Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Tiszaújváros Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye 3580 Tiszaújváros, Bethlen Gábor út 7.

(2) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

(3) A várost címer és zászló jelképezi.

2. Az önkormányzat alaptevékenysége és önként vállalt feladatai^[1]

2. § (1) Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület tagjai és ülései

 3. § A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő, amelyből 1 fő polgármester, 11 fő önkormányzati képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet függeléke  tartalmazza.^[2]

4. § A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

5. § A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 10 alkalommal kötelező ülést tart (rendes ülés).

6. § A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben összehívja, ezentúl a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés).

4. A képviselő-testület ülése összehívásának rendje

7. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

 (2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.^[3]

 (3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

      a) az önkormányzati képviselőket,

      b) a jegyzőt és az aljegyzőt,

   c) Tiszaújvárost magába foglaló egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

  d) a megyei közgyűlés azon tagjait, akik tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkeznek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Tiszaújvárosi Járási Hivatalának vezetőjét,^[4]

      e) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,

  f) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,

  g) az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetőit és önkormányzati intézmények vezetőit,

h) a Tiszaújvárosban működő Tisza Televízió és a Tiszaújvárosi Krónika képviselőit,

     i) a Tiszaújvárosban megválasztott nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

  j) akiket a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.^[5]

(4) ^[6]

(5) A meghívókat elektronikus formában kell megküldeni, melynek tartalmaznia kell az előterjesztések elektronikus elérhetőségét. Az anyagokat – kivéve a rendkívüli ülés esetét – legalább a testületi ülésre szóló meghívóval egy időben elérhetővé kell tenni nem szerkeszthető (pdf, vagy kép formátum) formátumban. Az adott évi költségvetés elfogadására vonatkozó javaslatot annak tárgyalását megelőzően legalább 7 nappal korábban papír alapon is meg kell küldeni a (3) bekezdés a)-b) és e)-f) pontokban foglaltak számára. Ettől eltérni csak a polgármester engedélye alapján lehet.^[7]

(6) A képviselő-testület üléseit követően a döntésekről a hozzájuk tartozó írásbeli előterjesztésekkel együtt a Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárat tájékoztatni kell.

5. Az ülések nyilvánossága

8. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a 7. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével és

    b) amennyiben lehetőség van rá, a Tiszaújvárosi Krónikában sajtóközlemény közzététele útján.

(2) A meghívót a városi képújságban a 7. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével meg kell hirdetni.

(3) A napirendeket és az ülések időpontját a meghívó kiküldésével egyidejűleg a városi honlapon meg kell jeleníteni.

(4) Valamennyi előterjesztést, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésen tárgyal, a városi honlapon közzé kell tenni (www.tiszaujvaros.hu) a 7. §-ban foglalt határidők figyelembevételével.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja.

 (6) A képviselő-testület a levezető elnök javaslatára - vita nélkül - dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad.^[8]

(7) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.

9. § A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntésekről nyilvános ülésen az ülés vezetője szóban tájékoztatást ad.

6. A munkaterv

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülését munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) az önkormányzati képviselőktől,

b) a képviselő-testület állandó bizottságaitól,

c) a jegyzőtől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) a napirendeket, azok előadóját, előkészítőjét, előkészítő tisztségviselőjét és azon állandó bizottságokat, melyeknek meg kell tárgyalniuk az adott napirendi pontot,

c) az előterjesztések leadásának határidejét,

d) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

e) a közmeghallgatások időpontját.

(4) A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a munkaterv elfogadását követően a polgármesteri hivatalnak tájékoztatni kell.

7. Az ülések napirendje

 11. § (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalása előtt a várost érintő közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat.^[9]

(2) A kérdések ismertetésére és a válaszadásokra valamennyi napirend megtárgyalását követően, az ülés bezárása előtt kerül sor.

12. § (1) A polgármester köteles a napirendek közé felvenni

    a) a munkatervben elfogadott előterjesztéseket,

b) az állandó bizottság által megtárgyalt és javasolt előterjesztéseket,

c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a következő:

a) rendeleti javaslatok,

b) egyéb döntést igénylő javaslatok,

c) beszámolók,

d) tájékoztatók,

e) kérdések.

(3) Indokolt esetben a napirendek a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapíthatóak.

(4) Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészítheti.

8. Testületi előterjesztések

13. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

       a) a polgármester,

       b) az alpolgármester,

       c) a jegyző,

       d) az önkormányzat bizottságai,

    e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés előkészítésére felkér, illetve kötelez.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendeleti javaslat,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) A munkatervbe felvett napirendek előterjesztéseinek elkészítési határideje a munkatervben megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztő által –az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztő kivételével –készített előterjesztések leadási határideje rendkívüli körülmény esetén a testületi ülés meghívójának megküldését megelőző 3. nap.

(5) A 12. § (1) bekezdésében foglaltakat a polgármester akkor alkalmazza, ha az előterjesztés határidőre, határozati javaslattal, rendelet-tervezettel és a kötelezően előírt mellékletekkel együtt került elkészítésre.

14. § (1) Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően. A tanácsnok a feladatkörébe tartozó és a bizottsága által nem tárgyalt valamennyi előterjesztést írásban véleményezheti.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) I. rész:

        aa) a tárgy és a tényállás pontos meghatározását,

        ab) az esetleges korábbi testületi döntéseket,

ac) a lehetséges döntési alternatívákat,

ad) a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját.

b) II. rész:

      ba) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet,

bb) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését,

      bc) mellékleteket.

 (3) A 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt előkészítő által benyújtott előterjesztéseket a polgármesteri hivatal készíti elő. Az előterjesztés előkészítője felelős az anyag elkészítéséért, annak szakmai megalapozottságáért, jogszabályi követelményeknek való megfeleléséért, a korábbi döntésekkel való összhang megteremtéséért, valamint a vonatkozó belső szabályzatban foglalt tartalmi és formai követelmények betartásáért. Az előkészítő részt vesz az általa készített előterjesztés bizottsági és képviselő-testületi tárgyalásán, ahol válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.^[10]

 (4) A 13. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt előterjesztő által benyújtott előterjesztéseket a képviselő-testület által felkért, illetve kötelezett készíti elő, melyet a polgármesteri hivatal törvényességi és amennyiben a javaslat az önkormányzat pénzügyi tervét is érinti, pénzügyi, gazdasági szempontból is véleményezi.^[11]

(5) A testület elé kerülő valamennyi előterjesztést még az anyag kiküldése előtt valamelyik tisztségviselőnek (polgármester, alpolgármester) ellen kell jegyeznie. E nélkül nem lehet az anyagokat kiküldeni.

(6) Amennyiben az előterjesztés határidőben nem készül el, vagy az a törvényességi követelményeknek mindenben nem felel meg, úgy az nem tárgyalható a testület soron következő ülésén – azzal, hogy ez az önkormányzat számára hátrányt nem okozhat –, csak a következő ülésen, vagy akkor, ha annak tartalma tekintetében már törvényességi aggályok nem merülnek fel.

(7) Az előterjesztésekhez (határozati javaslat, rendelet-tervezet) kapcsolódó módosító javaslatokat a javaslattevő írásban az ülést megelőző nap 12,00 óráig nyújthatja be a polgármesterhez indokolással ellátva.

9. Önálló indítványok

15. § (1) A 13. §-ban felsorolt előterjesztőkön túl az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a képviselő-testület állandó bizottságánál, illetőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő legalább 15 nappal annak testületi tárgyalása előtt. Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(3) Az önkormányzati képviselő önálló indítványát az érintett bizottság által történő megtárgyalást követően lehet napirendként felvenni, amennyiben azt a bizottság javasolja. Ha a bizottság nem javasolja az önálló képviselői indítvány napirendre tűzését, úgy az csak akkor kerülhet az ülés napirendjére, ha legalább 5 önkormányzati képviselő írásos támogatását az előterjesztő előzetesen megszerzi.

(4) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

a) rendeleti vagy

b) határozati

javaslat lehet.

10. Kérdés

16. § (1) A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 8 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.

(2) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 15 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.

(3) A kérdés, illetve a válasz időtartama:

a) a kérdés ismertetésére   3 perc,

b) válaszadásra                  3 perc.

11. Az ülés vezetése

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az alábbi sorrend szerinti állandó bizottságok elnökei hívják össze, vezetik:

a) Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság,

 b) Oktatási, Művelődési, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság,

     c) Városüzemeltetési és Rendészeti Bizottság.

(2) A levezető elnök feladatai:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

    b) előterjeszti a javasolt napirendet,

c) napirendenként megnyitja a napirend tárgyalását, felkéri az előterjesztőt az előterjesztésben foglaltak rövid ismertetésére, tanácskozási jogot biztosít annak az önszerveződő közösség képviselőinek részére, akiknek a tevékenységi körét a napirendi pont érinti, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,^[12]

d) az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja a képviselők kérdés feltevési jogának gyakorlását,

    g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

    h) berekeszti az ülést.

 (3) Az önkormányzati képviselő az ülés bármely szakában az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozóan ügyrendi javaslatot tehet.^[13]

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.^[14]

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik.

Ennek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. Az előterjesztések vitája

19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során

a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,

b) a polgármester vagy az érintett állandó bizottság elnöke vagy alelnöke ismerteti a bizottság véleményét,

c) az előterjesztésekkel kapcsolatban az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,

   d) a válaszadások után az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak és a képviselő csoport által kijelölt vezérszónok(ok) véleményüket, javaslataikat ismertethetik,

    e) amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt.

(3) A hozzászólások időtartama:

a) a napirend előterjesztője esetén

aa) vita előtti indokolás, kiegészítés 5 perc,

ab) kérdésekre, észrevételekre adott válasz esetén

2 perc,

b) a bizottsági vélemény ismertetése esetén 2 perc,

c) a felszólaló, hozzászóló képviselő esetén a vita során

ca) első alkalommal 5 perc,

cb) második alkalommal 2 perc,

d) személyes érintettség miatti felszólalás esetén

2 perc.

(4) Időtúllépés esetén a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd megvonja tőle a szót.

(5) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(6) A levezető elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt és lehetőség szerint meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse.

(7) Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezető elnök az előterjesztő, a képviselő csoport által kijelölt vezérszónok, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

(8) A polgármester vagy az ülés levezető elnöke a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

14. A szavazás rendje

20. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.

21. § (1) A határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben, az 52. § (6) bekezdésében és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

   a) fegyelmi ügyekben,

   b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

   c) kitüntetések adományozásához,

   d) helyi népszavazás kiírásához,

   e) településrendezési terv jóváhagyásához,

f) gazdasági társaságok alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

g) gazdasági társaságok alapító okiratának elfogadásához, módosításához,

h) alaptőke, törzstőke felemeléséhez, leszállításához,

i) ügyvezetők, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgálók elleni kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntéshez,

j) ügyvezetők ellen indított perekben a társaság képviseletének érdekében történő intézkedés megtételéhez,

k) hitelfelvételhez, kötvény-kibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,^[15]

l) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadásához,

m) a pénzügyi terv előirányzatai közül az általános tartalék és a céltartalékok előirányzatának módosulását eredményező döntésekhez.

(3) Határozati javaslat és rendelet-tervezet esetében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavazni kell.

22. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással, vagy szavazatszámláló géppel történik, a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(3) Egyszerű többséget igénylő nyílt szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok összegével. Ebben az esetben a levezető elnök még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.

(4) A szavazógéppel rögzített nyílt szavazás képviselőnként leadott szavazatai nyilvánosak, ezért hozzáférhetőségüket biztosítani kell.

(5) A titkos szavazás írásban történik, lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(6) Titkos szavazásnál a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. Szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” és a „nem” szavazatok száma megegyezik. Ebben az esetben a szavazást meg kell ismételni, újabb egyenlőség esetén a képviselő-testület 15 napon belül megismételt ülésén történik az ismételt szavazás. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) Névszerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

23. § Az Mötv. 68. § (1) bekezdésében rögzített ismételt tárgyalás kezdeményezését a polgármester a Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottságnál nyújthatja be.

15. Jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.^[16]

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,^[17]

    b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,

    c) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) Hangrögzítés esetén a visszahallgatás lehetőségét 5 évig biztosítani kell.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések, indítványok, kérdések,

d) írásban benyújtott hozzászólások,

e) jegyző írásos észrevételei,

f) névszerinti szavazásról készült névsor.

25. § (1) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit a városi honlapon közzé kell tenni az aláírásokat követő 15 napon belül.

(2) A képviselő-testület és a bizottságok ülésén készült jegyzőkönyvről és jegyzőkönyvből - az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolat készíthető.

26. § ^[18]A képviselő-testület és a bizottságok ülésének jegyzőkönyvét folyamatos számmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával és Ökt., illetve Ökb. megjelöléssel.

26/A. § A képviselő-testület és a bizottságok ülésének jegyzőkönyveit a közhitelesség biztosítása érdekében tárgyévet követően be kell köttetni, valamint az egyes kötetek végén a jegyző által aláírt záradékkal hitelesíteni kell.^[19]

16. A rendeletek és határozatok végrehajtása

27. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

      a) a rendelet, határozat számát, 

      b) a rendelet, határozat tárgyát,

      c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét,

      d) a rendelet hatályba lépésének idejét,

e) a rendelet kihirdetés céljából történő kifüggesztésének konkrét időpontját,

      f) a rendelet, határozat végrehajtására utaló megjegyzést,

      g) a határozat végrehajtásáért felelős nevét,

      h) a határozat végrehajtásának határidejét.

28. § (1) A rendeletek és határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős ad számot. Ha a végrehajtásért önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, illetve önkormányzati intézmény a felelős, a jelentés elkészítéséért a vezető a felelős.

(2) A rendeletben, határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásról a kötelezett a polgármesternek jelentést ad.

(3) A végrehajtásról szóló jelentésnek tartalmaznia kell:

    a) a végrehajtás érdekében tett intézkedést,

    b) a végrehajtás eredményét,

    c) esetleges akadályozó tényezőket és azok hatását,

    d) a végrehajtás elmaradásának okát,

e) esetleges módosításra vagy további szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot,

f) az intézkedésért felelős személyt, a felelősségre vonásra tett javaslatot, illetve intézkedést.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a képviselő-testületet negyedévenként tájékoztatja.

17. Lakossági fórumok

29. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum intézménye biztosítja.

(2) A képviselő-testület és a bizottság a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.

(3) A lakossági fórum összehívására a polgármester – távollétében az alpolgármester –, a jegyző – távollétében az aljegyző – jogosult. Megszervezését a polgármesteri hivatal szakterületnek megfelelő osztálya végzi. A lakossági fórumot előre meg kell hirdetni a helyi médiában (Tiszaújvárosi Krónika, Tisza TV Képújsága), a városi honlapon, valamint hirdetmény útján minden városrészben. A meghirdetésről a lakossági fórum időpontja előtt legalább 5 nappal korábban gondoskodni kell.

18. Közmeghallgatás

30. § (1) A képviselő-testület évente legalább két alkalommal a városházán, két alkalommal a Tiszaszederkény városrészben és két alkalommal a Tiszapart városrészben előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről, az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább egy héttel előtte tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghívóját minden városrészben hirdetmény útján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatásokra a II. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

Önkormányzati rendelet, önkormányzat gazdálkodása

19. Önkormányzati rendeletalkotás

31. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) önkormányzati képviselő,

c) képviselő-testület állandó bizottsága,

d) jegyző.

32. § Biztosítani kell, hogy a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, valamint szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

20. Társadalmi egyeztetés

33. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: rendelet-tervezet) a 34. § (1)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel.

(2) A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jegyző döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a rendelet-tervezet koncepcióját is.

34. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

c) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezetet,

d) a helyi adókról és annak módosításáról szóló rendelet-tervezetet,

e) a szervezeti és működési szabályzatról és annak módosításáról szóló rendelet-tervezetet,

 f) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival, valamint annak módosításával kapcsolatos rendelet-tervezetet,

g) a közüzemi szolgáltatások díjmegállapításáról és annak módosításáról szóló rendelet-tervezetet,

    h) a hatályon kívül helyező rendelet-tervezetet.

(2) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelet-tervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi érdekeinek védelmét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(4) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(5) A rendeletek előkészítéséért, társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felelős.

35. § (1) A társadalmi egyeztetést

    a) a városi honlapon lévő fórumon keresztül és

b) a hirdetőtáblán való közzététel útján kell lefolytatni.

(2) A fórumon keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet-tervezetről, koncepcióról. Véleményt, javaslatot a fórumon kizárólag regisztrált felhasználók küldhetnek.

(3) A hirdetőtáblán társadalmi egyeztetés céljából közzétett rendelet-tervezettel kapcsolatos véleményét, javaslatát bárki eljuttathatja írásban, postai úton a polgármesteri hivatal részére.

(4) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név és lakcím nélküli.

(5) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a rendelet-tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, valamint a rendelet-tervezet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. A véleményezésre legalább 5 munkanapot kell biztosítani, amennyiben ezen időtartam betartását magasabb szintű jogszabály lehetővé teszi.

36. § (1) A rendelet előkészítéséért felelős szervezeti egység összegzi a beérkezett véleményeket, javaslatokat. A rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése során nem áll fenn egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) A rendelet-tervezettel kapcsolatban beérkezett véleményekről, javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közzétett rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított 1 évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

21. Önkormányzati rendeletek hatálybalépése, közzététele

37. § A helyi rendeletek hatályba lépése legalább a rendes testületi ülést követő 1. hónap 15. napjával történhet meg. Ettől korábbi időpontot megjelölni csak indokolt esetben lehet.

38. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni a hatálybalépést megelőzően, és legalább a hatálybalépést követő 10. napig kinn kell tartani.

(2) A rendeleteket egységes szerkezetben a városi honlapon közzé kell tenni az aláírásokat követő 15 munkanapon belül.

22. Önkormányzat gazdálkodása

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői testületeibe a tulajdonosi érdekek biztosítása céljából – az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével – tagokat delegál.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

23. Jogai és kötelezettségei

40. § (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

 (2) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.^[20]

(3) Az önkormányzati képviselőt fényképes személy azonosítására alkalmas igazolvánnyal kell ellátni, melyet a képviselői megbízás megszűnését követően köteles leadni.

 41. § (1) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal osztályvezetője munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.^[21]

 (2) A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.^[22]

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén, illetőleg a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(4) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. A képviselői vagyonnyilatkozatok a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata kezelésének ügyrendjében foglaltak szerint nyilvánosságra hozatalra kerülnek.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettséget nem jelenti be, úgy annak jogkövetkezményeiről a képviselő-testület a tudomásra jutást követően dönthet.

42. § A képviselő kiesett jövedelmét a képviselő-testület a képviselő munkahelyének írásos igazolása alapján megtéríti. A kiesett jövedelem kifizetéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

43. § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 6 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatásait ugyanilyen időtartamra megvonhatja.

(2) A saját jogcímen kapott tiszteletdíj csökkentésénél a képviselő, a bizottság elnöke, illetve a bizottság tagja részére megállapított tiszteletdíjat külön-külön kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentéseket a tiszteletdíjban részesültnek a negyedévet követő egy havi tiszteletdíjából kell levonni.

(4) A hiányzás igazolására a képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja a hiányzást követő 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

 (5) A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testület tagjait, a tanácsnokokat és a bizottság elnökeit érintően a polgármester, a bizottság tagjai vonatkozásában a bizottság elnöke tesz javaslatot a képviselő-testület felé.^[23]

24. Fogadóóra

44. § (1) A polgármester, valamint az alpolgármester fogadóóráját havonta egyszer, előre meghirdetett időpontban 2 óra időtartamban tartja.

(2) Az önkormányzati képviselők fogadóóráikat folyamatos beosztással, hetente egy alkalommal, szerdai napon 16,00-18,00 óra között tartják.

(3) A fogadóórák helye a városháza. A Tiszaszederkény városrészben és a Tiszapart városrészben megválasztott képviselő fogadóóráját havonta egy alkalommal Tiszaszederkény városrészben, valamint havonta egy alkalommal a Tiszapart városrészben tartja.

(4) A fogadóórán elhangzott felvetések lényegét az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon rögzíteni kell, melyet a polgármester és a jegyző részére a fogadóórát követően le kell adni.

25. Képviselő-csoport

 45. § (1) A képviselő-testület ugyanazon jelölő szervezethez tartozó minimum 3 tagja képviselő-csoportot (frakciót) hozhat létre. Egy jelölő szervezet csak egy képviselő-csoportot hozhat létre, továbbá egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet tagja.^[24]

(2) A képviselő-csoport vezetőjét és a képviselő-csoporthoz tartozó képviselőket, valamint az időközben bekövetkezett módosításokat, a megalakulást, illetve a módosítást követő 15 napon belül a polgármesternek írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselő-csoport megnevezését, vezetőjének és tagjainak névsorát.

 (3) A képviselő-csoport megnevezését, vezetőjének és tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.^[25]

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok, a tiszteletdíjak,

a bizottsági elnöki ülések

26. A bizottságok működése

46. § (1) A bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a polgármesteri hivatal részére nem adhat.

 (2) Az állandó bizottságok feladatait az 1. melléklet tartalmazza.^[26]

 (3) A bizottság köteles megtárgyalni a munkatervbe felvett azon napirendeket, amelyek előterjesztője a bizottság, valamint amit a képviselő-testület számára a munkatervben meghatározott. Valamennyi bizottság köteles megtárgyalni a költségvetési, a zárszámadási és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet, illetve azok módosításait, továbbá a képviselő-testület munkatervére vonatkozó javaslatot. A bizottságok kötelesek megtárgyalni azokat az előterjesztéseket, amelyek megtárgyalására a polgármester a bizottságot felkéri.^[27]

 47. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság: 9 fő,

b) Oktatási, Művelődési, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság: 9 fő,

     c) Városüzemeltetési és Rendészeti Bizottság: 9 fő.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.^[28]

48. § (1) A bizottságok elnökből, alelnökből és tagokból állnak.

(2) A bizottság alelnöke csak önkormányzati képviselő lehet.

(3) A bizottság elnökét távollétében az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(4)^[29]

49. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkatervének elkészítése és végrehajtása,

b) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

    c) a bizottság képviselete,

d) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése,^[30]

    e) a határozatok nyilvántartásának ellenőrzése.

(3) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati képviselőket, a jegyzőt és az aljegyzőt legalább 3 nappal korábban értesíteni kell, melyből legalább 1 nap munkanap kell, hogy legyen. A bizottságok által tárgyalandó zárt üléses előterjesztéseket a bizottságok nem képviselő tagjai részére az általuk megadott önálló e-mail címre kell eljuttatni.

50. § (1) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Munkatervüket a testületi munkaterv elfogadását követően az abban foglaltak figyelembevételével 30 napon belül fogadják el.

 (2) A bizottságok munkatervük, illetve szükség szerint tartanak ülést. A közösen jelentkező feladatok végrehajtására a bizottságok együttes ülést is tarthatnak. A bizottsági ülések vezetésére a 17. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.^[31]

(3) Amennyiben a bizottsági ülés határozatképtelenség miatt elmarad, úgy egy héten belül a bizottságot újra össze kell hívni.

(4) Amennyiben a bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el, a döntéshez minősített többség szükséges.

(5) A bizottságok ülésein a polgármester és az alpolgármester tanácskozási joggal vesznek részt. Ezen túl a bizottságok ülésein részt vevő nem bizottsági tag képviselő tanácskozási joga az adott bizottsági ülésen az alábbiakra terjed ki:

a) egy napirendi ponttal kapcsolatban egy alkalommal fejthetik ki véleményüket, a továbbiakban csak akkor szólhatnak hozzá az adott napirendhez, ha a bizottság egyszerű szótöbbséggel erre lehetőséget biztosít,

b) javaslataikat a bizottság elnöke nem köteles szavazásra bocsátani.

(6)^[32]

51. § (1) A bizottságok a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámolnak tevékenységükről. A beszámoló tartalmazza a bizottság feladatkörében végzett tevékenységének jellemzőit, valamint az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről szóló részletes tájékoztatót, a bizottsági munka értékelését, részvételi statisztikát, a tárgyalt napirendeket saját előterjesztések, véleményezések vonatkozásában, a törvényességi észrevételeket és az együttes ülések jellemzőit.

(2) A polgármesteri hivatal a bizottságok munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti. A bizottsági üléseken a polgármesteri hivatal részéről valamennyi napirendhez felkészült, a jegyző által kijelölt szakember jelenik meg.

(3) Az állandó bizottságok munkáját a polgármesteri hivatal ezen feladattal megbízott szervezeti egységének munkatársai segítik, akik koordinálják a bizottságok munkáját, előkészítik a bizottsági napirendeket és elkészítik a bizottság előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, valamint közreműködnek a bizottsági határozatok végrehajtásában.^[33]

(4) A bizottság elnöke kérésének megfelelően a polgármester, illetve a jegyző biztosítja:

a) a tájékoztatást a polgármesteri hivatal vagy annak szervezeti egységei munkájáról, időszerű feladatairól,

b) a bizottság munkájához szükséges információt, kért felvilágosítást.

51/A. §^[34] A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.

27. A tanácsnokok

 52. § (1) A kiemelt fontosságú feladatkörökben a képviselő-testület tagjai tanácsnoki feladatokat is elláthatnak.^[35]

 (2) Az e bekezdésben foglalt kiemelt fontosságú feladatkörök ellátásának felügyeletét a tanácsnokok látják el. Kiemelt fontosságú feladatkörök:

a) rendészeti feladatok,

b) köznevelési feladatok,

c) szociális feladatok,

d) ifjúsági és turisztikai feladatok.^[36]

 (3) A tanácsnokok névsorát a rendelet függeléke tartalmazza.^[37]

(4) A tanácsnokok feladatkörükben:

a) a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,

b) nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő elnevezést,

c) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozóan felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,

d) véleményezhetik a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthetnek,

e) figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

(5) A tanácsnoki megbízás megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) visszavonással,

d) ^[38]

e) a képviselő halálával.

(6) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.

28. Az önkormányzati képviselők, az állandó bizottságok elnökei, tagjai és a tanácsnokok tiszteletdíja

53. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők, az állandó bizottságok elnökei, az állandó bizottságok tagjai, a tanácsnokok részére havi tiszteletdíjat állapít meg.

 (2) A tiszteletdíj mértéke

a) önkormányzati képviselő részére 100.000 Ft (a továbbiakban: alapdíj)

b) állandó bizottságok elnökei részére az alapdíjon felül az alapdíj 100%-a,

c) állandó bizottságok tagjainak részére az alapdíjon felül az alapdíj 50%-a,

d) állandó bizottságok nem képviselő tagjainak részére az önkormányzati képviselői alapdíj 50%-a,

e) tanácsnokok részére az alapdíjon felül az alapdíj 80%-a.^[39]

(3) Az állandó bizottságok nem képviselő-tagjainak, valamint az ideiglenes bizottság tagjainak a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(4) A költségek (a tiszteletdíj és egyéb költségek) fedezetét az éves költségvetésben biztosítani kell.

(5) A tiszteletdíjak és a költségek kifizetése havonként a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével történik.

 (6) A bizottság elnökét, illetve a tanácsnokot az állandó bizottsági tagságért külön tiszteletdíj nem illeti meg.^[40]

(7) A bizottsági tagot csak egy bizottsági tagságért illeti meg tiszteletdíj.^[41]

54. § A polgármestert és az alpolgármestert a hivatali gépkocsi tekintetében személyi használati jog (üzleti és magáncélú használat) illeti meg, ennek hiányában saját gépjárműhasználat biztosítására kerül sor, melynek részletes szabályairól a képviselő-testület határozatban dönt.

29. Bizottság elnöki ülések

55. § (1) A bizottságok elnökeit a polgármester minden hónapban egy alkalommal az általa megjelölt időpontban összehívja.

(2) A bizottságok elnökei az üléseiken elsősorban:

a) egyeztetik a bizottságok feladatát érintő kérdéseket,

    b) egyeztetik a bizottsági ülések időpontjait,

c) egyeztetik a következő testületi ülések napirendjeit,

d) egyeztetik a bizottságok működésével kapcsolatos vitás kérdéseket.

(3) A bizottságok elnökei ülésének önálló döntési jogköre nincs.

(4) Az ülésen elhangzottakat írásban kell rögzíteni.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati tanácsadó, főtanácsadó,

a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal

30. A polgármester

56. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tevékenységét kötetlen munkaidőben végzi.

(3) A polgármester távolléte (szabadság, tartós kiküldetés, betegség) esetén erről köteles a Pénzügyi Ellenőrző, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnökét tájékoztatni.

 57. § (1) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.^[42]

(2) Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:

   a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

   b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,

   c) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,

   d) az önkormányzati intézményekkel és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal való kapcsolattartásért,

e) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért.

f) a jogszabály által előírt egyetértési jogának gyakorlásáért.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a testületnek a végrehajtásról történő tájékoztatásáért.

31. Az alpolgármester

 58. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül alpolgármestert választ. Az alpolgármester nevét a rendelet függeléke tartalmazza.^[43]

(2) Az alpolgármester feladatát főállásban látja el.

32. Önkormányzati tanácsadó, főtanácsadó

 59. § (1) A képviselő-testület a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása érdekében önkormányzati tanácsadói, főtanácsadói munkaköröket hoz létre, melynek létszáma nem haladhatja meg a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők létszámának 8%-át.^[44]

(2) Az önkormányzati tanácsadói, főtanácsadói létszámot az e rendelettel jóváhagyott hivatali létszámkereten felül kell érteni.

33. A jegyző, az aljegyző

60. § ^[45]

61. § A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.^[46]

62. § ^[47]

63. § A polgármester irányításával a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyzőt az aljegyzőt helyettesíti.

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – az Mötv. 82. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról – a munkáltatói jogok kivételével – a Jogi és Igazgatási Osztály vezetője gondoskodik.^[48]

34. A polgármesteri hivatal

 64. § A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a 3. melléklet tartalmazza.^[49]

65. § (1) A hivatal munkarendje:

hétfőn                    8.00 – 16.00 óráig,

kedden                  8.00 – 16.00 óráig,

szerdán                 8.00 – 18.00 óráig,

csütörtökön           8.00 – 16.00 óráig,

pénteken               8.00 – 14.00 óráig

tart.

(2) A hivatal ügyfélfogadása:

hétfőn                     13.00 - 16.00 óráig,

szerdán                   8.00 - 12.00 óráig,

                              13.00 – 18.00 óráig,

pénteken                 8.00 - 12.00 óráig

tart.

(3) Ügyfélfogadást tartanak a polgármesteri hivatal lakossági ügyintézést végző belső szervezeti egységei, önálló ügyintézői.

(4) Az ügyféltájékoztató ügyfélfogadása:

hétfőn                     8.00 – 12.00 óráig,

     13.00 – 16.00 óráig,

kedden                    8.00 – 12.00 óráig,

      13.00 – 16.00 óráig,

szerdán                   8.00 – 12.00 óráig,

      13.00 – 18.00 óráig,

csütörtökön             8.00 – 12.00 óráig,

     13.00 – 16.00 óráig,

pénteken                 8.00 – 12.00 óráig

tart.

(5) Ügyfélfogadási időben az ügyfélfogadást végző csak rendkívül indokolt esetben végezhet távolléttel végezhető feladatot, helyettesítéséről ebben az esetben is gondoskodni kell.

VII. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzatok és azok működésével kapcsolatos szabályok

35. A települési nemzetiségi önkormányzatok

 66. § Tiszaújvárosban az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:

   a) Tiszaújvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat,

b) Tiszaújvárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat.^[50]

36. A települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

67. § (1) A polgármesteri hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Az önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.

(2) A polgármesteri hivatal a számviteli jogszabályoknak megfelelő elkülönített nyilvántartást vezet minden települési nemzetiségi önkormányzat vagyonáról és azokat a számviteli előírásoknak megfelelően leltározza.

(3) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához megállapodás alapján ingyenesen helyiséget biztosít a helyben működő nemzetiségi önkormányzatok részére. Megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti működési feltételeket, a polgármesteri hivatal útján ellátja a testületi ülések és a döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat és az ezzel járó költségeket a polgármesteri hivatal költségvetésében biztosítja.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

37. Hatályba léptető rendelkezések

68. § (1) Ez a rendelet 2013. június 15-én lép hatályba.

  (2) A rendelet függelékei:

1. A képviselő-testület tagjainak névsora
2. A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsora
3. A tanácsnokok névsora
4. A képviselő-csoport megnevezése, vezetőjének és tagjainak névsora
5. Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerint besorolása
6. Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének hatályos rendeletei
7. Tiszaújváros Város Önkormányzatának fenntartásában lévő intézmények
8. Tiszaújváros Város Önkormányzatának gazdasági társaságai
9. Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alapított közalapítvány^[51]

38. Hatályon kívül helyező rendelkezések

69. § Hatályát veszti

a) Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2002. (XI.04.) rendelete,

b) Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről szóló 28/1999. (XI.12.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 30/2004. (VIII.31.) rendelete,

c) Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a költségvetés és zárszámadás előterjesztéséhez kapcsolódó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló 9/2007. (I.26.) rendelete,

d) Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Tiszaújváros Önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozása céljára kijelölt telekingatlanok hasznosításáról szóló 22/1998. (VII.15.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 42/2007. (XII.29.) rendelete,

e) Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a települési lakóingatlan fajták fajlagos átlagértékeiről a luxusadó megállapításához szóló 18/2006. (II.29.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1/2009. (I.30.) rendelete,

f) Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről szóló 28/2005. (X.29.) rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 36/2009. (X.30.) rendelete.

                 Dr. Juhos Szabolcs s. k.                                                                      Bráz György s. k.

                               jegyző                                                                                       polgármester