                fellebbezések elbírálásához,

c)                 ha a kérelmező által becsatolt jövedelemigazolásokból a kérelmező életkörülményeire tekintettel az állapítható meg, hogy a család vagy háztartás jövedelme nem fedezi a kiadásaikat,

d)                az ápolási díj megállapítását megelőzően.

(7) A támogatások elbírálásához egy évnél nem régebbi környezettanulmányok használhatók fel.

 

4. §

 

(1) A rendelet alapján megállapított támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az igénybevevőt visszafizetésre kell kötelezni a Szt. 17. §-ában foglaltak szerint.

(2)[6] Ha helyi önkormányzat képviselő-testületének szociális hatáskört gyakorló szerve – a hatáskörébe tartozó szociális ellátások esetén – megtérítést rendel el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné:

a) méltányosságból csökkentheti, elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának vagy háztartásának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

b) 12 havi részletfizetést állapíthat meg, ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik.

 

5. §

 

A kérelem elbírálása során a rászorultság tekintetében méltánylást érdemlő körülmények:

a) köztudomású elemi kár,

b) 15 napot meghaladó kórházi kezelés,

c) 45 napot meghaladó táppénzes állomány,

d) krónikus betegség,

e) nagy összegű lakáskölcsön törlesztése (1 M Ft felett),

f) három, vagy több gyermek nevelése,

g) gyermek egyedül nevelése,

h) legalább egy évet meghaladó folyamatos munkanélküliség,

i) rokkantság, vagy súlyos fogyatékosság,

j) fogyatékkal élő gyermek nevelése,

k) 65. életévét betöltött egyedül élő személy.

 

6. §

 

(1) A rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokat – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén az ellátás házipénztárból kifizethető.

(2) A nem rendszeres támogatást – ha a rendelet másként nem rendelkezik – a megállapítást követő 8 munkanapon belül a kedvezményezett címére ki kell utalni. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén a támogatás házipénztárból a döntést követően kifizethető.

(3)[7] A rendelet alapján megállapított rendszeres és nem rendszeres támogatások a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ igazgatójához, illetve közüzemekhez, szolgáltatókhoz, társasházakhoz, lakásszövetkezetekhez is utalhatók.

3. Értelmező rendelkezések

7. §

 

A rendelet alkalmazásában:

1. Kábel TV: az a jelszolgáltató, aki televíziós műsorszolgáltatást nyújt.

2. Különélő: azon házastársak, akiknek lakcíme különböző.

3. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

a) közös háztartásban élő közeli hozzátartozók öregségi nyugdíjminimumot meg nem haladó egy főre jutó átlagos jövedelme mellett e személyek hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,  a családfenntartó, közeli hozzátartozó halála, a  munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélküliség, amely a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe,

b) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár, illetőleg a lakhatást biztosító épület meghibásodása,

c) lakáshasználat jogának elvesztése, hajléktalanná válás,

d) bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

e) egyedülálló személynek az öregségi nyugdíjminimum alatti pénzösszeggel büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátása.

4. Időszakosan bekövetkezett, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma:

a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás újra üzembe helyezésének anyagi terhe, feltéve, ha a hátralék rendezése megtörtént,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés.

 

4. Pénzbeli és természetbeni ellátások

 

Lakásfenntartási támogatás

8. §[8]

 

Adósságkezelési szolgáltatás

9. §

 

(1) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az a személy,

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és az (5) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 220%-át, egyedül élő személy esetében a 250%-át, valamint

c) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósságkezelésbe bevont adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (a továbbiakban: önrész) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, illetve amennyiben részére az adósságkezelési szolgáltatás keretében előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléket biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.   

(2) A településen elismert minimális lakásnagyság mértéke az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően:  

a)                 2 személyig                         2    lakószoba,

b)                 3 személyig                         2,5 lakószoba,

c)                 4 személyig                         3    lakószoba,

d)                 5 személyig                         3,5 lakószoba,

e)                 6 személyig                         4    lakószoba,

minden további személyig további fél lakószoba. Félszobának tekintendő a lakószoba 6-12 m²-ig, egész lakószobának 12 m² felett. A településen elismert lakás minősége: bármely komfortfokozatú lakás.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelmek benyújtása folyamatos.

(4) A 3. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:

a) a 3. melléklet szerinti, az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolás az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

b) hitelt érdemlő igazolás a lakott lakás nagyságáról és szobaszámáról,

c) albérlet vagy önkormányzati lakásbérlet esetén bérleti szerződés,

d) szívességi lakáshasználat esetén a lakásfenntartási költségek viseléséről szóló megállapodás, ennek hiányában a tulajdonos nyilatkozata,

e) az adósságcsökkentési támogatásba bevont, szolgáltató által kiállított utolsó havi közüzemi számla.

(5)[9] Az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósságok típusa:

a)       távhőszolgáltatási díjtartozás,

b)       víz- és csatornahasználati díjtartozás,

c)    vezetékes gázdíjtartozás,

d)    áramdíjtartozás,

e)[10] közös költség hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

f)    lakbérhátralék.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Amennyiben a jogosult a készülék leszerelését a felszereléstől számított egy éven belül kéri, akkor a beszerzés és felszerelés költségeit időarányosan meg kell térítenie, kivéve, ha a felszereléstől számított egy éven belül lakcíme megváltozik.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséhez, valamint az előrefizetős fogyasztást mérő készülékek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez az önkormányzat – az (5) bekezdésben felsorolt adósságtípusokra vonatkoztatva – a szolgáltatókkal együttműködési megállapodásokat köt.

(8) Az adósságkezelési szolgáltatás nyújtásánál a kezelendő adósságok összegének felső határa 320.000 Ft. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke a kezelésbe vont adósságok 75%-a, legfeljebb 240.000 Ft.

(9) A többféle adósság kezelésére irányuló kérelem esetén az adósságcsökkentési támogatást a kezelt tartozások arányában felosztva kell meghatározni. Ha a kezelendő adósságok együttes összege nagyobb, mint amennyit a (8) bekezdés meghatároz, akkor a támogatást ahhoz az adóssághoz kell nyújtani, amely az adós lakhatási feltételeinek megtartását leginkább veszélyezteti.

(10) Az adósságkezelés időtartama legfeljebb 18 hónap, mely méltánylást érdemlő körülmények esetén egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra meghosszabbítható.

(11) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az adós vállalásától függően az alábbiak szerint történik:

a) ha az adós egyösszegben fizeti meg adóssága rá eső önrészét, úgy az adósságcsökkentési támogatás is egyösszegben kerül megállapításra és folyósításra,

b) ha az adós részletekben fizeti meg adóssága rá eső önrészét, akkor az adósságcsökkentési támogatás a részletek arányában kerül megállapításra és folyósításra.

(12) Az adósságcsökkentési támogatásnak a követelés jogosultja részére történő átutalásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a határozatban foglaltak szerint egyösszegben, vagy utólag, minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben.

(13) Ha az adós a kérelem benyújtásakor az önrész egyösszegű megfizetését vállalja, számára adósságkezelés jogcímén lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(14) A lakásfenntartási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik, vagy a befizetést követő hónap első napjától, ha az adós a tartozását az adósságkezelés időtartama alatt bármikor egyösszegben megfizeti.

(15) Az adósságkezelési tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata keretében működik. A tanácsadó feladata:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását, készségét, és ezek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

c) egyénre szabott adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, mely tartalmazhatja az adós hozzájárulását az adósággal kapcsolatos adatainak az adósságkezelés folyamatában való felhasználásra, előírhatja a bevételek és a kiadások nyomon követését szolgáló háztartási napló vezetését, amely akkor indokolt, ha az adósság keletkezése a háztartási költségvetés hibás tervezésének a következménye,

d) a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül az adósság rendezésének feltételeiről a megállapodás egy példányának megküldésével a Polgármesteri Hivatalt értesíti,

e) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozó útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és haladéktalanul jelzi a Polgármesteri Hivatalnak az adós fizetési képességének megváltozását,

f) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, megszüntetését,

g) figyelemmel kíséri az adós és a követelés jogosultjai között kötendő megállapodásokat, melyek egy-egy másolati példányát a Polgármesteri Hivatalnak megküld,

h)[11] kezeli az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján az adós által rendelkezésre bocsátott adatokat és információkat,

i) kezeli és nyilvántartja a rendeletben meghatározott adatokat, nyilatkozatokat és igazolásokat.

(16) Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevétele alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

a) írásban hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez,

b) az adósságcsökkentési támogatást megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 8 napon belül megállapodást kötni az adósságkezelési tanácsadóval, és a követelés jogosultjaival,

c) közreműködni az adósságkezelési megállapodások kidolgozásában, és a követelés jogosultjaival kötött megállapodások egy-egy példányát a tanácsadó rendelkezésére bocsátani,

d) az önrész és a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek befizetését legkésőbb a határozatban foglalt záró időpontig igazolni,

e) havonta legalább egy alkalommal egyéni tanácsadáson részt venni, és személyesen találkozni a tanácsadóval, illetve ha a tanácsadó szükségesnek ítéli – a megállapodás alapján – a tanácsadásba az adós háztartásának tagjai is bevonhatók,

f) a tanácsadót folyamatosan tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

g) a tanácsadásról való távolmaradását és annak okát 5 nappal a tanácsadás előtt jelezni, új időpontot egyeztetni.

(17) Az adósságkezelési szolgáltatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

 

 

Aktív korúak ellátása

10. §

 

(1)[12] Az aktív korúak ellátására jogosult személy – az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül – a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint:

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert tisztaságának biztosítása, az ott található szemét eltávolítása,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c) az ingatlan előtti járda rendben tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a lakás folyamatos takarítása, tisztán tartása, belső rendjének, higiéniájának fenntartása,

e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állapotot az ellátására való jogosultság időtartama alatt fenntartani.

(3)[13] Az Szt. 34. § (2) és 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, meg kell szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát annak a személynek, aki a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására történő felszólítást követő 15 napon belül kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben meghatározott szabályok betartását a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

 

Aktív korúak együttműködésére vonatkozó

szabályok

11. §[14]

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontjában nevesített személyek részére a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában vállalja a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központtal (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt intézmény) való együttműködési kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés keretében az a személy, akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles jelentkezni az együttműködésre kijelölt intézménynél,

b) az (1) bekezdés szerinti intézménynél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

c) a beilleszkedését segítő programról írásban az együttműködésre kijelölt intézménnyel megállapodik, továbbá,

d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e) havonta egy alkalommal az együttműködésre kijelölt intézménynél az általa megadott időpontban megjelenik,

f) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik a Polgármesteri Hivatallal.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) egyéni mentális állapotfelmérés,

b) mentális gondozás, szociális-pszichológiai tanácsadás,

c) átfogó információgyűjtés és álláskeresési tanácsadás,

d) munkajogi tanácsadás,

e) egyéni képességfejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, illetőleg a munkavégzésre felkészítő programok.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) elmulasztja az együttműködésre kijelölt intézménynél a rendszeres szociális
segélyt megállapító határozatban előírt határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg,

c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.

(5) A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség jogosult részéről, neki felróhatóan, két éven belül történő ismételt
megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

(6) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti eseteken kívül az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha:

a) legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatolja, vagy

b) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg vagy kényszergyógykezelés alatt áll, és egészségi állapotát szakorvos által kiállított igazolással alátámasztja, vagy

c) veszélyeztetett terhes és ezt szakorvos igazolja.

(7) A (6) bekezdés alapján rendszeres szociális segély csak a jogosultsági feltételeket megalapozó dokumentumok és szakvélemények érvényességi idejéig állapítható meg.

(8) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy támogatásának folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni, ha a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására történő felszólítást követő 15 napon belül kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

 

 Ápolási díj

12. §

 

(1) Ápolási díjra jogosult az Szt. 41. § (1) és 43/A. § (1) bekezdésén túl az Szt.
43/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az a nagykorú tiszaújvárosi lakcímmel rendelkező lakos, aki az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tartós betegségben szenvedő, 18. életévét betöltött hozzátartozóját ápolja, és családjában az egy
főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díjról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(4) Az ápolási díj megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság felülvizsgálatakor – az ápolási kötelezettség teljesítésére is tekintettel – környezettanulmányt kell készíteni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alapján megállapított ápolási díjat a polgármester megszünteti, amennyiben az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti. Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolt személy részére nem biztosítja

a) a megfelelő életkörülményeket,

b) a megfelelő ápolást, gondozást,

c) a megfelelő személyi higiéniát,

d) a megfelelő ellátást.

(6) Amennyiben az ápoló személy tevékenysége – a környezettanulmány megállapításai vagy a háziorvos jelzése alapján – a fentiek közül legalább egy feltételnek nem felel meg, az ápolási díjat meg kell szüntetni.

(7) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez a Polgármesteri Hivatal – írásos felkérése alapján – bevonhatja a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központot, mely

a)                a felkérést követő 8 napon belül a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését és

b) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet.

 

Átmeneti segély

13. §

 

(1)                        Az Szt. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével, átmeneti segély adható annak a személynek vagy családnak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan bekövetkezett vagy tartósan fennálló létfenntartási problémákkal küzd, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 120%-át, egyedül élő esetén a 170%-át.

(2) Átmeneti segély egyedül élő személynek vagy családnak évente legfeljebb négy alkalommal, legalább két-két hónap eltéréssel állapítható meg.

(3)[15] A rendkívüli átmeneti segély minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-a. A tárgyévben megállapított rendkívüli átmeneti segély együttes összege egy család esetében az öregségi nyugdíjminimum 230%-át nem haladhatja meg.

(4) Az átmeneti segély a kérelmező rendkívüli élethelyzetére tekintettel az 5. §-ban foglaltakat figyelembe véve, továbbá a 7. § 3. és 4. pontja alapján méltányosságból is megállapítható, mely során az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételektől, a segélyezés gyakoriságától, továbbá a (3) bekezdésben megjelölt támogatási értékhatártól a döntést hozó eltérhet.

(5) Az átmeneti segély természetbeni ellátás formájában különösen intézményi térítési díj megfizetésére, közüzemi díjhátralékra, egyéb ellátás kifizetésének átvállalására, illetve a jogosult közvetlen költségeinek átvállalására is nyújtható.

a)[16] Természetbeni ellátási forma megállapítása esetén a támogatás összegét a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, illetve közüzemekhez, szolgáltatókhoz kell utalni. A Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz utalt támogatásoknál az intézmény a támogatás természetbeni ellátás formájában történő biztosításáról a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ bevonásával gondoskodik, és a felhasználásáról a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ igazgatója 30 napon belül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

b) A természetbeni ellátást utalvány formájában is lehet biztosítani, különösen élelmiszer, tüzelő vásárlására.

(6) Az átmeneti segélyről, méltányossági jogkör gyakorlásáról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(7) Az átmeneti segély iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

 

Gyógyszertámogatás

14. §[17]

 

(1) Átmeneti segély alkalmanként gyógyszertámogatásként is megállapítható annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedül élő esetén a 230%-át nem haladja meg, és

a)       a havi gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a család egy főre jutó havi  jövedelmének a 10%-át, vagy

b)      gyógyászati segédeszköz költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50%-át.

(2) A kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni szükséges:

a)       a gyógyszerköltség igazolását az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon,

b)      gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén a szakorvos egy hónapnál nem régebbi részletes igazolását, valamint a forgalmazók által kiállított egy hónapnál nem régebbi számlát a költségekről.

(3)[18] A támogatás egyszeri összege gyógyszervásárlás esetén az orvos által leigazolt havi gyógyszerköltség legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át. A támogatás gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Gyógyszertámogatás évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg.

(4) A közgyógyellátásban részesülő személy gyógyszertámogatásra is jogosult az (1)-(3) bekezdésben fennálló feltételek esetén, ha igazolja, hogy negyedéves gyógyszerkeretét kimerítette.

(5) Gyógyászati segédeszközök esetében csak a hatályos jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre adható támogatás.

(6) A támogatást gyógyszervásárlás esetén természetbeni ellátásként utalvány formájában is lehet biztosítani.

(7) A hatáskör gyakorlója a támogatásról 8 napon belül dönt. A döntést követően a támogatást pénzbeli ellátás esetén azonnal ki kell utalni, természetbeni ellátás esetén az utalványt a támogatott részére haladéktalanul át kell adni.

(8)    A gyógyszertámogatásról, a méltányossági jogkör gyakorlásáról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

Rendszeres átmeneti segély

15. §

 

(1) Átmeneti segély havi rendszerességgel is megállapítható annak a tartósan létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került kérelmezőnek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő személy esetén a 150%-át.

(2) Aktív korú, jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetén az átmeneti segély megállapításának további feltétele, hogy a munkaügyi központtal együttműködjön.

(3) A támogatás pénzben vagy természetben hat hónapra állapítható meg.

(4) Közös háztartásban élők közül rendszeres átmeneti segély egyidejűleg csak egy személynek állapítható meg. A rendszeres átmeneti segély folyósításának megszűnésétől számított hat hónapon belül újabb támogatásra sem a kérelmező, sem a háztartásában élő más személy nem jogosult.

(5) A támogatás mértéke nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, de nem haladhatja meg annak 50%-át.

(6)[19] A rendszeres átmeneti segély természetbeni ellátás formájában különösen intézményi térítési díj megfizetésére, közüzemi díjhátralékra, egyéb ellátás kifizetésének átvállalására, a jogosult közvetlen költségeinek átvállalására nyújtható. Természetbeni ellátási forma megállapítása esetén a támogatás összegét a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, illetve közüzemekhez, szolgáltatókhoz kell utalni. A Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz utalt támogatásoknál az intézmény a támogatás természetbeni ellátás formájában történő biztosításáról a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ bevonásával gondoskodik, és a felhasználásáról a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ igazgatója 30 napon belül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

(7) A rendszeres átmeneti segélyről, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(8) Az ellátást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani és amennyiben a havi rendszerességgel adott átmeneti segély nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(9) A rendszeres átmeneti segélyt a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

Közgyógyellátás

16. §

 

(1) Az Szt. 50. § (3) bekezdés szerinti közgyógyellátásról a jegyző jogosult dönteni.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult:

a) az az egyedül élő személy, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 270%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja,

b) az a kétfős családban élő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 210%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja,

c) az a három vagy több fős családban élő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

Temetési segély

17. §

(1) Az Szt. 46. §-ában előírt feltételek és a rendeletben részletezett helyi szabályok alapján temetési segély állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300%-át és

a)                 a meghalt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy

b)                 aki az eltemettetésre köteles volt ugyan, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély pénzbeli támogatás, összegét a döntést követő 3 munkanapon belül az eltemettető részére ki kell utalni, rendkívüli élethelyzet esetén a házipénztárból ki kell fizetni.

(3) A segély iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló számla kiállításának napjától számított 60 napon belül a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ezt követően beérkezett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(4) A temetési segély összege:

a)[20] öregségi nyugdíjminimum 140%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át,

b)[21] az öregségi nyugdíjminimum 100%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150–300%-a között van, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 200-300%-a között van.

(5)  A Polgármesteri Hivatal minden évben megvizsgálja a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét.

(6) A temetési segélyről, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni. A Polgármesteri Hivatal a jogosultság igénybevételének jóhiszeműségét a segély évi egy alkalomnál gyakoribb igénybevétele esetén vizsgálja.

 

Köztemetés

18. §

 

(1) A polgármester az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével gondoskodik az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Tiszaújvárosban a köztemetés helye a sajószögedi Városi köztemető és a tiszasze-derkényi Református temető.

(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb test-temetés rendelhető el.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltséget az önkormányzat nem vállalja fel.

(5) A köztemetés költsége magában foglalja az egészségügyi intézményben végzett halottkezelési tevékenység és a halottszállítás díját is.

(6) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat

a)       a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b)      az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(7) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(8) A köztemetésről a tudomásszerzést követően azonnal intézkedni kell.

Szemétszállítási díjmentesség

19. §

 

(1) Szemétszállítási díjmentességre jogosult az a tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki

a)       65. életévét betöltötte és egyedül él, vagy

b)      önálló háztartásban élő házastársak/élettársak, ha legalább az egyikük a 65. életévét betöltötte, vagy

c)       65. életévét betöltötte, egyedül vagy házastársával/élettársával él, és háztartásában kiskorú gyermek, illetve középfokú vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

d)      65. életévét betöltötte és háztartásában más 65. év feletti vagy fogyatékos személy is él, vagy

e)       65. életévét betöltötte és a háztartásában élő személy vagy személyek egy főre jutó havi jövedelme, ha a kérelmezővel egy fő él együtt nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyéb esetekben a 150%-át, és a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy évvel már Tiszaújvárosban lakóhellyel rendelkeztek, és a tiszaújvárosi lakóingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, haszonélvezői, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlői, bérlőtársai és életvitelszerűen ott laknak.

(2) A szemétszállítási díjmentességet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(3) A kérelmező ingatlan- és népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a  Polgármesteri Hivatal  ellenőrzi.

(4) A díjmentességre való jogosultságot a döntés napját követő hónap első  napjától kell megállapítani.

(5) Megszűnik a díjmentességre való jogosultság, ha igénybe vevő

a)                 elhunyt,

b)                 Tiszaújvárosból elköltözött,

c)                 a lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(6) A díjmentességre való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója /örököse/ köteles 15 napon belül bejelenteni, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni.. A díjmentességet a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) A díjmentességről, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás  visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(8) A díjmentességet igénybevevőkről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, valamint a határozat egy példányával köteles értesíteni a szemétszállítási szolgáltatót, illetve a közös képviselőt a jogosultság megállapításáról, illetve annak év közbeni megszűnéséről.

(9) A díjmentesség biztosítása miatt kieső árbevételt a Polgármesteri Hivatal a szemétszállítási szolgáltatást nyújtó felé havonta, számla ellenében megtéríti.

 

Kábel TV előfizetési díjtámogatás

20. §

 

(1) Kábeltévé előfizetéséhez támogatásra jogosult az a tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki

a)                      65. életévét betöltötte és egyedül él, vagy

b)                     önálló háztartásban élő házastársak/élettársak, ha legalább az egyikük a 65. életévét betöltötte, vagy

c)                      65. életévét betöltötte, egyedül vagy házastársával/élettársával él, és háztartásában kiskorú gyermek, illetve középfokú vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

d)                     65. életévét betöltötte és háztartásában más 65. év feletti vagy fogyatékos személy is él, vagy

e)                      65. életévét betöltötte és a háztartásában élő személy vagy személyek egy főre jutó havi jövedelme, ha a kérelmezővel egy fő él együtt nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyéb esetekben a 150%-át, és a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy évvel már Tiszaújvárosban lakóhellyel rendelkeztek, és a tiszaújvárosi lakóingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, haszonélvezői, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlői, bérlőtársai és életvitelszerűen ott laknak.

(2) A támogatást a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(3) A kérelmező ingatlan-, népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(4) A támogatásra  való jogosultságot a döntés napját követő hónap első  napjától kell megállapítani.

(5) A támogatás mértéke a kábeltévé előfizetési díja, de legfeljebb havi 1.800 Ft. A kérelmező köteles becsatolni a szolgáltatóval kötött szerződés másolatát.

(6) A támogatás összegének átutalása az ügyfél részére negyedévente utólag postai úton  történik az alábbi utalási időpontokig:

a)                 április 5.,

b)                 július 5.,

c)                 október 5.,

d)                 január 5.

(7) Meg kell szüntetni a támogatásra való jogosultságot, ha az igénybe vevő

a)                  a szolgáltatóval a szolgáltatási szerződést felbontotta, és a szolgáltatás igénybe vételét megszakította,

b)                 elhunyt,

c)                  Tiszaújvárosból elköltözött,

d)                 a lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(8) A támogatásra való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója /örököse/ köteles 15 napon belül bejelenteni, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni.. A támogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) A támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás  visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(10) A támogatásra való jogosultakról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

 

Egyszeri év végi támogatás[22]

21. §[23]

 

(1) Eseti jelleggel a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri támogatásban részesülhetnek azok a szociálisan rászorult személyek, akik a kérelem benyújtását megelőző év december 31. napja előtti időszakban Tiszaújvárosban bejelentett lakóhellyel rendelkeznek és

a) 62. életévüket tárgyévben betöltötték, vagy saját jogon nyugellátásban részesülnek,

b) rokkantási ellátásban részesülnek, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak,

c) 2012. január 1-je után rokkantsági ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,

d) rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülnek, és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak,

e)[24] korhatár előtti ellátásban részesülnek.

(2) Nem jogosultak a támogatásra azok a személyek, akik munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkeznek.

(3) A támogatás akkor állapítható meg, ha:

a)                  családosok esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400%-át nem haladja meg,

b)                  egyedül élők esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 500%-át nem haladja meg,

(4)     A támogatás mértéke családosok esetén jogosultanként 9.000 Ft/fő, egyedül élők esetén 12.000 Ft/fő.

(5) A támogatás pénzbeli juttatás formájában nyújtható.

(6) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(7) A támogatást a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 31.

(8) Az év végi egyszeri támogatás és a gyermekes családok év végi támogatása együttesen nem állapítható meg.

 

Gyermekes családok év végi támogatása

22. §

(1) Eseti jelleggel a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri támogatásban részesíthetők azok a kiskorú gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a kérelem benyújtását megelőző év december 31. napja előtti időszakban is Tiszaújvárosban bejelentett lakóhellyel rendelkeztek.

(2) A támogatás mértéke egy kiskorú gyermeket nevelő család esetén 9.000 Ft, két kiskorú gyermeket nevelő család esetén 16.000 Ft, három vagy több kiskorú gyermeket nevelő család esetén 23.000 Ft.

(3) A támogatás pénzbeli juttatás formájában nyújtható.

(4) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(5) A támogatást az 11. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 31.

 

5. Szociálpolitikai kerekasztal

23. §

 

(1) A kerekasztal tagjai:

a) az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői:

aa) polgármester vagy az általa felkért személy,

ab) az illetékes szakbizottság elnöke ,

ac) az önkormányzat jegyzője, vagy az általa megbízott személy,

b) az intézmények és társadalmi szervezetek képviselői:

ba) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője,

bb)[25]

bc) a Római Katolikus Egyházközség, a Görög Katolikus Egyházközség, a Református Egyházközség képviselői,

bd) a Tiszaújvárosi Konzultációs Fórum,

be) a Mozgáskorlátozottak, Egészségkárosodottak Tiszaújvárosi Egyesületének képviselője,

bf) a Tiszaújvárosi Nyugdíjas Egyesület képviselője,

bg)[26] a Tiszaújvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést a polgármester vagy az általa felkért személy hívja össze.

(4) A titkári teendőket a Polgármesteri Hivatal megbízott munkatársa végzi.

(5) A szociálpolitikai kerekasztal feladata:

a)                   a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának értékelése,

b)                  a feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

c)                   vizsgálja az intézményi ellátás hatását a szociális ellátórendszer vonatkozásában,

d)                  véleményezi az éves szociális költségvetést.

 

6. Záró rendelkezések

24. §

 

(1)                       Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[27] A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható.

(3) Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (IV.14.) önkormányzati rendelet és az azt módosító  8/2011. (III.01.), 2/2011. (I.28.), 5/2010. (III.3.), 12/2009. (III.27.), 10/2008. (III.03.), 24/2007. (IX.10.), 17/2007. (IV.27.), 14/2007. (IV.02.), 51/2006. (XII.29.), 37/2006. (X.20.) 35. § (5) bekezdése, 28/2006. (VI.30.), 23/2006. (V.29.), 13/2006. (II.27.), 38/2005. (XII.23.), 27/2005. (X.29.) 4-5 §-a, 22/2005. (X.01.), 47/2004. (XII.17.), 35/2004. (X.29.), 33/2004. (X.01.), 22/2004. (VII.01.), 11/2004. (V.01.) 7-11. §-a, 4/2004. (III.01.), 30/2003. (XII.01.), 12/2003. (VI.01.), 19/2002. (IX.06.), 11/2002. (IV.30.), 3/2002. (III.01.),  42/2001. (XI.30.), 15/2001. (V.11.), 44/2000. (XII.15.), 26/2000. (VII.28.) rendelet.

(4) Hatályát veszti az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 29/2003. (XII.11.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 7/2010. (III.3.), 11/2009. (III.27.), 13/2008. (III.03.), 30/2006. (VI.30.), 18/2005. (VI.30.), 12/2005. (IV.29.), 19/2004. (VII. 01.), 3/2004. (III.01.) rendelet.

 

 

     Dr. Molnár Tamás s.k.                                                                                                                            Bráz György s.k.

               jegyző                                                                                                                                                polgármester