Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed a Tiszaújváros Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakásra és a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).
   
2. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) 80. § (1) bekezdése alapján nem terjed ki a rendelet hatálya azon önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre, amelyek
   

1. ^[1]
   
2. a képviselő-testület döntése alapján ingyenes használatba adással hasznosítottak,
3. a képviselő-testület döntése alapján üzemeltetésbe adott (élelmiszerpiac, temető) ingatlanban lévő helyiségek.
   

2. Lakások és helyiségek hasznosítása
   

2. §

1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek hasznosításáról a Lakás tv. és a rendelet rendelkezései alapján a képviselő-testület vagy a polgármester dönt.
   
2. Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete:

1. az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek folyamatos gyakorlásával, a bérbeadói jogok képviseletével,
   
2. a szolgálati jelleggel nem hasznosított szolgálati lakások ideiglenes bérbeadásával,
3. a rendkívüli élethelyzetbe került tiszaújvárosi lakosok átmeneti elhelyezésével,
4. helyiségek 1 évet meg nem haladó idejű bérbeadásával – kivéve a 30. § (2) bekezdés a) és b) pontját –,
5. az értékesítés során a tulajdonjog átruházással és birtokba adással kapcsolatos feladatok ellátásával

a polgármestert bízza meg (a továbbiakban: bérbeadó).

(3) A szolgálati lakások üzemeltetését a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ végzi. A hasznosítás a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a rendelet alapján létrejött szerződésben rögzített feltételek szerint történik.

2. Fejezet
   

A lakásbérlet szabályai

 1. A lakások bérbeadásának általános feltételei

3. §
   

1. Lakás csak a rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe.
   
2. Megüresedő lakás esetén a lakás további hasznosításáról - ha a rendelet másként nem rendelkezik - a képviselő-testület dönt.
   
3.  Az üres vagy megüresedett, illetőleg új beszerzésű vagy építésű lakások bérbeadás jogcímének meghatározásáról, a jogcímet érintő bárminemű módosításról – ha a rendelet másként nem rendelkezik – a képviselő-testület dönt.
   
4. A lakások bérbeadásának jogcímei:
   

1. szociális helyzet,
   
2. szolgálati jelleg,
   
3. költség elv,
   
4. lakáscsere,
5. lakásbérleti jog folytatása.

4. §
   

(1) Lakás csak lakás céljára adható bérbe.

 (2)^[2] Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre vagy feltétel bekövetkeztéig köthető, kivéve a 2015. július 1-jét megelőzően határozatlan időre megkötött bérleti szerződéseket.

(3)    A lakásbérlet feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

 (4)^[3] A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást a rendelet 3. mellékletében meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, mely időszakra a lakbérrel megegyező lakáshasználati díjat, valamint a 13. § (2) bekezdés szerinti külön-szolgáltatások díját is köteles megfizetni. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

(5)   Önkormányzati tulajdonú lakás vagy lakásrész albérletbe nem adható.

(6)^[4] A leendő bérlő a bérbeadásra vonatkozó kérelméhez köteles igazolást csatolni arról, hogy az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, önkormányzati intézmény és közműszolgáltatók felé nincs tartozása.

(7) ^[5]Már fennálló lakásbérleti szerződés abban az esetben hosszabbítható meg, ha a bérlőnek az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, önkormányzati intézmény és az Önkormányzattal kötött bérleti szerződéssel összefüggésben közműszolgáltatók felé nincs lejárt határidejű tartozása. A bérlő a szerződés lejárta előtt köteles kérelmezni és valamennyi közműszolgáltató azon - a szerződés lejártát megelőző 30 napnál nem régebbi - igazolását csatolni, miszerint nincs közüzemi díjhátraléka.

(8)^[6]  A bérlő a szerződés meghosszabbítása iránti igény esetén köteles a szerződés lejártát megelőző 5 munkanapon belül a kérelmet és annak mellékleteit benyújtani.

2. A felek jogai és kötelezettségei
   

5. §

(1)    A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.

(2)    A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.

(3)    A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti - megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4)    A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést eltűrni.

(4a)^[7] A bérlő az éves ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül köteles az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságtól, önkormányzati intézménytől és a közműszolgáltatóktól kért tartozásmentességről szóló, 30 napnál nem régebbi igazolást benyújtani. A bérlőnek nem kell igazolást benyújtania, ha az ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvételét megelőző fél éven belül lakásbérleti szerződés meghosszabbítása miatt már nyújtott be tartozásmentességről szóló igazolást.

 (5)^[8] A társasházzal vagy lakásszövetkezettel kapcsolatos közös használatára szolgáló helyiségekre, közös területre a közösség által megszavazott kötelezettségek, illetve jogok a bérlőt terhelik, illetve illetik.

6. §

(1) A bérlő köteles gondoskodni:

1. ^[9]a lakás burkolatainak, nyílászáróinak (ablakok, ajtók) és berendezési tárgyainak karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről, kivéve a rendeltetésszerű használat mellett bekövetkezett, természetes elhasználódás miatt szükségessé váló pótlás, csere esetén a bruttó 50 E Ft-ot meghaladó értékű beszerzést, beruházást,
   
2. az elektromos kapcsolók és csatlakozóaljak javításáról, cseréjéről,
   
3. a saját, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, illetőleg a kár megtérítéséről,
   
4. a lakás tisztántartásáról.

(1a)^[10] A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben betöltött jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni.

(1b)^[11] Közműszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség az energia szolgáltatással (villamos energia, gázszolgáltatás), vízellátással, csatornahasználattal, távhő- és melegvíz-szolgáltatással kapcsolatban terheli a bérlőt.

2. ^[12]  Nem terheli a bérlőt:
   

a) a lakás felújításának kötelezettsége, ha az elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé,

b) az érintett társasház egészét érintő energiatakarékossági beruházások (Panel-program) tulajdonost terhelő önrésze.

 (3)   A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges.

(4)    A bérbeszámításra a rendelet 5. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5)    Az épületben, a lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba kijavítása, kár megtérítése a bérlőt terheli.

(6)^[13] A bérbeadó feladata az alábbiak karbantartása, felújítása, szükség esetén pótlása, cseréje:

a) a távfűtés vagy az épülethez tartozó, egy hőközpontból vagy kazánból több lakást ellátó rendszer lakásban lévő vezetékszakasza, beleértve a fűtőtesteket is;

b)^[14] a víz-, szennyvízcsatorna- és gázvezeték lakásban lévő vezetékszakasza, a falból való kiállásokig, ideértve a mérőórák cseréjét is,

c) az elektromos vezetékek és érintésvédelmi rendszer lakásban lévő berendezései és vezetékei, kivéve a fali kapcsolókat, dugaszolóaljzatokat, világítótesteket.

(7)^[15]  A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a bérbeadót értesíteni.

3. Lakások bérbeadása szociális helyzet alapján
   

7. §
   

1. Szociális helyzet alapján lakás bérbeadása az igénylő kérelme alapján történhet. Az igénylés alapján a képviselő-testület dönt az üres lakás kiutalásáról.
   

 (2)^[16] Lakás szociális helyzet alapján a 4. § (2) bekezdésben foglaltak szerint adható bérbe. A bérleti időszak legfeljebb öt évre történő ismételt meghosszabbításáról a bérbeadó dönt. A bérbeadó a bérleti időszak meghosszabbításáról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni köteles.

(3)   Szociális bérlakásra az jogosult:

1. ^[17]
   

2. akinek vagy házastársának (élettársának), illetve vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakása,
   
3.  a bérlő és az együtt költöző hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbért,

d)^[18] akinek vagy házastársának (élettársának), illetve vele együtt költöző hozzátartozójának tulajdonában nincs és a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül sem volt a minimálbér ötvenszeresét elérő vagy azt meghaladó értékű lakó- vagy egyéb ingatlana.

4. A Lakás tv. 68. § (2) bekezdése szerinti személy – aki térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyról – nem jogosult szociális bérlakásra. 
   

(5)    Az igénylő részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.

(6)    A méltányolható lakásigény mértéke a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet alapján kerül megállapításra.

8. §

1. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője részére adható önkormányzati lakbértámogatás mértéke gyermekenként 5%, mely a fizetendő lakbérből kerül levonásra.
   
2. A lakbértámogatás kizárólag a bérlővel egy háztartásban élő eltartott kiskorú gyermek után vehető igénybe azzal a feltétellel, hogy az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
3. Nem jogosult lakbértámogatásra az, akinek három havi lakbértartozása van.
4. A lakbértámogatás legfeljebb egy évre - január 1. és december 31. közötti időszakra - kerül megállapításra. A kérelmet a jogosultság lejártát követő minden évben meg kell újítani.
5. Az év közben beérkezett kérelmek alapján lakbértámogatás minden év december 31-ig kerül megállapításra.
6. A kérelmet írásban, november 30-ig kell a bérbeadó részére benyújtani.
7.  A lakbértámogatás megállapításához szükséges dokumentumok:

1. jövedelemigazolás az utolsó hat havi nettó átlagkeresetről, illetve minden egyéb jövedelemről,
   
2. a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata, illetve amennyiben a kérelmező elvált szülő: a gyermekelhelyezésről szóló jogerős bírósági határozat vagy büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat, hogy a gyermek(ek)et a kérelmező saját háztartásában tartja el,
3. iskolalátogatási igazolás.

8.  A támogatásban részesülő bérlő a vagyoni és jövedelmi viszonyaiban, lakáskörülményei-ben, személyi körülményeiben, a bérlemény-ben lakók számában és személyében bekövetkezett változásokat a változást követő 15 napon belül írásban köteles bejelenteni a bérbeadó részére. A bejelentés elmulasztása, továbbá valótlan adatok közlése esetén a támogatást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást egy összegben vissza kell fizetni.
   

9.   §

1. A szociális helyzet alapján bérbeadható lakások iránti kérelemhez csatolni kell a bérlő és az együtt költöző hozzátartozók jövedelemigazolását, valamint a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.
   
2. ^[19]A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

4. Lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

10. §
    

(1) Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:

a) a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, vagy

b) Tiszaújváros Város Önkormányzata intézményeinél, gazdasági társaságainál közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban van, vagy

c) a város érdekeit szolgáló munkavégzést folytat, vagy

d) a város érdekeit szolgáló munkavégzést folytatott és jelenleg nyugdíjas.

 (2)^[20] Lakás szolgálati jelleggel a 4. § (2) bekezdésben foglaltak szerint adható bérbe, melyről kérelem alapján - a munkáltató véleményének figyelembevételével - a képviselő-testület dönt. A bérleti időszak legfeljebb öt évre történő ismételt meghosszabbításáról a szolgálati jogviszony fennállása esetén - a munkáltató támogató nyilatkozata birtokában - a bérbeadó dönt. A bérbeadó a bérleti időszak meghosszabbításáról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni köteles.

(3)    Az (1) bekezdésben rögzített feltételek megszűnését illetve a határozott idejű szerződés lejártát követően a bérlő köteles a lakást a rendelet 3. mellékletében meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, és a továbbiakban elhelyezéséről saját maga gondoskodni.

(4)  A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

(5) ^[21]

(6) A lakás bérbeadása iránti kérelmet - kivéve az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet - a munkáltató véleményével ellátva, a bérbeadóhoz kell benyújtani.

(7) ^[22]A szolgálati jelleggel bérbe adható lakások jegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

5. Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás
   

11. §

1. A lakáscseréhez minden esetben a képviselő-testület jóváhagyó határozata szükséges.
   
2. A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

1. az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
2. a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
3. a bérlőnek lakáshasználati díj tartozása, lakbér tartozása vagy egyéb önkormányzati intézmény vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka van, annak kiegyenlítéséig,
4. a lakás feletti rendelkezési jog hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig,
   
5. ha a lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá.

3. A bérbeadó (2) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a lakás elcseréléséhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.
4. Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
5. A csereszerződést valamint a bérbeadó hozzájárulását is írásba kell foglalni.
6. A bérbeadó a lakás elcseréléséhez adott hozzájáruló nyilatkozatához 60 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével - ha a lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

6. Lakások bérbeadása költség elven
   

12. §
    

1. Megüresedett szolgálati lakások ideiglenes bérbeadásáról – amennyiben a megüresedéskor nincs beérkezett, szolgálati lakás iránti kérelem – a bérbeadó dönt.
   

 (2)^[23] A bérleti jogviszony határozott idejű, maximum 1 év időtartamú lehet, a Ptk. 6:339. § (2) bekezdés szerinti felmondás kikötése mellett, melyet a bérbeadó az általános bérbeadási feltételek fennállása esetén évente meghosszabbíthat.

 (3)^[24] Amennyiben olyan rendkívüli élethelyzetbe került tiszaújvárosi lakosok, családok részére kerül sor ideiglenes bérbeadásra, ahol a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint eltartottnak minősülő gyermek lakhatása is veszélybe került, a lakbérkedvezmény mértékét a bérbeadó legfeljebb 90%-ban állapíthatja meg.

(4) A bérbeadásról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

7. Lakbér, lakáshasználati díj
   

13. §

 (1)^[25] (1) A szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

        a) Összkomfortos liftes:            170,- Ft/m2/hó

        b) Összkomfortos nem liftes:   150,- Ft/m2/hó.

 (2) A lakások utáni villamos energia, gáz-, víz-, csatornaszolgáltatás, valamint fűtés és használati melegvíz különszolgáltatások díját a bérlő a közműszolgáltató felé, míg a közös költség összegét a tulajdonos részére köteles megfizetni.

(3)   Egyedi fűtésrendszerű lakás után a fűtésdíjat a bérlő köteles megfizetni a társasház felé.

(4)   A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

14. §
    

 (1)^[26] Szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja:

          a) Összkomfortos liftes: 210,- Ft/m2/hó, minimum 10.000 Ft/hó,

          b) Összkomfortos nem liftes: 190,- Ft/m2/hó, minimum 7.500 Ft/hó.

 (2)   A különszolgáltatások megfizetésére a 13. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás az irányadó.

(3)   A lakbér mértékét a képviselő-testület évenként felülvizsgálja.

     15. §

A költség elven bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja a szociális jelleggel bérbe adott lakások bérleti díjának 250 %-a.

16. §

(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban: alaplakbér) azonos összegű, azt követően a lakbér kétszeresének megfelelő lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást kezdeményezni.

15. A bérlőtársi szerződés, társbérlet

17. §

(1) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni a bérlő és a vele együttlakó házastársa, nagykorú gyermeke, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermeke, valamint szülője közös kérelmére. Az élettárs esetében a szerződéskötés csak akkor kötelező, ha legalább 5 éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, máshol beköltözhető lakása nincs. Szociális alapon bérelt lakás esetén vizsgálni kell a jogosultságot is.

(3) A képviselő-testület társbérlet kialakításához nem járul hozzá.

16. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz
    

18. §

 (1)^[27] Bérlakásba a bérlő a Lakástörvényben foglaltakon felül a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be élettársát.

(2)  Bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3)    A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő elfogadja a bérleti díj 50%-kal történő megemelését és azt, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérbeadó a cserehelyiség biztosításakor kizárólag a bérlőt veszi figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell.

(4)    A bérbeadó – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a hozzájárulás feltételeként azt is köteles kikötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

(5)    A bérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.

17.  Hozzájárulás a tartási szerződéshez
    

19. §

(1)  A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha

1. az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be,
   
2. az eltartó a 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
   
3. az eltartó vagy a házastársa másik beköltözhető lakással rendelkezik,
4. az eltartó egészségi állapota alapján a tartás teljesítésére nem képes,
5. a bérlő életkora, illetőleg egészségi állapota alapján tartásra nem szorul,
6.  a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

18.  A lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályok
    

20. §

 (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a rendelet 3. melléklete szerint köteles a bérbeadónak átadni.

(2) A korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a leadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.

(3) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Lakás tv., sem a rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

 (4)^[28] A Lakás tv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben cserelakásra, a 68. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben másik szociális bérlakásra jogosult a bérlő, az önkormányzat pénzbeli térítést nem fizet. Ezen jogosultságokon felül a bérleti szerződés felmondással vagy közös megegyezéssel történő megszűnése esetén cserelakás nem biztosítható és pénzbeli térítés sem jár.

(5) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás leadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás 3. mellékletben előírtak szerinti állapotáról.  Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

 (6)^[29]A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a Lakástörvény értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli  hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

 (7) A bérbeadó három havi lakbértartozással érintett bérlők esetében a bérleti szerződést felmondja. A felmondással érintett ingatlanok esetében a Lakás tv. 25. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(8)^[30] A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a közüzemi szolgáltatók, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy önkormányzati intézmény felé tartozást halmoz fel és a tartozás összege meghaladja a lakásra megállapított lakbér összegének háromszorosát. A felmondással érintett ingatlanok esetében a Lakás tv. 25. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

21. §

 (1) ^[31]A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon, határozatlan időrebérbe adott lakásra kötött szerződést rendes felmondással úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, azonban pénzbeli térítés nem fizethető.

(2) A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakáshasználati díj tartozása, lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati intézmény vagy önkormányzati tulajdonú gazdásági társaság felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.

 (3) A határozatlan időre szóló szerződés felmondása esetében a Lakás tv. 26. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.

       III. Fejezet

A lakás elidegenítés szabályai

1. Általános rendelkezések
   

22. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat:

1. a bérlő részére elővásárlási jog alapján,
   
2. üres lakást árverés útján
   

lehet elidegeníteni.

2. A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a képviselő-testület dönt a lakás értékesítésének feltételeiről.
   

23. §

A lakás vételára – a Lakás tv. 52. §-a figyelembevételével – a független ingatlanforgalmi értékbecslő javaslata alapján a képviselő-testület által megállapított helyi forgalmi érték, kivéve a 26. § (2) bekezdését.

2.Elővásárlási jog alapján történő értékesítés

24. §

(1)    A képviselő-testület a Lakás tv. 49. §-ban biztosított elővásárlási jog jogosultjainak, valamint a szolgálati jelleggel bérbe adott lakások bérlői részére - a Tiszaújváros, Rózsa út 2. szám alatti lakások kivételével - kérelem alapján, vagy a bérbeadó kezdeményezésére a rendeletben foglaltak szerint értékesíti a lakást, amennyiben adott lakásra érvényes bérleti jog áll fenn.

(2)    A bérbeadó a határidőre benyújtott vételi nyilatkozatok beérkezésétől számított 60 napon belül megküldi a jogosultaknak az adás-vételre vonatkozó szerződéses nyilatkozatot.

(3)    A szerződéses nyilatkozatnak tartalmaznia kell: 

a) az ingatlan, a lakás legfontosabb ingatlan nyilvántartási és más jellemző adatait,

b) a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, a lakás forgalmi értékét, vételárát, azok kialakításánál figyelembe vett tényezőket, a fizetési feltételeket.

(4)    Ha az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatot elfogadja, az adás-vételi szerződést a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattétel átvételétől számított 60 napon belül vele meg kell kötni.  A bérbeadó a szerződéses nyilatkozathoz 60 napig van kötve.

(5)    Az az elővásárlási jogra jogosult bérlő, aki a bérlemény után lakbér, víz- és fűtésdíj kintlévőséggel rendelkezik, elővásárlási jogát nem gyakorolhatja.

(6)    A bérbeadó az érdekelt kérelmére – indokolt esetben – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

25. §

1. Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakás vételárának meghatározására a rendelet 23. §-a az irányadó.
   
2. A lakások elidegenítése a vételárnak egy összegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében történhet.
3. Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, kérelmére 15 év részletfizetési kedvezményt kell adni.

(4)    Részletfizetés esetén a vételár 10%-át a szerződés megkötésekor, a vételár hátralékot pedig 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben, a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatfizetés mellett kell megfizetni. Részletfizetés esetén kamatkedvezmény adható, melynek mértéke a vevővel egy háztartásban élő eltartott kiskorú gyermek után 1%. A kamatkedvezmény kizárólag akkor vehető igénybe, ha az egy háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(5)    Amennyiben a vevő a törlesztés időtartama alatt többletbefizetést teljesít, a többlet befizetése után 10% engedmény illeti meg.

(6)    A vételár hátralék és járulékai erejéig a részletfizetés időtartamára az ingatlan-nyilvántartásba az Önkormányzat javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, mely a polgármester feladata. Az ingatlan harmadik fél általi, további megterhelése csak a polgármester hozzájárulásával lehetséges.

(7) Lakás tulajdonjogát másra átruházni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

(8)    Öröklési, tartási, életjáradéki szerződés és volt házastársak, valamint testvérek közös tulajdonának megszüntetése esetén, amennyiben a jogügylet folytán a fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a tartozás összege a meglévő szerződés szerinti feltételekkel és a polgármester hozzájárulásával átvállalható.

(9)    A vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt 20%-os kedvezmény illeti meg.

3. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

26. §

(1)    Megüresedett szociális bérlakást a képviselő-testület döntését követően árverés útján kell értékesíteni.

(2)    A lakás alapárát a független ingatlanforgalmi szakértő által készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(3)    Az árverés lebonyolítását Tiszaújváros Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 41/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 2. melléklete alapján kell elvégezni.

4. Kárpótlási jegy felhasználása
   

27. §

1. Az elővásárlási jog jogosultja a saját jogon szerzett kárpótlási jegyét névértéken felhasználhatja a vételár kiegyenlítésére vagy törlesztésére.
   
2. Amennyiben a vételár egyösszegű megfizetése készpénzben és kárpótlási jegyben történik, a 10 %-ot meghaladó készpénzben befizetett részre 20% engedmény illeti meg a vevőt.
   
3. A vételár részletben történő megfizetése esetén amennyiben a lakás megvásárlásához kárpótlási jegy kerül felhasználásra, úgy a kedvezmény csak a többletbefizetés készpénzben teljesített részére illeti meg a vevőt.

28. §^[32]

Árverés útján értékesített lakások vételárának megfizetése esetén a vevő saját jogon szerzett kárpótlási jegyét csak a törvény által kötelezően előírt esetekben használhatja fel.

4. Fejezet
   

Helyiségbérlet szabályai

1. A helyiségek bérbeadásának jogcímei
   

29. §

(1) A helyiségeket:

a) versenytárgyalás útján,

b) bérlőkijelölés útján,

c) helyiségcsere jogcímén,

d) bérleti jog átruházása címén,

e) bérleti szerződés meghosszabbításával

lehet bérbe adni.

2. A helyiségek bérbeadásának általános feltételei
   

30. §

1. A rendelet hatálya alá tartozó helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel a polgármester gyakorolja.
   

(2)    A bérbeadói jogokat

a) intézményi helyiségek esetén, az 1 évet meg nem haladó bérbeadás esetén az intézmény vezetője,

b) szerződéses vagyonhasznosítással (használatba, haszonélvezetbe, vagyonkeze-lésbe, üzemeltetésbe adás) érintett ingatlanon lévő helyiségek esetén a szervezet vezetője

gyakorolja a Lakás tv., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a rendelet keretei között.

(3)    A bérleti szerződés határozatlan időre, vagy határozott időre - legfeljebb 5 évre - vagy tevékenységhez kötött bérbeadás esetén feltétel bekövetkezéséig szóló szerződés lehet.

(4)    A bérleti szerződésben legalább 60 napos felmondási időt kell kikötni.

(5)    A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a helyiséget az átvételkor meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a volt bérlő a helyiséget nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli használóvá válik.

(6)    A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbe adhatóak, mely tevékenység megszűnésével a bérbeadó jogosult azonnali hatályú felmondással élni. A helyiségben végzett tevékenység megváltoztatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, amennyiben korábban a bérlő meghatározott tevékenység folytatására kapta a helyiséget.

3. Helyiség bérbeadása versenytárgyalás útján
   

31. §

(1)     Helyiség bérbeadására felhívást kell kiírni.

(2)    A versenyeztetés alapján történő bérbeadás határozott időre, legfeljebb 5 évre szólhat.

(3)    A versenytárgyalási felhívást a 30. § (2) bekezdésében meghatározott, bérbeadói joggal meghatalmazott állapítja meg, a polgármester előzetes jóváhagyása mellett.

(4)    A versenytárgyaláson való részvétel feltétele a kaució letétbe helyezése a tárgyalás megkezdéséig. A kaució mértéke legfeljebb az éves bérleti díj legfeljebb 30%-a lehet, melyet a pályázat kiírója határoz meg. A nyertes által letétbe helyezett kaució a bérleti időszak végéig – a helyiség leadásáig – visszatartható.

Helyiség bérbeadása bérlőkijelöléssel

32. §

(1) Egyes helyiségek versenyeztetés nélkül bérbe adhatóak az alábbi esetekben:

a) garázshelyiségek a város érdekeit szolgáló célból, valamint a város érdekeit szolgáló munkavégzést folytató személy vagy szervezet részére,

b) intézmény használatában lévő helyiségek,

c) szerződéses vagyonhasznosítással (használatba, haszonélvezetbe, vagyonkeze-lésbe, üzemeltetésbe adás) érintett ingatlanon lévő helyiségek.

(2) A bérlőkijelöléssel bérbe adott helyiségek bérleti joga nem cserélhető és másra át nem ruházható.

4.  Helyiség bérleti jogának cseréje vagy átruházása jogcímén történő bérbeadás
   

33. §

(1) Helyiség bérleti jogának átruházásához és cseréjéhez a következő feltételekkel lehet hozzájárulni:

a) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának önkormányzati céljával,

b) az új bérlő vállalja, hogy a hozzájáruláskor - a bérbeadó által meghatározott időben és módon - a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 30%-át foglaló jogcímén a bérbeadó javára megfizeti.

(2) Önkormányzati helyiség bérleti joga csak önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az új bérlő:

a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,

b) a tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik vagy a város érdekeit sérti.

5. A bérleti szerződés meghosszabbítása
   

34. §

(1)    A határozott idejű bérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal a helyiség bérlője kérheti a bérleti szerződés meghosszabbítását.

(2)    A bérleti szerződés az eredeti szerződés időtartamára meghosszabbítható, mely során a bérleti díj felülvizsgálható.

(3)    A kérelem elbírálásakor a bérbeadó köteles vizsgálni:

a) a helyiségben folytatott tevékenységet,

b) az előző bérleti jogviszony időtartama alatt a bérleti díj és közüzemi költségek fizetésének fegyelmét.

6. Az albérletbe adás szabályai
   

35. §

(1)     A bérlő a helyiséget vagy annak részét albérletbe nem adhatja.

(2)    A helyiség albérletbe adása esetén a bérbeadó azonnali felmondással élhet a tudomására jutástól számított 90 napon belül.

7. A felek jogai és kötelezettségei
   

36. §

(1)    A bérbeadó a helyiségeket a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2)    A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá bérbeszámítás keretében. A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg. A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka megkezdése előtt legalább 30 nappal írásban kérheti a bérbeadótól. A bérbeszámítási kérelem elbírálásáról a bérbeadó jogosult dönteni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3)     A bérlő köteles gondoskodni:

a)^[33] a (6) bekezdés kivételével a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

b) az elektromos vezetékeknek a helyiséghez tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről,

c) a bérlő magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, illetőleg a kár megtérítéséről,

d) a helyiség tisztántartásáról.

(4)    Nem terheli a bérlőt a helyiség felújításának kötelezettsége, ha az elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

(5)    A bérlő jogosult a helyiség átalakítására és korszerűsítésére.  E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges.

(6)^[34] A Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ kezelésében, használatában lévő nem lakás célú ingatlanok vonatkozásában a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakról a bérbeadó köteles gondoskodni.

8. Használati díj
   

37. §

(1)    Jogcím nélküli helyiség használat esetén a bérbeadónak haladéktalanul meg kell tenni a helyiség kiürítése iránt a szükséges intézkedéseket.

(2)    A helyiséget jogcím nélkül használó a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.

(3)    A használati díj mértéke a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől számított két hónap elteltéig a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összeg, ezt követően a használati díj a helyiségre megállapított bérleti díj kétszeres összege.

9.  A helyiségbérlet megszűnése
   

38. §

A bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a helyiséget üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, az átvételkor rögzített feltételek teljesítését követően köteles a bérbeadónak átadni.

5. Fejezet
   

Helyiség elidegenítés szabályai

1. Általános rendelkezések
   

39. §

(1)    A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő helyiséget egyedi döntés alapján lehet elidegeníteni, Tiszaújváros Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 41/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelet szerinti szabályok betartásával.

(2) Az értékesítés során a szerződés megkötése, jognyilatkozatok kiadása esetén a polgármester jár el.

2. Elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítésére vonatkozó külön szabályok^[35]
   

40. §

(1)    A Lakás tv. 58. § (1) bekezdés szerinti elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén a vételár az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg. Vételár kedvezmény nem biztosítható.

(2)    Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 10 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell megfizetnie.

(3)    Amennyiben helyiség vételára a (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, úgy a képviselő-testület döntése értelmében a vevő a vételár 30%-át a szerződéskötéstől számított 30 napon belül, 70%-át a szerződéskötéstől számított legfeljebb 2 éven belül, egyenlő havi részletekben fizetheti meg, a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat felszámítása mellett. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni.

(4)     A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

41. §

(1)    E rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2)    A rendelet 13. és 14. §-ai 2015. július 1-jén lépnek hatályba.

(3)    A lakások bérleti díjai vonatkozásában 2015. június 30-ig a 2015. február 28-án hatályos Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 20/1996. (VII.11.) rendelet 17. § (1)-(3) bekezdéseit kell alkalmazni.

(4)    E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről valamint elidegenítéséről szóló 20/1996. (VII.11.) rendelete, továbbá a Tiszaújvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 23/1998. (VII.15.) rendelete.

       Dr. Juhos Szabolcs sk.                                                                   Bráz György sk.

                   jegyző                                                                                   polgármester