Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a)-c) pontjában és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések

1. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni.

(2) A rendeletben foglalt szociális támogatások kezdeményezésére a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási intézmények vezetői, valamint a Nemzetiségi Önkormányzatok testületei is jogosultak.

(3) A benyújtott támogatási kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a kérelmező milyen egyéb szociális ellátásra vagy mentális gondozásra szorul, és szükség esetén kezdeményezni kell az ellátási formák kiterjesztését.

2. § (1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához felhívhatja az ügyfelet arra, hogy a maga, valamint a vele egy családban, illetve a vele egy háztartásban élő személyek azonosításához szükséges adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, és az adatokra vonatkozó igazolásokat – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. §-ában foglaltak kivételével – csatolja.

(2) Az egy főre jutó havi jövedelem, illetve az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításához az alábbi igazolások szükségesek:

a) havi rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a munkáltató által kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről kiállított munkáltatói igazolás,

b) társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló irat,

c) nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék folyósítása esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által év elején kiadott, az ellátás összegét tartalmazó irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap jövedelmét igazoló irat,

d) járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátás esetén az ellátás jogerős megállapítását igazoló irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló irat,

e) társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagának kiszámításához: adóbevallással már lezárt időszakról jövedelemigazolás, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, még nem lezárt adóévi jövedelemről nyilatkozat,

f) gyermektartásdíj esetén a jogerős bírósági határozat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó havi átvételét bizonyító bankszámla kivonat vagy postai feladóvevény, ezek hiányában a törvényes képviselő által tett nyilatkozat,

g) egyéb, havi rendszerességgel nem mérhető jövedelem esetén nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó átlagjövedelméről.

h) felsőoktatási intézményben tanulók esetén az intézmény igazolása a kérelem benyújtását megelőző havi ösztöndíjról.

(3) Az egy főre, illetve az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem számításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága a 9. melléklet szerinti környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

(5) A tényállás tisztázása érdekében a döntést előkészítő szervnek az alábbi esetekben indokolt környezettanulmányt készítenie:

a) méltányosságból nyújtott támogatások elbírálásához,

        b) fellebbezés elbírálásához,

c) ha a kérelmező által becsatolt jövedelemigazolásokból a kérelmező életkörülményeire tekintettel az állapítható meg, hogy a család vagy háztartás jövedelme nem fedezi a kiadásaikat,

        d) az ápolási díj megállapítását megelőzően.

(6) A támogatások elbírálásához egy évnél nem régebbi környezettanulmányok használhatók fel.

3. § (1) A rendelet alapján megállapított támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az igénybevevőt visszafizetésre kell kötelezni az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint.

(2) Ha helyi önkormányzat képviselő-testületének szociális hatáskört gyakorló szerve – a hatáskörébe tartozó szociális ellátások esetén – megtérítést rendel el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának vagy háztartásának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

 b) 12 havi részletfizetést állapíthat meg, ha magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik.

4. § A kérelem elbírálása során a rászorultság tekintetében méltánylást érdemlő körülmények:

a) köztudomású elemi kár,

b) kórházi kezelés,

c) legalább 30 napot meghaladó táppénzes állomány,

d) krónikus betegség,

e) nagy összegű lakáskölcsön törlesztése (1 M Ft felett),

f) három- vagy több gyermek nevelése,

g) gyermek egyedül nevelése,

h) legalább egy évet meghaladó folyamatos munkanélküliség,

i) rokkantság, vagy súlyos fogyatékosság,

j) közüzemi díjtartozás.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokat – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén az ellátás házipénztárból kifizethető.

(2) A nem rendszeres támogatást – ha a rendelet másként nem rendelkezik – a megállapítást követő 8 munkanapon belül a kedvezményezett részére ki kell utalni. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén a támogatás házipénztárból a döntést követően kifizethető.

(3) A rendelet alapján megállapított rendszeres és nem rendszeres támogatások a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz, illetve közszolgáltatókhoz, társasházakhoz, lakásszövetkezetekhez is utalhatók.

2. Értelmező rendelkezések

6. § E rendelet alkalmazásában:

1. Adós: adósnak minősül az adósságkezelési tanácsadáson részt vevő, adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy.

2. Életvitelszerűség: az a lakcím, ahol az egyén ténylegesen tartózkodik, rendszerint elérhető, ahonnan dolgozni vagy iskolába jár, ahol leggyakrabban tölti éjszakai pihenését.

3. Időszakosan bekövetkezett, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés.

4. Kábel TV: az a jelszolgáltató, aki televíziós műsorszolgáltatást nyújt.

5. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

    a) közös háztartásban élő közeli hozzátartozók öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meg nem haladó egy      főre jutó átlagos jövedelme mellett e személyek hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos

     vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, a családfenntartó, közeli hozzátartozó halála, a munkáltató rendes

     felmondása által bekövetkezett munkanélküliség,

    b) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár, illetőleg a lakhatást

      biztosító épület meghibásodása,

c) lakáshasználat jogának elvesztése, hajléktalanná válás,

d) bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

  e) egyedülálló személynek az öregségi nyugdíjminimum alatti pénzösszeggel büntetés-végrehajtási intézetből történő

      elbocsátása.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

3. Adósságkezelési szolgáltatás

7. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet az a személy,

a) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és az (5) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

b) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

c) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, gyermekét egyedül nevelő személy esetében a 220%-át, egyedül élő személy esetében a 250%-át, valamint

d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósságkezelésbe bevont adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (a továbbiakban: önrész) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, illetve amennyiben részére az adósságkezelési szolgáltatás keretében előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléket biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.   

(2) Adósságkezelési szolgáltatásra jogosult a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, bérlője. A településen elismert minimális lakásnagyság mértéke az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően:

           a) 2 személyig                         2    lakószoba,

            b) 3 személyig                         2,5 lakószoba,

            c) 4 személyig                         3    lakószoba,

            d) 5 személyig                         3,5 lakószoba,

            e) 6 személyig                         4    lakószoba,

minden további személyig további fél lakószoba. A településen elismert lakás minősége: bármely komfortfokozatú lakás.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmeket az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelmek benyújtása folyamatos.

(4) A 2. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:

      a) a 2. melléklet szerinti, az adósságkövetelés jogosultja által kiállított igazolás az adósság jogcíméről és

          összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

        b) hitelt érdemlő igazolás a lakásban tartózkodás jogcíméről, a lakott lakás nagyságáról és szobaszámáról,

   c) lakásbérleti szerződés,

   d) szívességi lakáshasználat esetén a lakásfenntartási költségek viseléséről szóló megállapodás, ennek hiányában

        a tulajdonos nyilatkozata,

       e) az adósságcsökkentési támogatásba bevont, szolgáltató által kiállított utolsó havi közüzemi számla.

(5) Az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósságok típusa:

     a) távhőszolgáltatási, valamint melegvíz- és csatornahasználati díjtartozás,

           b) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

           c) vezetékes gázszolgáltatási díjtartozás,

           d) áramszolgáltatási díjtartozás,

       e) közös költség hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

            f) lakbérhátralék.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Amennyiben a jogosult a készülék leszerelését a felszereléstől számított egy éven belül kéri, akkor a beszerzés és felszerelés költségeit időarányosan meg kell térítenie, kivéve, ha a felszereléstől számított egy éven belül lakcíme megváltozik.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséhez, valamint az előrefizetős fogyasztást mérő készülékek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez az önkormányzat – az (5) bekezdésben felsorolt adósságtípusokra vonatkoztatva – a szolgáltatókkal együttműködési megállapodásokat köt.

(8) Az adósságkezelési szolgáltatás nyújtásánál a kezelendő adósságok összegének felső határa 320.000 Ft. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke a kezelésbe vont adósságok 75%-a, legfeljebb 240.000 Ft. Az adós köteles az adósságkezelési szolgáltatásba bevont tartozásainak 25%-át a követelés jogosultja részére vállalásától függően egy összegben vagy havi részletekben megfizetni.

(9) A többféle adósság kezelésére irányuló kérelem esetén az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ha kezelendő adósságok együttes összege a (8) bekezdésben meghatározott felső határt meghaladja, akkor a támogatást ahhoz az adóssághoz kell nyújtani, amely az adós lakhatási feltételeinek megtartását leginkább veszélyezteti.

(10) Az adósságkezelés időtartama legfeljebb 18 hónap, mely méltánylást érdemlő körülmények esetén egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra meghosszabbítható.

(11) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása az adós vállalásától függően az alábbiak szerint történik:

a) ha az adós egy összegben fizeti meg adóssága rá eső önrészét, úgy az adósságcsökkentési támogatás is egy összegben kerül megállapításra és folyósításra,

b) ha az adós részletekben fizeti meg adóssága rá eső önrészét, akkor az adósságcsökkentési támogatás a részletek arányában kerül megállapításra és folyósításra.

(12) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű megfizetése esetén kerülhet sor.

(13) Az adósságcsökkentési támogatásnak a követelés jogosultja részére történő átutalásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a határozatban foglaltak szerint egy összegben, vagy utólag, minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben.

(14) Ha az adós a kérelem benyújtásakor az önrész egyösszegű megfizetését vállalja, számára adósságkezelés jogcímén lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(15) A lakásfenntartási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás megszűnik, vagy a befizetést követő hónap első napjától, ha az adós a tartozását az adósságkezelés időtartama alatt bármikor egy összegben megfizeti.

(16) Az adósságkezelési szolgáltatás folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a támogatásban részesülő az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt meghal, vagy

     b) lakóhelye megváltozik, vagy

     c) a lakást elidegeníti.

(17) Az adósságkezelési tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata keretében működik. A tanácsadó feladata:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

  b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását, készségét, és  

  ezek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

 c) egyénre szabott adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, mely tartalmazhatja az adós hozzájárulását az

 adósággal kapcsolatos adatainak az adósságkezelés folyamatában való felhasználásra, előírhatja a bevételek és a 

 kiadások nyomon követését szolgáló háztartási napló vezetését, amely akkor indokolt, ha az adósság keletkezése a

 háztartási költségvetés hibás tervezésének a következménye,

 d) a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül az adósság rendezésének feltételeiről a

 megállapodás egy példányának megküldésével a Polgármesteri Hivatalt értesíti,

  e) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozó útján

  folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és haladéktalanul jelzi a

  Polgármesteri Hivatalnak az adós fizetési képességének megváltozását,

f) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, megszüntetését,

  g) figyelemmel kíséri az adós és a követelés jogosultjai között kötendő megállapodásokat, melyek egy-egy másolati

  példányát a Polgármesteri Hivatalnak megküld,

   h) kezeli az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései

   alapján az adós által rendelkezésre bocsátott adatokat és információkat,

i) kezeli és nyilvántartja a rendeletben meghatározott adatokat, nyilatkozatokat és igazolásokat.

(18) Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevétele alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

a) írásban hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez,

b) az adósságcsökkentési támogatást megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 8 napon belül megállapodást kötni az adósságkezelési tanácsadóval, és a követelés jogosultjaival,

c) közreműködni az adósságkezelési megállapodások kidolgozásában, és a követelés jogosultjaival kötött megállapodások egy-egy példányát a tanácsadó rendelkezésére bocsátani,

d) az önrész és a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek befizetését legkésőbb a határozatban foglalt záró időpontig igazolni,

e) havonta legalább egy alkalommal egyéni tanácsadáson részt venni, és személyesen találkozni a tanácsadóval, illetve ha a tanácsadó szükségesnek ítéli – a megállapodás alapján – a tanácsadásba az adós háztartásának tagjai is bevonhatók,

f) a tanácsadót folyamatosan tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

g) a tanácsadásról való távolmaradását és annak okát 5 nappal a tanácsadás előtt jelezni, új időpontot egyeztetni.

(19) Az adósságkezelési szolgáltatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

4. Aktív korúak ellátása

8. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy – az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül – a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint:

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert tisztaságának biztosítása, az ott található szemét eltávolítása,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

c) az ingatlan előtti járda rendben tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a lakás folyamatos takarítása, tisztán tartása, belső rendjének, higiéniájának fenntartása,

e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

    f) állattartásra vonatkozó szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állapotot az ellátására való jogosultság időtartama alatt fenntartani.

(3) Az Szt. 34. § (2) és 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, meg kell szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát annak a személynek, aki a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására történő felszólítást követő 15 napon belül kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben meghatározott szabályok betartását a Polgármesteri Hivatal ellenőrizheti.

5. Aktív korúak együttműködésére vonatkozó

szabályok

9. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontjában nevesített személyek részére a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában vállalja a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központtal (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt intézmény) való együttműködési kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés keretében az a személy, akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles jelentkezni az együttműködésre kijelölt intézménynél,

b) az (1) bekezdés szerinti intézménynél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

c) a beilleszkedését segítő programról írásban az együttműködésre kijelölt intézménnyel megállapodik,

d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e) havonta egy alkalommal az együttműködésre kijelölt intézménynél az általa megadott időpontban megjelenik,

f) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik a Polgármesteri Hivatallal.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

      a) egyéni mentális állapotfelmérés,

b) mentális gondozás, szociális-pszichológiai tanácsadás,

c) átfogó információgyűjtés és álláskeresési tanácsadás,

      d) munkajogi tanácsadás,

e) egyéni képességfejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások, illetőleg a munkavégzésre felkészítő programok.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) elmulasztja az együttműködésre kijelölt intézménynél a rendszeres szociális
segélyt megállapító határozatban előírt határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát,

 b) a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg,

 c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.

(5) A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség jogosult részéről, neki felróhatóan, két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

(6) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az Szt. 37. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti eseteken kívül az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha:

a) legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatolja, vagy

b) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg vagy kényszergyógykezelés alatt áll, és egészségi állapotát szakorvos által kiállított igazolással alátámasztja, vagy

      c) veszélyeztetett terhes és ezt szakorvos igazolja.

(7) A (6) bekezdés alapján rendszeres szociális segély csak a jogosultsági feltételeket megalapozó dokumentumok és szakvélemények érvényességi idejéig állapítható meg.

(8) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy támogatásának folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni, ha a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására történő felszólítást követő 15 napon belül kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

6. Ápolási díj

10. § (1) Ápolási díjra jogosult az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az a tiszaújvárosi lakcímmel rendelkező nagykorú személy, aki életvitelszerűen lakóhelyén vagy tartózkodási helyén él és, aki az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tartós betegségben szenvedő, 18. életévét betöltött hozzátartozóját ápolja, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170%-át.

(2) Az ápolási díjra való jogosultság akkor állapítható meg, ha az ápolt személy a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy év folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díjról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

(5) Az ápolási díj megállapítását megelőzően, illetve a jogosultság felülvizsgálatakor – az ápolási kötelezettség teljesítésére is tekintettel – környezettanulmányt kell készíteni.

(6) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alapján megállapított ápolási díjat a polgármester megszünteti, amennyiben az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy az ápolt személy részére nem biztosítja a megfelelő

a) életkörülményeket,

b) ápolást, gondozást,

c) személyi higiéniát,

d) ellátást.

(7) Amennyiben az ápolást végző személy tevékenysége – a környezettanulmány megállapításai vagy a háziorvos jelzése alapján – a fentiek közül legalább egy feltételnek nem felel meg, az ápolási díjat meg kell szüntetni.

(8) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez a Polgármesteri Hivatal – írásos felkérés alapján – bevonhatja a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központot, mely

a) a felkérést követő 8 napon belül a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését és

b) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet.

7. Önkormányzati segély

11. § (1) Az Szt. 45. §-ában foglaltak figyelembevételével önkormányzati segély adható annak a személynek vagy családnak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásuk keletkezik, továbbá, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási problémákkal küzd.

(2) Az önkormányzati segély formái:

1. pénzbeli önkormányzati segély:

         a) eseti jelleggel megállapított,

b) havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély,

2. természetbeni önkormányzati segély

         a) eseti jelleggel megállapított,

         b) havi rendszerességgel megállapított.

(3) A tárgyévben megállapított önkormányzati segély együttes összege – a tüzifára biztosított önkormányzati segély, valamint a 15-17. §-ban szabályozottak kivételével – egy család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át nem haladhatja meg.

(4) Az önkormányzati segélyről, a méltányossági jogkör gyakorlásáról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

(5) Az eseti jelleggel, a rendkívüli gyógyszerköltség és gyógyászati segédeszköz beszerzése céljából, valamint a gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély a kérelmező rendkívüli élethelyzetére tekintettel az 4. §-ban foglaltakat figyelembe véve, továbbá az 6. § 3. és 5. pontja alapján méltányosságból is megállapítható, mely során a 11. § (3) bekezdésében foglalt támogatási értékhatártól, a 12. § (1) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében és a 17. § (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételektől, a 13. § (6) bekezdésében, valamint a 17. § (4) bekezdésében foglaltaktól a döntést hozó eltérhet.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

12. § (1) Eseti jelleggel megállapított önkormányzati segély adható, annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, egyedül élő személy esetén a 170%-át.

(2) Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segély minimális összege – a 17. § (3) bekezdésben szabályozottak kivételével – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-a.

13. § (1) Meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély adható, annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, egyedül élő személy esetén a 170%-át.

(2) Önkormányzati segély meghatározott időszakra havi rendszerességgel legfeljebb 6 hónap időtartamra állapítható meg. A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély havi összege nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, de nem haladhatja meg annak 50%-át.

(3) Aktív korú, jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetén a havi rendszeres önkormányzati segély megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező a munkaügyi kirendeltséggel együttműködjön.

(4) Az egy családban élők közül havi rendszeres önkormányzati segély egy személy részére állapítható meg.

(5) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély folyósításának megszűnésétől számított hat hónapon belül újabb támogatás havi rendszerességgel sem a kérelmező, sem a családjában élő más személy részére nem állapítható meg. A havi rendszeres önkormányzati segélyt a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(6) Nem állapítható meg együttesen egy család részére eseti jelleggel, valamint meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély.

14. § (1) Az eseti jelleggel és a meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában különösen a tüzelősegély, a közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

(2) Természetbeni ellátási forma megállapítása esetén a támogatás összegét a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz, a közszolgáltatókhoz, társasházakhoz, illetve lakásszövetkezetekhez kell utalni. A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz utalt támogatás esetén az intézmény gondoskodik a támogatás természetbeni ellátás formájában történő biztosításáról és annak felhasználásáról a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője 30 napon belül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

15. § (1) Rendkívüli gyógyszerköltség, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzése miatt eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedül élő személy esetén a 230%-át nem haladja meg, és

 a) a havi gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a család egy főre jutó havi jövedelmének a 10%-át, vagy

b) gyógyászati segédeszköz költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50%-át.

(2) A tárgyévben rendkívüli gyógyszerköltség, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzése miatt megállapított önkormányzati segély összege egy család esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át.

(3) A rendkívüli gyógyszerköltség miatt benyújtott önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell

a) az orvos által kiállított a kérelmező egyhavi gyógyszerszükségletét tartalmazó 4. melléklet szerinti gyógyszerköltség igazolást,

b) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén a szakorvos egy hónapnál nem régebbi részletes igazolását, valamint a forgalmazók által kiállított egy hónapnál nem régebbi számlát a költségekről.

(4) A rendkívüli gyógyszerköltség miatt igényelt önkormányzati segély egyszeri összege az orvos által leigazolt havi gyógyszerköltség legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át. A támogatás összege gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Gyógyászati segédeszközök esetében csak a hatályos jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre adható támogatás.

(6) Közgyógyellátásban részesülő személy részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén rendkívüli gyógyszerköltsége miatt önkormányzati segély állapítható meg, amennyiben negyedéves gyógyszerkerete kimerítéséről nyilatkozik.

16. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyben részesülhet az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át és, aki

a) a meghalt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy

  b) aki az eltemettetésre köteles volt ugyan, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja

  létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet legkésőbb a temetés költségeit tartalmazó számla kiállításának napjától számított 60 napon belül kell benyújtani.

(3) A temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély összege:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő személy esetén 200%-át,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150-300%-a között, egyedül élő személy esetén a 200-300%-a között van.

(4) A Polgármesteri Hivatal minden évben megvizsgálja a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét, valamint a jogosultság igénybevételének jóhiszeműségét a temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély évi egy alkalomnál gyakoribb igénybevétele esetén.

17. § (1) Eseti jelleggel önkormányzati segély gyermekvédelmi támogatásként is megállapítható, annak a gyermeket nevelő családnak a részére, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, egyedül élő személy esetén a 170%-át.

(2) Önkormányzati segély gyermekvédelmi támogatásként a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha középfokú köznevelési intézmény, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, tanulói-, hallgatói jogviszonyának fennállása idején, de legfeljebb 25. életévének betöltésének.

(3) A gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély egyszeri összege gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Gyermekvédelmi támogatásként önkormányzati segély megállapítására tárgyévben legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor.

8. Közgyógyellátás

18. § (1) Az Szt. 50. § (3) bekezdés szerinti közgyógyellátásról a polgármester átruházott hatáskörben jogosult dönteni.

(2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult:

a) az az egyedül élő személy, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 270%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja,

b) az a kétfős családban élő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 210%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja,

   c) az a három vagy több fős családban élő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi

  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége

  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

9. Köztemetés

19. § (1) A polgármester az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével gondoskodik az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Tiszaújvárosban a köztemetés helye a Tiszaújvárosi Városi köztemető és a Tiszaszederkényi Református temető.

(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb test-temetés rendelhető el.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltséget az önkormányzat nem vállalja fel.

(5) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségének megtérítésétől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

10. Hulladékszállítási díjtámogatás¹

20. § (1) Hulladékszállítási díjtámogatásra jogosult az a tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki

      a) 65. életévét betöltötte és egyedül él, vagy

   b) önálló háztartásban élő házastársak/élettársak, ha legalább az egyikük a 65. életévét betöltötte, vagy

  c) 65. életévét betöltötte, egyedül vagy házastársával/élettársával él, és háztartásában kiskorú gyermek, illetve középfokú

  vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

  d) 65. életévét betöltötte és háztartásában más 65. év feletti vagy fogyatékos személy is él, vagy

e) 65. életévét betöltötte és a háztartásában élő személy vagy személyek egy főre jutó havi jövedelme, ha a kérelmezővel egy fő él együtt nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyéb esetekben a 150%-át,

és a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy évvel már Tiszaújvárosban lakóhellyel rendelkeztek, és a tiszaújvárosi lakóingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, haszonélvezői, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlői, bérlőtársai és életvitelszerűen ott laknak.

(2) A hulladékszállítási díjtámogatás mértéke a hulladékgazdálkodási közszolgáltató által megállapított mindenkori hulladékszállítási díj 100%-a.

(3) A hulladékszállítási díjtámogatás iránti kérelmeket az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(4) A kérelmező ingatlan- és népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(5) A díjtámogatásra való jogosultságot a döntés napját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(6) A hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultság megszűnik, ha az igénybe vevő

  a) elhunyt,

  b) Tiszaújvárosból elköltözött,

c) a lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(7) A hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója köteles a jogosultság megszűnésétől számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni. A hulladékszállítási díjtámogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(8) A hulladékszállítási díjtámogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

(9) Társasházban élők esetében a hulladékszállítási díjtámogatást igénybevevőkről a Polgármesteri Hivatal a határozat egy példányával köteles értesíteni a közös képviselőt a jogosultság megállapításáról, illetve annak megszűnéséről.

(10) A társasházban élő személyek részére megállapított hulladékszállítási díjtámogatás összegének átadása utólag, minden hónap 5. napjáig a társasház számlájára történő utalással történik. A társasház köteles a támogatás összegét a hulladékszállítási díj kiegyenlítése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó részére megfizetni, a kedvezményezett közös költségét a támogatás összegével csökkenteni.

(11) Családi házban élő személyek részére megállapított hulladékszállítási díjtámogatás összegének jogosult részére történő kifizetése negyedévente utólag postai úton történik, az alábbi időpontokig:

a) április 5.,

b) július 5.,

c) október 5.,

d) január 5.

(12) A családi házban élő kedvezményezett köteles a támogatás összegét a hulladékszállítási díj kiegyenlítése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó részére megfizetni. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal tudomására jut, hogy a családi házban élő kedvezményezett a hulladékszállítási díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és 3 havi hulladékszállítási díjhátraléka keletkezik, úgy a (7) bekezdésben foglaltak szerint a támogatás összegét vissza kell fizetni, valamint a kedvezményezett hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultságát a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.

(13) Az a kérelmező, akinek a hulladékszállítási díjtámogatásra való jogosultsága a (12) bekezdésben foglaltak megszegése miatt került megszüntetésre, hulladékszállítási díjtámogatás iránti újabb kérelmet a támogatásra való jogosultsága megszüntetésének évében, de minimum 6 hónapig nem nyújthat be.

11. Kábel TV előfizetési díjtámogatás

21. § (1) Kábel TV előfizetési díjtámogatásra jogosult az a tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki

    a) 65. életévét betöltötte és egyedül él, vagy

b) önálló háztartásban élő házastársak/élettársak, ha legalább az egyikük a 65. életévét betöltötte, vagy

c) 65. életévét betöltötte, egyedül vagy házastársával/élettársával él, és háztartásában kiskorú gyermek, illetve középfokú vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

d) 65. életévét betöltötte és háztartásában más 65. év feletti vagy fogyatékos személy is él, vagy

e) 65. életévét betöltötte és a háztartásában élő személy vagy személyek egy főre jutó havi jövedelme, ha a kérelmezővel egy fő él együtt nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyéb esetekben a 150%-át,

és a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy évvel már Tiszaújvárosban lakóhellyel rendelkeztek, és a tiszaújvárosi lakóingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, haszonélvezői, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlői, bérlőtársai és életvitelszerűen ott laknak.

(2) A kábel TV előfizetési díjtámogatás iránti kérelmeket a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(3) A kérelmező ingatlan- és népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(4) A támogatásra való jogosultságot a döntés napját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(5) A támogatás mértéke a kábeltévé előfizetési díja, de legfeljebb havi 1.800 Ft.

A kérelemhez csatolni kell a szolgáltatóval kötött – a kérelmező nevére szóló – előfizetői szerződés másolatát.

(6) A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése negyedévente utólag postai úton történik az alábbi időpontokig:

a) április 5.,

b) július 5.,

c) október 5.,

d) január 5.

(7) A támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az igénybe vevő

  a) a szolgáltatóval az előfizetői szerződést felbontotta, és a szolgáltatás igénybevételét megszakította,

      b) elhunyt,

      c) Tiszaújvárosból elköltözött,

d) a lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(8) A támogatásra való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója köteles a jogosultság megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni. A támogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) A támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

12. Egyszeri év végi támogatás

22. § (1) Eseti jelleggel a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri év végi támogatásban részesülhetnek azok a szociálisan rászorult személyek, akik a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy év folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen lakóhelyükön élnek, valamint

a) 62. életévüket tárgyév október 31. napjáig betöltötték, vagy

     b) saját jogon nyugellátásban, vagy

     c) rokkantási ellátásban, vagy

     d) rehabilitációs ellátásban, vagy

     e) korhatár előtti ellátásban, vagy

     f) rokkantsági járadékban, vagy

     g) szolgálati járandóságban

részesülnek.

(2) Nem jogosultak a támogatásra azok a személyek, akik munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkeznek.

(3) Az egyszeri évi végi támogatás akkor állapítható meg, ha:

a) családosok esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400%-át nem haladja meg,

 b) egyedül élők esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 500%-át nem haladja meg.

(4) A támogatás mértéke családosok esetén jogosultanként 9.000 Ft/fő, egyedül élők esetén 12.000 Ft/fő.

(5) A támogatás pénzbeli juttatás formájában nyújtható. A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése postai úton történik.

(6) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(7) A támogatást a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 1. és október 31. közötti időszak.

(8) Az egyszeri év végi támogatás és a gyermekes családok év végi támogatása együttesen nem állapítható meg.

13. Gyermekes családok év végi támogatása

23. § (1) Eseti jelleggel a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri támogatásban részesíthetők azok a kiskorú gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, és a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy év folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen lakóhelyükön élnek.

(2) A támogatás mértéke egy kiskorú gyermeket nevelő család esetén 9.000 Ft, két kiskorú gyermeket nevelő család esetén 16.000 Ft, három- vagy több kiskorú gyermeket nevelő család esetén 23.000 Ft.

(3) A támogatás pénzbeli juttatás formájában nyújtható. A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése postai úton történik.

(4) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(5) A támogatást a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 1. és október 31. közötti időszak.

(6) A gyermekes családok év végi támogatása és az egyszeri év végi támogatás együttesen nem állapítható meg.

14. Szociálpolitikai kerekasztal

24. § (1) A kerekasztal tagjai:

a) az önkormányzat működési területén szociális intézményt működtető fenntartók képviselői:

      aa) polgármester vagy az általa felkért személy,

      ab) az illetékes szakbizottság elnöke,

ac) az önkormányzat jegyzője, vagy az általa megbízott személy,

      ad) a Nikodémus Idősek Otthonának képviselője,

b) az intézmények és társadalmi szervezetek képviselői:

  ba) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője,

  bb) a Római Katolikus Egyházközség, a Görög Katolikus Egyházközség képviselői,

   bc) a Mozgáskorlátozottak, Egészségkárosodottak Tiszaújvárosi Egyesületének képviselője,

bd) a Tiszaújvárosi Nyugdíjas Egyesület képviselője,

be) a Tiszaújvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést a polgármester vagy az általa felkért személy hívja össze.

(3) A titkári teendőket a Polgármesteri Hivatal megbízott munkatársa végzi.

(4) A szociálpolitikai kerekasztal feladata:

a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának értékelése,

  b) a feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

     c) vizsgálja az intézményi ellátás hatását a szociális ellátórendszer vonatkozásában,

         d) véleményezi az éves szociális költségvetést.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

15. Hatályba léptető rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

16. Hatályon kívül helyező rendelkezések

26. § Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011. (VII.08.) önkormányzati rendelete.

Dr. Molnár Tamás s. k.                                                                             Bráz György s. k.

              jegyző                                                                                       polgármester